Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1987. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Épü­l az új bankszékház Javulnak a munkakörülményeik A tervmódosítások hátráltatták az építőket • Amikor először megpil­­­­lan­tottuk a fekete cégtáb­­­­lát az év elején a monori­­ bankfiók homlokzatán,­­ azonnal megtudhattuk, a BUDAPEST Bank Rt.-hez a S tartozik ezentúl ez a fon­­­­tos pénzintézmény. Ők in­­­­tézik a monori vonzáskör­­­­zet összes gazdálkodási­­ szervezetének a pénzügyeit, ^ S ez nem kis munkát jelent­­ az ott dolgozóknak. Az év eleji változások — az új szervezethez való csat­­lalkozás — különösebb zökke­nők nélkül mentek végbe. An­nak ellenére, hogy a bankfiók dolgozóinak munkakörülmé­nyei máig sem a legideáli­­sabbak. De már nem kell so­kat várniuk a kedvező válto­zásra, hiszen az elképzelések szerint jövőre — pontosabban 1988 közepén — átköltözhet­nek új helyükre, a Petőfi Sándor és Kossuth Lajos utca kereszteződésében most épülő új bankszékházba. Kedvez az idő­ ben Szerkesztőségünk közvet­szomszédságában mi is nap mint nap láthatjuk az építkezésen dolgozók igyeke­zetét, hiszen csak a Petőfi ut­ca választ el minket a felvo­nulási tereptől. A fővárosi székhelyű Kultúrinvest har­minc tagú építőbrigádja ta­valy november elsején fogott hozzá a tereprendezéshez, majd később az építkezéshez. A Pestber által elkészített ter­vek alapján láttak munkához, miután a versenytárgyaláson elnyerték a kivitelezés jogát. A helyszínen szán dolgoznak, jelenleg há­trányítójuk Domonkos László művezető és beosztottjai egyaránt elégedet­tek lehetnek a jelenlegi ked­vező időjárással, mert ennek is köszönhetően zavartalanul folyhat az építkezés. S az ilyen szép ősz végi, tél eleji időnek az építkezők mindig örülnek. — örülünk mi is — mond­ja Domonkos László. — An­nak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban, hetekben szinte napi gondokkal kellett meg­­küzdenünk. Azt hiszem, tud­ja mire gondolok. Az építő­anyagok körében tapasztalt nagymértékű felvásárlási láz­ra, amely bennünket is súj­tott. Szerencsére vállalatunk és a BUDAPEST Bank Rt. il­letékesei igyekeztek minden segítséget megadni részünkre. Ily módon sikerült beszerez­nünk a béléstesteket, faanya­gokat, egyéb építőanyagokat, amelyek nélkülözhetetlenek a folytatáshoz. Még fél év — Mi a legfontosabb teendő most az építésnél? — Az épület­­ téliesítésén fá­radozunk, hogy a hideg időben is zavartalanul tudjunk az épületen belül dolgozni. Saj­nos az eredeti terveket több­ször is módosítani kellett, ez némileg hátráltatta az épít­­­kezés ütemét. — Kikből áll a művezető „stábja”? — Amikor elkezdtük a munkát, igyekeztünk helybe­lieket toborozni. Jelenleg tíz szakmunkásunk — kőművesek, ácsok, villanyszerelők, vasbe­tonszerelők — van, a többiek betanított munkások. A mo­­noriakon kívül van egy csá­­nyi csoportunk is, de például Gyomráról is átjár egy dol­gozónk. Általában elégedettek vagyunk valamennyiükkel, még a cigány származásúak­­kal is. — Mekkora lesz az új mo­nori banképület? — A 20X38-as telken 19,5X26 méter alapterületű lesz az emeletes épület, amely remélhetőleg Monor egyik ékessége lesz. Úgy tervezzük, hogy a jövő év első félévének végén költözhetnek új helyük­re a bank dolgozói. Sajnos a nyílászárókat (ajtókat, ablako­kat) a kecskeméti székhelyű DOTÉP csak a jövő év első negyedére igazolta vissza, pe­dig jó lett volna már beépí­teni — még a tél beállta előtt — azokat is. Mintegy végszóra érkezik Mészáros László, a BUDA­PEST Bank Rt. monori fiókjá­nak igazgatója, aki minden­nap megszemléli leendő