Pesti Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 118-142. szám)

1990-09-01 / 118. szám

SZOMBATTÓL SZOMBATIG . ’ ■ : / ' , ' : '■ . ;• ' . F.Z. ~ A rendszerváltás kellős közepén járunk. Az An­­tall-kormány első száz napjának értékelése az el­lenzéki pártok részéről nem váratott magára soká­ig. Bár véleményük né­hány kérdésben eltér, ám sommázatuk azonos: az or­szág sodródik, s nem is a remélt, várt irányba. Úgy tűnik megindult a választási kampány, a pár­tok egymás után tartják politikai nagygyűléseiket. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a kam­pány kezdete alkalmából üzenetet intézett az ország szavazópolgáraihoz, amelyben hitet tett a tisz­tességes és tiszta választási hadjárat mellett. A parla­menti pártok az azóta el­telt időben egymás után biztosítják támogatásuk­ról az elnök gondolatait. Az országgyűlés nyári, rendkívüli ülésszakán el­sősorban gazdasági kérdé­sekkel foglalkoztak, de a vitában már érződött a vá­lasztási kampány kezdete is. A privatizációs törvény meddőnek tűnő vitájában nem jutottak el a konkrét döntésekig, mivel például­ csak az SZDSZ több mint 20 módosító javaslatot nyújtott be. Megkezdődött az elmúlt rendszerhez kö­tődő egyes társadalmi szer­vezetek vagyonelszámolta­tásáról szóló vita is. Ennek a törvénytervezetnek már a nevén sem tudtak meg­egyezni a képviselők, egye­sek diszkriminatívnak tar­tották, mások is — nem vé­letlenül. A hét szenzációja két­ségtelenül a bérgyilkos rendőrök leleplezése volt. A megromlott közrend és közbiztonság szükségessé tenné a határozott, gyors intézkedéseket, de az ál­lampolgároknál lévő önvé­delmi fegyverek bevonásá­ra, biztonsági letétbe he­lyezésére tett belügymi­niszteri utasítás ellen már­is több helyen tiltakoznak. Ezen a területen, már „itt van Amerika”. A héten Budapesten ülésezett az Európai Fog­orvosképző Egyesület XVI. Nemzetközi Kongresszu­sa, több mint 160 meghí­vott vendéggel. Katasztro­fális, riasztó egészségügyi helyzetünk javulását, hosszú távon csak ilyen és ehhez hasonló kongresszu­sok megszervezésével le­het elindítani. Antall József miniszter­­elnök, az MDF elnöke, Nagy Ferenc József föld­művelésügyi miniszter, az FKgP elnöke, és Surján László népjóléti miniszter, a KDNP elnöke részt vet­tek az Európai Demokrata Szövetség (EDU) XIII. pártvezetői konferenciá­ján. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy új, a nyugat-európai unióhoz hasonló katonai szövetség létrehozása csak a VSZ ka­tonai szervezetének meg­szűnése, illetve egyes tag­jainak kiválása után lehet­séges. Addig is az európai biztonság az új európai bé­kerend biztosítása a leg­fontosabb az egész konti­nens számára. I. évfolyam 118. szám HAZAI ESET Pesti­­Hírlap 1990. szeptember 1., szombat FESZÍTETT TEMPÓBAN FOLYTATJÁK A MUNKÁT A KÉPVISELŐK ! ■■ | A KORMÁNY TÖRVÉNYTERVEI ____________RZ.____________ Szabad György, az or­szággyűlés elnöke tegnap a déli órákban megtartotta szo­kásos sajtótájékoztatóját a parlament jövő heti napirend­jéről. Eszerint visszatérnek a korábban jól bevált időbeosz­tásra: hétfőn reggel frakció­ülések, fél 11-től plenáris ülés, ami kedden 10 órakor folyta­tódik. Szerdától péntekig a különböző bizottságok üléseit tartják. Hétfőn napirend előtt tár­gyalják dr. Keresztes Sándor (KDNP) képviselő lemondá­sát mandátumáról. Mint is­meretes, Keresztes Sándort bízták meg a szentszéki nagy­követi poszt ellátásával. Ez­után kerül sor Csóti György (MDF) önálló indítványának megvitatására, amelynek lé­nyege, hogy a népszavazás­hoz, illetve a népi kezdemé­nyezéshez szükséges ajánlók számát megemelnék. Ehhez törvénymódosításra lenne szükség. Szintén napirend előtt tárgyalják Palotás Já­nos (MDF) önálló indítványát­ a postáról és a távközlésről szóló 64/11. törvény módosítá­sáról. Ezt követően folytatják a polgármesteri tisztség ellátá­sának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vi­táját, majd ezzel összefüggés­ben határozati javaslatot tár­gyalnak meg a szeptemberi önkormányzati