Pesti Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

JÓ REGGELT, MAGYARORSZÁG! II. ÉVFOLYAM 230. SZÁM 1991. OKTÓBER 1., KEDD ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: BENCSIK ANDRÁS Legyen-e Expo? A Medián és a Tárki a Vi­lágkiállítás Programiroda felkérésére közvélemény­kutatást végzett arról, hogy miként vélekednek a budapestiek a világkiállí­tásról. 5. oldal Startol az államkötvény M.M. A költségvetési deficit finan­szírozásában a későbbiekben már nem lehet számítani a Magyar Nemzeti Bankra, így a jegybanki kölcsönöktől az értékpapírpiaci kölcsönök­nek kell átvenniük ezt a sze­repet — hallottuk a tegnapi sajtótájékoztatón dr. Bősze Zoltántól, a PM osztályveze­tőjétől. Ennek szellemében mától november 29-éig jegyezhető a magyar államkötvény, melyet december 1-jén bocsátanak ki és december 15-éig a tőzsdére is bevezetnek. A papírok 10 ezer és 100 ezer forint névér­téken kerülnek forgalomba, lejárati idejük 3 év, induló bruttó kamatuk pedig 37 szá­zalék. A kamatot minden év­­ben egyszer,­december 1-jén fizetik. A jegyzést 18 forgal­mazó bonyolítja a főváros­ban, Debrecenben, Miskol­con, Sopronban, Szekszárdon és Veszprémben. Amennyi­ben a jegyzéskor a befektető úgy nyilatkozik, hogy a köt­vényre — magára a kinyom­tatott értékpapírra — nem tart igényt, úgy a névérték után számított 1 százalékos árkedvezmény illeti meg. Minőségileg megfelelő válasz Moszkva az amerikai javas­latnak minőségileg megfelelő lépésekkel válaszol a George Bush által múlt héten beje­lentett leszerelési és fegyver­zetkorlátozási indítványra — jelentette ki Vlagyimir Pet­­rovszkij, a szovjet külügymi­niszter első helyettese hétfőn tartott sajtóértekezletén. A diplomata egyben közölte: október első harmadában Washingtonba utazik Alek­­szej Obuhov külügyminisz­ter-helyettes, hogy szakértők bevonásával máris megkez­dődhessen a konzultáció az amerikai döntés és a várható, de most nem részletezett szovjet válaszlépések megva­­­­lósításáról. Petrovszkij bejelentette: Moszkva kész az atomkísérle­tek mielőbbi beszüntetéséről is felújítani a tárgyalásokat Washingtonnal, továbbá nagy reményeket fűz az ame­rikai védelmi miniszterhe­lyettes közelgő moszkvai út­jához, amelyen elsősorban a hadiipar békés vágányokra állítása lesz a fő téma. A poli­tikus átfogónak és merésznek nevezte az amerikai javasla­tokat, bár hozzátette: az öt évvel ezelőtti gorbacsovi in­dítvány már hasonló célokat tűzött ki. Értékelése szerint a két ország közötti, valóban új minőségű kapcsolatrendszer­re utal az a tény is, hogy Bush előzetesen konzultált Mihail Gorbacsovval és Borisz Jelcin oroszországi elnökkel is. A JUGOSZLÁV MISSZIÓ ERŐSÍTÉSE Megfigyelők a határon Az Európai Közösség orszá­gainak külügyminiszterei hétfői — a politikai együtt­működés keretében tartott — megbeszélésükön hivatalo­san elfogadták azt a magyar javaslatot, hogy a jugoszláv— magyar határon, magyar te­rületen is legyenek közösségi megfigyelők — közölte hétfő este Jacques Poos luxembur­gi külügyminiszter az MTI tudósítójával. A részletekről, mondotta, hamarosan jegyzőkönyvet ír­nak alá a magyar hatóságok­kal Budapesten. Négy változatot terjesztet­tek a katonai szakértők a Ju­goszláviába küldött megfi­gyelők szerepének „erősítésé­ről” a Nyugat-európai Unió — a katonai lépésekre egye­dül felhatalmazott nyugat­európai szervezet — hétfőn délelőtt Brüsszelben megkez­dett rendkívüli miniszteri ta­nácsa elé. A tanácskozáson a kilenc tagállamon kívül részt vettek a NATO-tagállam Görögor­szág, Dánia, Törökország és Norvégia, valamint a semle­ges, de közösségi tagállam Ír­ország képviselői is. 2.oldal A nagyapa és unokája az ostromlott Eszékről érkeztek egy szlovéniai menekülttáborba fotó: mti/reuter Házelnökök Hellászban Szabad György, az Ország­­gyűlés elnöke — aki a görög demokrácia születésének 2500. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepsége­ken vett részt Görögország­ban — hétfőn délelőtt hazaér­kezett. A magyar parlament elnöke athéni útja során meg­beszéléseket folytatott Atha­­násziosz Caldarisszal, a gö­rög parlament elnökével. Az emlékünnepségekre meghí­vott európai országok parla­menti elnökeit fogadta Konsztantin Karamanlisz, a Görög Köztársaság elnöke. (MTI) A MÚOSZ, A SAJTÓ ÉS A SZABADSÁG Demokrácia vagy klikk-terror A szombati lapokban megjelent a MÚOSZ Sajtószabad­ság Klubjának felhívása, melyet negyvenkét újságíró írt alá. A dokumentumban javasolják a MÚOSZ tervezett közgyűlésének az elhalasztását, mert az előkészítés so­rán a küldöttek megválasztása nem felelt meg a demok­rácia szabályainak. Véleményük szerint klikkek terrorja uralkodott el a sajtóban újságírócsoportok elhallgattatá­sára. A MÚOSZ főtitkárát, Bencsik Gábort és az egyik aláírót, Pálfy G. Istvánt kérdeztük a felhívás és az azt kö­vető sajtóvita okairól. MUNKATÁRSAINKTÓL Bencsik Gábor: — A felhívással csak ab­ban a tekintetben nem értek egyet, hogy a MÚOSZ-köz­­gyűlés érvénytelen, és azzal a pontjával sem, amelyik egy MÚOSZ-alapszabályra hivat­kozik. Ez ugyanis nem állja meg a helyét. Minden doku­mentummal rendelkezünk, ami ennek az ellenkezőjét igazolná, s ez megtekinthető bármelyik MÚOSZ-tag szá­mára. —És a felhívás azon kitéte­lével, miszerint a magyar saj­tóban klikkek terrorja uralko­dott el? — Ez egy állásfoglalás, s bár vitatkoznék vele, mégsem az én véleményem a lényeges: tiszteletben tartom más kol­légáik állásfoglalását. Tudo­másul kell venni, hogy a saj­tóban különböző világszem­léletű emberek dolgoznak, s ebben én semmi kivetnivalót nem találok. 3. oldal Primakov a felderítés főnöke Mihail Gorbacsov szovjet államfő hétfőn elnöki rendelettel Jevgenyij Pri­makov akadémikust ne­vezte ki a szovjet külső felderítés vezetőjévé — jelentette a TASZSZ szov­jet hírügynökség. A UPI amerikai hírügynökség utalt arra, hogy Prima­kov a KGB külügyi osztá­lyának élén Leonyid Se­­barsint váltja fel, aki az augusztusi puccs során játszott szerepe miatt le­mondani kényszerült, és kiemelte, hogy Gorba­csov rendelete kilátásba helyezte a KGB és a külső felderítés szervezeti szét­választását. A 61 esztendős Prima­kov eddig Gorbcsov leg­főbb tanácsadója volt kö­zel-keleti ügyekben. Az arab világ kiváló szakér­tője, és a szovjet elnök kü­­lönmegbízottjaként több­ször járt a Közel-Keleten — ismerteti Primakov eddigi tevékenységét az AP amerikai hírügynök­ség. ANTALL JÓZSEF AMERIKÁBAN A változások élén A nyugati magyarság kettős kötődése, régi és új hazájá­hoz, sokat segíthet: jöjjenek, támogassanak bennünket tu­dásukkal, kapcsolataikkal és legyenek türelmesek a felsza­badult országgal szemben — mondotta amerikai magya­roknak Antall József. A kormányfő vasárnap es­te, röviddel az Egyesült Álla­mokba való érkezése után New York és környéke ma­gyarságának több száz képvi­selőjével találkozott a magyar külképviseletek székházá­ban. Antall nagy érdeklődés­sel kísért, részletes tájékozta­tójában szólt arról, hogy a magyar és a világpolitika kér­déseit kívánja megvitatni az ENSZ közgyűlésén, majd ta­lálkozóján George Bush ame­rikai elnökkel. — Nyugodtak lehetnek, Magyarország most is elöl jár a közép- kelet-európai válto­zásokban — mondotta a hall­gatóság tapsától kísérve a