Pesti Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-27. szám)
1991-01-02 / 1. szám
Pesti Hirlap MA 150 ÉVES A PESTI HÍRLAP 150 éve indult Kossuth Lajos Pesti Hírlapja.. A hazai sajtó történetében páratlan az ilyen kerek, nagy időszakot átfogó évforduló. Az 1841. január 2-án meginduló lap első szerkesztője a börtönből akkor szabaduló Kossuth Lajos lett. 8. oldal BAKER VILLÁMLÁTOGATÁSAI VADÁSZ ZSUZSA, ________WASHINGTON________ Mint a hullámvasút, úgy váltakozik napról napra a remény, illetve a kényszerű beletörődés az amerikaiakban az öbölbeli háború kilátásait illetően. Az óév ebből a szempontból igencsak rosszul végződött: kiszivárgott, hogy Bush elnök állítólag január 15-e környékén igen hamar támadást fontolgat Irak ellen. Az új év azonban biztatóbban indult: felröppentek a hírek, hogy talán mégiscsak lesznek diplomáciai tárgyalások Bagdad és Washington között, ami jelentősen megnövelheti a békés rendezés esélyét. Bár mind Washingtonban, mind pedig Bagdadban tagadják, hogy titkos tárgyalások folynának a két külügyminiszter kölcsönös látogatásáról, azt azonban megerősítették Washingtonban, hogy az ENSZ BT által szabott január 15-e előtt, és annak környékén James Baker külügyminiszter villámlátogatásokat tesz, és tárgyalásokat folytat majd a Perzsa-öböl térségében és Európában, s feltehetően ennek keretében utazik el — ha elutazik — Bagdadba. 2. oldal HANKISS KONTRA PARLAMENT ENYEDI NAGY MIHÁLY A televízió elnökének szombat esti szózata az elmúlt három napban sok indulatot kavart, s ráadásul úgy tűnik, ennek árán sem tudott hatni a döntéshozókra. Az alábbiakban néhány országgyűlési képviselő álláspontját adjuk közre, mert mondanivalójuk túlmutat a számokon. A nyilatkozatokat a költségvetési vita utolsó napjának délutánján gyűjtöttük össze. HARASZTI MIKLÓS: — Ha csak egy közszolgálati program marad, az újratermeli a monopóliumokat, ez pedig „meghívja” a politikai hatalmat. Csak a pártállamok csináltak egyműsoros televíziókat Európában. Máshol már eleve kettővel indult a televíziózás. Amia Hankiss Elemér lemondásának kérdését illeti, én úgy emlékszem, hogy személyét a kulturális biztottság egyhangúan támogatta, s nem látom be, miért kellene ettől elállnunk. Azaz: egy ilyen lépést alaposan meg kellene indokolnia. 5. oldal FŐSZERKESZTŐ: BENCSIK ANDRÁS SZTRÁJKKAL KEZDŐDIK AZ ÉV A TÁRGYALÁSOK MEGSZAKADTAK L. LÁSZLÓ JÁNOS Baljóslatúan indul az új év első munkanapja, hiszen reggel 5 és 7 óra között az egész országban szünetel a vasúti közlekedés. Az elmúlt év utolsó vasárnapján — december 30-án — megszakadtak a több hete folyó tárgyalások a MÁV vezérigazgatósága és a Mozdonyvezetők Szakszervezete között, amely egyben azt is jelentette, hogy a munkavállalók a hónap elején tett bejelentésüknek megfelelően január 2-án a figyelmeztető sztrájk eszközéhez folyamodnak. Munkatársunk Beznoszka Lászlót, a MÁV főirányítóját kérdezte a kétórás munkabeszüntetésről és megszólaltatta Borsik Jánost, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnökét is. A MÁVvezetése a vállalat minden dolgozójának 1991. január elsejével átlagosan 25 százalékos alapbéremelést helyezett kilátásba. A mozdonyvezetők azonban — csökkenő túlóráik ellentételezésére hivatkozva— 29 százalékos javítást kérnek. A vasút vezetői a mozdonyvezetőknek is ugyanazt ígérték, mint a többi vasutasnak, hogy az 1990. évi túlóra-megtakarítást a bérek emelésére fordítják majd. Érvelésük szerint azonban a számításokat csak a szükséges adatok pontos ismeretében, januárban lehet elvégezni. Beznoszka László: — A kora reggeli leállás különösen a Budapest és a nagyvárosok térségében közlekedő munkásvonatok utasait érintei súlyosan. A kétórás késés még nem kötelez bennünket arra, hogy életbe léptessük az úgynevezett T. menetrendünket, amely a legalapvetőbb szolgáltatások ellátását írná elő a sztrájkolóknak. 