új munkahelyük építését. — Nagyon várjuk már, hogy ideköltözzünk. Sokkal jobbak lesznek a munkakörülmé­nyeink, ennek valamennyien csak örülhetünk, körül parkosítunk. Az épület virágosí­­tunk majd, mert azt szeret­nénk, ha a miénk lenne az egyik legszebb munkahely Monoron. Ezért is nem en­gedtük például kivágni a fá­kat a Kossuth Lajos utca fe­lőli oldalon... Sok a teendő A monori bankszékház épí­tése jó ütemben halad. A most következő kemény év­szakban is soka­t kell dolgoz­niuk a Kultúrinvest munká­sainak, hogy a határidőt tar­tani tudják. Gér József Sülysápon Fogadóórák László Tibor Sülysáp, Men­­de és Űri megyei tanács tagja december 7-én, hétfőn délután 4 órától 6 óráig fogadóórákat tart Sülysápon, a nagyközségi közös tanács elnöki irodájá­ban. Kéri a választópolgárokat, hogy közösségi problémáiak­­kal, esetleges egyéni gond­jaikkal keressék őt fel ebben az időpontban. Ismét a monori-erdei ügyről Gyűrűznek a szennyezés hullámai • Az elmúlt héten ismét a Monori-erilőn forgatott az­­ Ablak című tv-műsor stábja. A Minőség Vegyipari Kis­­szövetkezet monori-erdei telepén történt — ma már országosan ismert — környezetszennyezéssel kapcsolat­­­­ban immár harmadszor, de még nem biztos, hogy utol­­­­jára. A televízió népszerű műsora pénteken néhány­­ percben tájékoztatta a nézőket a sajnálatos ügy egy­­- egy mozzanatáról, egyes szakértői véleményekről, arra­­ azonban — a korlátozott műsoridőt figyelembe véve —­­ nem vállalkozhatott, hogy több aktuális kérdés mélyére i­s hatoljon. Mindezért a tanácsvezetés kötelezettségének érzi,­­ hogy e lap hasábjain tájékoztassa az olvasókat, az ott­­ élő állampolgárokat tanácsunk több intézkedéséről, a­­ környezetszennyezés körülményeiről és jelenlegi állásá­éi­ról. Hiszem és vallom: erre kö­telez bennünket a tanács ve­zetéséhez címzett tíz levélben összesen 355 állampolgár alá­írásával és címével ellátott közérdekű bejelentés és javas­lat, a Monori-erdőn lakók ál­tal tőlünk jogosan elvárt megkövetelt nyíltság és őszi r­és­zeség, valamint a tanácsi ve­zetés részéről irányukba meg­nyilvánuló felelősségérzet. De vallom azt is: a nyíltságról nemcsak beszélni, hanem azt gyakorolni is kell. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Bu­dapesti Felügyelőségének ki­jelölése alapján a kisszövetke­zet a Földmérő és Talajvizs­gáló Vállalatot (FTV) bízta meg az ügybeni talaj- és víz­­szennyezésre vonatkozó szak­­vélemény elkészítésével. Mi­vel e megbízási szerződésre a polgári törvénykönyv 474— 480 paragrafusai az irányadók, mely szerint — többek között — a megbízást a megbízó uta­sításai és érdekeinek megfele­lően kell teljesíteni (hiszen a megbízási díjat a megbízó, je­len esetben a kisszövetkezet fizeti), nem csodálkozhatunk azon, hogy a több mint há­rom hete elkészült végleges FTV szakvéleményt éppen az a Monori Tanács nem kapta meg, amely a lakossági be­jelentésekre adandó válaszok­ban — ezt többször is ígér­tük — e hiteles szakvélemény adataira szeretett volna tá­maszkodni, nem hangsúlyozva ki itt a tanács vezetőinek ügybeni „illendő” tisztánlátá­sát is. Itt jegyzem meg, hogy folyó év júniusától a kisszö­vetkezettől nagyon sok külön­böző tárgyú megkeresést, le­velet, a lakosság és a tanács szempontjából lényegtelennek minősülő átiratot, levélmáso­latot (de FTV szakvélemény „részjelentést” is) kaptunk, éppen ezért érthetetlen szá­munkra a végleges FTV szak­­vélemény megküldésének mel­lőzése. „Furcsa” ez azért is, mert például ez ügybeni — különböző szakhatóságok be­vonásával a kisszövetkezet bu­dapesti székhelyén 1987. no­vember 11-én