Pesti Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 196-219. szám)

1990-12-01 / 196. szám

Előfizetési ár: egy évre..............2640 Ft 1/2 évre..............1320 Ft 1/4 évre.....................660 Ft egy hónapra.........220 Ft Felelős szerkesztő: BENCSIK ANDRÁS. Szerkesztő: DEÁKI LÁSZLÓ, KŐSZEGI FERENC, MEZŐVÁRI GYULA. Olvasószerkesztő: Csupor Tibor, Grozdits Judit, Kör Pál. Tipográfiai vezető: Tihanyi Csaba. Főmunkatárs:Hortobágyi Zoltán, Tettamanti Béla, Vicsotka Mihály. Gazdasági szerkesztő: Rákos József. Nemzetközi szerkesztő: Kamarás Péter.Hazai szerkesztő: Iglódi Csaba. Kulturális szerkesztő: Rab Nóra. Sportszerkesztő: Iglói Nagy István. Levelezés: Király Éva. Fotószerkesztő: Toroczkay Csaba Pesti Hírlap Kiadó Kft. Felelős kiadó: Varga István ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Il., Osvát u. 8. Levélcím: Budapest 1440. Pf. 31. Telefon: 111-8007. Telex: 20-2800. Telefax: 131-8174 (szerkesztőség), 131-8572 (kiadó). Betűk: RealComp System. Nyomás: Szikra Lapnyomda. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. HU-ISSN: 0865-6495. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő posta­­hivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és La­­pellátási Irodánál (HEUR) Budapest, Xlll . Lehel út 10/a. 1900., közvetlenül, vagy pos­tautalványon, valamint átutalással a HELIR 219-98636 pénzforgalmi jelzőszámra. NINCS HITEL PRÁGÁNAK Csehszlovákia a bonni kormánytól kiszivárogta­tott információk szerint nem kapja meg azt az 1 milliárd márkás hitelt, amelyért Marián Calfa csehszlovák miniszterel­nök csütörtökön folyamo­dott Helmut Kohl német kancellárhoz. Calfa bonni látogatása alatt tárgyalt a német ál­lamfővel a hitel kérdéséről, utalva arra, hogy a német egyesüléssel Csehszlová­kia mintegy 500 millió kon­vertibilis rubelnyi veszte­séget lesz kénytelen el­könyvelni. Hans Klein bonni kormányszóvivő gyakorlatilag kizártnak tartja azt, hogy a német kormány ilyen mértékű kötelezettséget vállaljon. A szóvivő nyilatkozatában ugyanakkor célzott arra, hogy a hitel szóba kerülhet a kelet-európai országok pénzügyi segélyezésében részt vállaló 24 fejlett or­szág egymás közötti tár­gyalásain. MECIAR A KISEBBSÉGRŐL Vladimír Meciar szlo­vák miniszterelnök beje­lentette, hogy december 10-én olyan törvényterve­zetet terjesztenek a parla­ment elé, amely alkotmá­nyos garanciákat tartal­maz az állampolgári jogok védelmére, beleértve a ki­sebbségi jogokat is. A kor­mányfő mindezt azon a megbeszélésen mondta el, ahol a magyar sajtó képvi­selőivel találkozott, akik a szlovák kormány és újság­író-szövetség meghívására érkeztek a Felvidékre. Me­ciar hangsúlyozta, hogy or­szágaink történelme során nem volt még ilyen kedve­ző alkalom arra, hogy tisz­tázzuk viszonyainkat. Ugyanakkor figyelmezte­tett, hogy a mostani idő­szakban elsősorban a mind a két országot érintő gaz­dasági problémák leküzdé­sére kell a legnagyobb fi­gyelmet szentelni, és ke­resni kell azokat a lehető­ségeket, amelyek mind Szlovákia, mind Magyaror­szág számára megteremtik a feltételeket az Európá­hoz való felzárkózáshoz. Leszögezte: a nyelvtörvény korántsem végleges, hi­szen elfogadásánál olyan kompromisszumra töre­kedtek, amely az adott pil­lanatban a legjobb megol­dást kínálta. Hozzátette, hogy a nyelvtörvény körüli ádáz vitáknak nemcsak ne­gatív hatása volt, hiszen mozgósította a lakosság minden rétegét, s ennek jó­tékony hatása megmutat­kozott a legutóbbi helyha­tósági választásokon. 