Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

ŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1984. JANUÁR 4., SZERDA Sapkához emelt kézzel­­ A vonatok mehetnek tovább A kijárat előtt veszteglő sár­ga busz lassan felszívja az utasokat. A szegedi gyorson ajtók­ csapódnak, a betonon to­­porgók még egy utolsó „isten­­hozzádot” küldenek az ablako­kon túlra. Aztán a forgalmis­ta zöld tárcsával int a masi­nisztának, majd egy éles síp­szó is megerősíti: a vonat me­het tovább. Felzúgnak a sok­lóerős motorok és amíg az utolsó kocsi is át nem fut az állomáson, a forgalmista sap­kájához emelt kézzel adja tiszteletét a mozdonyvezetők­nek, utasoknak, az egész sze­relvénynek. Mindig így tesz, bármilyen vonatot fogad, enged útjára, s tisztelgése több s annál, mint az állomás üdvöz­lete, kifejezője a fegyelmezett­ségnek, ami a vasút egyen­ruhás munkásait jellemzi. Ki tagadhatná, éppen az egyik legfelelősségteljesebb munka az övék, emberek, anyagi ér­tékek biztonsága függ tőlük. Van, mikor az első Azt bizonyára kevesen tud­ják, hogy mindenért, ami az állomáson történik, a forgal­mista a felelős, ebből követke­zik, hogy az állomásfőnök és helyettese után ő az első em­ber, ha pedig főnökei távol vannak, kizárólagos irányítója az itteni életnek. Félreértés ne essék, forgal­misták között különbségek vannak — én is most tudtam meg —, mégpedig aszerint, „külsős", vagy rendelkező for­galmista az illető. Ez utóbbi rangban, beosztásban elsőbb­séget jelent. Holló Sándor, a szőke hajú, fiatal vasutas, alig hat éve tölti be ezt a munka­kört a körösi vasútállomáson. A pontosság kedvéért már a beszélgetés kezdetén kiigazít. — Rendelkező forgalmi szol­gálattevő. Hivatalosan ez a szakmai titulusom, s velem együtt négyen vagyunk e be­osztásban Nagykőrösön. — Gondolom, az utasok zö­me kevésbé tudná elmondani, mit csinál a forgalmista ... — Külsőleg valóban csak a tányérsapka színe jelzi, hogy valami különbség a munkában is van. Mégpedig lényeges kü­lönbség, hiszen a rendelkező forgalmi szolgálattevőt úgy is jellemezhetnénk, mint egy nagy üzem műszakvezetőjét. Irányítja a kocsirendezési munkálatokat, felelős a for­galom rendjéért, de az uta­sokkal kapcsolatos minden probléma megoldása is reá vár, főleg, ha úgy alakul, ami­kor adott­­ napszakban éppen ő az első ember az állomáson. Icadnózisok — Bizonyára nem volt egy­szerű idáig eljutni, hiszen piros sapka sok gyakorlattal, a szakmai tudással párosulva ad tekintélyt. — Kezdjük azzal, hogy ere­detileg nem is a vasúti pá­lyát választottam. A gimná­zium szőlész-borász szakán vé­geztem 1970-ben, de sen a vasútnál találtam rövide­ma­gam. Családi eredetű ösztön­zés is közrejátszott az újabb választásban, édesapám szin­tén vasutas — iparvágány raktárnok — három vasúti szakközépiskolát pedig vég­zett, ma a Déli pályaudvar egyik pénztárosa. A vasútnál mindjárt kiderült, az érettsé­gi előny az induláshoz, de so­kat kell tanulni, hogy előbbre léphessen az ember. Kezdetben másfél évig Kecskeméten voltam kocsi­felíró, majd átmenesztő, az­tán a sikeres nagy forgalmi vizsgával folytattam Nyárs­apáton, Katonatelepen, majd idehaza. Holló Sándort röviddel ha­zakerülése után megválasztot­ták az állomás Radnóti bri­gádjának vezetőjévé. A társak szerencsés körülménynek tart­ják, hogy főnökük a brigád­mozgalomban is irányítójukká lett, s a sikereket részint ez­zel is magyarázzák. Jóllehet az öt szocialista brigád közül most nem ők viszik a