Pesti Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-13. szám)

1990-04-14 / 1. szám

Előfizetési ár: így évre..............2 640 Ft 1/2 évre...............1 320 Ft 1/4 évre.................660 Ft így hónapra.........220 Ft Főszerkesztő: RISKÓ GÉZA. A szerkesztőbizottság elnöke: FODOR LAJOS. Főszerkesztő-helyettes: JUHANI NAGY JÁNOS. Olvasószerkesztő: Deáki László, Kör Pál. Művészeti szerkesztő: Molnár István. Tipográfiai vezető: Tihanyi Csaba. Főmunkatárs: Bencsik András,Tettamanti Béla. Gazdasági szerkesztő: Egerszegi Csaba. Fiatal szerkesztő: Kőszegi Ferenc. Nemzetközi szerkesztő: Szerdahelyi Csaba. Kulturális szerkesztő: Rab Nóra. Sportszerkesztő: Iglói Nagy István. Hírszerkesztő: Albert Mária. Levelezés: Király Éva. Pesti Hírlap Kiadó Kft. Felelős kiadó: Varga István ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Osvát u.8. Levélcím: Budapest 1440. Pf. 31. Telefon: 111-8007. Telex: 20-2800. Telefax: 131-8174 (szerkesztőség), 131-8572 (kiadó). RealComp Computer System. Nyomás: Szikra Lapnyomda. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. HU-ISSN: 0865-6495. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a kézbesítő postahivatalokban, és a hírlapkézbesítőknél Telefon: 111-8007 gyA­ SAJTÓ SZABAD” FELTÁMADÁS — TAVASZÜNNEP ____________FODOR LAJOS______________ FELTÁMADÁS ÜNNEPÉN kö­zöntés és köszönet az olvasónak, aki ke­rben tartja ezt a megkésett, reményeink , lelkesedéseink után bizony nem várt t­údások közt született, régi-új hírlapot! Köszöntés az ünneplőnek, aki ezen a­­vászon feltámadást vár évtizedek tetsz­­elotti bénultságából, földbetiportságá­­bl, a megnyomorított hitek és ijesztővé ,hasodott kétségek alól, az értelmes em­­eri cselekvés helyett beletörődést szinte­sből, az alkotó erőt már-már kilátásta­nul lekötő, le- és elfojtott lázadások ál­­lotából. Köszönet az érdeklődésért, Önnek, aki elvette és olvassa ezeket a sorokat. Ér­deklődés — ha még tán gyanakvó, ké­sőt váró is — valamit akarás, valamit lás. Mostanában 15 millió magyar vár­­itt és a világban: vajon milyen lesz esz­­elésünk, sötéthez vakult szemünk mi­­t lát tisztán a remény sugarainál, bék­ákba sorvadt lábaink elbírják-e a ter­­t, amit örökségként még vállalnunk, é­­­lnünk kell? S hogy merre vesszük az ínyt! Van, aki már elindult, van, áld­ozodik, van, aki vár. A sajtó azonban —­­ gondoljuk — többé ne tereljen. Pró- sta sokáig, nem vált be, elege van min­­nkinek belőle. A lap, amelyet ezeken a svédi hasábokon Ön elé tárunk, ezért­­ tűz ki iránytáblákat, csak jeleket a maj és világmozgások térképén. „A’ SAJTÓ SZABAD!“ — a Kossuth spította Pesti Hírlap ezt írta címlapjára 48. március 15-e után. Szerettük volna, lett volna, ha a Reggeli Pesti Hírlap a sbad sajtó idei évfordulójára a megjelen­tével mutathatta volna fel elkötele­­ltségét a nevében vállalt szellemi örök­­l, a nemzeti függetlenség és önbecsü­­, az egyéni boldogulásokra épülő köz­iek elfogulatlan szolgálata iránt. Sie­­tült volna, dehát választott nyomdánk, a­ „Landererünk” másképpen gondol­­­ott, megtagadta a — szerintünk — jó­­l közös érdek közös útját. Kényszerből is felé néztünk, jobbat, fejlettebb teh­­­­át találtunk. Modern ofszetgépeken szült újságot kínálhatunk olvasóink­ i­s olcsóbban. Terveink szerint nap­on nem is egyszer, ha majd útjára tud­­bocsátani a reggeli után az Esti Pesti­­lapot. „EGY CSEPP IGAZSÁG..." — hit­­te beharangozó reklámunk. Ami a lyvilágban és szűkebb hazánkban egy d alatt történik: apró