Pesti Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám

JÓ REGGELT, MAGYARORSZÁG! NOVEMBER 7-ÉN DÖNTENEK NATO-csúcs Rómában A NATO-tagállamok képvise­lői általában egyetértenek a Baker-Genscher-javaslat­­ban foglalt, az egykori Varsói Szerződéshez tartozott orszá­gokkal való rendszeres kon­­­zultációkra szolgáló fórum megteremtésében, melyről a november 7-én, Rómában összeülő NATO-csúcsérte­­kezlet hivatott dönteni — de még vita folyik az elnevezés­ről — mondotta az MTI brüs­szeli tudósítójának csütörtö­kön egy magas rangú NATO- tisztviselő. Az amerikai és német kül­ügyminiszter október elején azt indítványozta, hogy kül­ügyminiszteri szinten hozzák létre a NATO-országok és a volt Varsói Szerződéshez tar­tozott országok részvételével az „Észak-Atlanti Együttmű­ködési Tanácsot”. Az új fórum, amely rendsze­res külügyminiszteri szintű ta­lálkozókat jelentene a kölcsö­nös érdeklődésre számító problémák megvitatására, az MTI-t tájékoztató forrás sze­rint nem teremtene állandó apparátust, titkárságot. Az együttműködési ta­nácsnak Kelet-Európából tagja lehetne a három balti ál­lam is, így összesen 25 részt­vevője lehetne a diplomata szerint. Ugyanakkor a NATO nem tervezi a Szovjetunióból a 12 köztársaság meghívását, ugyanis nem akarja semmi­lyen irányban sem kívülről befolyásolni a szovjet belső fejlődést — mondotta a ma­gas rangú NATO-tisztviselő. GORBACSOV ÉS MITTERRAND JUGOSZLÁVIÁRÓL Harcok Vukovárnál A jugoszláv államszövetséget nem­ szabad egyszerűen leír­ni. Felületes és felelőtlen megállapítást tesz, aki az mondja, hogy Jugoszlávia nem létezik — jelentette ki Mihail Gorbacsov. A szovjet elnök csütörtö­kön a dél-franciaorzzági So­­ustons-ban a francia elnökkel közösen tartott sajtóértekez­letén nyilatkozott erről. Mad­ridból hazafelé tartva Gorba­csov szerda estétől a francia elnök egy erdei villájában vendégeskedett. Mitterrand közölte, hogy Franciaország támogatja a nemzetek önrendelkezési jo­gát, de ez nem valósítható meg törvénytelen eszközök­kel, és figyelembe kell venni az államok közösége, vala­mint a nemzeti kisebbségek érdekeit is. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség értesülése szerint az Európai Közösség állítólag mó­dosította a Szerbia által eddig elutasított jugoszláviai rende­zési tervet, s nem követeli már Koszovó és a Vajdaság tarto­mányi autonómiájának helyre­­állítását. Az AFP ugyanakkor úgy értesült, hogy Hágában hi­vatalosan nem tették közzé a Szerbiának szóló állítólagos engedményeket tartalmazó tervet. A Reuter ugyanakkor azt jelentette, hogy az EK már ki­dolgozta a Jugoszlávia elleni gazdasági szankciókat, ame­lyeket a béketervet elutasító szerb álláspont változatlan­sága esetén a jövő héten jelen­tenének be. EK-szakértők szerint azonban szélesebb körű nemzetközi támogatás­ra van szükség a kereskedel­mi embargó bevezetéséhez. Csütörtökön a­ bécsi kül­ügyminisztérium szóvivője határozottan cáfolta a Borba vádjait, amelyek szerint a múlt hét végén aláírt oszt­rák—magyar katonai megál­lapodás közös gyorshadtest felállításáról rendelkezik. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szerdai, zárt ajtók mögött megtartott konzultációján úgy találta, hogy megsértik a Jugoszláviában egymással harcoló felekkel szembeni fegyverszállítási embargót, s a testület az embargó érvé­nyesítésével kapcsolatos in­tézkedéseket is megvitatott. Csütörtökön súlyosbodtak a harcok Vukovárnál. A had­sereg ágyúkkal lövi a várost. A harcok a város környékén lévő településeken is rendkí­vül hevesek. Az összecsapá­sokba bekapcsolódtak Vojis­lav Seselj csetnik vajda ön­kéntesei is. ­ Fiatalokkal az innovációért Az innováció kátyúba ra­gadt szekerének kihúzásá­nál a Magyar Innovációs Kamara elsősorban a fia­talokra számít — derült ki a tegnapi sajtótájékozta­tón. Az indító lökést vár­hatóan az idén először megrendezendő országos ifjúsági innovációs ver­seny adja meg. 6 oldal „Átverés” felsőfokon A Pesti postája mai össze­állításában Bokor Imre nyugalmazott ezredes írá­sát közöljük, amely a hon­védségi szolgálati lakások magántulajdonba való „átmentéséről” szól. 10. oldal II. ÉVFOLYAM 256. SZÁM 1991. NOVEMBER 1., PÉNTEK FŐSZERKESZ­TŐ: BENCSIK ANDRÁS IZRAEL ÉS PALESZTIN FELSZÓLALÁS MADRIDBAN Samír ragaszkodik elveihez Izrael, a palesztinok és a bé­kefolyamatban közvetlenül érintett három arab ország: Jordánia, Libanon és Szíria küldöttségvezetőjének fel­szólalásával folytatódott teg­nap a madridi királyi palotá­ban a közel-keleti békekonfe­rencia. Míg