Pesti Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-01 / 256. szám
JÓ REGGELT, MAGYARORSZÁG! NOVEMBER 7-ÉN DÖNTENEK NATO-csúcs Rómában A NATO-tagállamok képviselői általában egyetértenek a Baker-Genscher-javaslatban foglalt, az egykori Varsói Szerződéshez tartozott országokkal való rendszeres konzultációkra szolgáló fórum megteremtésében, melyről a november 7-én, Rómában összeülő NATO-csúcsértekezlet hivatott dönteni — de még vita folyik az elnevezésről — mondotta az MTI brüsszeli tudósítójának csütörtökön egy magas rangú NATO- tisztviselő. Az amerikai és német külügyminiszter október elején azt indítványozta, hogy külügyminiszteri szinten hozzák létre a NATO-országok és a volt Varsói Szerződéshez tartozott országok részvételével az „Észak-Atlanti Együttműködési Tanácsot”. Az új fórum, amely rendszeres külügyminiszteri szintű találkozókat jelentene a kölcsönös érdeklődésre számító problémák megvitatására, az MTI-t tájékoztató forrás szerint nem teremtene állandó apparátust, titkárságot. Az együttműködési tanácsnak Kelet-Európából tagja lehetne a három balti állam is, így összesen 25 résztvevője lehetne a diplomata szerint. Ugyanakkor a NATO nem tervezi a Szovjetunióból a 12 köztársaság meghívását, ugyanis nem akarja semmilyen irányban sem kívülről befolyásolni a szovjet belső fejlődést — mondotta a magas rangú NATO-tisztviselő. GORBACSOV ÉS MITTERRAND JUGOSZLÁVIÁRÓL Harcok Vukovárnál A jugoszláv államszövetséget nem szabad egyszerűen leírni. Felületes és felelőtlen megállapítást tesz, aki az mondja, hogy Jugoszlávia nem létezik — jelentette ki Mihail Gorbacsov. A szovjet elnök csütörtökön a dél-franciaorzzági Soustons-ban a francia elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén nyilatkozott erről. Madridból hazafelé tartva Gorbacsov szerda estétől a francia elnök egy erdei villájában vendégeskedett. Mitterrand közölte, hogy Franciaország támogatja a nemzetek önrendelkezési jogát, de ez nem valósítható meg törvénytelen eszközökkel, és figyelembe kell venni az államok közösége, valamint a nemzeti kisebbségek érdekeit is. A Tanjug jugoszláv hírügynökség értesülése szerint az Európai Közösség állítólag módosította a Szerbia által eddig elutasított jugoszláviai rendezési tervet, s nem követeli már Koszovó és a Vajdaság tartományi autonómiájának helyreállítását. Az AFP ugyanakkor úgy értesült, hogy Hágában hivatalosan nem tették közzé a Szerbiának szóló állítólagos engedményeket tartalmazó tervet. A Reuter ugyanakkor azt jelentette, hogy az EK már kidolgozta a Jugoszlávia elleni gazdasági szankciókat, amelyeket a béketervet elutasító szerb álláspont változatlansága esetén a jövő héten jelentenének be. EK-szakértők szerint azonban szélesebb körű nemzetközi támogatásra van szükség a kereskedelmi embargó bevezetéséhez. Csütörtökön a bécsi külügyminisztérium szóvivője határozottan cáfolta a Borba vádjait, amelyek szerint a múlt hét végén aláírt osztrák—magyar katonai megállapodás közös gyorshadtest felállításáról rendelkezik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdai, zárt ajtók mögött megtartott konzultációján úgy találta, hogy megsértik a Jugoszláviában egymással harcoló felekkel szembeni fegyverszállítási embargót, s a testület az embargó érvényesítésével kapcsolatos intézkedéseket is megvitatott. Csütörtökön súlyosbodtak a harcok Vukovárnál. A hadsereg ágyúkkal lövi a várost. A harcok a város környékén lévő településeken is rendkívül hevesek. Az összecsapásokba bekapcsolódtak Vojislav Seselj csetnik vajda önkéntesei is. Fiatalokkal az innovációért Az innováció kátyúba ragadt szekerének kihúzásánál a Magyar Innovációs Kamara elsősorban a fiatalokra számít — derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón. Az indító lökést várhatóan az idén először megrendezendő országos ifjúsági innovációs verseny adja meg. 6 oldal „Átverés” felsőfokon A Pesti postája mai összeállításában Bokor Imre nyugalmazott ezredes írását közöljük, amely a honvédségi szolgálati lakások magántulajdonba való „átmentéséről” szól. 10. oldal II. ÉVFOLYAM 256. SZÁM 1991. NOVEMBER 1., PÉNTEK FŐSZERKESZTŐ: BENCSIK ANDRÁS IZRAEL ÉS PALESZTIN FELSZÓLALÁS MADRIDBAN Samír ragaszkodik elveihez Izrael, a palesztinok és a békefolyamatban közvetlenül érintett három arab ország: Jordánia, Libanon és Szíria küldöttségvezetőjének felszólalásával folytatódott tegnap a madridi királyi palotában a közel-keleti