Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1920 (18. évfolyam, 1-54. szám)
1920-03-25 / 13. szám
PEST -PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 181 középületeinek nagyarányú átalakítását, ami mintegy 1.600.000 koronába került a városnak, amelynek kimondott célja volt a munkások magas díjazása és foglalkoztatása, ami minden képzeletet felülmúló amerikázással folyt a kommunizmus bukásáig. Úgy ezen építkezések, mint a direktórium korlátlan utalványozásai, a rendszerrel velejáró céltalan költekezések, a várost tetemes adósságokba keverték és a megvolt anyagi erejét kimerítették. A direktórium 40 túszt vett a város tekintélyes polgáraiból, kikből 10—12 volt letartóztatva szállodai helyiségben, a többi pedig napi jelentkezés kötelezettsége alatt állott. A túszoknak semmi bántódásuk nem volt. A forradalmi törvényszék az egész rendszer alatt működött, de általában csak kisebb jelentőségű ügyekben ítélkezett, halálos ítéletet egyet sem hoztak, a proletárdiktatúra szervei Nagykőrösön senkit nem végeztek ki, testi bántalmat sem szenvedett tőlük a város polgársága. Erőszakos kommunistákból szervezték meg a lakáshivatalt, szocializálási hivatalt, termelési biztosságot, rendészeti ügyosztályt, végrehajtották a 100 holdnál nagyobb birtokok szocializálását, tejforgalom központi elosztását, erős agitációs munkát fejtettek ki az összes szakmához tartozó munkásoknak, földműveseknek, iparosmestereknek a kommunizmus részére való meghódítás érdekében, végrehajtották a Vörös katonaság, javára a sorozást, toborzást, amiket a lakosság higgadt passzív resistenciával fogadott mindig. Részint az itteni lakosság józan önuralma, részint az itteni direktóriumnak a többi direktóriumhozviszonyítva, elég kíméletes volta okozta azt, hogy a többi városok állapotaihoz hasonló atrocitások ellenforradalmi mozgalmak és rablások a kommunizmus ideje alatt nem fordultak elő, természetesen itt is napirenden volt az élelmiszer-, ló-, marha-, sertésrekvirálás és egyéb erőszakos igénybevétel. A proletárdiktatúra szervei közül a városparancsnokot, a kommunizmus végén idekerült Mészáros Jánost, másutt végzett vérengző munkájáért a román hadbíróság itt agyonlövette, a többi kommunisták, számszerint 40—50 bűnös, a kecskeméti törvényszéknél van letartóztatva és folyik ellenük a büntető eljárás. A városi tisztviselők igazoló eljárására 11 tagú bizottság volt kiküldve, melynek eredményeképen a polgármester és egy fogalmazó fel lett függesztve s úgy ezek ellen, mint 2 tisztviselő ellen folyik fegyelmi eljárás, 8—10 mellékalkalmazott pedig el lett bocsájtva a proletárdiktatúra alatti szerepük miatt, XXI. Szentendre városban. Az úgynevezett proletárdiktatúra az évi március hó 21-én kitörvén, a hatalmat a munkástanács tagjaiból alakult direktórium vette át, melynek első dolga volt a törvényes hatóság eltávolítása. Ezután pedig különféle bűncselekményeket követett el, u. m. egy gyilkosság, 45 túsz elfogatása, számtalan házkutatás, pénz-, élelmiszer-, bútorrekvirálás és községi vagyon elpocsékolási bűncselekményeket, melyek miatt a megtorlás annak idején meglétetett. Megjegyzem, hogy ennek folyományaként a biztosítási végrehajtás kellő időben megtörtént, XXII. Ujpel városban. A proletárdiktatúra kitörésekor a város vezetésével megbízott Miklós Móric h. kormánybiztos lett az úgynevezett direktórium elnöke. A megalakult direktórium a város tisztviselőit mind helyükön hagyta, csupán a városi tanács működését szüntette be és az egyes ügyosztály vezetők mellé rendelt ki politikai megbizottakat. A hatalmat átvéve, a direktórium a város vagyonosabb polgárait maga elé idézte és tőlük fenyegetésekkel (letartóztatás, forradalmi törvényszék elé állítás stb.) nagyobb összegeket (észesen 948.100 korona) szőtt be önkéntes adományok címén. Ezen eljárást körülbelül hat hétig folytatta -— míg végre az akkori belügyi népbiztosság a felek ismételt panaszaira az akciót betiltotta. Az így befolyt pénzek nagy részét a párttitkárok és más bizalmi emberek fizetésére fordította. A várost ugyanis 10 kerületre osztotta fel, minden kerület élére egy megbízható emberét állította párttitkári címmel, akiknek egész tevékenysége az agitációban és szervezkedésben merült ki. A budapesti túszszedésekkel egyidűleg Újpesten is elrendelték a vagyonosabb polgárok letartóztatását, néhány nap múlva azonban, minden testi bántalmazás nélkül szabadon bocsátották őket. A sorozásokat két ízben is keresztülvezették és a sorozást végző orvosokat állandóan a legveszélyesebb fenyegetésekkel illették, mivel a két sorozáson a jelentkezésre kényszerítettek közül mindössze kb. 8%-ot találtak katonai szolgálatra alkalmasnak. Ellenforradalomnak letörése címén két ízben történtek letartóztatások, első esetben az államrendőrség újpesti kapitányságának tisztviselőit tartóztatták le, akiket azonban hosszú fogság és súlyos testi bántalmazások után szabadon bocsátottak, másodízben pedig a június 24-iki ellenforradalom napján Dezső Elemér, Hayden László, Szűcs János és Rojcsek László újpesti lakosokat az itteni Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt. munkászászlóalja lelőtte, amikor nemzeti szinű lobogóval felszerelt autón a gyár munkásságát csatlakozásra hívták fel. Martinovics Béla, Karó (Orczy) Imre és Papp Imre újpesti lakosokat pedig Klein Sándor, akkor igazságügyi megbízott, az itteni vésztörvényszék halálos ítélete alapján június 25-én kivégeztette. A vésztörvényszék elnöke Paksi József, tagjai Lőwy Sándor és Pick Bernát, vádbiztosa Potyondi József voltak. Ezek közöl Klein Sándor Karlsteinban van internálva, Löwy Sándor és Pick Bernát szökésben vannak, míg Paksi József és Potyondi József a budapesti államrendőrség foglyai. A helybeli gyárakat és nagyobb telepeket még a proletárdiktatúra első napjaiban szocializálták, hogy azonban egyes gyárak mily károkat szenvedtek, az ez idő szerint még hozzávetőleg sem állapítható meg. [XXIII. Vác városban." A proletárdiktatúra által Vácz városban minden téren okozott rombolások mérvéről ez idő szerint még kimerítő jelentést nem tehettek, mert az előadó tisztviselők közül négy még az év elején — február 12-én —eltávolíttatott, a többieknek pedig a proletárdiktatúra alatt így nem állott módjában a diktatúra visszaéléseiről közvetlen tudomást szerezni, azok összegyűjtése pedig huzamosabb időt igényel. Február 12-én eltávolíttatott a hivatalából dr. Göndör Sándor főjegyző, Tauber tanácsos, Hübschl Kálmán mérnök és Bajkó Vilmos városgazda.