Pesti Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 40-65. szám)

1990-06-01 / 40. szám

­­ N VÁSÁRZÁRÁS egyedmillió vásárláto­gató, szerényebb közü­leti forgalom, külsőségei­ben is változó vásárkép, a magánszektor erőteljesebb jelenléte — ezek jellemez­ték a csütörtökön zárult tavaszi BNV-t. Ganz-darukat vettek dollárért a szovjet üzletkö­tők, és kiállított szerszám­gépeikből adtak el néhá­nyat a magyar felhaszná­lóknak. A lengyelek ma­lom- és sütőipari gépeket szállítanak még az idén hozzánk, ugyanakkor vá­sároltak is magyar vegy­ipari berendezéseket — szintén konvertibilis valu­táért. Több üzletet kötöt­tek, illetve kereskedelmi tárgyalásokat folytattak a magyar kiállítók nyugati cégekkel, a Pekó Művek például Mexikóba kíván el­adni 15-20 millió dollárért vasúti sínalátéteket. Az Ikarus 3000 iskolabusz ex­portjára kap rövidesen konkrét ajánlatot a tenge­rentúlról. A laikus közönség ér­deklődése sem csappant meg a vásár iránt, pedig a rendezők ezúttal igyekez­tek visszafogottabbá tenni a BNV zsibvásár jellegét. A Centrum-áruházak azért kivonultak a vásárra 30 millió forintos árukészlet­tel, amit el is adtak. A BNV-ről szóló tudósítá­sunk a 11. oldalon. Előfizetési ár: egy évre...................2640 Ft 1/2 évre...................1320 Ft 1/4 évre......................660 Ft egy hónapra.........220 Ft NEMZETKÖZI ÉLET LESZERELÉSI FÓRUM Nagy-Britannia állás­pontja szerint a helsinki fo­lyamat csúcsértekezleté­nek idei megtartásához el­engedhetetlen, hogy előző­leg kidolgozzák a huszon­három NATO- és VSZ-tag­­állam első leszerelési szer­ződését az európai hagyo­mányos haderő csökkenté­sével foglalkozó bécsi tár­gyalásokon. Ezt a véle­ményt Archie Hamilton brit védelmi államminisz­ter fejtette ki csütörtökön az osztrák fővárosban, a „Huszonhármak” küldött­ségeinek plenáris ülésén. Beszédében Hamilton rá­mutatott: a bécsi tárgyalá­sok tavaly márciusi kezde­te óta Európában nagy vál­tozások történtek, de ezek nem csökkentették e lesze­relési fórum jelentőségét, sőt, növelték az itteni meg­egyezés esélyeit. KÉPVISELŐK A szovjet Legfelsőbb Ta­nács csütörtökön törvényt fogadott el a népképviselők státusáról. Ez kimondja, hogy a népképviselőnek jo­gában áll bizalmatlansági indítványt kezdeményezni a kormány ellen, a Népi Küldöttek Kongresszusá­nak alárendelt szerveket és személyeket beszámol­tatni, törvényalkotást kez­deményezni. Főszerkesztő: RISKÓ GÉZA. A szerkesztőbizottság elnöke: FODOR LAJOS. Főszerkesztő-helyettes: BENCSIK ANDRÁS Szerkesztő: Deáki László, Kőszegi Ferenc. Olvasószerkesztő: Csupor Tibor, Kör Pál, Mezővári Gyula. Művészeti szerkesztő: Molnár István. Tipográfiai vezető: Tihanyi Csaba. Főmunkatárs: Tettamanti Béla. Gazdasági szerkesztő: Egerszegi Csaba. Hazai szerkesztő: Iglódi Csaba. Nemzetközi szerkesztő: Szerdahelyi Csaba. Kulturális szerkesztő: Rab Nóra. Sportszerkesztő: Iglói Nagy István. Levelezés: Király Éva. Fotószerkesztő: Toroczkay Csaba Pesti Hírlap Kiadó Kft. Felelős kiadó: Varga István ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Osvát u. 8. Levélcím: Budapest 1440. Pf. 31. Telefon: 111-8007. Telex: 20-2800. Telefax: 131-8174 (szerkesztőség), 131-8572 (kiadó). Betűk: RealComp System. Nyomás: Szikra Lapnyomda. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. HU-ISSN: 0865-6495. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a kézbesítő postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél Telefon: 111-8007 MUNKATALÁLKOZÓ EZ A CSÚCS ÁLLAMFŐK A FEHÉR HÁZBAN S­zívélyes hangú, az együtt­működés szándékát hang­súlyozó beszédekkel nyílt meg csütörtökön Washingtonban a szovjet—amerikai csúcstalál­kozó. George Bush elnök ra­gyogó, napfényes tavaszi idő­ben köszöntötte a Fehér Ház kertjében Mihail Gorbacso­­vot, akit — ezúttal először — államfőt megillető külsőségek között fogadtak. — A decemberi máltai csúcstalálkozó óta, bár nehéz­ségek maradtak, bátorító ha­ladást tapasztaltunk a két or­szág