Pesti Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-25 / 250. szám
II. ÉVFOLYAM 250. SZÁM 1991. OKTÓBEI 25., PÉNTEK Pestiss Hírlap GERECZ ATTILA VERSES KÖNYVÉRŐL 1956 Petőfije „És íme, látom az Ige kezdőbetűit az égre vetülni föl. És vallom kegyetlen emberi sorsunk, hogy mindig gyűlölet volt, amiből néha szeretet-szikrákat csiholtunk.” PÓSA ZOLTÁN A végső igazságok igazi tudójának kemény-kíméletlen egyszerűségével, lenyűgöző tisztánlátásával és legyőzhetetlen tisztaságával szól hozzánk a pár nap híján huszonhét esztendősen elhunyt költő. A Gyűjtő kisfogházban, 1954 novemberében nyílt e csodálatos versvirág. Kell-e annál meghatóbb, lenyűgözőbb bizonyítéka egy majdnem kamasz fővel Rákosiék fasiszta börtönébe került ifjú ember, nevezetesen Gérecz Attila ragaszkodásának a mindennél jobban tisztelt, szeretett Szent Nagy Élet iránt, mint hogy valaki a fogházban elemi erejű, szép, szemérmes, kamaszos verset ír ismeretlen, vagy legfeljebb csak véletlenül, félig-meddig látott, sejtett, meglesett rabsors testvérnőinek. Gérecz verseinek letisztult metaforái, látszólag egyszerű, valójában többrétegű telitalálatai emlékeztetik az olvasót Petőfi Sándor lírájára. S még az is, hogy igen gyakran epikus elem, cselekményesség a sorok, a mondatok lendítőereje, energiacentruma. A görögök pogány életszeretete és a hívő, keresztény ember eredendő életvidámsága, derűje motiválták a már említett vitalitását, amely a lehetetlen megpróbálására bírta. 1954. július 18- án megszökött a váci börtönből, s vakmerőségét akár teljes siker is koronázhatta volna, ha nem adja az AVH kezére vélt barátok áruló gyávasága. S ez az életimádó, ifjú ember azt áldozta föl Magyarország függetlenségéért, amit mindennél jobban szeretett: életét. Pedig a minden korábbinál szörnyűbb totalitariánus diktatúra is próbálta elpusztítani elemi létimádatát. Az I. világháborús bátorságáért vitézzé kinevezett apa gyanús múltja, s a költő kőszegi hadapródévei elegendők voltak ahhoz, hogy bár az érettségi vizsgát 1947-ben már a Kölcsey Gimnáziumban tette le Budapesten, nem vették föl az egyetemre. A törékeny, egérképű fiúcskában (Egérkének is becézték) félelmetes fizikai erő, szívósság lakozott, s beküzdötte magát 1949-ben a magyar öttusa válogatottba. De már decemberben letartóztatták összeesküvés és hazaárulás vádjával. Bűne, hogy gyűlöli az embertelenséget, a kommunizmust. De Isten óvta e fiatal embert. Szerencséje volt a szerencsétlenségben, hogy a váci fegyházban összebarátkozott a későbbi FÜVESKERT antológiák irodalmáraival. 1954 májusában tette le élete első költeményét, az így bocskorosant barátja, cellatársa, Béri Géza elé. Rajta kívül Tollas Tibor, Kárpáti Kamil bátorította és támogatta — már amennyire ez lehetséges volt. 1956. október 31-én szabadította ki a győzedelmes forradalom, s november 7-én, a tragikus vereség egyik mártírjává tette egy gyilkos szovjet tank. Fegyverrel a kezében halt meg hazája függetlenségéért. S most, íme, kezünkben tarthatjuk verseskönyvét legjobb barátja, költőtársa, Kárpáti Kamil szerkesztésében, Göncz Árpád előszavával. Gérecz Attila 1956 mártírja. Ám könyve tanúságtétel arról, hogy elsősorban igazi költő. (Stádium Kiadó) NYÍLJUNK KI NÉKI MINDANNYIAN Krúdy Gyulára emlékezem „Költő volt — Magyarországban. Ugyanezért ezerkilencszázharmincháromban egy májusi hajnalon meghasadt a szíve. ” BÉNYEI JÓZSEF Simonyi Imrének ez a pár soros verse az én Krúdy-arcom. Költőnek látom, annak tartom. Nagy regényei is egy szeretetre szomjas magányos lélek álmai, ezért merül úgy el a hangulatok parányi csodáiban. Most már tudom, miért az enyém. Diák voltam, amikor megismertem. Ott jártam gimnáziumba, Nyíregyházán, régi, múlt századi hangulatú utcában, ahol ő született. Osztályfőnököm és magyartanárom — mellesleg Krúdy-kutató