csepp az Idő vég­­énjében. De mindennek oka és eredete számutat az idők kezdetére, s mindenk­i történik, magában hordja következ­­éyeit — és lehetőségeket kínál fel. Jó­­, rosszakat vegyesen. Mi pedig min­­t nap, anélkül, hogy néha gondolnánk­­, e lehetőségek közt választva járjuk tótunkat, döntünk, hogy a következő adatban merre lépjünk. Ha a sajtó ak­­lis térképe helyes, ha az időcseppnyi­tok káoszából azt tárja fel, ami igaz, már megkönnyítheti döntéseinket, tét­re sarkallhat, vagy óvatosságra int­­, hasznosan szolgálhatja életünket. Ahogy cseppben a tenger, az igazság is van minden saját cseppjében. E lap­nkatársai (koruk átlaga 40 év alatt) sorban magukra vállalták, hogy kor­­nyoktól és pártoktól, mindenféle rész­ektől elhatárolva magukat, csakis az­ság és az emberség nézőpontjából te­­tik át és publikálják e megbolydult vi­­tan eligazodást, megbízható informá­­i támaszát kereső olvasóinknak é­iden nap egy csepp igazságát. LANDSBERGIS: MEDDIG FESZÍTHETIK A HÚRT? MUNKATÁRSUNKTÓL C­sütörtöki munkanapjának kezdetekor értük el hivatalában telefonon Vytautas Landsber­­gis litván államfőt, aki az alábbi nyilatkozatot adta — a magyar újságok közül elsőként — a Reggeli Pesti Hírlapnak: — Március 14-én be­széltünk először. Azóta mennyit változott a hely­zet Litvániában ? — A kezdeti lelkesedés egy ideje aggodalom­ba csapott át, de ez nem jelenti, hogy a litvánok lemondtak volna jogos követeléseikről. A füg­getlenség kikiáltása után, természetesen, eufó­rikus hangulat uralkodott országunkban, ám akkor is jól tudtuk, hogy a szabadsághoz vezető úton rengeteg akadályt kell legyőzni. Jelenleg Moszkva lelki terrorját a gazdasági bojkottal va­ló fenyegetőzés váltotta fel, s alighanem többről van szó, mint fenyegetésről. Igaz, a külföld rendkívül óvatosan kezeli a litván kérdést, de mi változatlanul bízunk a józan megfontolás­ban. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az egész baltikumot törvénytelenül szállták meg. — Mi­lyen esélyeket lát a Kremllel folytatandó tárgya­lásokra­? — Noha óvatosságra inthetnének Moszkva legutóbbi lépései, nem tagadhatom, hogy a pár­beszéd megkezdésére most nincs remény. Amíg Gorbacsovék országunkban katonákkal igye­keznek megfélemlíteni az embereket, semmiről sem beszélhetünk. A csendes forradalmat még­sem hagyhatjuk abba, ám semmilyen alkalmat nem adunk egy esetleges provokációnak. Sze­retném, ha a világ minél többet megtudna Lit­vániáról, s arról, ami most nálunk történik. Vál­tozatlanul és kizárólagosan a békés rendezés hí­vei vagyunk, azonban kétséges, hogy meddig le­het a húrt feszíteni. Vilnius két napos haladékot kapott a moszk­vai vezetéstől, hogy visszavonja a köztársaság függetlenségéről hozott határozatot. Ellenkező esetben gazdasági reakciók várha­tók. PesB@Hírlap AIDS-ELLENSZER? !Két holland kutató talán felfedezte az AIDS-betegséget gyó­­■Ygyító eljárást —jelentette tudósítónk. Ez egy olyan DNS- molekulalánc, amely a beteg sejtbe hatolva elpusztítja a HÍV-ví­rust, de a sejtet nem roncsolja tovább. Embereken a jövő év vé­gén próbálják ki a módszert, most az állatkísérleteket kezdik. CSILLAG Márai Sándor írása (11. oldal) Pesti Hírlap STATÁRIUM A MAGYAR GAZDASÁGBAN (13. oldal) HAZAI ÉLET SZELEKTÍV ÚTLEVÉL ELLENŐRZÉS A BM határőrség tegnap be­jelentette: a figyelem az or­szágba telépőkre fog össz­pontosulni. (2.oldal­) SZÉKESFEHÉRVÁRRÓL „RUHÁZZÁK" A FRANCIÁKAT? MEKIS JÁNOS, SZÉKESFEHÉRVÁR A küszöbön álló új vállalkozás termelő bázisa egy