kormányfő, aki emlékezte­tett: 1990 júniusában a ma­gyar kormány javasolta első­nek a Varsói Szerződés felosz­latását, bár akkor ezt senki nem támogatta. A világ 74 éve várta a szov­jet kommunizmus, majd a többi hasonló rendszer össze­omlását, de most, amikor ez bekövetkezett, a Nyugat, a szabad világ nem volt rá fel­készülve — mutatott rá a mi­niszterelnök, aki szólt arról, hogy országunkban a helyzet gyors változásával kapcsola­tos eltúlzott várakozások is csalódásokat okoznak. Antall József szólt a kör­nyező országokban élő ki­sebbségek védelméről, arról, hogy a kormánynak a nem­zetközi jog, a demokrácia s a kisebbségvédelem szempont­jait egyidejűleg figyelembe véve kell meghoznia döntése­it. Az a véleményem, hogy az amerikai kormánynak el­sőbbséget kell adnia Magyar­­ország, Lengyelország, a Cseh és Szlovák Köztársaság támogatásának, s e három or­szágot mielőbb integrálni kell az Európai Közösségbe — mondotta hétfőn az MTI tu­dósítójának Henry Kissinger. A volt amerikai külügymi­niszter hangoztatta, hogy a Szovjetunió humanitárius tá­mogatása nem szoríthatja háttérbe e három ország meg­segítését. Kissinger Antall József kormányfővel való tanácsko­zása után nyilatkozott, han­goztatva: közelmúltban tett budapesti látogatásán igen jó benyomásokat szerzett az or­szág fejlődéséről. Antall Jó­zseffel a nemzetközi helyze­tet tekintették át. Jugoszlávi­át illetően az a véleménye, hogy a válságot az EK-nak kell megoldania. Antall József a nap folya­mán találkozott a Magyar De­mokrata Fórum amerikai szervezetének tagjaival, majd ebéden vett részt vezető ame­rikai pénzügyi és gazdasági szakemberekkel. A minisz­terelnök délután Hartfordba utazik, ahol a connecticuti egyetem díszdoktorává avat­ják. Háromból négy A Visegrádi Háromszög négy­szöggé alakítását javasolta hétfőn Varsóban Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, aki parlamen­ti küldöttség élén érkezett lengyelországi látogatásra. Mint mondotta, a ma­gyar-lengyel-csehszlovák együttműködés javította ezen országok helyzetét Eu­rópában, s el kellene gondol­kodni a háromszög négyszög­gé alakításán . Szlovákia ugyanis teljes jogú tagja sze­retne lenni e szövetségnek. ZSÚFOLT PARLAMENTI PROGRAM Középpontban a bíróságok TUDÓSÍTÓNKTÓL Elsősorban a bíróságokkal kapcsolatos jogszabályokról tárgyalt tegnapi plenáris ülé­sén az Országgyűlés. A képvi­selők az érdemi munka meg­kezdése előtt igazolták Kupa Mihály mandátumát, akit a Borsod megyei 11.számú vá­lasztókerületben választot­tak meg. Öt kivételével vala­mennyi képviselő tudomásul vette e mandátumot. Négy Szabaddemokrata honatya, dr.Kertész Zoltán, dr. Kis Zol­tán, Mádai Péter és dr. Mózes Mihály, valamint Szili Sán­dor szocialista párti képviselő tartózkodott. Napirend előtt kért szót Csépe Béla keresz­ténydemokrata, továbbá G.Nagyné dr. Maczó Ágnes független képviselő. A parla­ment több országgyűlési ha­tározati javaslat, önálló kép­viselői indítvány napirendre tűzéséről is döntött. A plénum elsőként a bíró­ságokról szóló törvény módo­sítását vitatta meg, majd a parlamenti pártok képviselői kifejtették véleményüket az ügyészségi törvény módosítá­sáról is. Mindkét témában az általános vitát elnapolták. A T. Ház az esti órákban kezdte meg a katonai bírósági szer­vezet átalakítására vonatko­zó törvényjavaslatok tárgya­lását. Ez az átalakítás jogilag érinti a bíróságokról, a Bün­tető törvénykönyvről, a bün­tetőeljárásról szóló törvény­eket s tartalmaz a javaslat­­csomag egy határozati javas­latot is, a katonai tanácsokkal rendelkező megyei bíróságok kijelöléséről. 3. oldal ARA: 8,80 Ft

Next