Katona Béla — vitt el a házhoz és elmondta: itt született. A ház az én fogalmaim szerint nagy volt, úri volt, rideg volt és sárga volt. Belestünk az udvarára, de csak száraz fű és nyírségi por vigyázta az ő emlékét. De másnap elkértem Béla bácsitól az első Krúdy könyvet, ez volt a Tizenhat város tizenhat lánya. Tán nem annyira igazi Krúdy, de utána könnyebb volt olvasni a többit, amíg eljutottam Rezeda Kázmérhoz és Szindbádhoz. Annyira eljutottam, hogy még a kutyámat is így hívják: Szindbád. Mert ő is csavargó és életvidám, mert ő is örökké elégedetlen, tétova, és kell neki az én kezem emberi mozdulata, hogy boldog legyen. Gondolkodtam, mit is mondjak el itt most az én Krúdy-arcomról. Az a nyíregyházi udvar a sárga házzal és az utcára néző kétszárnyú ablakokkal első pillanatban annyira titokzatos volt. Ezeket a titkokat aztán mind meg tudtam fejteni, mikor elolvastam a Hét bagolyt, meg a királyregényeket, és az Őszi utazásokat a vörös postakocsin. És most csak azt mondom itt el, hogy bennem hogyan él Krúdy. — Mert ha ő szín lenne, akkor olyan lenne, mint az őszi erdők. Benne lennének a nyírség színei, a sárga árnyalatai, a homoké, a faleveleké, és minden falevél csak hullna, hullna. És lennének halványlilák, mint az őszülött leveleken a kirajzolódó erek és mint szépasszonyok legyezőin a kínai sárkányok. És lennének fehérek, szikrázó fehérek, mint a felvidéki telek, ahol diákoskodott, és olyan szikrázóan tiszták, mint a Poprád vize. És lennének barnák, fáradt bíborok, mint az óbudai álmok, és ó vörösek, mint a kiskocsmák legjobb borai. Ha ő szín lenne, akkor is a mindenség lenne, minden színből a legszebb árnyalatok, de sohasem lenne hasító piros és harsány kék és nem lenne eleven zöld, csak sárga és barna és bíbor és lila, akár a ravatali koszorúk papírszalagjai. És ha illat lenne, akkor porillat lenne, nyírségi homokillat és lenne a padláson száradó dió illata, és az élő homoki szőlő illata, nagy szüreteké, musté, forró boré és lenne kukoricakórók illata, szénaboglyáké, nemesi udvarházak öreg kisasszonyainak és álmodozó leányainak fanyar-édeskés illata. Milyen illat lenne? Hát milyen illata van az álmoknak? Milyen illata van a bordívány sarkán ülő negyvennyolcas honvéd Krúdy-nagyapa pipájának és atillájának? Ódon, nemes, borongós és olyan jó nagy,namaöl-meleg. Selyemkendős és töltöttkáposztás, és csodálatos húslevesek illata lenne és gőzölgő pörkölteké és asszonyoké, akik kölnit hordtak nemcsak a hajukon, hanem a gondolataikon is. — Ha pedig hang lenne Krúdy Gyula úr, a borongós Szindbád, akkor hegedű lenne és tárogató. Mély lenne és mégis fellegig érő, tiszta, de sohasem harsány. Olyan lenne, mint, amikor a nyírségi parasztkúriák ablakain bekiabál a szél és a cigány hegedűje összekeveredik a malacok álbéli sivalkodásával. És olyan harangok szava lenne, amelyek hosszan, nagyon hosszan kísérik utolsó útjára az embert. És a Poprád olvadó havának, zajló jégtábláinak a hangja lenne, és a felvidéki fenyőerdő suhogása lenne. És álmodozó szerenádé, amit lilanyakkendős urak adnak magányos és szerelmes szépasszonyoknak a budai éjszakákban, vagy tán nem is ott, hanem csak bennünk, mibennünk, az álmainkban, meg Krúdy Gyula regényeiben. Összeütődött harangvirágok csilingelése lenne és olyan tiszta és fönséges, mint augusztusi csillaghullásos éjszakákon a tücsökszó. — És ha íz lenne Krúdy Gyula, akkor nagyanyám kenyérsütéseinek meleg áramlása lenne, a kiszedett kenyér puha íze, az áldott, a legáldottabb íz. És lenne még olyan íz is, mint amikor a gavallér lecsókolja a leányzó kezéről a tegnapi szappant, és lenne kocsmák füstje, várak, legendák avas szalonna-íze és párolgó húsleveseké és boroké, ahogyan megforgatja az ember a szájában, ő nem, nem nyeli le, a bort nem lehet azonnal lenyelni, azt érezni