kapcsolataiban. Azt sze­retném, ha a csúcstalálkozó tovább vezetne bennünket ezen az úton, s bizonyos va­gyok abban, hogy ez az Ön né­zete is. Az elmúlt évben meg­változni láttuk a világot és ki­rajzolódik, ami tavaly még csak távoli álom volt: a ke­gyetlenül megosztott konti­nens (Európa) az önrendelke­zés, a demokrácia hajnalával gyógyulni kezdett. Németor­szágban a nemzet békében, szabadságban halad az egység felé, s a földrészen a szemben­állás hosszú korszakát köve­tően megnyílik az út az együttműködés előtt egy sza­bad, egységes Európában. El­nök Úr, Önnek nagy része van ezekben az átalakulásokban és üdvözlöm azokat a változá­sokat is, amelyeket országá­nak hozott — hangoztatta Bush szokatlanul hosszúra nyúlt üdvözlő beszédében. — A következő négy nap­ban nem fogjuk megoldani a világ valamennyi problémá­ját, sem mindazokat a kérdé­seket, amelyek megosztanak bennünket, de lehetséges, hogy jelentős lépéseket te­gyünk az új típusú kapcsola­tok felé s meg is fogjuk tenni ezeket a lépéseket. E csúcs munkatalálkozó lesz, a szó igazi értelmében, ahol az igazi haladást új egyezmények alá­írása jelzi, s ahol nézeteltéré­seinkről nyíltan, a közös neve­zőt jószándékkal keresve tár­gyalunk. Szélesebb értelem­ben azonban a csúcs sikere nem az aláírt szerződéseken múlik, hanem azon, hogy a két ország megkezdje eltüntetni a falakat, amelyek az elmúlt év­tizedekben elválasztották őket — fejtette ki Bush. —.Látogatásom az Egye­sült Államokban megerősíti, hogy a szovjet—amerikai kap­csolatok szilárdabbá, átte­kinthetőbbé és kiszámítha­tóbbá válnak. Meggyőződé­sem, hogy a szovjet és az ame­rikai nép helyesli e változáso­kat s ezeket értékelik világ­szerte. Ezért Elnök Úr és jó­magam nagy felelőssége, hogy az elmúlt években kialakult bizalom és együttműködés tő­kéjét megvédjük és gyarapít­­suk — válaszolt Mihail Gor­bacsov. A szovjet elnök csak közvetve említette a német kérdést. Rámutatott: még frissek az emlékei arról, ho­gyan ünnepelte a szovjet nép a nácizmus feletti győzelem 45. évfordulóját... A csúcstalálkozón nem tudnak megállapodni sem a német kérdés megoldásában, sem Litvánia függetlenségé­nek ügyében — jelentette ki csütörtöki tv-nyilatkozatában James Baker amerikai kül­ügyminiszter. Baker az ABC- nek adott interjúban ismét le­szögezte, hogy az Egyesült Ál­lamok ragaszkodik az egye­sült Németország NATO-tag­­ságához. A miniszter jelezte, hogy a litván kérdésben, bár tárgyalnak majd róla, szintén nem várható megoldás. A The New York Times két cikkében vetette fel csütörtö­kön a kérdést: nem Mihail Gorbacsov utolsó csúcstalál­­kozója-e a mostani, s nem kel­lene az amerikai kormánynak inkább a belpolitikáiig ku­darcot vallott elnök helyett a szovjet demokratikus ellen­zékre orientálódnia? A csú­cson erre aligha kapunk vá­laszt. Csütörtökön megkezdő­dött az első tárgyalási forduló. Bush és Gorbacsov először négyszemközt tárgyaltak, majd bekapcsolódtak tanács­adóik is. r­ Ú FÖLDRENGÉSEK SOROZATBAN jobb, harminc másodperces földrengés volt csütörtökön, hajnali negyed négykor Bukarest­ben. A szerda délutáni földlökéseket tizennégy órával később követő hullámok a Richter-ská­la szerint 5,8-es erősségűek voltak, és megrázták Észak-Romániát és Bulgáriát is, de áldozatokról nem érkezett jelentés. A szerdai földrengések következtében a híradások szerint Romániában nyolc, Bulgáriában egy ember vesztette életét. Csütörtökön hajnalban kisebb földmozgás volt szovjet Moldvában is, a rengés nem követelt emberáldozatot, a szerdai földrengés halottairól nincs hivatalos adat. De nemcsak Dél- és Kelet-Európában, hanem Közép- és Dél-Amerikában is mozog a föld. Mexikóban tizenöt másodpercig tartott, de szerencsére nem halt meg senki, Peru­ból viszont több száz áldozatról érkeztek hírek. 