Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-13 / 241. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1986. OKTÓBER 13., HÉTFŐ Reális számvetés Új középiskolák építése a cél Vác híres középiskoláival, Nagykőrös valamikori tekintélyes tanítóképzőjével régtől fogva iskolaváros. Az utóbbi évtizedekben szinte észrevétlenül melléjük szegődött Cegléd. Városunk jelentős, kiemelt regionális feladatokat ellátó szerepet tölt be a megye oktatási rendszerében. Nemcsak a közvetlen környezetre, hanem több megyére kiterjed hatósugara. Ezért is jó, hogy a város hetedik ötéves terve az egész megye számára példaadóan összeállított programmal rendelkezik a középfokú oktatás fejlesztésével kapcsolatban. Létszámcsúcs Nagy szükség van a letisztult elképzelésekre, mert a körülmények sürgetnek. Az általános iskolákban az utóbbi öt évben 643-mal emelkedett a tanulók száma. A tantermek mennyiségét tizenhattal sikerült növelni, s ennek köszönhetően a korábbi 41,9 helyett ma 38,6 tanulót számíthatnak egy osztályra. A létszámemelkedés elérte a csúcspontot, s ez a hatodikos kisdiákoknál következett be. Az elsősök száma csökken, a középiskolákat ostromlóké emelkedik, azokban majd két év múlva tetőzik a hullám. Az elmúlt években a városban és körzetében összesen 1200—1500 diák fejezte be a nyolcadik osztályt, ám 1989 nyarán 1700-an akasztják vállukra a ballagótarisznyát. Ezek a számok körvonalazzák a jövő tennivalóit, amikor a mostaninál több tanuló befogadására kell lehetőséget teremteni, örvendetes ugyanis, hogy a végzettek 96 —97 százaléka folytatja tanulmányait. Kisebbik felük a gimnáziumot és a szakközépiskolákat választja, nagyobbik hányaduk a szakmunkásképzőket. A gimnázium rekonstrukciója véget ért, és az intézmény tovább nem bővíthető. Az ipari szakmunkásképző intézet tíz tanteremmel és tágas konyhával gyarapodott, de még ígéret a tanműhely és az olyannyira hiányzó kollégium. Az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola 291 diákot oktat. A gyors- és gépíróiskolában 172-en tanulnak. A Török János Szakközépiskola mezőgazdasági képzésében 238 fiatal vesz részt, az egészségügyi szakközépiskola 133 jövendő nővért készít fel a pályára, a szakiskola 163-at. A legnagyobb a létszám a 203-as Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetben, ahová 1221-en járnak. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző 541 fiúnak, lánynak ad szakmát. A Dózsa-kollégiumnak 191 lakója van. A kollégiumi háttér lehetővéteszi, hogy az állategészségőr- és az ápolónőképzés a távolabbi vidékek jelentkezőit is fogadhassa. Miután a vonzáskörzetben máshol nincs középiskola, a szakközépiskolai igényeket a település meglevő hálózata nem tudja kielégíteni. Szűk a választható szakközépiskolai profil és a befogadóképesség is véges. A Kossuth Gimnázium sok vidékit képez, de vannak, akik Abonyból Szolnokra, Újszászra kénytelenek járni. Több pártfogást A középfokú oktatás személyi feltételei nem túl rózsásak. A közgazdasági szakközépiskolában 25 százalékos a létszámhiány. Máshol is vannak betöltetlen állások, legalább 30—35 pedagógus hiányzik, ráadásul sok nő él a gyes és a gyed adta lehetőségekkel. Kevés a jelentkező, mert a pályázatok meghirdetői senkit sem kecsegtetnek lakással. Ami a fizetéseket illeti, mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az egyik családban a pedagógus apa ment gyesre, mert a más pályán dolgozó felesége többet keres ... Az általános iskolákban mind érezhetőbb a nevelőhiány, főként képesített tanítók kellenének. A megyei szakvezetés úgy látja, hogy a város vezető testületeinek jobb letelepedési lehetőségekkel kellene segíteni a megoldást, és a bérgazdálkodást is javítani kellene. A közgazdasági szakközépiskola épülete maholnap felújításra szorul, de ehhez elő kell teremteni a fedezetet. A bútorzat cseréjét megkezdték, ám a konyha elöregedett gépeit csak részben tudják pótolni. Az oktatáshoz szükséges nagyobb értékű tárgyakra nincs pénzük. A Török János iskola épülete elavult, rossz állagú és szűk. Sürgős felújításra és bővítésre vár. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola helyzete a legrosszabb, amely kilenc szükségtanteremmel kénytelen beérni, noha már-már tarthatatlan állapota ellenére is magaszínvonalú a falai között folyó oktatás. A Dózsa-kollégium tárgyi feltételei jók, bővítésére nincs lehetőség. A községekben több általános iskola bővítése befejezés előtt áll. Cegléden egy új szakközépiskola épül, és a Török János iskola új szárnnyal gyarapodik a tervciklusban. Időben váltani A középfokú oktatás intézményhálózatával a közelmúltban foglalkozott a városi pártvégrehajtó bizottság, amely alaposan megvizsgálta az iskolahálózat fejlesztésének feladatait. A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a városbeli üzemek és intézmények várható igényeit figyelembe véve kell megtenni a szükséges lépéseket. A munkahelyek eddig is szívesen fogadták a helyben végzetteket. Sajnos az intézmények ma már erejükön felül kénytelenek vállalni feladatokat, feltételeik javításra szorulnak. A végzettek elhelyezkedési lehetőségei romlottak, éppen ezért új szakmák után kell nézni és ezek oktatását szakközépiskolai keretek között lehetővé tenni. Időben kell váltani, távlati megoldást találni, ezt kívánja a város és környékének érdeke. T. T. Csend, Hangfogóval TJjsághír: Remek hangulatban töltik szabad idejüket a pocakot eresztett harmincasok. Kedvenc ifjúsági klubjukban, a híres és hírhedt Dózsa Klubban vasárnap este a Hangfogó zenekar játszott nekik édes-bús, szomorú dalokat azokból az időkből, amikor ezek a slágerek a nemzedék küzdelmét, harcit és dacos kiállását voltak hivatottak szolgálni. Az elveszett nemzedék, a hétköznapi forradalmiság gyermekei ezúton mondanak köszönetet azért, hogy az illetékes szervek, a közművelődési intézmények emlékeztetni kezdik őket visszahozhatatlan ifjúkorukra, jelezve nekik időben, barátocskáim, ne álmodozzatok tovább nagy, felelőtlen csavargásokról, ti már komoly családapák és gyermeket nevelő anyák vagytok... Ülök a sorban, a dalok jönnek egymás után, Híd a zavaros víz fölött, A csend hangjai, Cecília, A bokszoló. Egy könnycseppet is elmaszatolok az arcomon, nem baj, sötét van, tehetem. Belém ül a nosztalgia, pedig azt sehogysem akarnám. Hogy néz az ki, amikor az Üvöltés nemzedéke szipogva sugdolódzik, s nagy, régi nosztalgiába burkolja magát? Úgyhogy ezt most kihagyjuk, nézzünk helyette mást. De mit? Persze, leírhatnám azt, hogy így éreztem magam, meg úgy, a közönség többször visszatapsolta a zenekart, élükön Horányi László állt, egy debreceni színész, aki gyorsan tűzbe hozta a jelenlevőket. Aztán, hogy a Dózsa Klubban újra sokan voltak, mert fiatalos könnyedséggel hozták össze ezt az estét. Szóval sok mindent leírhatnék, még lelkendezhetnék is egy sort, lám, milyen pompás az élet, amikor Pinczés István kitűnő fordításában hallgathatom Simon és Garfunkel dalait: „álmaimban egymagam, sétálgattam nyugtalan”. Ha mindezt leírnám, úgy tűnne, gámról és önmagunkról önmalelkendezem, csupán azért, mert végigültem egy koncertet. Ilyet még a pár lépéssel előttem araszolgató Nagy Generáció sem csinál, pedig mostanában rájuk jött az emlékezhetnék. Úgy látszik, mégiscsak van mire emlékezniük. Rendjén is van ez, most ők vannak soron. Mi még kuporgunk néhány évet a csend kútjában. Rab László Egészséges kiállítás Napjainkban sajnos elég gyakran elhangzik olyan észrevétel, megjegyzés, hogy felületesen egészségünkkel gazdálkodunk Hivatalosan és nem hivatalosan többen is elmondták: társadalmasítani kell a helyes életmód gyakorlását, bővíteni, fejleszteni szükséges a vöröskeresztes, ezen belül a véradó mozgalmat. Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet vöröskeresztes alapszervezete az említett célok elérése érdekében az egyik legegyszerűbb módszert választotta. Kiállítást rendezett a közelmúltban, amely október közepéig tekinthető meg. A szándék két módon valósul meg: egyfelől dokumentálnak, másfelől kedvet csinálnak. A szemlélő megismerheti az elsősegélynyújtás fontosabb mozzanatait és eszközeit, de egyben az is nyilvánvalóvá lesz, milyen helyzetekben, miként embertársainkon segíteni lehet Az ott található köteteket ugyan senki sem lapozhatja át, de azért az mindenképpen rögződhet az emberben, mekkora irodalma van ma már a helyes életvitel kialakításának. Vagy: a vöröskeresztes mozgalomról, az önkéntes véradásról sokan tudnak, arról azonban már kevésbé, hogy az élenjárók, a jók és még jobbak milyen elismeréseket kaptak és kaphatnak. Aki megtekinti a bemutatót, az nemcsak a kitüntető jelvényeket, hanem az azok viselését kiérdemlő abonyiakat is megismerheti. Figyelemre érdemesek azok a fotók, amelyek a véradó mozgalom egy-egy eseményét rögzítik. Viszontláthatók azok, akik első alkalommal tartották oda karjukat a véradóállomás dolgozóinak, és akik negyvenszer vagy annál többször, mint például Kiss József, az áfész dolgozója. A nyilvánosság elé tárt dokumentumok között található a település vöröskeresztes mozgalmának négy évtizedes története, amelyet Pető Istvánná állított össze egy évvel ezelőtt. —ki Szárítják a gyümölcsöket A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat ceglédi kutatóállomása gyümölcsalanymag üzemében befejezéshez közeledik a magiskolai szaporítóanyag előállítása. Cseresznye és meggy feldolgozásával kezdték s a szezont az őszibarackkal zárják. Makai Sándorné a kiterített, mosott magot a szárítóba rakja — fent. Mogyoródi Sándor a magozógépbe önti a gyümölcsöt — alsó képünkön. (Apáti-Tóth Sándor felvételei) Őszi összejövetel Október 14-én, kedden délután fél 3-kor nyugdíjas-találkozót rendeznek Cegléden, a Puskin utca 1. szám alatt. A városbeli és a környező kilenc községben élő nyugdíjas közalkalmazottakat várják. Az összejövetelen részt vesz és fellép Patkós Irma érdemes művész. A nyitott kapuk országa Egyre több hazánkfia választja üdülése színhelyéül a napfényes bolgár tengerpartot. Ismerkedik a tájjal, emberekkel, kirándulóhelyekkel, történelmi nevezetességekkel. A családi fényképalbumokban, határakban mindennek nyoma van. Ezek persze csak felszínes ismeretek, amelyek nyelvtudás és az ottani élet alaposabb tanulmányozása nélkül alakulnak ki. Jogos igény, hogy többet erről a baráti népről tudjunk A Hazafias Népfront keretében időről időre megrendezett barátsági napok ezt a célt szolgálják. Legutóbb éppen a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ közreműködésével bonyolítottak le jól sikerült rendezvénysorozatot. A hét közepén Albertirsán, Dánszentmiklóson és Cegléden járt az intézmény igazgatóhelyettese, Szvetlozár Vaszilev és Lengyel Károly főmunkatárs. Albertirsán a Szabadság Tszben Bolgár népszokások címmel rendeztek kiállítást és előadást tartottak a mezőgazdaság Szociálisa átszervezéséről és jelenéről. Dánszentmiklóson a művelődési és sportházban a bolgár természetvédelmi területekről készített fényképfelvételeket mutatták be, filmelőadással összekapcsolva. A következő napon a Közgép ceglédi gyára volt találkozó színhelye, amelyet városnézés előzött meg. Az üzemben előadás hangzott el a bolgár belpolitikai élet legfontosabb kérdéseiről, majd filmet vetítettek az ország legszebb idegenforgalmi nevezetességeiről. A barátsági napok záróeseményeként a városháza aulájában kiállítás nyílt Bulgária a nyitott kapuk országa címmel, amelyet Szvetlozár Varszilev nyitott meg. A muzsika és a dal felcsendülése tette ünnepibbé a pillanatot. A jelenlevők nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták az ezt követő előadást, amely Bulgária a XIII. pártkongresszus évében címmel hangzott el. Velencei verseny Társadalmi szerveink, a sportot szerető és szervező sportbarátok sokat töprengenek azon, hogy a fiatalokat hogyan lehet megnyerni a szabadidő hasznos eltöltésének. Legyen az labdajáték, vetélkedő, turistaprogram. A Szakaszervezetek Országos Tanácsa budapesti Természetbarát Szövetség és a diákszakszervezet megszervezte a szakmunkástanulók első természetjáró és sportnapját