Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-16 / 267. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP A Pillér sikere hármat fizet, négyet kap Már több mint 20 ezer ember szerzett résztulajdont kárpótlási jegye ellenében a Pillér Ingatlanbefektetési Alapban — hangoztatta Nagy Elek, a PRD Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. vezérigazgatója az alap tegnapi sajtótájékoztatóján. A Pillér-jegyeket december 3-áig lehet még jegyezni kárpótlási jegy ellenében, mégpedig úgy, hogy három darab 1000 forint címletértékű kárpótlási jegyért négy darab 1000 forintos névértékű befektetési jegyhez juthatnak hozzá a kárpótlásijegy-tulajdonosok. A társaság vezetője szerint a jegyzési időszak végéig mintegy 3,2 milliárd forint értékű Pillér befektetési jegyet fognak értékesíteni, ebből pedig 2,55 milliárd forintnyit jegyeztek le. A jegyzők többsége a kárpótolt magánszemélyek közül kerül ki, de a tavaszi jegyzési időszak tapasztalatai alapján az önkormányzatokat is érdekli ez a befektetési lehetőség. Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: már több mint 13 milliárd forintnyi kárpótlási jegyért vásároltak állami tulajdont. A Pillér jelentőségét az államtitkár abban látja, hogy ez volt az a befektetési lehetőség, amely eddig a legtöbb kárpótolt magánszemély befektetési szándékát volt képes összpontosítani. A kárpótlás jelenlegi helyzetéről szólva az államtitkár elmondta, hogy az első kárpótlási törvény alapján eddig 53 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet és 2,8 milliárd forint értékű utalványt kaptak a kárpótoltak, és az ügyek 99 százalékában már megszülettek a határozatok. A második kárpótlási törvény alapján 7 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet adtak ki, és előreláthatóan az év végéig megtörténnek a határozathozatalok a fennmaradó ügyekben is. A sajtótájékoztatón az Állami Vagyonügynökség nevében felszólaló Kovács Kálmán beszámolt arról, hogy a Pillér sikerén felbuzdulva az ÁVÜ már dolgozik a Pillér II. Ingatlanbefektetési Alap létrehozásán. Az első ingatlanalappal szemben azonban ennek rövidebb, mintegy 6 éves lesz a futamideje. Kovács Kálmán megemlítette azt is, hogy egy értékpapír befektetési alap létrehozásán is dolgozik az ÁVÜ, amelynek portfoliójában privatizált vállalatok részvényei lennének. Záhonyból Ukrajnába Sínen utaznak a kamionok Várhatóan hamarosan elindul Záhonyból az első kamionszállító szerelvény Ukrajnába, ami jelentősen enyhíthet a határállomáson kialakult embertelen állapotokon, mondta el tegnap Sípos István, a MÁV Rt. vezérigazgató helyettese. A záhonyi határállomáson gyakran 40—50 órát is várakozniuk kell a kamionosoknak a vámkezelésre és átjutásra. A körülmények ellen a sofőrök már két ízben is blokáddal kívántak tiltakozni, a határelzárás azonban ez eddig elmaradt. Sipos István elmondta: több mint egy hónapja állapodtak meg az ukrán vasút illletékeseivel a speciális szerelvények közlekedtetéséről. A vasúti kocsikat az ukrán partner biztosítja majd, a kamionok rögzítéséhez szükséges berendezéseket pedig a MÁV Rt. Egy vonaton 30—40 kamion fér el, és a szerelvényeket az igényeknek megfelelően, igen rövid — akár félórás —időközökkel is indítani tudják. Az újfajta szállítási lehetőséggel élve nem kell napokat várni az átjutásra. Valutaárfolyamok Pénznem Vételi árfolyam 1 egységre, Eladási forintban Angol font 146,65 149,45 Ausztrál dollár 63,98 65,22 Belga frank (100) 273,75 278,41 Dán korona 14,64 14,90 Finn márka 16,97 17,37 Francia frank 16,77 17,05 Görög drachma (100) 40,64 41,48 Holland forint 52,05 52,91 ír font 138,76 141,36 Japán yen (100) 93,16 94,36 Kanadai dollár 74,46 75,86 Kuvaiti dinár % 329,29 334,79 Német márka 58,43 59,39 Norvég korona 13,43 13,67 Olasz líra (1000) 59,44 60,72 Osztrák schilling (100) 830,90 844,50 Portugál escudo (100) 56,93 58,03 Spanyol peseta (100) 72,09 73,61 Svájci frank 66,06 67,14 Svéd korona 12,01 12,27 USA-dollár 98,40 99,96 ECU (Közös Piac) 111,89 113,85 GAZDASÁG 1993. NOVEMBER 16., KEDD Í fő A kárpótlási törvénrannyék alkotói nem ígértek a sok tízezer , érdekeltnek gyorsan beteljesülő vigaszt, de azt talán senki nem gondolta, hogy a tulajdonviszonyok reformjának e