pálmát, de a Radnóti aranykoszorús, s ezért meg kellett dolgozniuk. Szóba kerülnek a többiek is, de a forgalmista-brigádvezető akaratlanul is azokról szól, akik a munkában is legköze­lebbi segítői. Barta belső raktáros, Bács Ambrus Dániel forgalmista egyúttal azon munkatársai, akik kezdetben a legtöbb segítséget adták beil­leszkedéséhez, javulással számolnak — A vasútnál hogyan érté­kelik az 1983-as esztendőt? — A konzervgyár, NEFAG, CAT és a Gépgyártó és Szol­gáltató Ipari Szövetkezet a legnagyobb szállíttatóink, köztudott, hogy az örökös va­s­zonhiányra panaszkodnak. Az idén sokat javult a helyzet, de még most sem mondhatjuk el, hogy mindegyik megrendelő igénye szerint jutott volna a vagonokhoz. Több oka van ennek, a szegedi KTI kocsiin­­tézőségén múlik például az, hogy Nagykőrös mennyi va­gont kaphat. Korlátozott a ki­adható kocsik mennyisége, amiatt is, hogy olykor ki­egyenlítő szerelvénybe kell kiadnunk ezeket a határállo­másokon történő rakodáshoz, ez fontosabb népgazdasági ér­dek. A szűkös körülmények ellenére, úgy hiszem, a vasút kollektívája minden lehetőt megtett, hogy a vállalatok ki­­szállítási ütemterve a lehető­ség szerint teljesüljön. Az el­múlt év mindenesetre néhány biztató jellel­­ szolgált ahhoz, hogy az elkövetkezendőkben a vasúti kiszállítások ütemének javulásával számolhassunk. Mi. J. Tüskementes szeder­ ­ 1930-ban, amikor nagy gazdasági kiállítás volt Nagy­kőrösön, összeíratták, hogy mennyi szőlő és gyümölcsfa­­ van a határban. A szőlők területe közel 5000 holdat tett­­ ki, de akkor még idetartozott Nyársapát és Csemő is.­­ A termő gyümölcsfák száma pedig több mint egymillió­­ darab volt. A szőlő- és gyümölcstermelés sorvadása csak­­ az 1970-es években állt meg a zárt- és hétvégi kertek í.­osztásával, melyekből több mint kétezret adtak ki. Az utóbbi években mindig érdeklődéssel figyelem a zárt­és hétvégi kertekben folyó szőlő- és csümölcsfa-telepíté­­sek eredményeit. Az utóbbi években, főleg 1983-ban, az áfész telepein és a piacon már kezdett megmutatkozni, legin­kább az önbeporzó meggyek­nél a zárt- és hétvégi kertek­ből jövő gyümölcs, úgyszintén az azokban termő csemegesző­lő. De még nagyon sokat kell haladni, hogy a régi mennyi­ségeket elérjük. A napokban ellátogattam a Borbási Faiskola nagykőrösi árusítótelepére, melyet nagy buzgalommal és hozzáértéssel Kovács Sándorné vezet. Meg­kérdeztem, hogy mennyi gyü­mölcsfacsemetét és bogyós gyümölcsbokrot, valamint mennyi gyökeres szőlővesszőt adtak el? Az eladott faiskolai anyag legnagyobb részét ugyanis a körösi zárt- és hét­végi kertekben ültették el. — A Borbási Faiskola 1983- ban, a vidékünkön kedvelt fajtákból komoly választékot adott — mondotta, és úgyszól­ván minden gyümölcsféleség iránt élénk érdeklődés nyilvá­nult meg, de az előző évinél kevesebb facsemetét és bokrot adtunk el, olyan 5000 darab fácskát, míg az előző évben, közel 8000 darab kelt el. — Mivel magyarázza ezt? — Azzal, hogy korán bekö­szöntöttek a fagyok, s abba­maradt az ültetés. De érdekes, hogy most, amikor a december végi tavaszias idő jött, min­dennap ismét számos fát vit­tek ültetni. — A szőlővessző hogyan fo­gyott? a — Többen vásároltak, mint korábbi években. Voltak, akik pár száz négyszögöles kis szőlőtáblát telepítettek. A leg­keresettebb volt a Zalagyön­­gye és a Pannónia kincse sző­lőfajta. — A gyümölcsfajták kivá­lasztásában kapott-e segítsé­get? — Igen. Többször járt ná­lunk Hayl Károly termelési