választások pénzügyi fedezetének biztosí­tásáról (az előirányzott ösz­­szeg: 550 millió forint). Szintén folytatódik a kor­mányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggő törvények módosításáról szó­ló törvényjavaslat vitája, akárcsak a társadalmi szerve­zetek kezelői jogának meg­szüntetéséről szóló vita. Fel­tehetően már kedden tárgyal­ják a Nemzetbiztonsági Bi­zottság feladatait. Az or­szággyűlési határozati javas­lat a titkosszolgálati tevé­kenység felügyeletével bízná meg a bizottságot. Előreláthatólag négy inter­pellációra, majd négy kérdés­re kerül sor kedden az ebéd­szünet után. Ezek közül a leg­érdekesebb talán dr. Füzessy Tibor (KDNP) interpellációja az iskolai hitoktatás tárgyá­ban a művelődési és közokta­tási miniszterhez. ELŐZETES ADATOK A LEGFRISSEBB NÉPSZÁMLÁLÁSRÓL VOLT, AKI FÉLT, VOLT, AKI TÁVOL MARADT 10 MILLIÓ 375 EZREN VAGYUNK MOLNÁR LÁSZLÓ áromszázharmincnégy ezerrel (3,1 százalékkal) csökkent Magyarország né­pessége a 80-as évtized folya­mán, az 1980-as népszámlálás adataihoz képest. A Központi Statisztikai Hivatalban tar­tott pénteki sajtótájékoztatón dr. Vukovich György elnök je­lentette be, hogy a gyűjtőívek, azaz az előzetes adatok alap­ján tízmillió-három­százhetvenötezer hazánk la­kossága. Mint elmondta, a csökkenésnek több oka is van. Mindenekelőtt a természetes népességfogyatkozás, azaz a halálozások száma meghalad­ta a születések számát, ebből adódóan száznegyvenezerrel lettünk kevesebben. Van a számlálásnak egy úgyneve­zett természetes hibája is, amely több tényezőből tevő­dik össze. Nem sikerült példá­ul mindenkit összeírni. A hiba keletkezhetett az állampolgá­ri bejelentési kötelezettségek elmulasztásából, hosszabb­­rövidebb idejű külföldi tartóz­kodásból. A népszámlálás előkészíté­se nyolcvanmillió forintba, az összeírás száznyolcvanmillió forintba került, míg a statisz­tikai adatok feldolgozása még ez évben újabb százhatvan­millió forintot emészt fel. A Reggeli Pesti Hírlap kérdésé­re, miszerint voltak-e megta­gadások, a KSH elnöke és munkatársai elmondták, hogy akadtak ilyenek, ám összeségében az előzetesen okkal táplált félelmeik sze­rencsére nem voltak megala­pozottak, lényegileg zökkenő­­mentesen zajlott a kérdőívek kitöltése. Ami a demonstratív jeleggel megtagadókat illeti, létszámuk öt-hatszázra tehe­tő, ám a hivatal szakemberei hangsúlyozták, senki ellen sem indítottak — és nem is szándékoznak indítani a sza­bálysértési eljárást. Továbbra is a tiltakozások­nál maradva, bizonyos kényes kérdésekre, mint például jöve­delem, mellékfoglalkozás, nem szívesen vagy egyáltalán nem kívántak válaszolni a pol­gárok, egyesek pedig ezt kikü­szöbölendő, téves információt adtak meg. Amin ugyancsak érdemes elgondolkozni, az, hogy a Magyarország terüle­tén élő különféle nemzetiségű emberek közül jó néhányan a mai napig nem óhajtják, vagy egyszerűen nem merik beval­lani nemzetiségi hovatartozá­sukat. ÍTÉL AZ _______NÉMETH ERIKA N­em a türelmünknek, ha­nem a türelmi időnek van vége — hívta fel az újságírók figyelmét tegnap Pető Iván a Szabad Demokraták Szövet­ségének sajtótájékoztatóján, ahol a kormány 100 napját ér­tékelték. Véleményük szerint a koa­líció elszalasztotta a történel­mi pillanatot, az ország gazda­sági, politikai helyzete, a pol­gárok hangulata az elvárások­kal, ígéretekkel ellentétben romlott. Az Antall-kabinet a kormányprogramban megha­tározott feladatait nem haj­totta végre. Oda a politika te­kintélye, gyorsul az infláció, szétzilálódott az államgépe­zet, a mezőgazdaságot az összeomlás fenyegeti, a kultú­ra párt- és klikkharcok színte­re lett —jellemzik szabad de­mokrata szemmel a belső álla­potokat. Óvatosságra intik a kormányt kétértelmű nyilat­kozatai miatt, melynek veszé­lyes következményei vélemé­nyük szerint már megmutat­koztak a környező országok­kal szembeni megromlott vi­szonyunkban és a Nyugat tar­tózkodó magatartásában. Át­fogó elképzelés kezd körvona­lazódni ezekből a nyilatkoza­tokból, mely a két világháború