békekonferencia. Míg a nyitó napon, szerdán elsősorban a megegyezés fontosságát hangsúlyozó felszólalások hangzottak el, a közvetlenül érintett országok képviselőinek nyilatkozataiból már kirajzolódtak azok a nagy kérdések, amelyek a valóban tartós, átfogó és mindenki számára elfogadható rendezés útjában állnak. Ezt tükrözte az első felszólalás, Jichak Samír izraeli miniszterelnök beszéde. Bár a kormányfő hangsúlyozta, hogy Izrael megegyezést akar, semmiféle engedményt nem tett az arab államoknak, és lényegében Izrael régóta képviselt álláspontját ismételte meg. A területi kérdéseket másodlagosaknak minősítette, mondván, hogy az arab—izraeli konfliktus még jóval az 1967-es háború, az arab területek megszállása előtt keletkezett, s az arabok felelősek érte, mert „már Izrael létrejötte előtt meg akarták fojtani a zsidó államot”. Samír azt hangoztatta, hogy a jelenlegi tárgyalásoknak el kell vezetniük a szerződésekben rögzített megállapodásokhoz, Izrael állami létének elismeréséhez. Szerinte az arab államok jó része védtelenné akarja tenni Izraelt, hogy azután megsemmisíthesse. Követelte, hogy vessenek véget az Izrael elleni mérgezett hangú propagandának, ítéljék el azt, hogy szent háborút hirdessenek az ország ellen, s azt is, hogy ítéljék el a PFSZ Izrael megsemmisítésére vonatkozó felszólításait. 2. oldal Samír figyelmeztet FOTÓ: MTI/REUTER Magyar gabona a Szovjetuniónak A szovjet kormány szerdán úgy döntött, hogy félmillió tonna takarmánygabonát vásárolnak Magyarországtól. A minisztertanács tagjai hangsúlyozták, hogy az importra azért van szükség, hogy elkerülhessék az állatok etetésében februártól várható nehézségeket. A kormány ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a lakosság ellátása nem fog ilyen gondot okozni. A köztársaságok közötti gazdasági szerződés 49,7 millió tonna gabona importját irányozza elő, ebből 36 milliót hitelben kívánnak beszerezni. Göncz Galvin találkozó A közép-európai térség, Európa biztonsága, Magyarország és a NATO kapcsolatairól, valamint együttműködésének lehetséges formáiról volt szó azon a megbeszélésen, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök folytatott csütörtökön John R. Galvin tábornokkal, a NATO Európai Szövetséges Haderőinek főparancsnokával a Parlamentben. ÁRA: 8,80 Ft A KORMÁNY A KISGAZDA-ÁLLÁSFOGLALÁSRÓL Dolgoznak a miniszterek A kormány mai ülésén napirend előtt megvitatta a Független Kisgazdapárt országos vezetősége által kiadott állásfoglalást, amelyről csak a tömegtájékoztatáson keresztül szerzett tudomást. Véleményének kialakításakor figyelembe vette az MDF és a KDNP állásfoglalását is. Egyidejűleg a miniszterelnök levelet kapott az FKgP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjétől, amely többek között az alábbiakat tartalmazza: „A vezetőségi ülés ellentmondásosságai, a körülötte kialakult politikai légkör miatt, továbbá mert felmerülhet a vezetőségi ülés határozatképessége is, azzal a kéréssel fordulok a külföldön lévő dr. Pásztor Gyula frakcióvezető nevében önhoz, hogy az országos vezetőség javaslatától eltérően szíveskedjék a kormányzati lépésekkel a párt parlameneti frakciójának állásfoglalását megvárni. Mint Miniszterelnök Úr előtt is ismert, az FKgP parlamenti frakciója legutóbbi ülésén bizalmat szavazott a párt minisztereinek és politikai államtitkárainak, s jelen körülmények között is ez legitimitásukat biztosítja. Oláh Sándor, az FKgP parlamenti frakciójának helyettes vezetője.” Ennek megfelelően a kormányfő a három koalíciós párt képviselőcsoportjainak következő együttes ülésén kívánja a kialakult helyzetet megvizsgálni. A kormány folyamatos és további működését tehát az FKgP országos vezetőségének állásfoglalása jelenlegi formájában nem érinti. A hivatalban lévő miniszterek és államtitkárok feladataikat teljes felelősséggel látják el. 5. oldal Lekerülünk a COCOM-listáról? A kelet-európai országokkal kapcsolatos új kereskedelmi törvénytervezetet hagyott jóvá szerdán az amerikai képviselőház - jelentette a Reuter. Hírek szerint a Kelet-Európába irányuló távközlési és számítástechnikai export ellenőrzési rendszerének könnyítését készíti elő, s egyúttal újabb - a térség országai számára ugyancsak könnyítő jellegű - egyezményeket vetít előre a COCOM- bizottság számára, sőt, egyik pontja értelmében az Egyesült Államok akár javasolhatja is Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia törlését a COCOM-listáról.