négye­t­­zer négyzetméteres gyártócsarnok lesz, amelyet világ­­színvonalú technológiai berendezésekkel látnak majd el. A kiszivárgott elképzelések szerint a cég termékeinek mintegy 90 százalékát nyugat-európai exportra szánja. Kétszázezer zakó évenkénti előállítására lesz képes az a kettőszázötven dolgozót foglalkoztató öltönygyár, amit megbízható forrásokból származó információk szerint vegyes vállalat formájában, egy francia céggel együttműködve hoz létre Székesfehérváron a Vörös Ok­tóber Ruhagyár. PARLAMENTI FELÜGYELET A Magyar Demokrata Fórum III. Orszá­gos Gyűlése felhatalmazást adott az El­nökségnek, hogy koalíciós tárgyaláso­kat kezdjen elsősorban a Független Kis­gazdapárttal és a Kereszténydemokra­ta Néppárttal, s kezdeményezzen meg­beszéléseket a Fides­­szel és a függet­len képviselőkkel is. TUDÓSÍTÓNKTÓL A­z országos gyűlésen történtekről tartott tegnapi sajtótájékoztatón Keresztes K. Sándor alelnök hangsúlyozta, hogy az MDF a teljes sajtószabadság híve. Csurka István el­nökségi tag korábbi nyilatkozatáról szólva, miszerint a Parlament üléseit ne közvetítse a Magyar Televízió, Keresztes K. Sándor el­mondta, hogy az az író magánvéleménye. Csurka ezt azzal magyarázta, hogy az Országy­­gyűlésbe került —javarészt új képviselőket — feszélyezné a kamerák jelenléte. A nemzeti médiumok ellenőrzését parla­menti felügyelettel tartja elképzelő-n­ek a Fórum. Mintának tekinthető az angool, vagy a francia módszer. (3. oldal) NE UTAZZUNK ERDÉLYBE! D­omokos Géza, a Romániai Magyarok De­mokrata Szövetségének elnöke arra kéri a magyarokat, hogy a jövő hét végén, az RMDSZ-kongresszus idején, lehetőleg ne utazzanak Erdélybe, hogy elkerüljék az eset­leges provokációkat. A FÓT FELJELENTETTE A HÚSIPART Példaértékű pert tárgyal májusban a Fővárosi Bíróság. A felperes a Fogyasz­tók Országos Tanácsa, amely húsz húsi­pari vállalatot perelt be amiatt, mert 1990. január 8-tól a tőkehús és a hús­­készítmények fogyasztói árát átlagosan 32 százalékkal felemelték. TAMÁS MIHÁLY A FÓT beadványa szerint az eltérő árbevétellel rem­­elkező, illetve különböző nyereséggel és veszte­séggel működő vállalatok esetében elképzelhetetlen, hogy akár a tőkehús, akár a húskészítmények árát azonos mértékben kellett volna megemelniük. A hú­sipari vállalatok árkartellt hoztak létre, ezzel monopo­lizálták a felvásárlást, a feldolgozást, és akadályozták a piaci verseny kibontakozását. A beadvány a kereskedelmi miniszter felelősségét is hangsúlyozza, aki az érvényben lévő minisztertanácsi rendeletek alapján piacfelügyeleti jogával élve letilthat­ta volna az árkartellben kialakított árak bevezetését. Beck Tamás azonban ezt elmulasztotta, s csupán egy udvarias levélben szólította fel a vállalatokat, hogy tart­sák szem előtt a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényt, és áraikat ne a szakma össze­hangolt, versenyt sértő „tevékenysége" alapján, hanem reális gazdasági számítások révén alakítsák ki.Mind­­ezek alapján a FÖT felkérte a Fővárosi Bíróságot, hogy a perhez szükséges adatokat az Állami Pénzügyi Elle­nőrzési Hivataltól szerezze be, a húsipari vállalatokat tiltsa el a kartell-ár alkalmazásától, és szabjon ki velük szemben gazdasági bírságot Az ügyről megkérdeztük a Fővárosi Bíróság egyik szakértőjét, aki annyit fűzött hozzá, hogy szerintük a FŐT ezt a pert precedensnek te­kinti, s kimenetelétől teszi függővé, hogy bírósági eljá­rást kezdeményezzen-e a gazdaság más területein je­lentkező árkartellek ellen.

Next