Pesti Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-02 / 282. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesta Hírlap II. ÉVFOLYAM 282. SZÁM 1991. DECEMBER 2., HÉTFŐ HÍRKOSÁR Bejrút Egy libanoni iránbarát siíta csoportosulás tegnap bejelentette, hogy negyvennyolc órán belül szabadon engedik egyik amerikai túszukat, a 61 éves Joseph Chippiót. A Forradalmi Igazság elnevezésű szervezet közölte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, Szíria, Libanon, Irán és a túsztartók közötti többoldalú tárgyalások során vállalt kötelezettségét teljesítve engedi el az amerikai férfit. Chippión kívül még két amerikai túsz van libanoni iránbarát szervezetek fogságában, Terry Anderson újságíró és Alan Steen egyetemi oktató. Kairó Több mint két órán át tárgyalt egymással Kairóban tegnap Hoszni Mubarak egyiptomi államfő és Jasszer Arafat, a PFSZ VB. elnöke, aki arab körúton jár, hogy tisztázza az álláspontokat a kétoldalú arab—izraeli tárgyalások második fordulójának küszöbén. A tárgyalásoknak amerikai bejelentés szerint szerdán kellene kezdődnie Washingtonban, bár Izrael tartja magát ahhoz, hogy csak öt nappal később kíván tárgyalóasztalhoz ülni. A palesztin vezető a Mubarakkal folytatott megbeszélése után elutasította, hogy a kétoldalú tárgyalások színhelyét a washingtoni forduló után máshova tegyék. Bonn A Szovjetunióban valószínűleg még decemberben újabb puccskísérlet zajlik le — a prognózissal a Berlinben megjelenő Kurier am Sonntag állt elő, csatlakozva a német, de a szovjet sajtóban is sorozatosan felbukkanó jóslatokhoz. A berlini lap Viktor Ivanyenko volt KGB-tábornokra hivatkozik, akit az orosz belbiztonsági ügynökség vezetőjeként mutat be. Ivanyenko szerint a nagyüzemekben már szervezik a sztrájk- és munkásbizottságokat. „A tél beálltáig olyan szervezettségi fokot érhetnek el, hogy akár a teljes hatalmat is maguknak követelhetik” — vélekedik Ivanyenko. A Kurier am Sonntagban egy forrás a hadseregen belüli puccsterveket is megemlíti. Szöul Súlyos összecsapások törtek ki tegnap Szöul több egyetemén a helyszínre vezényelt rendőrök és a tüntető diákok között. A jelentések szerint a benzines palackokkal és kövekkel felfegyverzett dél-koreai diákok 300- 400 fős csoportokban támadtak az egyetemek környékén levő több mint hétezer rohamrendőrre. A tüntetők a dél-koreai vezetés lemondását követelték, és tiltakoztak az ázsiai ország gazdaságpolitikájára nehezedő amerikai nyomás miatt. A rendőrség csak annyit közölt, hogy 350 diákot őrizetbe vettek. Dél-Oszétia Dél-Oszétia legfelsőbb tanácsa általános mozgósítást rendelt el és törvényt alkotott egy nemzeti gárda létrehozásáról. Az intézkedéseket a térségbeli helyzet rendkívüli kiéleződése miatt hozták. Chinvali körül több mint 17 ezer harcost vontak össze és tovább növelik létszámukat, a várost szállítási blokád alá vették. Nincs elég élelem, fogytán a gyógyszer és a tüzelőanyag. A kenyérgyárban elfogyott a liszt. A kórházban — gyógyszer és vér híján — felfüggesztették a műtéteket. Csak nagy kihagyásokkal tudnak vizet, villanyáramot és gázt biztosítani a lakónegyedeknek. TÁVOLINAK TŰNIK A VÉGSŐ MEGOLDÁS LENGYELORSZÁGBAN Taktikázó politikusok : kormány nincs Több mint egy hónapja rétestésztaként húzódik a lengyel kormányválság. Jelen pillanatban sem látszik még egyértelműen, ki lehet az új kormányfő. Jacek Kozlowski, a minisztertanácsi sajtóhivatal vezetője lapunknak adott interjújában ennek okait boncolgatta. GORDON ISTVÁN — Néhány nappal ezelőtt lemondott a Bielecki-kabinet, de tudomásunk szerint továbbra is végzi tevékenységét. — Ez természetes, hiszen nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy egy ország kormány nélkül maradjon. Egyébként a parlament nem szavazott a kérdésben, ami azt jelenti, hogy a Szejm csak a hét közepén dönt a lemondás elfogadásáról, vagy visszautasításáról. — A Szejm minden