4. oldal FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT PÁPAI ÜZENET A MAGYAROKNAK SZERETET ÉS BUZDÍTÁS II. János Pál pápa újévi üzenetet küldött a magyaroknak. A pápai üzenetet az Esztergomi Érseki Főhatóság juttatta el hétfőn az MTI-nek. „A nemes magyar nemzet szeretett fiainak! Ennek az 1991-es esztendőnek, vagyis annak az évnek a kezdetén, amelynek során lelkipásztori látogatást teszek hazátokban, lélekben szeretnék egyesülni veletek az imádságos várakozásban. Szeretnék belépni családi otthonaitokba köszöntésemmel és bátorításommal, hogy biztosítsalak mindnyájatokat atyai szeretetemről és buzdítsalak benneteket arra, hogy ebben az új esztendőben egyre jobban mélyedjetek el a keresztény hitben. Sajátos módon is közel akarok lenni a püspökökhöz, a papokhoz, a szerzetesekhez és szerzetesnővérekhez, annak a lelkipásztori erőfeszítésnek a tudatában, amelyet az új idők követelnek meg tőlünk. Az egész magyar népre kérem Isten bőséges áldását, hogy bizalommal és erős lélekkel nézhessen szembe az új esztendővel. A Boldogságos Szűz Mária, a „Magyarok Nagyasszonya” legyen az a csillag, amely utat mutat a magyar katolikusoknak ebben az egyház és a haza számára egyaránt fontos időszakban. Mindnyájatoknak boldog új évet kívánok, különleges apostoli áldásommal. II. János Pál pápa” * * * A katolikus egyházfő első újévi prédikációjában kifejezte reményét, hogy 1991 a béke éve lesz a Közel-Keleten. i. NINCS KÖZELEDÉS A bősi, a dunakiliti létesítmények gyakorlatilag elkészültek, s ezeket valamilyen formában hasznosítani kell — hangoztatják a csehszlovák tárgyalópartnerek. Hazánk szakemberei pedig azt, hogy az ökológiai szempontok az elsődlegesek, és még a kísérleti beindítás sem elfogadható egyik létesítménynél sem. A két álláspont egyelőre nem közeledik. A lehetőségekről, a tennivalókról Sámsondi-Kiss György a Dunai Vízlépcső kormánybiztosa nyilatkozott az MTI munkatársának. A kormánybiztos elmondta, hogy januárban találkozik Dominik Kocingerrel, aki a szomszédos országban a vízlépcsőrendszer kormánymeghatalmazottja. 6. oldal BUSH—GORBACSOV BESZÉLGETÉS Az új esztendő első napján telefonbeszélgetést folytatott a szovjet és az amerikai elnök. A szovjet tévé kedd esti bejelentése szerint Mihail Gorbacsov és George Bush megállapodott abban, hogy a jövőben rendszeressé teszik a kétoldalú viszonnyal kapcsolatos személyes tájékoztatást. A telefonbeszélgetés során, amelyet az amerikai elnök kezdeményezett, és amelynek időtartamáról a bejelentés nem tett említést, a kölcsönös jókívánságokon túl elsősorban a kétoldalú kérdésekről és a Perzsa-öbölben kialakult helyzetről volt szó. A két elnök egyetértett abban, hogy az új esztendő kül- és belpolitikai tekintetben egyaránt döntő fontosságú év lesz. Úgy vélekedtek, hogy a kapcsolatok szintje elősegíti a kétoldalú viszony további javítását és a két ország méltó együttműködését a világpolitikában. Példátlan módon, az új év első percében Helmut Kohl kancellár a szovjet televízió nézőivel azt közölte, hogy Németország az új évben is tanácsokkal és tettekkel kívánja segíteni a Szovjetuniót, ha a „szovjet nép is úgy akarja”". ÁRA: 8,80 Ft GÖNCZ ÁRPÁD KÖSZÖNTŐJE NEHÉZ ESZTENDŐ ÍGÉRKEZIK Honfitársaim! Alig néhány perce, hogy elbúcsúztattuk a magunk mögött hagyott sorsfordító évet, most hadd kívánjak én, innét hazánk minden polgárának, s hazánk határaink túl minden magyarnak az új esztendőre erőt, egészséget. Könnyű évet magunknak aligha kívánhatok, mert ha nem is mindenkinek, de nagyon sokunknak igencsak nehéz esztendeje ígérkezik. Ne áltassuk magunkat, amiben eddig éltünk, s amit sokan, jó ideig, egy igazságosabb társadalom ígéretének véltek, reménytelenül összeomlott. Látszólagos létbiztonságunkért, szerény jólétünkért most kell megfizetnnünk, mégpedig drágán. Visszaút nincs. Ebből a helyzetből csak előre menekülhetünk: alkalmazkodnunk kell a világ sokunk által annyira és oly régóta áhított gazdasági