kell, annak át kell járnia bennünket. Krúdy Gyula csupa olyan íz lenne, amely átjár és betölt, teljessé tesz és képessé arra, hogy álmodjunk, hogy szeressünk, hogy induljunk nagyokat sétálni budai köves utcákon, nyírségi homokbem és a világ valamennyi megálmodott országútján. Mert Krúdy Gyula szín volt és illat volt, hang volt és íz volt, minden sora, minden betűje az. Olyan, mint a párolgó sütemény, meg kell kóstolni, hogy átélhessük csodálatos ajándékait. És olyan, mint a birsalmasajt, meg a szekrény tetején áttelelt körték. Ilyen. Nem mondhatok mást, vegyék és egyék, kóstolják és ízleljék, hogy a magányába belehalt költőember Önökben találja meg végső otthonát. „Bús hajnalokkal tart csatát, /Vén fiákeren bólog, /Kinyílnak néki kúriák /s rég bezárt fiókok.” Nyíljunk ki néki mi is, mindannyian. Költő volt. Magyar volt. És meghasadt a szíve. (Elhangzott a Krúdy Gyula Irodalmi Kör és a budapesti Krúdy Gyula Általános Iskola október 21-i emlékestjén, melyet a legfinomabb tollú magyar író születésének 113. évfordulójára rendeztek.) . ■ ■ A IésÜ JkfSlí nS iík , Mtiií ... •* ! író a bakon S. E. Korábban már folytatásokban olvashattuk, ám a napokban könyvalakban is megjelent Sarusi Mihály Kazal című regénye a békéscsabai Tevan Kiadónál. A valóságon alapuló történet főhőse, Szabó Károly a forradalom után a bosszúállók elől menekülve egy falusi portán szalmakazalban rejtőzik el, és ott él hat esztendeig. Amikor amnesztiát kap, próbál „beilleszkedni” a társadalomba. Cs. Tóth János, a kiadó igazgató mondja: — A Békéscsabán élő, országos hírű író új könyve nemcsak ebben a régióban lesz irodalmi esemény. Igaz, mindössze kétezer példányban tudtuk megjelentetni. Sarusi regényének bemutatóját Békéscsabán, a színház oszlopsora alatt, egy szalmával megrakott szekéren tartották meg. Itt olvasott fel részleteket a könyvből Jancsik Ferenc színművész, és a bakon ülve dedikálta könyvét az író. Az új Sarusi-regény híre már a tengeren túlra is eljutott, nemrég érkezett meg New York ból Richard H. Friedman érdeklődő levele az ottani terjesztés lehetőségeiről. DÍJÁTADÁS A FÉSZEKBEN „Várszínházért” Ma délután 15 órakor adják át a Fészek Klubban a gyulai városi tanács által alapított és a városi önkormányzattól megerősített „Várszínházért”-díjat Szász Endre grafikusművésznek, Kozák András színművésznek, Pál Tamás karnagynak és Szinetár Dórának, Nyilas Misi alakítójának. A Békés Megyei Önkormányzat különdíját Schlanger András rendező, az Őze Lajos-díjat Kútvölgyi Erzsébet színművésznő kapja. _________SASS ERVIN_________ A gyorsmérleg szerint a gyulai vár előtti színpadon (a várba a részleges állagmegóvás miatt csak jövőre költözhetnek vissza) a nyári évadban 30 előadást tartottak, melynek összesen 13 ezer 325 nézője volt. Ám ha a várfürdőben rendezett gyermekelőadásokat is hozzászámítjuk, akkor 17 ezer 725. A bevétel is emelkedett, a tavalyi 1 millió 900 ezerrel szemben idén nyáron 2 millió 302 ezer forint volt, pedig a jegyárak nem változtak. Az érdeklődés fokozódása figyelemre méltó, hiszen Gyulát és a Várszínházat is érintette a jugoszláv turisták számának gyors csökkenése, és a belföldiek is jóval kevesebben voltak kíváncsiak az alföldi kisvárosra ezen a nyáron. A várszínház igazgatósága úgy látja, hogy különösképpen három előadás vonzotta a színházbarátokat. Az egyik Shakespeare Antonius és Kleopátrája volt, ezt négy előadáson 1389-en látták, telt ház volt a Ladies házban Siposhegyi Péter Trianoni emberek című történelmi drámájának három előadásául, és meglepő nagy sikert hozott a Légy jó mindhalálig című musical: kilenc előadásául 4996- an voltak! Telt ház ünnepelte a Kolozsvári Magyar Opera Bánk bán bemutatóját, és sokan emlékeznek Székely János Mórok című színművére is. Az évad végi értékelés szerint 1991-ben 