16. oldal KÉT HÉT MÚLVA KÖLTSÉGVETÉSI VITA TULAJDON ÉS ÖNKORMÁNYZAT _______RÁKOS JÓZSEF_______ A Minisztertanács csütörtö­ki rendes üléséről tegnap délelőtt László Balázs szóvivő tájékoztatta a sajtó képviselő­it. A számos téma közül kettő­vel foglalkozott a sajtóérte­kezlet behatóbban, s ezekhez szakemberek is segítséget nyújtottak. Az állami vagyon privatizációjáról Csépi Lajos, a vagyonügynökség igazgató­ja, az önkormányzatok műkö­désével kapcsolatos jogsza­bályalkotásról Verebély Imre államtitkár adott részletes is­mertetést. A szóvivő bevezetőjében el­mondta, hogy a Miniszterta­nács megállapodott a Házbi­zottsággal és a parlamenti pártokkal, hogy december el­sejére beterjeszti a költségve­tési javaslatot. Ennek általá­nos vitájára várhatóan decem­ber 17-én kerül sor. Ahhoz, hogy mind a képviselők, mind pedig a sajtó munkatársai — s rajtuk keresztül a közvéle­mény — időben információ­hoz jussanak, több államigaz­gatási szerv sokszorosító üze­me dolgozott megfeszített munkában. Az Állami Vagyonügynök­ség ügyvezető igazgatója, Csé­pi Lajos a jövő esztendei va­gyonpolitikai irányelvekről adott tájékoztatót. Mint el­mondotta, országgyűlési ha­tározat fog intézkedni e témá­ban, de ennek összhangban kell lennie a jelenleg kidolgo­zás alatt álló kárpótlási tör­vénnyel. A vagyonpolitikai irányelvek feladata, hogy az érvényes jogrendszer kerete­in belül határozza meg a pri­vatizáció célját, és segítsen a tényleges tulajdonosok meg­találásában. Amint azt az igazgató elmondta, meghatá­rozóvá kell tenni a valódi ma­gántulajdont. Az előkészítő dokumentum leszögezi, hogy nem reprivatizációról van szó, s nem az állami vagyon bármi­féle szétosztásáról. 3. oldal HATVANÖT ÉVES A RÁDIÓZÁS ENYEDI NAGY MIHÁLY A mai évforduló kapcsán közreadott interjúink a ma­gyar rádiózás két végletét, az állami közszolgálati és a helyi kereskedelmi adások helyze­tét mutatják be.­­ Mivel magyarázható, hogy a rádió körül a televízió­hoz képest kevesebb a hírműso­rokat kísérő indulat ?—kérdez­tük Szalay Zsolttól, a Magyar Rádió Politikai Adások Főszer­kesztőségének vezetőjétől. — Nemcsak mások, mi is botladozva, tapogatva keres­sük a nemzeti jellegű közszol­gálati rádióhoz vezető utat, s bármennyire vannak is erre minták — mint például a BBC —, sablonokat itt sem lehet al­kalmazni. Mindent magunk­nak kell kimunkálni. Én ta­valy július óta vezetem ezt a műhelyt, s úgy látom, hogy ez a gárda nemcsak hogy egyben maradt, de méltóságteljesen és tisztességgel próbált a tal­pán maradni, s tájékoztatni ezt az országot. Persze követ­tünk el hibákat, tévedtünk nemegyszer, de összességében vállaljuk ezt a másfél évet. Magam 23 éve dolgozom a Rá­dióban, s való igaz, hogy a két évvel ezelőtti dolgozók 95 szá­zaléka ma is itt van. 4. oldal ELBOCSÁTÁSOK FEHÉRVÁRON A székesfehérvári vállalatok va­lószínűleg a városi lakosságnak sem tudnak kellő számú munka­lehetőséget biztosítani a közel­jövőben. Ha a Videoton után az Ikarus vagy a Volán is megkezdi dolgozói elbocsátását, az önkor­mányzat válságstábbá kell át­alakuljon, amely szerep ellen leginkább éppen maga tiltako­zik. A küszöbönálló elbocsátá­sok egyelőre még nem kezdődtek meg, a város Munkaügyi Szolgál­tató Irodáját azonban — csak a múlt hónapban — mégis 15 ezer ügyfél kereste már föl. 7. oldal BUDAPESTEN A BEVÁNDORLÁSI POLITIKÁRÓL KÉPVISELŐK A PENTAGONALÉN K­ülügyminiszteri értekez­letre ültek össze pénteken Rómában a Pentagonale, a magyar-olasz-osztrák-jugo­­szláv-csehszlovák ötoldalú együttműködés résztvevői. A tanácskozáson Gianni de Mi­­chelis olasz külügyminiszter elnökölt, az osztrák küldött­séget Alois Mock, a csehszlo­vákot Jirí Dienstbier, a jugo­­szlávot Budimir Loncsar kül­ügyminiszter vezette. Ma­gyarországot Kodolányi