osztályvezető, s a kertbarátok köréből Csikai Pál elnök és Szabó Dénes növénytermelési főfelügyelő, figyeltem a kon­zervgyár ajánlásait és olvasom a kertészeti és szőlészeti szak­lapot is. Elmondotta még Kovács Sándorné, hogy rózsafát is so­kat eladott. És két új bogyós­gyümölcs fajtát kapott. Az egyik a piszke és a fekete ri­bizli keresztezése, mely nagy­szemű piros gyümölcsöt terem és új, tüskementes szedret nemesítettek. A tavaszi ülte­tésre mindenből komoly vá­laszték lesz. Már egyes fajta­féleségeket többen előjegyez­tették, azzal, hogy a tavaszra lesz kész a talajuk, és akkor vásárolják meg az ültetniva­­lókat. K. L. \ Egyaiásisesk adják es kilincset Még Nyársapátról is idejárnak A hatóanyagok mm károsodnak A Szolnoki úton lévő, Pető­firől elnevezett gyógyszertár­ban jártunk a minap és azt tapasztaltuk, hogy az emberek egymásnak adják ott a kilin­cset. Feltűnt, hogy csaknem minden ember úgy távozott a gyógyszertárból, hogy boldog új évet kívánt az ott dolgo­zóknak. — Jólesik ez a szeretet és bizalom — mondja Lévay Imre vezető. — Munkatár­saimmal azon vagyunk, hogy a betérők kiszolgálása kifo­gástalan legyen. — A város távolabbi ré­szeiről is megkeresnek ben­nünket. Érezzük a betegek szeretetét, tiszteletét és bizal­mát. Munkánk ellen idáig még semmilyen lakossági pa­nasz nem merült fel. Magdik készítik A betérők sokszor nem elé­gednek meg azzal, hogy kiad­juk számukra a gyógyszert, hanem elbeszélgetnek velük a betegségükről, beavatnak bennünket örömeikbe, gond­jaikba is. Olyanok mint egy nagy család­ vagyunk. Én például orvos szerettem volna lenni, de a vértől irtó­zom. Mint vezető gyógyszerész igen elégedett vagyok. Nagyon szeretem ezt munkát, s elképzelni sem tud­a­nám másképp az életem. Ha például az orvos felír vala­milyen gyógyszert, mely nem kapható, akkor felhívom tele­fonon az orvost és megérdek­lődöm, hogy mit adjak a be­tegnek helyette. A beteg nem fáradozik hiába, én pedig boldog vagyok, mert segítet­tem, így vannak ezzel a munkatársaim is. Ez a mun­kánk szépsége, öröme. — Azt, hogy a betegek szí­vesen fordulnak hozzánk, bi­zonyítja az is, hogy a forgal­munk évről évre növekszik. Még Nyársapátról is érkeznek hozzánk. — Igyekeztünk megőrizni „patika” jellegünket és ennek szellemében végezzük a mun­kánkat. — Ami nem kevés ... — Sajnos, vannak olyan időszakok, amikor a gyógy­szerellátás akadozik, ezért kénytelenek vagyunk gyógyszerek nagy részét ma­a­gunk kiszerelni, köhögés el­leni folyadékot és porkészít­ményeket gyártani. Sok az ad­minisztrációs munka is. Tevé­kenységünket esetenként ne­hezíti az is, hogy a gyógy­szertári asszisztensek fiatal anyák, akiknek, ha beteg a gyermekük, ápolniuk kell, a helyettesítésük pedig nem könnyű. A gyógyszertári munka nagy odafigyelést, igényel, tévedni nem precizitást szabad, mert az rettenetes következ­ményekkel járna. Árusítunk nagy haszonnal forgatható egészségügyi felvilágosító könyveket is, melyek igen kelendőek. Csipkebogyóter» — Mind nagyobb teret hó­dítanak a természetes ható­anyagok. A lakosság körében különösen kedveltek a fo­gyasztó és a vízhajtó teake­verékek, a kamilla-, a csipke­bogyó- és a hársfateák. El­mondom, hogy csipkebogyó­ból hogyan kell teát főzni, mert sokan nem tudják. Fel­forraljuk a vizet, elzárjuk alatta a lángot, az edénybe beletesszük a csipkebogyót és az edényt fedővel befedjük. 