közötti külpolitika vonásait rejti magában — mondta Pető Iván. A káderpolitika kézi ve­zérlésű módszerét és az erős központosításra való törek­vést helytelenítette, s kijelen­tette: ennek ellenére továbbra sem céljuk a kormány meg­buktatása, habár ez sokak szerint időszerű lenne. A problémák központi okát a képviselő a koalíció gyengesé­gében — főként a Kisgazda­­pártban — jelölte meg, de a helyzet kialakulásáért egyér­telműen az MDF-et tette felelőssé. Kérdésre válaszolva Pető Iván elmondta: továbbra sem valószínű egy nagykoalí­ció létrejötte, de az SZDSZ mindenre fel van készülve. Bükki Dorottya képviselő­nő röviden ekként fogalmazta meg a Szabad Demokraták vá­lasztási kampányának alap­szlogenjét: szabad, hozzáértő, gondolkodó, gondoskodó ön­­kormányzatokat! SZDSZ A SIRTÓ PÁRTOSKODÁS KŐSZEGI FERENC A gondolkodás szabadságának nélkülözhetetlen eleme a független pozíció megőrzése. Különösen igaz ez a politi­kai életre, ahol a napi döntések meghozatalában aktuális szervezeti, s pártérdekek formálják a véleményt. A riválisok­kal folytatott küzdelem, az emberek érzelmi meggyőzésének nyomasztó kényszere, a leegyszerűsítő, nem egyszer dema­góg megfogalmazások a közélet szerves részeit alkotják. Iga­zából nem is lehet megróni a politikacsinálókat és ideológu­saikat, hogy ilyen eszközökhöz folyamodnak. Ez a szakmá­juk, s maguknak, valamint tagságuknak — szélesebb érte­lemben a bázisuknak — ártanának, ha nem élnének ilyen eszközökkel. Évekkel ezelőtt a hazai ellenzéki szamizdat irodalomban felkészült szerzőktől lehetett okos elemző írásokat olvasni Magyarország és a közép-kelet-európai térség jelenéről, s a jövő lehetőségeiről. Pontos, érzékeny elemzéseik nagyobb­részt jobbra sikeredtek, mint az „első nyilvánosságban” megjelent tanulmányok. Ennek fő oka egyáltalán nem az volt, hogy az ellenzékiek képzettebbek, tanultabbak, vagy tájékozottabbak lettek volna a hivatalos intézményrendszer szakértőinél. Azt is meg lehet kockáztatni, hogy néhány ki­vételtől eltekintve ez éppen fordítva volt igaz. Hiszen, aki va­lamilyen miniszteriális, vagy tudományos intézetben kutat­hatott, az sokkal több és megbízhatóbb adathoz juthatott hozzá, s kisebb-nagyobb konformitása miatt több lehetősége nyílott arra is, hogy külföldi tanulmányutak során tágítsa lá­tókörét. Csak hát ez édeskevés a gondolkodás szabadságához, amely elemi szükséglet ahhoz, hogy kritikus, elemző látlelet készülhessen a politika, a társadalom állapotáról. A hivatal szakértői hiába rendelkeztek jóval nagyobb adatbázissal s információtömeggel, mint az ellenzékiek, gondolkodásukat behatárolták a „gazdák” szabta korlátok, s az is, hogy szűkös állami és pártérdekeket kellett szolgálniuk. Ezzel szemben a szamizdatszerzők fantáziája szabadon szárnyalhatott, mo­zaikrészletekből többet tudtak összerakni, mert gondolko­dásukat pusztán a szakmai tisztesség és a tehetség szoríthat­ta korlátok közé. Ez volt évekkel ezelőtt. Most azt látni, hogy a független, pártérdekektől mentes gondolkodás, s az objektív politikai elemzések visszaszorul­tak, az ilyen jellegű írásokból árad az önös érdek, a partiku­láris szempontok egykor nagyívű gondolkodók elemzéseiben is tetten érhetőek. Ebben persze nincs semmi különös. Filo­zófusokból, történészekből, jogászokból lettek az új pártok vezetői. Olyan szakemberekből, akik nagyrészt a saját tu­dományáguk kiválóságai voltak, s akik ellenzéki pozícióba kényszerítve írhatták dolgozataikat. Az a gond, hogy a kritikai, elemző politológusok, gondol­kodók többsége ma valamelyik párt élén, illetve azokhoz na­gyon közel található. Korábbi írásaik értelmiségiek politikai gondolkodására meghatározó befolyást gyakorolt, iránytűt jelentett a hivatalos semmitmondás áradatában. Manapság azonban többségükben elveszni látszanak a napi pártérde­kek, rivalizálások hálójában. Ha valamikor, most lenne szükség a független gondolko­dásra, a tárgyszerű, mértékadó elemzésekre. A jelek szerint a rendszerváltozást megvalósító