Gyu­la, a miniszterelnöki hivatal címzetes államtitkára képvi­selte. A találkozón első ízben parlamenti képviselők is részt vettek, a magyar országgyű­lésből Papp Lehel György (MDF), Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) és Németh Zsolt (FI­DESZ). De Michelis záró sajtóérte­kezletén kijelentette: a politi­kai együttműködés keretében közös javaslatot dolgoznak ki az európai kisebbségek jogvé­delmére, a nemzetiségi jogok szavatolására. Az összehan­golt bevándorlási politikáról januárban Budapesten tár­gyalnak. Az ülés elnöke azt is közölte, hogy a Pentagonale a Világbankhoz és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz fordul legsürgősebb programjai finanszírozása vé­gett. Az egyik első ilyen terv a Trieszt-Zágráb-Budapest au­tópálya megépítése. A Pentagonale miniszteri ülésén a magyar kormányt képviselő Kodolányi Gyula pénteken levelet adott át An­tall József miniszterelnöktől Giulio Andreotti olasz kor­mányfő részére az olasz mi­niszterelnöki hivatal kabinet­főnökének. A levélben a ma­gyar kormányfő arra hívja föl Andreotti figyelmét, hogy a magyar gazdaságot az Öböl­­válság nyomán kiéleződött energiagondok és a KGST-ke­­reskedelem összeomlása mi­att olyan nagyságrendű vesz­teségek érték, amelyek telje­sen elvonják a gazdaság szer­kezetváltására, privatizáció­jára, illetve az ebből fakadó szociális feszültségek enyhí­tésére fordítható erőforráso­kat. (MTI) A SZABAD DEMOKRATÁK KÜLDÖTTGYŰLÉSE ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA MUNKATÁRSAINKTÓL S­zombathelyen, a Sportház­ban péntek este megkezdő­dött, közel ezer küldött rész­vételével, a Szabad Demokra­ták Szövetségének háromna­pos országos küldöttgyűlése. Az 1000 küldött tegnap meg­hallgatta Wagner András szombathelyi polgármester megnyitóját, majd Kis János pártelnök összegező beszédét. Ma két szekcióban dolgoznak (amelyen már előreláthatólag részt vesz Demszky Gábor Bu­dapest főpolgármestere): az egyikben politikai vita zajlik, a másikban az alapszabály vi­tája folyik. Vasárnap együttes ülésre kerül sor, ahol elfogad­ják az alapszabályt, s személyi kérdésekben döntenek (tiszt­újításra kerül sor). Kis János beszédében ki­emelte: Magyarország az el­múlt esztendőben történel­mének egyik legnagyobb for­dulatát hajtotta végre: alkot­mányos demokrácia lett, sza­badon­­választott parlament­tel és önkormányzatokkal. 3. oldal AMERIKAI—IRAKI TALÁLKOZÓK? BUSH NEM TŰR TOVÁBB VADÁSZ ZSUZSA, ________WASHINGTON________ A­z amerikai elnök a decem­ber 10-ével kezdődő hétre meghívta Washingtonba Ta­­rik Aziz iraki külügyminisz­tert, s felajánlotta, hogy meg­hívás esetén elküldi külügy­miniszterét, James Bakert de­cember 15-e és január 15-e kö­zött Bagdadba, Szaddam Husszeinhez. George Bush azt is közölte, hogy szívesen látja mindazon országoknak a kép­viselőit a washingtoni tárgya­láson, amelyek jelen vannak a Perzsa-öböl térségében, egy­fajta minicsúcs keretében. A pénteki, Fehér Házban tartott sajtókonferenciával egybekötött beszédében a jó­kedvű, de igen fáradt Bush pontokba szedve mondta el indokait, követeléseit. Hang­súlyozta, hogy a világ nem en­gedhet meg egy ilyen agresz­­sziót. Nem feledkezhet meg a tú­szok és a kuvaiti amerikai nagykövetségen rekedtek helyzetéről, nem tűrheti a tö­megpusztító fegyverek beve­tését, és azt sem, hogy a világ gazdasága ezért szenvedjen. Következésképp, folytatta Bush, az Egyesült Államok követeli az augusztus másodi­­ka előtti állapotok visszaállí­tását, valamint egy garancia­­rendszer kidolgozását, hogy Szaddam Husszeinék a jövő­ben ne jelenthessenek ve­szélyt a világ számára. 2. oldal

Next