Pesti Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1991-04-02 / 77. szám

JÓ REGGELT, MAGYARORSZÁG! II. ÉVFOLYAM 77. SZÁM 1991. ÁPRILIS 2., KEDD FŐSZERKESZTŐ: BENCSIK ANDRÁS A POSTÁS ÉS A VÍZFEJ FEKETE ZOLTÁN A hét vége legnagyobb belpo­litikai szenzációját Lőrincz Kálmán altábornagy, a Ma­gyar Honvédség parancsnoka állítólagos lemondása jelen­tette. Für Lajos egy sajótájékoz­­tatón ismertette a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveit és követelmény­­rendszerét, amely magában foglalná a honvédség irányí­tási struktúrájának átszerve­zését és az irányító szervek létszámának radikális csök­kentését. Mécs Imre véleménye sze­rint a honvédelmi kormány­zat „végiggondolatlan elkép­zelései nem erősítenék, ha­nem gyengítenék azt a bizto­sítékrendszert, amelyet a Magyar Honvédség jelent (...) ez nem csupán újabb szakmai abszurdum, nemcsak a köz­társaság elnökének hatáskö­rét szűkíteni igyekvő további kísérlet, hanem a fiatal de­mokráciát komolyan veszé­lyeztető jelenség: az alkot­mány és a honvédelmi tör­vény betűjét és szellemét egyaránt sértő végrehajtó ha­talmi tevékenység és kinyil­vánított szándék.” Mécs Imre megengedhetetlennek tartja, hogy a tárca a tervezett mó­dosítások parlamenti elfoga­­dása előtt az érvényes alkot­ánnyal szembenálló kor­­mányzati lépéseket kezdemé­­nyezzen. 4. oldal (IL­ LEGÁLIS ÉRDEKLŐDÉS FÖLDESSY DÉNES Egyéves a Nemzetbiztonsági Hivatal. Ebből az alkalomból kértünk interjút dr. Simon Sándor ezredes főigazgató-he­lyettestől, a hivatal vezetőjétől. — A Varsói Szerződés tag­államainak e szövetségben ti­los volt az egymással szembe­ni hírszerzés és kémelhárítás. Mennyire tartották be ezt a ti­lalmat? — Mindenki betartotta! — A mai magyar érdekvé­delmi viszonyok közepette ez a múlt mekkora hátrányt je­lent? — Már megalakulásunk alkalmából kinyilvánítottuk, hogy a Varsói Szerződésből történő — s azóta bekövetke­zett — kiválásunk esetén, de semmilyen körülmények kö­zött sem dolgozunk úgy, hogy felfestünk magunknak egy el­lenségképet és azzal szemben megszervezzük a totális elhá­rítást. Erre az sem ad okot, hogy az országoknak más­más politikai berendezésük lehet. Álláspontunk, hogy a volt szocialista országok nem váltak ellenségünkké. Velük szemben, de kivétel nélkül minden országgal szemben csak akkor végzünk elhárító munkát, ha ellenünk bárme­lyik országból titkosszolgála­ti tevékenységet észlelünk. Vagyis akkor, ha egy állam a Magyar Köztársaság érdekei­vel szemben lép fel: államtit­kot, hivatali titkot, szolgálati titkot illegális csatornán ke­resztül, illegális módszerek­kel akar megszerezni. 