bizonnyal elfogadja a kormány lemondását. Mi lesz a következő lépés ? — Az államfő megbíz valakit kormányalakítással. Amíg azonban a leendő miniszterelnök nem hozza létre kormányát, addig természetesen a jelenlegi kabinet végzi tevékenységét. Az októberi választások után az államfő a Demokratikus Unió egyik vezetőjét, Geremek professzort kérte fel kormányalakításra. Miért tette ezt, hiszen világos volt, hogy a Szolidaritás egykori főideológusának kísérlete eleve kudarcra ítéltetett? — Ez nem kétséges, bár ennek megvoltak a konkrét okai. Walesa ezzel akarta lehetővé tenni, hogy a választásokon győztes párt is bekerüljön azok sorába, amelyek várhatóan egy egységes kormánykoalíciót alkotnak a későbbiekben. — De ez a mai napig sem sikerült. — Nem, mert az Unió továbbra is távol tartja magát az „ötöktől”, amelyek várhatóan majd a koalíciót alkotják. így történhetett az is, hogy képviselői a parlament egyik házába sem kerültek be. — Ez nem túl demokratikus eljárás, elvégre mégiscsak ők nyerték a választásokat. — Valóban egyesek azt állítják, hogy ez antidemokratikus és helytelen, de én nem osztom a véleményüket. Márcsak azért sem, mert egyrészt a demokrácia semmilyen alapelvét nem sértették meg, másrészt pedig az egymással összefogni képes többség hozta ezt a döntést. — A választáson minimális különbséggel szorult második helyre a baloldal. Velük senki sem hajlandó együttműködni. Merr fenyeget annak a veszélye, hogy az Unióval közösen lépnek fel? — Nem lehet kizárni ennek lehetőségét, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy az említett pártoknál már megfigyelhetőek a megosztottság jelei. Ez azt jelenti, hogy elképzelhető a Demokratikus Unió balszárnyának összefonódása a baloldal jobbszárnyával. — Bielecki kormányfő kijelentette, hogy nem vállalja tovább a miniszterelnöki posztot, később azonban már úgy nyilatkozott, szívesen a helyén maradna. — Ez a sajtó manipulációinak köszönhető, hiszen a kormányfő álláspontja egy pillanatig sem változott. Számára a választások nem bizonyították, hogy pártja és ő élvezi a társadalom bizalmát. Ha viszont a létrejött koalíció és az államfő egyaránt őt akarják a kabinet élén látni, akkor továbbra is elvállalja a funkciót. — Ha mégsem Bielecki lesz a miniszterelnök, akkor vajon ki jöhet számításba ? Kizárólag az „ötök ’’jelöltje, Jan Olszewski? — Kétségtelen, jelenleg ő tűnik a legesélyesebbnek. Ha a koalíció pártjai tökéletesen szót értenek egymással, akkor valószínűleg az államfő sem utasíthatja vissza javaslatukat. — Walesa azonban eddig mereven elzárkózott ettől. » — Igen, az államfő egyértelműen Bielecki mellett áll ki, továbbra is neki szánja a kormányfői posztot. Őt ismeri, benne bízik, hiszen ő a közgazdász, míg Olszewskitől, aki ügyvéd, igencsak távol áll a gazdaság. — Walesa a választások után saját magát tartotta a legjobb megoldásnak a kormány élén. Ez csak taktikai fogás lehetett? — Valószínűleg igen, mivel szerintem Walesa soha nem akart kormányfő lenni. Ez túl veszélyes lehetett volna. — És mikorra várható, hogy végre lesz új kormány? — Biztosra veszem, hogy eltelik még néhány hét, amíg feláll az új kabinet. Azt azonban lehetségesnek tartom, hogy e hét végéig megismerjük a kormányalakításra felkért személyt. — Az alkotmány szerint meddig tarthat a kötélhúzás ? —Amennyiben a választásoktól számított három hónapon belül a parlament nem fogadja el az államfő által kormányalakítással megbízott személyt, vagy maga nem állít jelöltet, akkor az államelnöknek joga van feloszlatni a parlamentet, és idő előtti választásokat kiírni. — Lehetséges, hogy így ér véget a „történet”? — Szerintem nem, mivel ez a lengyel demokrácia veresége lenne. UKRAJNÁBAN KÉT KÉRDÉSBEN IS DÖNTÖTTEK Gorbacsov hiába figyelmeztetett Tegnap Ukrajna lakossága, 37 és fél millió ember két kérdésben is dönthetett: a köztársaság függetlenségéről rendezett