értelmiségi elit ezt a funk­ciót már nem tudja betölteni, az ő történelmi küldetése más volt. Újabb nemzedéknek kell jönnie, amely már a ma még kikerülhetetlen pártérdekeken túllépve újra irányt tud szab­ni a szabad gondolkodásnak. SZOLNOK MEGYEI MSZDP-NYILATKOZAT A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete elhatárolja magát mindazoktól, akik a pártközpontban a párt egységének bomlasztására törekednek, és ezzel akadályozzák a nyugodt, kiegyensúlyozott pártmunkát. Célunk — mint az ország legnagyobb történelmi múltra visszate­kintő demokratikus pártnak — a dolgozó emberek, a bérből és fizetésből élők, nyugdíjasok, valamint a kis­iparosok és kisvállalkozók érdekeinek képviselete. Pártunk a nyugat-európai fejlett országok pártjait tömö­rítő Szociáldemokrata Internacionálé egyetlen magyarországi tagja. Egyaránt elutasítunk minden hátrányos megkülönböztetést és minden előjogot. Célunk jólétet, nyugalmat, biztos megélhetést teremteni minden dol­gozó embernek! Megyénkben működő szervezeteink egységesen, egymást segítve fejtik ki tevékenységüket a szociáldemokrata eszmék megvalósítása érdekében. a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete(OS) A TELEVÍZIÓS MŰSORKÉSZÍTŐK SZÖVETSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A TMSZ ideiglenes vezetősége az egyes területek képviselőinek véleményét meghallgatva a jelen­leg rendelkezésre álló szűkös információk alapján a következő véleményének ad hangot. Örömmel üd­vözli az MTV elnökének intézkedését, amely már az önkormányzati választások esetében is pályázati rend keretében kívánja odaítélni a műsorkészítés jo­gát, s így nem konzervál öröklött lehetőségeket. Megnyugvással nyugtázza, hogy a TMSZ javasla­tában is szereplő módon a jövőben általánossá válik a műsorkészítési pályázati rend. Kiemelt fontosságot tulajdonít annak az információnak, amely szerint a pályázatokat semleges, az MTV-től nem függő, a bel­ső kapcsolati rendeket nem ismerő testület bírálja el. Felhívja ugyanakkor az elnök figyelmét, hogy a be­nyújtott pályázatoknak alapkövetelményként tartal­maznia kellene az ötlet mellett a gazdasági és a tech­nikai igényeket is, hiszen ezen ismérvek nélkül felelős döntés nem hozható. Veszélyesnek érezzük továbbá, hogy a pályázatok során jelentős előnyt él­vezhetnek a mindenkori hatalomhoz közel állt és álló személyek, akik helyzetükből, s nem tudásukból, te­hetségükből eredően nagyságrenddel nagyobb infor­mációtömeggel rendelkezve „látványos” elemeket építhetnek pályázatukba - szemben az információ­kért megküzdeni kényszerülő társaikkal­. Tagságunk várakozással szemlélte a színfalak mögött zajló időnkénti sajtófelhangokkal kísért úgy­nevezett híradós ügyet, amelyről a tv elnökének vé­leménye teljesen ismeretlen. Elképzelhetetlennek véljük, hogy az érintett személyekről és a jelenségről ne alakult volna ki elnöki értékítélet. Az időközben született döntés kulturáltan, európai módon rende­zett egy szervezési gondot azzal, hogy képletesen szólva egyórányi és csatornányi falat húzott „csapa­tok” közé. Felépült tehát a mi „berlini falunk”. Jogos félelmünk, hogy falideológiánk esetleg pártok mezs­gyéjén épült fel. Szövetségünk úgy véli, hogy a meg­született döntés veszélyeket rejt magában. A csopor­tos és egyéni lázadások a korban és helyzetben fellel­hető kényszerítő lehetőségek kiaknázása nem irá­nyíthatja a televíziós munkát sem. Az egyének vagy szerveződések alkalmasságáról, vagy alkalmatlansá­gáról nem közfelkiáltással, még kevésbé részleges közfelkiáltással, s nem a házon kívül kell dönteni. Képtelenségnek ítéljük, hogy a jövőben a minden kétséget kizáróan legitim elnöki hatalmat és felelős­séget puccsok veszélyeztessék. Ezek ugyanis végső soron nem szolgálják az MTV hitelét, a pártatlan tájékoztatás eszméjét, viszont egyértelműen a fokozódó munkahelyi anarchiához vezetnek. Ez pedig egyetlen munkatársnak, szerve­zetnek sem lehet célja. Televíziós Műsorkészítők Szövetségének Ideiglenes Vezetősége (OS)

Next