nagy jelentőségű fejezete elhúzódik, mint a rétestészta. Legfőképpen a mezőgazdasági földterületekre igényt tartók várják türelmetlenül a kárpótlások befejezését, és ezt aligha lehetne csupán személyes érdeknek tartani, hiszen mindenki tudja, a földtulajdonlás rendezettsége a mezőgazdaság kibontakozásának első és legfontosabb feltétele. Kustár Tamással, a Kisgazdapárt nagykőrösi szervezetének elnökével, aki egyben tevékeny bonyolítója a helyi földrendezéseknek, a kárpótlási folyamat jelenlegi helyzetét vettük szemügyre. Hektáronként 80 ezerért — Hol tart ma Nagykőrös a földreform végrehajtásában ? — körülbelül kétharmadánál. Ez azt jelenti, hogy mind a három helyi nagygazdaság erre kijelölt területeinek 70 százaléka elkelt az árverések során. Az utolsó licit az Arany János-szövetkezetben december elején, a ToW-szövetkezetben ugyanennek a hónapnak a közepén lesz. Az állami gazdaságban a harmadik árverés januárra esik, de remélhetőleg ott még sor kerül egy negyedikre is, mert a második kárpótlási törvény teljesüléséhez is képezni kell földalapot. Mi már egy éve jeleztük, és fel is terjesztettük igényünket további kárpótlási területekre, mert látható volt, hogy a földalap kevés lesz, így van ez még akkor is, ha 1000 forintot számolunk aranykoronánként, noha eddig Kőrösön még ennél is magasabb áron keltek el a földek. Volt olyan terület, amelyből egy hektár 80 ezer forint értékű jegyért kelt el, a Kecskeméti út mentén például 2500-2700 forintot adtak minőségi egységenként a 38—40 arany koronás részeken. — Erdőre van-e igény, vagy csak a szántóföldek érdeklik a kárpótlási jegyek birtokosait? — Nálunk összesen úgy 500-600 hektár erdő adható kárpótlásra. Eddig 350 hektár már el is kelt, decemberben további 90 hektár kerül árverésre az Aranyszövetkezetből. Az erdők esetében azonban napjainkban van némi bizonytalanság. Nem tudni, hogy az említett decemberi licit után lehet-e még erdőt kárpótlásként birtokba adni. Úgy gondoljuk, nem állhat meg a folyamat, hiszen igazságtalan lenne úgy leállítani, hogy némelyek erdőhöz jutottak, míg a többi igénylő hoppon marad. A készülő erdőtörvény sok kérdésre választ ad majd, így például a közbirtokosság intézményéről is. A tervezet egyik olvasata szerint 6 hektár fölött erdőközbirtokosságot kell létrehozni. Lényeges dolog, hogy vajon településre vagy helyrajzi számra vonatkoztatja e kötelezettséget a törvény. Márciusra birtokosok lesznek — A már megvett földek tényleges birtokba adása mikor kezdődik? — A márciusi árverésen vásároltakat a napokban kezdjük kiméretni. Ezzel a feladattal öt földmérő csoportot bíztunk meg, akik egyébként a részarány tulajdonok kicövekelését is feladatul kapták. Gyakorlatilag december legelső napjaiban már az Aranyszövetkezetbe eső tanyák gazdái is kárpótlási birtokhoz jutnak, mert a tanyákhoz kijelölt területek árverésére kerül sor. December 20-án a Toldiban tervezzük az árverést, remélhetőleg az első kárpótlási törvény alapján földhöz jutottak birtokrendezése márciusra befejeződik. — Mekkora kimérési költséggel kalkulálhatnak a gazdák? — Nos, van egy 2 ezer forintos alapdíj, erre jön az 1300 forintos hektáronkénti tényleges mérési díj, ami több tényezőtől, így a terület szabályosságától, elaprózottságától függ. Mindenesetre, úgy 15 ezer forintot lehet számolni egy 10 hektáros birtok esetében. Sokan úgy vélik, a kárpótlások elhúzódása nem feltétlenül indokolható. Való igaz, egyes településeken példaadó gyorsasággal megegyeztek az érdekeltek a kijelölt területeken... — A kárpótlás kezdeti időszakában tényleg gyakran hallhattunk gyors egyezségekről, aranykoronánként 500 forintban. Csakhogy sokak kezében még ott vannak a jegyek, majd jönnek az újabb kárpótoltak, és végül kiderül, mégsincs még befejezés, kevés a föld. Főleg ilyen esetben erkölcstelennek tartom azt, ha valaki, aki önszántából hagyta oda városát, faluját, s hosszú idő után most visszatér, hogy az egyébként bizonyára jogosan megszerzett kárpótlási jegyével elvegyen abból a kevésből is, ami az otthoniaknak maradt. Ám, nemcsak a tényleges földterület és az igények nehéz összeegyeztethetősége teszi körülményessé a kárpótlást, de most kezdjük tapasztalni, a kimérések során, a nyilvántartások