Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP Egy tanítási napunk A tanítás nálunk pontosan 8.05-kor kezdődik imád­sággal. Napi 4, illetve öt tanítási óránk van. Új tan­tárgyunk a hittan. A nyel­vek közül mi angolt és né­metet tanulunk. Testneve­lés-óráinkat az ATE (Ag­rártudományi Egyetem) tornatermében, sportpályá­in töltjük, illetve heti egy alkalommal úszunk. Miután véget ért a taní­tás, megebédelünk isko­lánk szép, tágas éttermé­ben. Ide a finom ételeket (tízórait, ebédet, uzson­nát) a Kalória Diákétkezte­tő hozza. Az ebédet követő más­fél órában (14 óráig) ját­szunk. Amikor jó az idő, kint tartózkodunk az isko­la melletti szép parkban. A bokrok között bújócská­­zunk, kergetőzünk, éne­kes játékokat játszunk vagy beszélgetünk. Rossz időben az épületben tartóz­kodunk, és különböző ben­ti játékokkal foglalatosko­dunk (pl. pingpongo­zunk). 14­­ órakor, a csen­gőszóra bemegyünk osz­tálytermünkbe, és tanári felügyelet és segítség mel­lett tanulunk. Ilyenkor vannak a dél­utáni programok is: szol­fézs, korrepetálások (ma­gyar, matematika, nyel­vek), a sportkör, a fakulta­tív számítástechnika szak­­kör és egyebek. Egyszó­val mozgalmasan telnek napjaink. Fél négy után meges­­­szük az uzsonnát, és rend­behozva termünket, öltö­zőszobánkat, hazame­gyünk. Egy kisdiák Anya Minden embernek ki a legdrágábbja? Ki mindennap kedvesen szól őhozzája Ki mindennap becézi mindennap szereti Ki ügyes-bajos dolgában mindenkor segíti, Kinek mosolyából árad a szeretet Kit Isten csakis a családnak teremtett. Ki a mindennapok zavarában egy pihenő sziget, Csodállak , édesanyám Tégedet! Lakatos Mária I. A. Találós kérdések Válogatás Varga Anikó I. B oszt. tanuló által bekül­dött találós kérdésekből: Ukrán találós kérdések: Mi ez? Vasból apa, fából anya, gyerekeik sok darabba. (9§BAn>[S33ZS) * * Néggyel tapos, kettővel döf. Nem él, bár élőből varrták, hetedikkel legyet üldöz, amit cipel, annál inkább. (uogoL) (od­ 3) Osztrák találós kérdések Burgenlandból: Fürödni jár a patakra, de a lelkét otthon hagyja. (Bq/íunQ) Diákbaki A tanulók magyarórán Kukorica Jancsi és a huszá­rok vezérének párbeszédét jelenítették meg. A hu­szárnak ezt kellett mondania a versben: „Vigyázz, földi! bizony rálépsz a fejedre... Mi ördögért vagy úgy a búnak eredve?” A szereplő ezt a mondatot prózai átköltésben így fo­galmazta meg: „Földi! Miért lógatod a lábad a földig?” A zene A zene szép dolog. A kottában hevernek a dallamok. Sok hang van az öt vonalon Ezeket olvassuk az énekórákon. Sok éneket ismerünk, Mi ezekkel ébredünk. Szolmizáljuk is őket, A dalokat s műveket. Langer Dóra I. A verse IFJÚSÁG Hazafelé... Amikor vége a tanításnak, vidám szívvel indulok ha­za. Kilépek az iskola ajtaján, és gondtalanul szaladok le a lépcsőkön. Előttem növé­nyekkel dúsan benőtt part terül el. A fák mögött maga­sodik az agráregyetem sár­ga épülete. A lépcső alján balra for­dulok, elhaladok az iskola vöröstégla épülete előtt, és kiérek egy sík területre. Át­szaladok a betonúton, és egy földúton megyek to­vább. Jobb oldalon változat­lanul magasodik az agrár­egyetem hatalmas épülete. Ablakai, mint kis tavak, úgy csillognak. Balról rit­kás fás liget van, amelynek szélén áll az áruház. Ballagok tovább, és me­gint átkelek egy úttesten. Most az agráregyetem előtt visz az utam. Egy darabig az aszfalton megyek, köz­ben gyönyörködöm az épü­let előtti gondozott park­ban. Ezután egy keskeny járda elvezet engem a szö­kőkút előtt. Vele szemben van a Sportcsarnok. Folytat­va utamat rátérek a főút