népszavazáson és az egyidejűleg megtartott elnökválasztáson. A jelentések arról számoltak be, hogy egész Ukrajnában nagyarányú volt a részvétel, nemcsak a nyugati és középső területeken, hanem az orosz ajkúak lakta keleti tartományokban is. Az előzetes eredményeket csak kedden teszik közzé, de a felmérések szerint a polgárok hetven százaléka az államiság visszaállítása mellett szavazott. Ami az elnökválasztási becsléseket illeti, valószínűleg Leonyid Kravcsuk, a parlament jelenlegi elnöke végez az élen, csupán az a kérdés, már most megszerzi-e a szavazatok felét, vagy csak a második fordulóban kerekedik felül. Kijevben, Lvovban és Odesszában tegnap délutánig a jogosultak hatvan százaléka adta le szavazatát, míg a zömében oroszok lakta doni iparvidék városaiban ez az arány 45 százalék volt. Meglepetés nem várható, legalábbis ezt tükrözik az első körkérdésre adott válaszok. A szavazatukat már leadott polgárok túlnyomó többsége azt mondta: természetesen a függetlenség mellett volt. Többen felháborodottan beszéltek Mihail Gorbacsov szombati utolsó figyelmeztetéséről: szerintük a szövetségi elnök még mindig azt hiszi, hogy beleszólhat a szuverén Ukrajna életébe. (A szovjet elnök Bush amerikai elnöknek azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna függetlensége nemcsak az unióra, hanem magára Ukrajnára is katasztrofális hatással lenne.) Kravcsuk még egy szombati tévébeszédében hangoztatta: senki sem hatalmazta föl Gorbacsovot arra, hogy „az ukrán nép nevében bármiféle nyilatkozatot tegyen a referendum előtt”. Washington egyébként már a jövő héten különmegbízottat küld Kijevbe, de a független Ukrajna teljes diplomáciai elismerését valószínűleg egy sor feltételhez köti. A New York Times értesülése szerint az amerikai kormány hétfőn vagy kedden terjedelmes nyilatkozatot ad ki, amelyben üdvözli a vasárnapi ukrán népszavazásnak az önállóságra minden bizonynyal igent mondó eredményét. (MTI) Kravcsuk magabiztosan, győzelmi reményekkel adta le szavazatait FOTÓ: REUTER/MTI AZ OROSZ VÉDELMI MINISZTER A KÖZÖS HADERŐRŐL A puccs előtt és után Párizsban, a Hachette Kiadónál megjelent A puccs előtt és után című könyv a moszkvai államcsínykísérletről. A francia fővárosban tartott könyvbemutatón jelen volt a szerző, Konsztantyin Kobec hadseregtábornok, orosz védelmi miniszter. Vele beszélgetett Viktor Onucsko, a Novosztyi tudósítója. RPH—AN EXKLUZÍV — Ön elsősorban azokról a tanulságokról ír könyvében, amelyet feltétlenül le kell vonnia a hadseregnek az augusztusi eseményekből. Melyek ezek a tanulságok? — Elsősorban az, hogy a hadsereget ki kell zárni mindennemű belpolitikai probléma rendezéséből. A hadsereg legfontosabb feladata a kollektív biztonság megteremtése abban a geopolitikai térségben, amelyben élünk, s amelynek határait politikai szerződések jelölik ki. Törvénybe kell foglalni a katonaság státuszát, hogy ne lehessen belerángatni az augusztusihoz hasonló akciókba. Tehát, hogy joguk legyen megtagadni az érvényes törvényekkel ellentétes parancsokat. Valószínűleg ön előtt sem titok, hogy mind a nyugati, mind pedig a hazai sajtóban felvetik a puccs megismétlődésének lehetőségét. Mi erről a véleménye? —Szerintem most minimális a puccs megismétlődésének lehetősége, ugyanakkor nem is zárható ki, legalábbis abban az esetben, ha nem tudjuk kikapcsolni az aktív politikai tevékenységből az egykori katonaipolitikai struktúrákat, az egykori pártapparátust, ha nem akadályozzuk meg őket abban, hogy visszaéljenek az ország súlyos gazdasági helyzetével. Ma a legfontosabb olyan lépéseket tenni, amelyek eredményeképpen jóllakathatjuk és megnyugtathatjuk a népet, hogy megértessük vele: Oroszországban elég szilárd a hatalom és bízhatnak a holnapban. Jelcin óriási felelősséget vállalt a gazdasági és a politikai reform határozott véghezvitelével. — Olvasta ön Jazov marsallnak a Der Spiegelben is