4. oldal GULYÁS L. ISTVÁN TIRANAI JELENTÉSE MUNKAPÁRTI GYŐZELEM ALBÁNIÁBAN Vasárnap a szavazóhelyisé­gekbe vonult Albánia népe, hogy eldöntse, kire bízza a jö­vőben a kormányzást. Az óri­ási szavazási részvétel is azt jelzi, hogy mindenütt sokat vártak a parlamenti választá­soktól. Bár a kissé nehézkes információáramlás miatt las­san kezdtek csordogálni az eredmények, hétfőre szinte teljes bizonyossággal kide­rült: az Albán Munkapárt megtartotta hatalmát. A leg­nagyobb ellenzéki erő, az Al­bán Demokrata Párt az előze­tes eredmények szerint a sza­vazatok egyharmadát gyűj­tötte be. Öt párt, hat szervezet és 17 független jelölt szállt harc­ba az albán parlament 250 helyéért. A választási falraga­szok nem lepték el a várost, az emberek többsége azon­ban Tiranában az ujjaival D- betűt jelzett, mintegy elköte­lezve magát a Demokrata Pártnak. A legtöbb körzet­ben, főleg vidéken már a déle­lőtti órákban a szavazók több mint 90 százaléka leszava­zott. „Nagyon sok választó­­körzetben voltunk, minden­hol rend és fegyelem volt. Többpárti mosolygást tapasz­taltunk a szavazatfelügyelő bizottságokban. Kellemesen csalódtunk. Amit mi láttunk, az alapján nehéz bárkinek is megkérdőjelezni a választá­sok eredményét — mondta a kéttagú magyar parlamenti delegáció nevében Mózs Jó­zsef (SZDSZ). 2. oldal A MUNKÁSOSZTÁLY VAJON HOVA MEGY? DUNAÚJVÁROSI OLVASZTÁROK „Hazánk első szocialista váro­sa” azért létezik, mert meg­épült „a magyar szocialista nagyipar fellegvára és büszke­sége ”—a Dunai Vasmű. A gyá­róriás — napjaink valóban leg­korszerűbb és leghatékonyabb magyar kohászati üzeme — 1991. március 1-jétől kft.-k lán­colatából álló konszernné ala­kult Dunaferr néven. A válla­lat Dunaújvárosban 10 189 főt alkalmaz, akik közül 8179-en fizikai dolgozók 191,5 ezer fo­rintnyi évi átlagjövedelemmel, ami az idén átlagosan 23 száza­lékkal növekedik. A Dunaferr tömeges munkáselbocsátást nem tervez, mindössze 3,5 százalékos „természetes fo­gyásra” (például nyugdíja­zás) gondol. Vagyis a dunaúj­városi munkás — ma még — biztonságban érezheti magát. És többé-kevésbé abban is ér­zi. Ami nem jelenti azt, hogy helyzetével elégedett és nem gondolkodik. Beszélgetéseink véletlen találkozások eredményei, fel­tehetően nem a Dunaferr munkásai egészének vélemé­nyét tükrözik. Jelzésértékük azonban tagadhatatlan, s ta­lán a kormányzat számára is megszívlelendőek. 8. oldal ARA: 8,80 Ft A PÁPA HÚSVÉTI ÜZENETE TÖRVÉNY ÉS SZABADSÁG II. János Pál pápa húsvéti üzenetében felemelte szavát a (még mindig) elnyomott né­pekért, elítélte az öbölbeli há­borús fejleményeket és a fegyverkereskedelmet. A Szent Péter Bazilika erkélyé­ről a pápa 55 nyelven mondta el húsvéti jókívánságait a Szent Péter téren összegyűlt tízezreknek és azoknak a mil­lióknak, akik a világ több mint 50 országában a tévéké­szülék előtt figyeltek a szavá­ra. Kiemelten üdvözölte a tör­ténelmükben ezen a vasárna­pon első ízben szabadon vá­lasztó albánokat, akiket val­lásuk szabad gyakorlására buzdított. Az egyházfő felszólította a hívőket, hogy örvendezzenek a „fénynek, az erőnek és a re­ménynek ezen a napján, amely visszavonulásra kész­teti a sötétséget — azt a sötét­­II. János Pál: Urbi et Orbi FOTÓ: MTI/REUTER­séget, amely nem is oly régen árnyékot vetett az egész em­beri közösségre”. (Ezzel Ku­­vait Irak általi megszállására, illetve