és a valóság ellentmondásosságát is. Előfordul, hogy árok húzódik ott, vagy szénáskert települt oda, ahol a telekkönyv szerint termőföld van. Úgy tűnik, sok gond lesz a művelési ágak tényleges és regisztrált helyzetének eltérő volta miatt. A földutak nagyon gyakran nem ott futnak, ahová rajzolták azokat, de a tanyás ingatlanoknál is vannak differenciák. Volt eset a részaránymérések során, amikor a mezsgyét nem tudta kijelölni a földmérő, mert a cövek helye a harapós kutya házára esett. Mindez tanulság arra is, hogy aki földterületet vásárol, első dolga legyen a telekkönyvi egyeztetés a valósággal, mert lehet, hogy olyan részt is kifizettet vele az eladó, merő jóhiszeműségből, amit évek óta használt, de sosem volt az övé. Törvénnyel, ésszerűséggel . A tagi részarány tulajdonok rendezésében hol tartanak? — Napokon belül befejeződik az elsőrendben megjelölt táblák kiosztása. Akik még nem kapták meg földjüket, azoknak a még betöltetlen táblákból mérünk, s akik innen is lemaradnak, másutt jelezhetik igényüket. Vannak még jó tábláink. Arbózon például a kárpótlásra jelölt részből kapott vissza területet a földkiadó bizottság. Ahol a mérések befejeződtek, a fölösleges adminisztráció elkerülése miatt csak értesítőket küldünk, s itt lényegében véget is ér a bizottság munkája. Arra törekszünk, hogy mindenütt és minden mozzanatnál a törvényes előírások szellemében történjék a tulajdonrendezés, de amennyire a szabályok megengedik, a gazdasági ésszerűség szerint járunk el. Lehetőleg ne érje kár, csalódás azt se, aki évekkel ezelőtt pénzt ölt abba a területbe, amelyre most más tart igényt, joggal. Csakis az észszerű kompromisszumok útján képzelhető e hatalmas feladat teljesítése. — Vajon a most földet vásárlók közül hányan lesznek, akik a gazdálkodásban képzelik el a jövőjüket? — Ezt még nehéz lenne megjósolni, de bizonyára nem kevesen. Akik nagyobb birtokkal rendelkeznek, érdemes lesz szolgáltató tevékenységre is berendezkedniük, mert a kisebb gazdaságokban úgysem lesz kifizetődő a gépesítés. Egyébként a fejlesztésre, beruházásokra a téves hiedelmekkel ellentétben van pénzforrás. Az állam mezőgazdasági fejlesztési alapjában, úgy tudom, 4 milliárd forint körüli összeg van, ebből idén 1 milliárdot igényelnek a gazdálkodók. Tehát csak pályázni kell, és érdemes, mert ebből a keretösszegből lényegesen kedvezőbb feltételekkel jutnak tőkéhez a gazdálkodók, mintha a bankok hatalmas kamatokkal megfejelt hiteleiért folyamodnának. M. J. Mezsgyekarók a nagykőrösi határban Forintos hírek A kárpótlási jegyek tőzsdei forgalma november második hetében több mint 60 millió forinttal haladta meg az előző hét összes adásvételének nagyságát. A jegyek tőzsdei átlagára azonban valamelyest visszaesett. A hétfői 698 forintos átlagár péntekre 660 forintra mérséklődött. Mind több munkahelyen élnek az alkamazotti tulajdonszerzés lehetőségével. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a privatizációs módszer sikeres, mondta tegnap Szabó Tamás, a privatizációért felelős miniszter. Hatvanöt cégnél több mint 15 milliárd forint értékben várásoltak e módszerrel tulajdont a dolgozók. Hazai magánvállalkozó tulajdonába került a Környei Mezőgazdasági Kombinát nyúlágazata. A jelentős bankhitellel megvásárolt vágóhíd, bőr- és szőrfeldolgozó üzem, valamint tenyésztelep fő terméke, a konyhakész nyúlhús főként nyugati és dél-európai piacokra került, s kerül ezentúl is. A dolgozók mindegyike húszezer forint garantált osztalékot kap évente, valamint ingyenes üzletrészt is a cégtől. A Siemens AG alközponti telefonrendszerek üzletágának képviselői ez évi munkaértekezletüket a budapesti Hilton Szállodában tartják. A német cég ez idáig mintegy 150 millió márkát fektetett be Magyarországon, s jelenleg már 15 vállalata van hazánkban. A vállalat nem kért, és a jövőben sem kér beruházásainak ellenértékeként semmilyen különleges elbánást és kedvezményt. Októberben az elmúlt hónapokénál kevésbé, 1,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Egy év alatt a növekedés így 22 százalékot tett ki. Tavaly októberben 2,5 százalékos volt az árnövekedés, a 12 havi index pedig 23,4 százalékos — tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!