megtartott — egyeztető tárgyaláson a Mo­nori Tanács képviselője (a ta­nács elnöke és osztályvezető­je) voltak azok, akik semmit nem tudtak — mert nem is tudhattak! — a szakvélemény megállapításairól. A tanács vezetése — e hely­­zetet talán mintegy „előre lát­va” a lakossági bejelentések ivóvízminőséggel kapcsolatos aggodalmait érzékelve, már augusztus 25-én részletes tár­gyalást folytatott az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) illetékes vezetőivel az ivóvíz minősége szempontjából lé­nyeges szakvélemény készíté­se, illetve ezzel összefüggő vizsgálat céljából. Ezt realizálandó, hogy Mo­nor Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács vezetése (ta­nácselnök és vb-titkár) mint megbízó, valamint az OKI ve­zetése (dr. Biró György egye­temi tanár, főigazgató és Né­meth István főigazgató-helyet­tes) mint megbízott aláírásá­val 1987. október 27-én kelt szerződést kötöttünk, misze­rint az OKI a monori-erdei talajvízszennyezéssel kapcso­latos széles körű vizsgálatokat végez, elsősorban szerves és szervetlen vegyületekre, víz­toxikológiai és vízbakterioló­giai vizsgálatokra, továbbá ne­hézfémekre. A vizsgálat a kü­lönböző területen lévő 6—20 méter mélységű, körülbelül 20 —22 kútra és 1—1 óvodai, is­kolai kútra terjed ki. A vizs­gálat költségeit 145 ezer fo­rintban vállaltuk, a munka befejezésének határideje: 1987. december 15. Az OKI a vizs­gálatok alapján szakvéleményt készít, amelyet­ a tanács ter­mészetesen a kisszövetkezet részére is biztosítani fog. ::::: Mivel a Pest Megyei Köjál tanácsunk vezetéséhez írt 1987. augusztus 24-i megke­resése a Monori-erdő, Felsza­badulás utcában négy kútnál jelezte, hogy azok vize nem ivóvízminőségű — amelyek kö­zül három kutat ipari szen­­­nyezés ért —, ezért a tanács elnöke azonnal (augusztus 27- én) intézkedett a Növényter­mesztési és Minősítő Intézet Fajtakitermesztő Telepe (Nö­­MI) vezetőjét megkeresve, hogy engedélyezze — tanácsi költségen — a monori-erdei telepen lévő mélyfúrású kút­­ból (amelynek vizét a Köjál ivóvízminőségűnek állapítot­ta meg) a főbejáratnál 1 db ejektoros kút létesítését. Az intézet vezetője hozzájá­rulásával a kút beszerelése a napokban megtörtént és az átalakítás után is szükséges vízminta remélhető eredményét követően kedvező (körül­belül 2—3 hét múlva) így leg­alább a Felszabadulás utcán lakó állampolgárok egészsé­ges ivóvízzel való ellátását biztosítani tudjuk. Az átala­kítás bekerülési költsége mintegy 40—50 ezer forint között lesz. A napokban kaptuk kézhez a Pest Megyei Köjálnak az OKTH Budapesti Felügyelősé­gének írt átiratát, amely — többek között — rögzíti, hogy „az elvégzett mérések alapján laboratóriumi 13 esetben történt meg a vízfogyasztás leállítása, mert a kutak egy része esetében a vízösszetétel egyes komponensei arra en­gednek következtetni, hogy a hagyományos szennyeződés mellett természetidegen, ipari szennyezők kerültek a talaj­vízbe. (Elsősorban magnézi­­um-klorid.) A magnézium-klo­­rid-növekmény megjelenése azt mutatja, hogy a területet az ipari szennyezés elérte. Valamennyi vizsgált sekély minőségű kút vizének fogyasz­tását leállítottuk, ha a kémiai rutin vizsgálatok alapján nem minősült ivóvíznek. „Ugyan­akkor” a 20—30 méter mély­ségű kutakban az eddig vég­zett vizsgálatok még nem mutatták ki az ipari eredetű anyagok jelenlétét. A vizet fo­gyasztók közegészségügyi ve­szélyeztetettsége azonban fenn­áll ... Majd: „Szükségesnek látjuk a terület vezetékes vízel­látásának megoldását. Ugyan­csak szükségesnek látjuk szennyeződés térbeli és időbe­­­li terjedésének figyelőkút-hálózat