rendjéhez, hogy jelenlegi gondjainkon mielőbb felülkerekedjünk. A tavalyi év jócskán hozott számunkra meglepetést: kiderült, hogy nem elég jogszabályokból, törvényekből, parlamentarizmusból felhúznunk a demokrácia intézményfalait, attól az épület még nem válik lakályossá. Ha azt kívánjuk, hogy meghitt és lakható legyen, be is kell rendeznünk, az pedig gazdasági kérdés. De ameddig idáig eljutunk — mégpedig biztos, hogy eljutunk —, meg kell tanulnunk békességben együtt élni ebben a szegényes hajlékban is. Ez rajtunk áll: ehhez mástól — kívülről — hiába várunk segítséget. De valljuk be, ugyancsak sokan megtanultuk már ennek a művészetét. Hadifogságban, táborban, börtönben, társbérletben. Sült galambot senkitől nem várhatunk. A kormánytól is csak egyvalamit: világosan vessen számot a helyzettel, szabja meg a tennivalók sorrendjét, zárja az ország gondolkodó, s mint több ízben bebizonyította, felnőtt és felelős népe elé, hogy miért és mekkora áldozatot kell vállalni a tulajdon jövője érdekében. S kinek mekkorát. Mert ha az ország a jövőjéért lemond a tisztes szegénység egyenlőségéről, azt joggal kívánja, hogy elviselhetetlen teher senkire ne háruljon, s az átmenet árát ki-ki a teherbírása arányában, igazságosan fizesse. 4. oldal PÁRTOK, SZEMÉLYEK, SZAVAZATOK ELFOGADTÁK A KÖLTSÉGVETÉST SÜMEGI NOÉMI A karácsony és újév közötti monstre parlamenti ülésszak végén — 30-án éjjel — hosszú szavazási procedúra után a teremben jelenlévő képviselők 61 százaléka igent mondott az ország költségvetésére. A „vokslistát” átböngészve kiderül, hogy bizonyos híradásokkal ellentétben mégsem „szavazott át” az ellenzék 3 százaléka. A döntés pillanatában a 384 képviselőből 37- en voltak távol. 214-en igent, 128-an nemet mondtak a költségvetésre, öten tartózkodtak. Az MDF 153 képviselőjéből 146-an szavaztak, 145-en a költségvetés mellett, egy képviselőjük — G. Nagyné dr. Maczó Ágnes — tartózkodott, a nem gombot senki nem nyomta meg. Az SZDSZ- frakció 93 tagja közül 84-en voksoltak, mindnyájan nemmel, dr. Rab Károly kivételével, aki tartózkodott. A Független Kisgazdapárt 41 képviselőjéből 39 szavazott, az igen szavazatok száma 37 volt, ketten — dr. Horváth László és dr. Zsíros Géza — tartózkodtak, nemmel senki sem szavazott. Az MSZP- frakció 32 tagjának mind a 22 jelenlévő képviselője nemet mondott a költségvetésre, s ugyanígy tett a 22 fideszes 20 szavazója is. A KDNP volt a kormánykoalíció legegységesebb pártja: 20 képviselőjük közül 18-an voltak jelen, s mindnyájan igennel szavaztak. A 9 független képviselő közül csak öten éltek szavazati lehetőségükkel: Dénes János a költségvetés mellett voksolt, hárman (dr. Czoma László, dr. Fodor István és Kállay Kristóf) ellene szavaztak, Király Zoltán tartózkodott. A szavazáson nem vett részt Németh Miklós, dr. Eke Károly, Pozsgay Imre és Vargáné Piros Ildikó. 3. oldal SZAVAZÁSI SZÁMTAN Orbán Viktor december 30-án délelőtt bejelentette, ha a költségvetés nem kapja meg az 58 százalékot, akkor megbukik a kormány. Tudnunk kell, hogy ennyi a kormánypártiak aránya, ha minden képviselő szavaz. A végeredmény azonban 61 százalék lett, s így egyesek azt hitték, hogy néhányan besegítettek a koalíciónak. De nem, csupán az történt, hogy a gép a szavazásban résztvevők arányában fejezte ki az igennel szavazókat, s az ő arányuk azért emelkedett, mert bár senki nem volt igazoltan távol, a szavazásban harmincheten nem vettek részt. Közöttük pedig az ellenzékiek voltak többségben.Nem szavazott egy miniszter, és a további adatok így alakultak: FKgP:2; KDNP:2; MDF: 7; míg az ellenzéknél Fidesz: 2; MSZP:10; SZDSZ:9, és ide kell számítani a 4 távolmaradt függetlent is. Végezetül megjegyezzük: amíg a határozatképes parlament fele plusz egy képviselő elfogadja a költségvetést, az életbe lép, s a kormány legfeljebb jelképesen bukott volna, ha néhány koalíciós honatya nem támogatja e sorsdöntő javaslatát.