a nyitó napon, szerdán elsősorban a meg­egyezés fontosságát hangsú­lyozó felszólalások hangzot­tak el, a közvetlenül érintett országok képviselőinek nyi­latkozataiból már kirajzolód­tak azok a nagy kérdések, amelyek a valóban tartós, át­fogó és mindenki számára el­fogadható rendezés útjában állnak. Ezt tükrözte az első felszó­lalás, Jichak Samír izraeli miniszterelnök beszéde. Bár a kormányfő hangsúlyozta, hogy Izrael megegyezést akar, semmiféle engedményt nem tett az arab államoknak, és lényegében Izrael régóta képviselt álláspontját ismé­telte meg. A területi kérdése­ket másodlagosaknak minő­sítette, mondván, hogy az arab—izraeli konfliktus még jóval az 1967-es háború, az arab területek megszállása előtt keletkezett, s az arabok felelősek érte, mert „már Iz­rael létrejötte előtt meg akar­ták fojtani a zsidó államot”. Samír azt hangoztatta, hogy a jelenlegi tárgyalások­nak el kell vezetniük a szerző­désekben rögzített megálla­podásokhoz, Izrael állami lé­tének elismeréséhez. Szerin­te az arab államok jó része védtelenné akarja tenni Izra­elt, hogy azután megsemmi­síthesse. Követelte, hogy ves­senek véget az Izrael elleni mérgezett hangú propagan­dának, ítéljék el azt, hogy szent háborút hirdessenek az ország ellen, s azt is, hogy ítél­jék el a PFSZ Izrael megsem­misítésére vonatkozó felszólí­tásait. 2. oldal Samír figyelmeztet FOTÓ: MTI/REUTER Magyar gabona a Szovjetuniónak A szovjet kormány szerdán úgy döntött, hogy félmillió tonna ta­karmánygabonát vásárolnak Ma­gyarországtól. A minisztertanács tagjai hangsúlyozták, hogy az im­portra azért van szükség, hogy el­kerülhessék az állatok etetésé­ben februártól várható nehézsé­geket. A kormány ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a lakosság el­látása nem fog ilyen gondot okoz­ni. A köztársaságok közötti gaz­dasági szerződés 49,7 millió ton­na gabona importját irányozza elő, ebből 36 milliót hitelben kí­vánnak beszerezni. Göncz­ Galvin találkozó A közép-európai térség, Európa biztonsága, Magyarország és a NATO kapcsolatairól, valamint együtt­működésének lehetséges formáiról volt szó azon a megbeszélésen, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök folytatott csütörtökön John R. Galvin tábornokkal, a NATO Európai Szövetséges Haderőinek fő­parancsnokával a Parlamentben. ÁRA: 8,80 Ft A KORMÁNY A KISGAZDA-ÁLLÁSFOGLALÁSRÓL Dolgoznak a miniszterek A kormány mai ülésén napi­rend előtt megvitatta a Füg­getlen Kisgazdapárt országos vezetősége által kiadott állás­­foglalást, amelyről csak a tö­megtájékoztatáson keresztül szerzett tudomást. Vélemé­nyének kialakításakor figye­lembe vette az MDF és a KDNP állásfoglalását is. Egyidejűleg a miniszterel­nök levelet kapott az FKgP parlamenti frakciójának he­lyettes vezetőjétől, amely töb­bek között az alábbiakat tar­talmazza: „A vezetőségi ülés ellentmondásosságai, a körü­lötte kialakult politikai légkör miatt, továbbá mert felmerül­het a vezetőségi ülés határo­zatképessége is, azzal a kérés­sel fordulok a külföldön lévő dr. Pásztor Gyula frakcióvezető nevében önhoz, hogy az orszá­gos vezetőség javaslatától elté­rően szíveskedjék a kormány­zati lépésekkel a párt parlame­neti frakciójának állásfogla­lását megvárni. Mint Miniszterelnök Úr el­őtt is ismert, az FKgP parla­menti frakciója legutóbbi ülé­sén bizalmat szavazott a párt minisztereinek és politikai ál­lamtitkárainak, s jelen körül­mények között is ez legitimitá­sukat biztosítja. Oláh Sándor, az FKgP parlamenti frakciójá­nak helyettes vezetője.” Ennek megfelelően a kor­mányfő a három koalíciós párt képviselőcsoportjainak követ­kező együttes ülésén kívánja a kialakult helyzetet megvizs­gálni. A kormány folyamatos és további működését tehát az FKgP országos vezetőségének állásfoglalása jelenlegi formá­jában nem érinti. A hivatalban lévő miniszterek és államtit­károk feladataikat teljes fel­elősséggel látják el. 5. oldal Lekerülünk a COCOM-listáról? A kelet-európai országokkal kapcsolatos új kereskedelmi törvénytervezetet hagyott jó­vá szerdán az amerikai képvi­selőház - jelentette a Reuter. Hírek szerint a Kelet-Euró­pába irányuló távközlési és számítástechnikai export el­lenőrzési rendszerének könnyítését készíti elő, s egyúttal újabb - a térség or­szágai számára ugyancsak könnyítő jellegű - egyezmé­nyeket vetít előre a COCOM- bizottság számára, sőt, egyik pontja értelmében az Egye­sült Államok akár javasolhat­ja is Magyarország, Lengyel­­ország és Csehszlovákia tör­lését a COCOM-listáról.

Next