számításához kiépítését nemcsak a ktsz területén, ha­nem a község területén is.” (Az idézett megállapítások a Pest Megyei Köjál 1017—18­87. sz., 1987. nov. 11-i leveléből.) A tanács nagyon korlátozott anyagi pénzeszközeit figye­lembe véve a javasolt közmű­ves vízellátás kiépítését saját költségén nem tudja biztosíta­ni, ahhoz — adott esetben — nélkülözhetetlen az Országos Vízügyi Hivatal és a Pest Me­gyei Tanács pénzügyi támo­gatása. Kovács Benő tanácselnökkel együttesen aláírt, a Pest Me­gyei Tanács általános elnök­­helyettesének címzett 1987. no­vember 10-i keltű levelünkben összefoglaltuk a monori-erdei környezetszennyezés eddigi történéseit, körülményeit és az azzal összefüggő intézkedése­ket, javasolva, hogy a Pest Megyei Tanács Környezet- és Természetvédelmi Bizottsága tűzze 1988. évi munkaprog­ramjába és tárgyalja meg e környezetszennyezés ügyét. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy ez üggyel kapcsolatos va­lamennyi, tanácsunkat terhe­lő pénzügyi kiadást megfelelő időben a kisszövetkezettel szemben polgári peres eljárás keretében érvényesíteni kívá­nunk. ::::: i:::: A tanács vezetése nevében ezúton kérek szíves elnézést azon tisztelt monori-erdei ál­lampolgároktól, akiknek beje­lentésére csak megkésve (vagy még nem) válaszoltunk, azon­ban — a leírtakból is kitűnő­en — megalapozott választ csak objektív és rendelkezé­sünkre álló eredmények (szak­­vélemények) után adhatunk. E sajnálatos ügyben taná­csunk vezetése a lakosságnak elkötelezetten és a szó igazi értelmében vallja: tiszta vizet a pohárba! Dr. Illanicz György Monor Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára Gyerekek a békéről Nem háborúra szántak bennünket • Az MSZBT monori koordinációs bizottsága a NOSZF § 70. évfordulója tiszteletére — mint arról hírt adtunk —­­ vetélkedőt hirdetett az úttörő korosztály számára Tud­­­­junk többet barátainkról címmel. Ehhez szorosan kap­­­­csolódóan olyan képzőművészeti és irodalmi alkotások elkészítésére is ösztönözték a résztvevőket, amelynek­­ alaptémája az, hogy miképpen gondolkodnak a gyere­­­­kek a békéről. Az értékelő zsűri javaslata alapján mi is­­ válogattunk a legjobban sikerült versek és prózák kö­­­­zött, amelyekből néhányat — mint alább is — időszaki­­ rovatunkban olvasóink figyelmébe és szeretetébe aján­­­­lunk. Ha előttem kiejtik azt a szót béle, mindig egy vers­részlet jut az eszembe: „Száll a gyermekek nevetése, / Ta­vasz, vidámság — ez a BÉ­KE!” De emellett mindig eszembe jut az a szó is: HÁBORÚ. Most, hogy béke van, nem tu­dom elképzelni, mi is a há­ború. Csak a híradó képeiből és nagymamám elbeszéléseiből sejtem. Nagyon félek a hábo­rútól, nem tudom elképzelni azt, hogy éhezzek, pincében éljek és elveszítsem a hozzám tartozókat. Amilyen szép szó 81 éves korában elhunyt Magó­­csi István nyugalmazott MÁV-se­­gédtiszt Temetése 1987. december 3-án — m­ a — 14 órakor lesz a Monori református temetőben. Gyászoló család, a béke, olyan csúnya és félel­metes a háború. A népeknek össze kell fogniuk és harcolni a békéért. Ha pedig egy atom­háború kitörne, azt hiszem nem szenvednénk, akárcsak a „kísérleti nyúlnak” szánt hiro­­si­maiak. Mamám mesélte, hogy ők a háború alatt sokat szenved­tek, éheztek, mert hol a né­metek, hol az oroszok szedték el minden élelmüket, állatai­kat. Azt mondta, hogy a há­ború alatt nincs finnyáskodás, és ezt nem akarom. A háború igenis komoly dolog. De kinek jó a háború, hiszen egy hábo­rúból nem lehet nyertesen ki­kerülni. És mire jó az atom? Tönk­retenni egy szép, mindig meg­lepetéssel szolgáló világot és a népek millióit? Mint említet­tem, a háborúban tűrni kell. Szüleink nem háborúra szán­tak bennünket és nem tanítot­tak meg tűrni minket. Nagyon sokszor, mikor ebé­delek, eszembe jutnak az éhe­zők, hogy míg én turkálok két-háromféle ételben, ők ad­dig éheznek és sírnak. Még gyerek vagyok, és nem tudok segíteni rajtuk, de ahol lehet, megpróbálom. 