18 millió forint kiadása volt a színháznak (nem számítva a bevételeket), ebből állami támogatás 13 millió, 5 milliót a város adott. Az új évad szervezését 1992. január 31-én kezdik, attól függően, hogy mennyi pénzre számíthatnak. A gyulai városi önkormányzat a közelmúltban pályázatot írt ki az igazgatói állás betöltésére, melynek elbírálására november elsején kerül sor. Havasi István, aki 1964 óta igazgatja a várszínházat elmondta: az 1992-es nyárra Sütő András már jelezte új, Az ugató madár című drámájának elkészültét, Nemeskürty István Trianonról ír színművet, a Shakespeare-sorozatban pedig minden valószínűség szerint a Macbeth lesz a következő. * * * HÍREINK Október 30-tól jelenik meg magyarul a világ legolvasottabb magazinja, a Reader’s Digest válogatás. A havonta megjelenő újságot körülbelül százmillióan olvassák szerte a világon, 17 nyelven, 41 kiadásban. * * * A számítástechnika új felhasználási területével a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán ismerkedhetnek meg. A Múltunk jövője című tárlat csak két napig, október 29-től 31-ig tart majd nyitva. * * * Kedden nyílt meg a Padló alatt című kiállítás a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központban (VI. Nagymező u. 15.). A bemutatón bélyegeket, bankjegyeket, könyveket és szamizdat folyóiratokat láthatunk a szükségállapot idejéből. * * * Az Erzsébetvárosi Galériában (VII. Almássy tér 6.) november 1-ig tekinthető meg az ifj. Szlávics László szobrászművész tiszteletére rendezett emlékkiállítás. * * * Frissen facsarva címmel mutatkozik be a magyar közönségnek negyven kaliforniai művész a Budapest Galéria Kiállítóházában (Hl. Lajos u. 158.). E tárlat mellett Lovas Ilona kiállítását is ugyanitt láthatják az érdeklődők. * * * Szörtsey Gábor műveiből a Fiatal Művészek Klubja rendez válogatást. A tárlat október 24-től november 11-ig tart nyitva. * * * A Táncművészet című lapért rendeznek jótékonysági gálaműsort 28-án, hétfőn este az Operaházban. A folyóirat számára alapítványt is létrehoztak, amelyet mindenki támogat, aki megveszi a jegyet a táncestre. A neves vendégek között szerepel a Győri Balett, a Honvéd Együttes, az Operaház balettegyüttesének szólistái, valamint a Táncművészeti Főiskola növendékei. A Budapest Galéria rendezésében november 10-ig látható Kalmár János szobrászművész kiállítása (Budapest Galéria Kiállítóház, III. Lajos u. 158.). * * * Módos Csaba (Modesty) San Franciscóban élő festőművész neonfestékkel készült képeit a Budapest Kiállítóterem mutatja be (V. Szabadsajtó út 5.). A tárlat november 10-ig, hétfő kivételével minden nap megtekinthető. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XIII. kerületi Főkönyvtára (Dagály utca 9.) Krúdy Gyula születésének 113. évfordulója alkalmából irodalmi műsort rendez az író műveiből október 26-án, délután 3 órakor. Közreműködik Sellei Zoltán előadóművész. * * * Az Összmagyar Testület rendezésében ma délután 5 órakor Bartis Ferenc mutatja be Kovács József magyar-cigány költő új verseskötetét. Közreműködik Körtvélyessy Zsolt színművész, a Nemzeti Színház tagja. Az esemény helyszíne: Belgrád rakpart 24., földszinti nagyterem. * * * A Püski Kiadó Kft. és Könyvesház Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című irodalmi antológiáját ma este 6 órakor Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára mutatja be a sajtó képviselőinek. A Kossuth Klub (Budapest, V. Múzeum u. 5.) földszinti tanácstermében megrendezett esemény közreműködői: Horváth Sándor színművész, és a Forrás Kör tagjai. * * * A dunaújvárosi Művelődési Központ e hét végén rendezi meg a Divattáncok Országos Bajnokságát. Az elődöntők szombaton 14, a középdöntők és a döntők vasárnap 15 órakor kezdődnek a dunaújvárosi DUNAFERR Sportcsarnokban (Eszperantó u. 4.). KULTÚRA 11