Velencén. Az üdülőközpont minden igényt kielégít. Az ott megrendezett szabadidős program legnagyobb vonzereje a turisztika volt. A fiatalok, az idősebb korosztállyal együtt háromszázan vettek részt a 9 kilométeres ügyességi tájékozódási versenyen. A sportvetélkedők során a tanulók egy csoportja eljutott a 48-as hősök emlékművéhez és megemlékezett a fegyveres erők napjáról. Kovács László Kajszi, őszi bélyegen Piroska Ceglédről indult A honismereti, helytörténeti kutatómunka Magyarországon is egyre mélyebb feltárást képes végezni. A források néha egészen szokatlan helyeken és alakban kínálkoznak, például bélyeg formájában. A Filatéliai Szemle szeptemberi száma közli, hogy megjelent a Hazai nemesítésű gyümölcsök című sorozat 22 forintos címletben. A sorozat hat bélyegből áll, ezek a következők: Magyar kajszi C. 235 (2 Ft), Érdi bőtermő (2 Ft), Jonathán M 41 (4 Ft), Nagymarosi málna (4 Ft), Piroska őszibarack (4 Ft) és Zalagyöngye csemegeszőlő (6 Ft). Zsitva Szabolcs tervezte a bélyegeket, amelyeknek tüikre 37X52 mm, ebből 372 300 db fogazott és 4800 db fogazatlan, úgynevezett vágott formában jelent meg. Acélmetszettel készült és mélynyomással állították elő a moszkvai Goznak nyomdában. Az év végéig lesz forgalomban. A Magyar kajszi e jeles klónja kétszeresen ceglédi. Nemesítője, hosszú ideig megfigyelője és bejelentője Nyújtó Ferenc (munkatársaival), továbbá a fa lelőhelye is Ceglédhez kapcsolódik. Az anya-fát az öreghegy szőlőben, Túri Pál kertjében találták az 50-es években. Szakkönyvekből tudott, hogy 19 százalékkal többet terem, mint az alapfajta, amely gazdag virágzásából és jó termékeny ülési készségéből ered. Jó relatív fagytűrőképessége is, országosan elterjedt fajta, mind nagyüzemekben, mind a házikertekben. A Piroska őszibarack szintén ceglédi, ugyanaz a kutatócsoport tette közkinccsé az országban. Cegléd határában figyeltek fel az anyafára, 1973 óta előzetesen elismert fajta. Főleg házikertekben termesztik. Fehér húsú, június közepe táján érik, gyümölcse középnagy, fagytűrése igen szembetűnő — a koraisága ellenére. A fajtakutatók leginkább a Duna—Tisza közén javasolják termesztésének fokozását, amit termékenysége, gyümölcsének íze is indokol. A Nagymarosi málna és Érdi bőtermő meggyfajta neve és természetesen előállítása Pest megyéhez fűződik, így a Csabagyöngyével együtt (amelyet Stark Adolf állított elő Békéscsabán) az alföldi gyümölcstermesztés hagyományai is méltó megörökítést kaptak. A Magyar Posta a hazai bélyeggyűjtők örömére újabb gyümölcstémájú bélyegekkel lepte meg a filatelistákat, amelyhez még azt illik hozzáfűzni, hogy szép előzményei vannak a honi bélyegek színes panoptikumában a magyar föld gyümölcseinek. Surányi Dezső ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) Vízilabda Felemás szereplés CVSE—Csongrád 16-10 (4-2, 2-3, 6-2, 4-3) Cegléd, 150 néző. CVSE: Szőnyi, Ócsai, Kiss, Pap, Bóbis, Kelemen, Ungvári, Lakatos, Tóth, Bálint, Hevér, Tankó. Edző: Czigány Károly. (3). Góllövők: Bóbis (7), Kiss Kelemen (2), Ungvári (2), Ócsai, Tóth. Magabiztos és megérdemelt győzelmet aratott a hazai csapat a vízilabda MNK-ban az ezúttal gyengébb napot kifogó csongrádiak ellen. Csak 2 játékrészig tudták megakadályozni a ceglédieket a nagyarányú győzelemben. Ki kell emelni Bóbis gólerős játékát, 7 gólja önmagáért beszél. KSI—DVSE 16-9 (3-1, 6-1, 4-3, 3-4) Budapest: Komjádi uszoda. A ceglédi csapatban csupán annyi változás történt a Csongrád elleni mérkőzéshez képest, hogy a kapuban újra Konyecsni állt, aki időközben megkezdte sorkatonai szolgálatát. A játék viszont közel sem hasonlított a Csongrád ellenihez. Az eredmény majdnem ugyanaz lett, sajnos azonban az OB II/A osztály bajnoka, a KSI javára. Csak az utolsó két játékrészben sikerült felvenni a sportiskolás fiatalok ritmusát, ami már késői volt. Ezzel a találkozóval befejeződött a ceglédiek számára az MNK. Vízilabdázóink legközelebb Belgrádban szállnak vízbe, az október 20—21-én rendezendő nagyszabású nemzetközi tornán. Beck Mihály