melletti járdára. Jobbra egy kis domb magasodik, a szé­lén pedig fák kapaszkod­nak. Balra a teniszpálya lát­ható. Innen időnként tompa puffanások hallhatók. Kovács László I. A 1993. ÁPRILIS 2., PÉNTEK Mit zakatol a vonat? (Kis mondabeli történet Gödöllő múltjából) Valamikor régen Gödöllő és Veresegyház között iga­zi füstös mozdony húzta a kocsikat, vagonokat, amik­ben az emberek vagy az áru utazott. A Blaha-strandfürdő megállótól Szadáig a vonat útja meredeken felfelé tar­tott. A kertek alján sziszeg­ve kínlódva ment fel a vo­nat, s így nyöszörgött: „Se­­git-se-tek-meg-sza-ka-dok! Se-git-se-tek-meg-sza-ka­­dok! Se-gít-se-tek-meg­sza-ka-dok!” Bezzeg ami­kor Szadáról jött a Blaha felé, vidáman zakatolta le­felé a lejtőn: „Ha segíttek, ha nem is, elviszem én ma­gam is! Ha segíttek-ha nem­­is-elviszem én-magamis! Ha segíttek ha nem is elvi­­szem én magam is! Ma már csak itt-ott le­het látni a vasút régi nyo­mait. A síneket felszedték, helyén buszok járnak. Az idősebbek emlékezetében viszont él a kis füstös — mesélte édesapám. Máthé Judit I. B Daniel Defoe: Robinson Crusoe Lő­rincz Ádám rajza I. B. Első szavaim „Kisbabaként édesanyám és a körülöttem levő fel­nőttek kedvesen beszélget­tek hozzám. Először csak visszamosolyogtam, majd egyre többet gőgicséltem és gagyogtam. Ezt a fajta beszédet csak az anyukám értette. Kedvencem, a szom­széd kutya hangját egyé­ves korom körül utánozni kezdtem. Hamarosan sok állat hangját megtanultam az állatos könyveimből. De ezek még nem voltak értelmes szavak. Az első szavaim között voltak az anya, apa, papa, mama szavak, majd egyre többet tanultam meg. A kisgyermekek nagyon gyorsan, szinte észrevétle­nül sajátítják el anyanyel­vüket. Tavaly óta tanulom a német nyelvet. Ezt már korántsem olyan könnyű elsajátítani, mint a ma­gyart. Amikor pedig né­met barátaink beszéltek hozzám, sokszor csak sej­teni tudtam a gondolatai­kat. Ekkor jöttem rá, hogy a kisgyermek nyelv­­tanulása olyan rövid idő alatt milyen nagy teljesít­mény. Anyától hallottam egy verset, ebből idézek: „Mikor a gyermek gőgi­­csél, Az Isten tudja mit beszél. Csak mosolyog és inte­get... Ki tudja, mit mond? Mit nevet? S mint virággal az esti szél, az anyja vissza úgy beszél, Oly lágyan és oly'édesen... De őt sem érti senki sem. Égi nyelv ez. Mély titok, Nem értik, csak az angya­lok.” (Gárdonyi Géza) Harkányi Nándor I. A A kirándulás Fel a dombra, Le a völgybe, Vissza rajta, Kicsi törpe, Utána egy Kicsi sátor, Pisti, ugorj Ki az ágyból! Hevesi Áron I. A Tavasz Szép a kikelet Gyertek labdázni gyerekek! Szánkózni már nem lehet, Ezért gyertek viruló gyere­kek! Gyertek virágos m­ezőre, Tulipánnal teli völgybe, Nem fúj a szél, süt a nap, Ez az igazi tavasz. Elmúlt már a zord hideg, Gyertek gyerekek, gyertek, gyertek, Erősödni, pirosodni, Gyertek gyerekek! Itt a tavasz, elmúlt a tél, Nem kell félni, Csak egy év múlva lesz itt, Megint igazi szél. Gémesi Márta I. A Felhők Az ég kék bárányai, Suhannak az égen, Mint napnak barátai, Szálldogálnak szépen, Pihenek a fűben, S az eget nézem, Hol az ég kék mezében, A bárányokat képzelem, De mikor esőt bocsájtanak, Nem mondhatom már azt, Hogy a napnak barátai, Szépen szálldogálnak. A hatalmas égi bárányok, Csak szálldogálni tudnak, Mint a kicsi madarak, Ők is csak repülni tudnak. Kóczián Edit I. B és Farkas Orsolya I. B A gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázi­um első­ osztályos (11 és 12 éves) diákjainak írá­saiból Kovácsné Gulyás Rozália magyartanár készített összeállítást.

Next