a nyomában kirobbant háborúra célzott.) „A mind­annyiunk által remélt társa­dalom csak olyan nemzetközi renden alapulhat, amelyben a törvény és a szabadság min­denki számára oszthatatlan” — hangoztatta a Szentatya. A pápa kérte, hogy hallgat­tassák meg az elnyomott né­pek hangja, amelyek régóta hasztalanul hangoztatják vá­gyukat a méltóságra, az igaz­ságosságra és a szabadságra. A szenvedő, elnyomott népek közül külön is kiemelte a pa­lesztinokat, a libanoniakat és a kurdokat. „A Balti-tenger­től a Földközi-tengerig és a vi­lág más tájain” nem mindig lelt visszhangra a népek azon kívánsága, hogy tiszteletben tartsák azonosságukat és jo­gaikat — mondta a pápa. HÚSVÉTI KÖRMENETEK ORSZÁGSZERTE Magyarország legnagyobb templomában, az esztergo­mi bazilikában Paskai Lász­ló bíboros, prímás, eszter­gomi érsek tartott szentmi­sét, s ennek keretében ki­lenc kisgyermeket megke­resztelt. Az esztergomi programhoz hasonlóan töb­bek között Budapesten is sok résztvevő közreműködé­sével került sor a tűz- és vízszentelésre, valamint a gyertyahódolatra. Ezt köve­tően a hagyományoknak megfelelően húsvéti körme­netek következtek. 4. oldal FOTÓ: TOROCZKAY CSABA A HÉT VÉGI GRÚZIAI NÉPSZAVAZÁSON: A FÜGGETLENSÉGRE VOKSOLTAK DARÓCZI LÁSZLÓ Az előzetes, és nem minden körzetre kiterjedő eredmé­nyek alapján a szavazásra jo­gosult grúz polgárok 94—95 százaléka vett részt a hét végi köztársasági népszavazáson, s a leadott voksok 99 százalé­ka Grúzia függetlenségét tá­mogatta — közölte a Reggeli Pesti Hírlap kérdésére Tbili­sziből Dali Kvirija, a köztár­sasági parlament sajtóosztá­lyának munkatársa. Elmond­ta még, hogy a szavazás nyu­godt körülmények között zaj­lott, incidensekről nincs tu­domásuk. Gondot legfeljebb az okozott, hogy a nagy akti­vitás miatt helyenként órá­kat kellett sorban állni a sza­vazófülkék előtt. — Abbáziában és Dél- Oszétiában is a magas részvé­teli arány volt a jellemző, hi­­­szen úgy hírlik: arrafelé sok híve van a Szovjetunió fenn­maradásának? —­ A dél-oszét területekről még semmilyen eredménnyel­­ nem rendelkezünk, Abbáziá­ban pedig a polgárok 62 szá­zaléka ment el szavazni. Elő­­­­zetes adataink szerint több­­­­ségük a függetlenség mellett adta le szavazatát. — Éppen ezekben a napok­ban járt Önöknél Richard Ni­­­xon, volt amerikai elnök. Lá­togatása mennyire tekinthető hivatalosnak? — Bár Nixon úr kifejezet­ten nem hivatalos megbeszélé­seket folytatott Tbilisziben, ér­tésre adta, hogy George Bush felkérését is teljesíti, s Was­hingtonban beszámol útjáról az Egyesült Államok jelenlegi elnökének. Parlamentünk el­nöke, Zviad Gamszahurdia is fogadta Nixont, s tárgyalásai­kon megállapodtak abban, hogy szélesítik és új alapokra helyezik a grúz-amerikai kap­csolatokat. A köztársaságunk iránt növekvő külföldi figye­lemre utal, hogy hétfőn tár­gyalt Tbilisziben Nagy-Britan­­nia moszkvai nagykövete, aki egyebek között hangsúlyozta: Grúziáról kevés objektív in­formáció jut el Nyugatra.

Next