Pesti Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1991-04-02 / 77. szám
JÓ REGGELT, MAGYARORSZÁG! II. ÉVFOLYAM 77. SZÁM 1991. ÁPRILIS 2., KEDD FŐSZERKESZTŐ: BENCSIK ANDRÁS A POSTÁS ÉS A VÍZFEJ FEKETE ZOLTÁN A hét vége legnagyobb belpolitikai szenzációját Lőrincz Kálmán altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka állítólagos lemondása jelentette. Für Lajos egy sajótájékoztatón ismertette a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveit és követelményrendszerét, amely magában foglalná a honvédség irányítási struktúrájának átszervezését és az irányító szervek létszámának radikális csökkentését. Mécs Imre véleménye szerint a honvédelmi kormányzat „végiggondolatlan elképzelései nem erősítenék, hanem gyengítenék azt a biztosítékrendszert, amelyet a Magyar Honvédség jelent (...) ez nem csupán újabb szakmai abszurdum, nemcsak a köztársaság elnökének hatáskörét szűkíteni igyekvő további kísérlet, hanem a fiatal demokráciát komolyan veszélyeztető jelenség: az alkotmány és a honvédelmi törvény betűjét és szellemét egyaránt sértő végrehajtó hatalmi tevékenység és kinyilvánított szándék.” Mécs Imre megengedhetetlennek tartja, hogy a tárca a tervezett módosítások parlamenti elfogadása előtt az érvényes alkotánnyal szembenálló kormányzati lépéseket kezdeményezzen. 4. oldal (IL LEGÁLIS ÉRDEKLŐDÉS FÖLDESSY DÉNES Egyéves a Nemzetbiztonsági Hivatal. Ebből az alkalomból kértünk interjút dr. Simon Sándor ezredes főigazgató-helyettestől, a hivatal vezetőjétől. — A Varsói Szerződés tagállamainak e szövetségben tilos volt az egymással szembeni hírszerzés és kémelhárítás. Mennyire tartották be ezt a tilalmat? — Mindenki betartotta! — A mai magyar érdekvédelmi viszonyok közepette ez a múlt mekkora hátrányt jelent? — Már megalakulásunk alkalmából kinyilvánítottuk, hogy a Varsói Szerződésből történő — s azóta bekövetkezett — kiválásunk esetén, de semmilyen körülmények között sem dolgozunk úgy, hogy felfestünk magunknak egy ellenségképet és azzal szemben megszervezzük a totális elhárítást. Erre az sem ad okot, hogy az országoknak másmás politikai berendezésük lehet. Álláspontunk, hogy a volt szocialista országok nem váltak ellenségünkké. Velük szemben, de kivétel nélkül minden országgal szemben csak akkor végzünk elhárító munkát, ha ellenünk bármelyik országból titkosszolgálati tevékenységet észlelünk. Vagyis akkor, ha egy állam a Magyar Köztársaság érdekeivel szemben lép fel: államtitkot, hivatali titkot, szolgálati titkot illegális csatornán keresztül, illegális módszerekkel akar megszerezni. 4. oldal GULYÁS L. ISTVÁN TIRANAI JELENTÉSE MUNKAPÁRTI GYŐZELEM ALBÁNIÁBAN Vasárnap a szavazóhelyiségekbe vonult Albánia népe, hogy eldöntse, kire bízza a jövőben a kormányzást. Az óriási szavazási részvétel is azt jelzi, hogy mindenütt sokat vártak a parlamenti választásoktól. Bár a kissé nehézkes információáramlás miatt lassan kezdtek csordogálni az eredmények, hétfőre szinte teljes bizonyossággal kiderült: az Albán Munkapárt megtartotta hatalmát. A legnagyobb ellenzéki erő, az Albán Demokrata Párt az előzetes eredmények szerint a szavazatok egyharmadát gyűjtötte be. Öt párt, hat szervezet és 17 független jelölt szállt harcba az albán parlament 250 helyéért. A választási falragaszok nem lepték el a várost, az emberek többsége azonban Tiranában az ujjaival D- betűt jelzett, mintegy elkötelezve magát a Demokrata Pártnak. A legtöbb körzetben, főleg vidéken már a délelőtti órákban a szavazók több mint 90 százaléka leszavazott. „Nagyon sok választókörzetben voltunk, mindenhol rend és fegyelem volt. Többpárti mosolygást tapasztaltunk a szavazatfelügyelő bizottságokban. Kellemesen csalódtunk. Amit mi láttunk, az alapján nehéz bárkinek is megkérdőjelezni a választások eredményét — mondta a kéttagú magyar parlamenti delegáció nevében Mózs József (SZDSZ). 2. oldal A MUNKÁSOSZTÁLY VAJON HOVA MEGY? DUNAÚJVÁROSI OLVASZTÁROK „Hazánk első szocialista városa” azért létezik, mert megépült „a magyar szocialista nagyipar fellegvára és büszkesége ”—a Dunai Vasmű. A gyáróriás — napjaink valóban legkorszerűbb és leghatékonyabb magyar kohászati üzeme — 1991. március 1-jétől kft.