megjelentetett vallomását? — Igen, és az az érzésem, hogy már bánja, amit tett. Egyébként vallomása elolvasása után megerősödött bennem a meggyőződés, hogy erősíteni kell a hadsereg civil felügyeletét. — Az oroszországi népképviselők ötödik kongresszusán Jelcin síkra szállt a szuverén államok egységes parancsnoksága alá rendelt egységes fegyveres erői mellett, de ugyanakkor szükségesnek tartja az orosz gárda megszervezését is. Ebben az esetben mi lenne a gárda feladata? — Az orosz gárda közvetlenül az elnök parancsnoksága alá tartozna. A kislétszámú csapat nem vállalná magára a fegyveres erők feladatait, hanem elsősorban belbiztonsági ügyekkel foglalkozna. A főparancsnokság megszervezésével Ruckoj alelnököt bízták meg. A gárda kapcsolatban áll majd az orosz honvédelmi minisztériummal is.A Nyugatot változatlanul az nyugtalanítja a legjobban, ki felügyeli ezentúl a szovjet atomfegyvereket. Mi erre vonatkozóan az orosz kormány álláspontja? — Mi már az első kongresszuson eldöntöttük, hogy minden védelemmel kapcsolatos kérdést a központ hatáskörébe utalunk. November 4-én tárgyalta ezt a témát az Államtanács és úgy döntött, hogy egységes stratégiai haderőt szerveznek. Ezzel nemcsak Oroszország, hanem a többi köztársaság is egyetértett. A nukleáris fegyverek ellenőrzésével és azok irányítási rendszerével kapcsolatos minden kérdésért a hadsereg főparancsnoka, az ország elnöke, Mihail Gorbacsov felel. ÉVFORDULÓ BUKARESTBEN ÉS GYULAFEHÉRVÁRON Pártpolitika-mentes ünnep Romániában tegnap a pártpolitikai megnyilvánulások kikapcsolásával ünnepelték meg az Erdély és Románia egyesülését kimondó gyulafehérvári gyűlés évfordulóját, a tavaly az ország nemzeti ünnepévé nyivánított december elsejét. A pártvezetők ezúttal nem kaptak szót és az ünnepséget két helyszínen, Gyulafehérváron és Bukarestben tartották. A fővárosban megkoszorúzták az Ismeretlen Katona Sírját, ahol koszorút helyezett el az RMDSZ Domokos Géza vezette küldöttsége is. Gyulafehérváron a kormányt Theodor Stolojan miniszterelnök képviselte. A pártvezetők közül Petre Roman, a Nemzeti Megmentési Front nemzeti vezetője volt jelen. Stolojan beszédében hangoztatta, hogy 73 évvel ezelőtt a románok „Gyulafehérváron legdrágább álmuk, Nagyrománia beteljesülésének lehettek tanúi”. December elsejét a modern román állam születéseként méltatva kijelentette, hogy ma is elevenen él a nemzeti kisebbségek jogainak megőrzését kinyilvánító gyulafehérvári nyilatkozat. Emlékeztetett arra, hogy december elsejét egy másik fontos történelmi esemény, a kommunista diktatúrának végetvető 1989. december 22- i forradalomnak köszönhetően ünnepelhetik meg méltó módon. (MTI) Petre Roman magyarázkodik BOTOS LÁSZLÓ, CSÍKSZEREDA Bukaresti sajtóértekezletén Petre Roman ex-miniszterelnök, a Nemzeti Megmentési Front vezetője úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ azért nem szavazta meg az alkotmányt, mert nem ismeri el, hogy Románia egységes nemzeti állam. A helyhatósági választások elhalasztásáról úgy vélekedett, hogy ez a pártok többségének félelméből ered. — Mi, a Nemzeti Megmentési Front nem tartunk semmitől — tette hozzá magabiztosan Petre Roman. Arra a kérdésre, hogy miért bukott meg a Román-kormány, az ex-miniszterelnök több okot is felsorolt. „Nem használtuk ki elég hatékonyan a média lehetőségeit, nem magyaráztuk meg mindenkinek, hogy mi is a lényege reformelképzelésünknek. Ez szülte a türelmetlenséget, a bizalmatlanságot. Ezen kívül számos kormányhatározatot nem jól, vagy egyáltalán nem alkalmaztunk a gyakorlatban. Amikor az Európa Tanács külön meghívottjaként szerzett tapasztalataimmal gyorsítani akartam a reformokat, sokan diktátornak neveztek” — mondta Petre Roman. A volt miniszterelnök önbizalma mindenesetre máris korábbi önmagára emlékezteti: a jelek szerint töretlenül bízik abban, hogy nemsokára ismét ő veszi majd kézbe a kormánypálcát.