16. oldal MÓDOSÍTOTTÁK A FÖLDTÖRVÉNYT A­z Országgyűlés tegnapi ülésén néhány ésszerű és várt kompromisszum árán, si­került módosítani a földtör­vényt, a nemzeti és nyelvi ki­sebbségek országgyűlési kép­viseletéről szóló idei XVII. tör­vény módosítását és döntöt­tek a munkarend megváltoz­tatásáról is. Nagy többséggel fogadták el a honatyák a földtörvény mó­dosítását. A részletes vitában a beterjesztett öt módosító in­dítvány közül hármat a beter­jesztők visszavontak, egyet pedig az Országgyűlés utasí­tott el, így csaknem az eredeti formájában született meg a törvény. Gyorsan döntött a Tisztelt Ház a nemzeti és nyelvi ki­sebbségek országgyűlési kép­viseletéről, illetve arról, hogy ezentúl 60 nap áll a nemzeti­ségek rendelkezésére képvi­selőjük kijelölésére. A parlament legközelebb — az új munkarendnek megfele­lően — hétfőn ül össze. 3. oldal LANDSBERGIS A PRÁGAI SZTRÁJKKÖZPONTBAN A politikai támogatás után Csehszlovákia minden va­lószínűség szerint konkrét se­gítséget is nyújt a függetlensé­géért harcoló Litvániának. Feltehetően ez az egyik ered­ménye Vytautas Landsbergis csütörtökön végetért kétna­pos prágai magánlátogatásá­nak. A litván elnök, akit Václav Havel hívott meg, prágai nem­zetközi sajtótájékoztatóján el­mondta, most, amikor a Szov­jetunió nemcsak gazdasági, hanem politikai bojkottot is rá akar kényszeríteni Litvániá­ra, megbeszélései a csehszlo­vák elnökkel igen nagy jelen­tőségűek. Azok nemcsak a két ország kapcsolatait, hanem az egész kelet-európai folyama­tot, sőt mindazt érintik, ami most végbemegy a Szovjetuni­óban. Landsbergis a Bush- Gorbacsov találkozóval kap­csolatban elmondotta, attól nem várja Litvánia független­ségének a megoldását, de ha e tekintetben előrelépés történ­ne, az nemcsak hazájának, ha­nem a Szovjetunió és a többi európai állam számára is hasznos lenne. Megemlítette, Havellel tárgyalva nem volt szó a cseh­szlovák elnök közvetítő javas­latáról, mert arra a Kremlből nem érkezett válasz. Viszont megvitatták egy közös, cseh­szlovák—litván szakértői bi­zottság felállítását, és szaván arról, hogy egymás országai­ban úgynevezett érdekköz­pontokat állítanak fel. Lands­bergis látogatásának utolsó napján ellátogatott a csehszlo­vák diákok sztrájkuniójának a központjába, amit a tavaly no­vemberi forradalmi napokban állítottak fel. Itt kijelentette, ha most az 1956-os, vagy az 1968-as csehszlovákiai szovjet beavatkozáshoz hasonló tör­ténne Litvániában, a litván nemzet sokkal hamarább el­érné a szabadságát, mint har­minc vagy húsz éve Magyaror­szág illetve Csehszlovákia. A Reggeli Pesti Hírlap tu­dósítójának, Zamadi Teréznek a Landsbergis közvetlen kör­nyezetéből származó értesü­lései szerint a csehszlovák gazdasági szakemberek most vizsgálják meg, milyen nyers­anyagokkal és félkész termé­kekkel segíthetik esetleg meg a gazdasági bojkottal küzdő Litvániát és mérlegelik, hogy milyen úton, esetleg tengerin, szállítanának a balti köztársa­ságba. Prágában már meg­kezdték a gyűjtést a humani­tárius segítségre Litvániába, és a tervek szerint két kami­onnyi gyógyszert indítanának útba Vilniusba. BŐSNÉL ÁLLAGMEGÓVÁS U­dvari László, a dunai víz­lépcső kormánybiztosa Győrben személyes kapcsolat­­felvétel jellegű konzultációt folytatott Dominik Kocinger­­rel, az újonnan kinevezett cseh és szlovák kormánymeg­hatalmazottal. Tájékoztatták egymást a vízlépcső-rendszer­rel kapcsolatos álláspontok­ról, különös tekintettel az ár­vízvédekezésre. Megállapod­tak a következő tárgyalások előkészítésében. Udvari László kormány­­biztos az MTI munkatársá­nak elmondta, hogy megálla­podtak- hozzálátnak a kétol­dalú szakértői tárgyalások előkészítéséhez. Ezeket a szakértői eszmecseréket hiva­tottak megalapozni a kor­mányfői megbeszéléseket, amelyekre várhatóan azután kerül sor, hogy Csehszlovákiá­ban a választásokat követően megalakul az új kormány. Dominik Kocinger beszá­molt arról, hogy a bősi erőmű­nél jelenleg szerelési munkák folynak, a körtvélyesi tározó­nál pedig lassították az épít­kezést. Ott csupán az árvízvé­delmi feladatokat végzik el a dolgozók, és állagmegóvással foglalkoznak______________

Next