-k láncolatából álló konszernné alakult Dunaferr néven. A vállalat Dunaújvárosban 10 189 főt alkalmaz, akik közül 8179-en fizikai dolgozók 191,5 ezer forintnyi évi átlagjövedelemmel, ami az idén átlagosan 23 százalékkal növekedik. A Dunaferr tömeges munkáselbocsátást nem tervez, mindössze 3,5 százalékos „természetes fogyásra” (például nyugdíjazás) gondol. Vagyis a dunaújvárosi munkás — ma még — biztonságban érezheti magát. És többé-kevésbé abban is érzi. Ami nem jelenti azt, hogy helyzetével elégedett és nem gondolkodik. Beszélgetéseink véletlen találkozások eredményei, feltehetően nem a Dunaferr munkásai egészének véleményét tükrözik. Jelzésértékük azonban tagadhatatlan, s talán a kormányzat számára is megszívlelendőek. 8. oldal ARA: 8,80 Ft A PÁPA HÚSVÉTI ÜZENETE TÖRVÉNY ÉS SZABADSÁG II. János Pál pápa húsvéti üzenetében felemelte szavát a (még mindig) elnyomott népekért, elítélte az öbölbeli háborús fejleményeket és a fegyverkereskedelmet. A Szent Péter Bazilika erkélyéről a pápa 55 nyelven mondta el húsvéti jókívánságait a Szent Péter téren összegyűlt tízezreknek és azoknak a millióknak, akik a világ több mint 50 országában a tévékészülék előtt figyeltek a szavára. Kiemelten üdvözölte a történelmükben ezen a vasárnapon első ízben szabadon választó albánokat, akiket vallásuk szabad gyakorlására buzdított. Az egyházfő felszólította a hívőket, hogy örvendezzenek a „fénynek, az erőnek és a reménynek ezen a napján, amely visszavonulásra készteti a sötétséget — azt a sötétII. János Pál: Urbi et Orbi FOTÓ: MTI/REUTERséget, amely nem is oly régen árnyékot vetett az egész emberi közösségre”. (Ezzel Kuvait Irak általi megszállására, illetve a nyomában kirobbant háborúra célzott.) „A mindannyiunk által remélt társadalom csak olyan nemzetközi renden alapulhat, amelyben a törvény és a szabadság mindenki számára oszthatatlan” — hangoztatta a Szentatya. A pápa kérte, hogy hallgattassák meg az elnyomott népek hangja, amelyek régóta hasztalanul hangoztatják vágyukat a méltóságra, az igazságosságra és a szabadságra. A szenvedő, elnyomott népek közül külön is kiemelte a palesztinokat, a libanoniakat és a kurdokat. „A Balti-tengertől a Földközi-tengerig és a világ más tájain” nem mindig lelt visszhangra a népek azon kívánsága, hogy tiszteletben tartsák azonosságukat és jogaikat — mondta a pápa. HÚSVÉTI KÖRMENETEK ORSZÁGSZERTE Magyarország legnagyobb templomában, az esztergomi bazilikában Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek tartott szentmisét, s ennek keretében kilenc kisgyermeket megkeresztelt. Az esztergomi programhoz hasonlóan többek között Budapesten is sok résztvevő közreműködésével került sor a tűz- és vízszentelésre, valamint a gyertyahódolatra. Ezt követően a hagyományoknak megfelelően húsvéti körmenetek következtek. 4. oldal FOTÓ: TOROCZKAY CSABA A HÉT VÉGI GRÚZIAI NÉPSZAVAZÁSON: A FÜGGETLENSÉGRE VOKSOLTAK DARÓCZI LÁSZLÓ Az előzetes, és nem minden körzetre kiterjedő eredmények alapján a szavazásra jogosult grúz polgárok 94—95 százaléka vett részt a hét végi köztársasági népszavazáson, s a leadott voksok 99 százaléka Grúzia függetlenségét támogatta — közölte a Reggeli Pesti Hírlap kérdésére Tbilisziből Dali Kvirija, a köztársasági parlament sajtóosztályának munkatársa. Elmondta még, hogy a szavazás nyugodt körülmények között zajlott, incidensekről nincs tudomásuk. Gondot legfeljebb az okozott, hogy a nagy aktivitás miatt helyenként órákat kellett sorban állni a szavazófülkék előtt. — Abbáziában és Dél- Oszétiában is a magas részvételi arány volt a jellemző, hiszen úgy hírlik: arrafelé sok híve van a Szovjetunió fennmaradásának? — A dél-oszét területekről még semmilyen eredménnyel nem rendelkezünk, Abbáziában pedig a polgárok 62 százaléka ment el szavazni. Előzetes adataink szerint többségük a függetlenség mellett adta le szavazatát. — Éppen ezekben a napokban járt Önöknél Richard Nixon, volt amerikai elnök. Látogatása mennyire tekinthető hivatalosnak? — Bár Nixon úr kifejezetten nem hivatalos megbeszéléseket folytatott Tbilisziben, értésre adta, hogy George Bush felkérését is teljesíti, s Washingtonban beszámol útjáról az Egyesült Államok jelenlegi elnökének. Parlamentünk elnöke, Zviad Gamszahurdia is fogadta Nixont, s tárgyalásaikon megállapodtak abban, hogy szélesítik és új alapokra helyezik a grúz-amerikai kapcsolatokat. A köztársaságunk iránt növekvő külföldi figyelemre utal, hogy hétfőn tárgyalt Tbilisziben Nagy-Britannia moszkvai nagykövete, aki egyebek között hangsúlyozta: Grúziáról kevés objektív információ jut el Nyugatra.