1985 nyarán Káptalanfüre­­den táboroztam. A tábor terü­letére jött két fiatalember és gyermekrajzokat árusítottak, tízdarabos csomagolásban, békéről, 48 forintért. Nem vol­­­tak művésziek a képek, de azt mondták, a befolyt összeget az éhezők megsegítésére szánták. Nem gondoltam arra, hogy hét fagyit vonok el magamtól, megvettem és eltettem Lelki­ismeretem nagyon megnyugo­dott, hogy amit tudtam, meg­tettem gyermektársaimért, akik nyomorban élnek. Azóta már több ilyen segélyösszeget kiadtam. S ha arra gondolok, hogy Hirosimában hány meg hány gyermek, csecsemő vesztette életét, vagy éppen ösztönsze­­rűen menekült a vízbe! Mikor a képeket vettem, ar­ra is gondoltam, még én is le­hetek ilyen helyzetben, és ne­kem is jólesne, ha nem hagy­nának éhen veszni. A legna­gyobb baj, hogy az emberek nem szeretik egymást, nem tudják, mi az összefogás, mint ahogy többje azt sem tudja, mi a háború. Láttam egy filmet, mely Hi­rosima katasztrófájáról szólt. Ki hitte volna, hogy az atom megöli azonnal az embert? Hatótávolsága igen nagy És most ez tartja rettegésben az emberiséget. Nem igaz, hogy az amerikaiak nem tudják fel­fogni, hogy akkor ők is meg­halnak. Oxigénpalackjaikból egyszer kifogy az oxigén, el­fogy az élelem, és úgy vesz­nek el. Hisz az atom hosszú ideig hatóképes. Miért nem lehet az atomot békés célokra használni? Miért nem lehet a fegyverek fejlesztésére szánt összeget az éhezők, a nyomorban élők megsegítésére költeni? Egyál­talán, miért van szükség fegy­verekre? Miért nem abban versenyeznek az országok, hogy melyiknek tisztábbak az erdei, hol magasabb az élet­­színvonal és sorolhatnám? Miért küldenek titkos fegy­verszállítmányokat? így nem a békéért, hanem a béke el­len harcolnak. Szerintem nem ez a cél. Becsüljük meg amink van, s ne tegye tönkre a civilizáció! Fülöp Ilona 8/a oszt. tanuló Monor, 1. sz. általános iskola (ISSN 0133—2631 (Monori Hírlap) Az adóügyek intézéséről A Monori Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács il­letékeseitől kaptuk a tájékoz­tatást, hogy a Pest megye te­rületén állandó lakóhellyel, illetve telephellyel rendelke­ző állampolgárok (kisiparo­sok, kiskereskedők, mező­­gazdasági kistermelők, szer­ződéses üzemeltetők és szel­lemi szabadfoglalkozásúak) személyi jövedelemadó, általá­nos forgalmi adó, vállalkozói adó neveivel az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal Pest megyei adófelügyelősége fog­lalkozik. Az adófelügyelőség az 1988. január 1-jétől hatály­ba lépő jogszabályok alapján a lakosság tájékoztatásának — teendőinek — elősegítése ér­dekében ügyfélszolgálati iro­dákat hozott létre az alábbi helyeken: Budapest II., Rét u. 3., Cegléd Városi Tanács szék­háza, Gödöllő Városi Tanács székháza, Vác Városi Tanács székháza. Az ügyfélszolgálati irodák munkatársai hét­főn 10 órától 18.30 óráig, szer­dán 10 órától 18.30 óráig áll­nak a lakosság rendelkezésé­re. A Rét utcai iroda a fen­tieken túl kedd, csütörtök és pénteki napon 8 órától 16 óráig is működik. Az ügyfél­szolgálati irodák az adózással kapcsolatos tájékoztatáson túl kiadták mindazokat a nyom­tatványokat, amelyek az adó­zó bejelentkezéséhez, az adók bevallásához szükségesek. Ha­tósági ügyintézést nem végez­nek.

Next