15 perces áztatás után a teát leszűrjük és ízlés szerint íze­sítjük. Ily módon a hatóanya­gok nem károsodnak. A meggyőzés fontos — Munkánk fontos része a meggyőzés. Sokszor előfordul, hogy a betegek a vény nélkül kiadható gyógyszerek közül az erősebb fajtákat kérik. Olyankor felhívjuk a figyel­müket arra, hogy próbálkoz­zanak meg inkább a gyen­gébb hatásúval — mely a szervezetet kíméli —, s csak akkor térjenek rá az erő­sebbre, ha a korábbi nem hozott javulást. Örömmel mondhatom, hogy a meggyő­zés a legtöbb esetben siker­rel jár. — Mostanában úgy tapasz­taljuk, hogy több a beteg. A gyermekek körében a hörghu­rutos, míg a felnőtteknél az influenzás jellegű megbetege­dések jellemzők. K. K. Szilveszteri őrjáraton sfelacsizsolás is volt Hosszú évtizedek óta végig­járom a nagykőrösi szilveszter éjszakákat. Az utóbbi években azt tapasztaltam, hogy az esz­tendőt búcsúztató mulatsá­gaink egyre csendesebbek. Ezért durran a mulatságokon kevesebb pezsgős üveg, csen­desek az utcák, s nemigen látni kurjantgató ittas embert sem. A lakosság jelentékeny része televízió előtt és rádió mellett, otthon köszöntötte az új esztendőt. A mostani szilveszteri őrjá­ratot a Tormásban, az áfész bisztrójában kezdtem. Itt már hetekkel előre lefoglaltak minden asztalt. Hatféle me­nüt szolgáltak fel, élén a pa­calpörkölttel, mely vidéki ven­dégeket is vonz. A hangula­tos tánczenét Tar Zoltán egy­­személyben szolgáltatta. A vendégek között éjfélkor egy 24 kilós malacot sorsoltak ki. Az áfész Központi Éttermé­ben családias vacsora és bál volt. A vendégeknek magyar és modern muzsikával és nó­tával is kedveskedtek a ze­nészek: Barhács János és Kes­keny András, az utóbbi Kes­keny Bandi régi gányprímás unokája.Körösi cs­Hagyományos nagy szilvesz­teri mulatság volt a KIOSZ­székházban. A vacsorás bálon a Boross—Szalai zenekar mu­zsikált ki világos-kivírradtig. Hangulatos szilveszteri bált rendeztek a Vénusz eszpres­­­szóban is, szép számú közön­ség részvételével. A bál zené­jét Katona György diszkós szolgáltatta. A Kőrisfa eszpresszóban szintén sikerült szilveszteri bál volt, Szécsény Sándor zenéje mellett. Rendezvényei népszerűek a fiatalok körében. A Kinizsi Sportkörben va­csorával egybekötött nagy szilveszteri mulatságot tartot­tak, melyet Várkonyi Ambrus zenekara muzsikált végig. Elgondolkoztató, megható élményben volt részem a Sza­badság téren, ahol belémka­­rolt egy fiatal férfi. — Engedje meg bátyám — mondotta —, hogy boldog új évet kívánjak. — És elővett a zsebéből egy pezsgős üveget, kibontotta és átnyújtotta: — Kedves bátyám, igyon egy kortyot azzal a kívánság­gal, hogy az 1984-es esztendő védje meg a békét! Akkor ütötte el a toronyóra az éjfélt és köszönteni kezd­ték a harangok az új eszten­dőt. Kopa László Vevőcsalogató udvariasság Serleg a fogyasztóktól Mint azt annak idején hí­rül adtuk, a fogyasztók váro­si tanácsa versenyt hirdetett a város élelmiszerboltjai szá­mára. Csupán emlékeztetőül, ennek lényege az volt, hogy két kategóriában mérhették össze talán elsősorban a vevő­csalogató képességüket és ud­variasságukat a boltokban dolgozó kereskedők, az egyik kategória az öt főnél keve­sebbet foglalkoztató egységek között folyt, a másik meg az ennél nagyobb üzletek kö­zött. A fogyasztók városi csa a két ünnep között taná­osz­totta ki a díjakat, amelyek, remélhetően, találkoznak a legszélesebb közönség érték­ítéletével is. A testület titkára, Józan Kálmánné így átadhatta a kupát a Szolnoki út 50. szám alatti, 32. számot viselő Ceg­lédi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat egységének, melynek vezetője Szűcs Dénes. Az öt főnél többet foglalkoztatók kategóriájában az első hely­re a 78. számú áfész üzlet ke­rült, a Kecskeméti utcán, en­nek vezetői Marticsek László és Mocsai László. A nyerteseknek gratulálunk, egyúttal megkockáztatjuk, hogy kijelentsük: az igazi nyertesek a vásárlók. — Sporthírek— Kosárlabdásaink sikerei Jól zárták az 1983-as évet az Nb. Pedagógus SE legtapasz­taltabb és a legfiatalabb kö­rösi kosárlabdásai. NB II-es és megyei győzelemmel fejez­ték be az évet. Az NB II-es férfibajnok­ságban: Nb. Pedagógus—Deb­receni Sportiskola 81-79 (33- 37). Nagykőrösiek: dr. Ábra­hám (10), Mocsai (10), Pijako­­vics (18), Pomázi (17), Laka­tos (26); csere: Rovó, Juhász. A Petőfi-sportcsarnokban az elején kapkodtak a hazaiak, amit a vendégek jó betörések­kel és tempódobásokkal ki­használva a 7. percben 14-10- re vezettek. Ezután nagyobb lendülettel feljöttek a körö­siek, de a 17 éves átlagéletko­rú, igen jól képzett sportisko­­lás csapat játékosai kullancs­ként ragadtak a mieinkre. Szünet után nagyon összpon­tosítottak a hazaiak, s 10 perc­cel a befejezés előtt 55-55-re egyenlítettek, majd pontos do­básokkal 4 perccel a vége előtt 77-69-re vezettek. Izgal­mas hajrában sikerült a veze­tést megtartani és ezzel a harmadik győzelmet megsze­rezni. A megyei utánpótlás kosár­labdatornát Monoron rendez­ték. A két teremben és négy kategóriában megrendezett viadalon háromban indultak aagykőrösiek. Az úttörő fiúk mezőnye erős volt és szoros mérkőzéseket hozott. Dunai Kőolaj (Százha­lombatta)—Nk. Arany isk, 41- 40 (22-20). Monori Kossuth isk.—Nk, Arany isk, 56-42 (30- 20). A harmadik helyen vég­zett körösi csapat tagjai (zá­rójelben az elért kosarak szá­ma): Szekeres István (22), Sző­ke Zoltán (22), Dobnik Róbert (16), Molnár Zsolt (10), Zu­hany István (6), Barta György (4), Borbély László (2), Reggel Dénes, Mészáros András, Frut­­tus Attila és Illés Zsolt. Az úttörő leányoknál a kö­rösiek az erősebb ellenfelektől vereséget szenvedtek és végül hat csapat közül az ötödik helyre rangsorolták őket. Mo­nori Kossuth isk. II.—Nk. Arany isk. 25-6 (13-3). Szobi isk.—Nk. Arany isk. 30-8 (17-8). összkosárdobók: Gábor (6), Lengyel B. (4), Tóth Á. és Kiss (2—2). A mini fiúknál a körösiek kiemelkedtek a mezőnyből, el­söprő volt a technikai és tu­dásbeli fölényük és négy csa­pat közül az első helyen vé­geztek. Nk. Kossuth isk.—Mo­nori Kossuth isk. II. 61-2 (33-0). Nk. Kossuth isk.—Mo­nori Kossuth isk. I. 31-2 (13-2). Nk. Kossuth isk.—Dunai Kőolaj 65-1 (45-0). Csapatta­gok: Karsay Zsolt (28), Árki Csaba (27), Bognár István (26). Barcsay Valter (25), Sáfár Csaba (20), Kovács László (20), Füle Ferenc (9), Farkas Attila (1), Pécsi Csaba (1), és Szőke Szabolcs. A csapat ed­zője: Molnár Zsuzsanna test­nevelő tanár. Természetjárók A Nagykőrösi Kinizsi négy természetjárója az ORBIS uta­zási iroda szervezésében ked­vezményesen és önköltséggel nyolcnapos lengyelországi tú­rán vett részt. Jártak a Kele­­ti-Beszkidekben, Zakopáné­­ban, szép tájakon és városok­ban Jól sikerült és hangulatos volt a Nagykőrösi Pedagógus SE szőlőhegyi túrája is, ame­lyen a turisták családtagjai is részt vettek. S. Z. * ISSN 0133-2708 (Nagykörös! Hírlap) BBi MoflTSl Könnyű testi sértés. Színes magyar film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Kutya éji dala. Színes ma­gyar film. (16 éven felüliek­nek !) Fél 6-kor és fél 8-kor.

Next