Reggeli Pesti Hírlap - Napi Pesti Hírlap - Pesti Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-32. szám - 1. [151.] évfolyam, 1-4. szám - 1. [151.] évfolyam, 1-19. szám)

1992-02-01 / 27. szám

JÓ REGGELT, MAGYARORSZÁG! R­EGGELI ✓--------------------------------­Gyerekeknek! Karácsonykor ünnepi ol­dallal kedveskedtünk Ne­ked, aki még csak leszel tizennégy. Ma ünnep nél­kül is Neked ajándékoz­zuk lapunk egy oldalát. Várjuk, hogy oszd meg velünk titkaidat, gondo­lataidat — ne csak szüle­id, ma Te is legyél olva­sónk! 6. oldal Jenei­székfoglaló Hivatalba lépésének elő­estéjén nyilatkozott la­punknak labdarúgó válo­gatottunk új szövetségi kapitánya KÜLÜGYI NYILATKOZAT Hazánk jogszerűen járt el Magyarország semmilyen nemzetközi megállapodást nem sértett meg az útadók felemelésével — hangsúlyoz­ta az Európai Közössség Bi­zottságának Budapestre kül­dött jegyzékével kapcsolat­ban Herman János. A kül­ügyi szóvivő az MTI-nek el­mondta azt is, hogy készül a hivatalos válasz. A közösség küldöttsége egyébként a jövő héten Budapestre jön, hogy a közúti áruszállításról tár­gyaljon. A szóvivő hangsúlyozta: a Külügyminisztérium a lehető leggyorsabban, kölcsönös megegyezéssel szeretné ren­dezni a kérdést. Ennek érde­kében a tárca már felvette a kapcsolatot — a budapesti gö­rög nagykövetségen keresz­tül — az athéni kormánnyal. A magyar kormány csütörtö­ki ülésén egyébként Martonyi János államtitkárt bízta meg a tárgyalások lefolytatásával. Herman János arról is tá­­jékozatást adott, hogy itthon az útadók ügyében tárcaközi egyeztetés kezdődött a közle­kedési, a külgazdasági a pénz­ügyi és a környezetvédelmi tárca részvételével. A szóvivő rámutatott: nem szabad meg­feledkezni arról, hogy a ma­gyar úthálózat fejletlen, nagy terhelésnek van kitéve, s ezért jelentősek a környezet­­védelmi ártalmak. Magyaror­szágnak külföldi támogatás­ra van szüksége úthálózata fejlesztéséhez. ­ JESZENSZKY GÉZA BESZÉDE NEW YORKBAN Növelni az ENSZ szerepét Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tizenöt tagállamának állam- és kormányfői — köztük George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök — New Yorkban, a világszerve­zet székhelyén megkezdték csúcstalálkozójukat, amelyen megvitatják az ENSZ szere­pét a hidegháború utáni vi­lágban. A Magyar Köztársaság nagyra értékeli az ENSZ csúcstalálkozójának összehí­vását — mondotta beszédé­ben Jeszenszky Géza külügy­miniszter a BT ülésén. Hang­súlyozta, hogy az egészségi okokból távolmaradt kor­mányfő, Antall József szemé­lyes képviselőjeként szólal fel. A külügyminiszter síkra­­szállt az ENSZ szerepének növeléséért, többek között az emberi és a kisebbségi jogok védelmében és sürgette a bé­kefenntartó erők kiküldését Jugoszláviába. Jeszenszky emlékeztetett arra, hogy Magyarország mindig nagy várakozásokkal fordult az ENSZ felé, így 1956-ban is. Akkor, az ismert okokból, nem kaphattunk ak­tív segítséget, de sokat jelen­tett az erkölcsi, politikai tá­mogatás is. A változásokat tükrözi, hogy 36 év után Gor­bacsov és Jelcin elismerte, hogy forradalmunkat eltipor­ták — mondotta. Az új helyzetben az ENSZ a nemzetközi kapcsolatok pó­tolhatatlan tényezője. Béke­­fenntartó akcióira immár nem a viszályok korlátozását, a status quo megőrzését célzó külső erőként tekintünk, ha­nem mint olyan tényezőre, amely tevékenyen felszámol­ja a válságokat, érvényre jut­tatja a demokratikus értéke­ket, az emberi jogokat. Ma­gyarország, a BT tagjaként, ki akarja venni részét az erő­feszítésekből, hogy a megelő­ző diplomácia, a békefenntar­tás új filozófiája konkrét, ha­tékony rendszabályokban öltsön testet — mondotta. A külügyminiszter részle­tesen szólt a jugoszláviai helyzetről, rámutatva: folya­matosan, rendszeresen meg­sértik a vajdasági és a horvát­országi frontvonalak mentén élő magyarok százezreinek emberi és kisebbségi jogait. A magyarok és a többi kisebb­ség jövőjét a területi és a kul­turális önkormányzat bizto­síthatja. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter Jelcin orosz és Bush amerikai elnök társaságában érkezik a Biztonsági Tanács ülésére fotó: mti/reuter Horvát-magyar egyezmény Bankközi megállapodást írt alá tegnap a kereskedelmi el­számolásokról a horvát Zag­­rebacka Banka és a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. A szerződést pénteken a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank nevében Erdély Gábor elnök vezérigazgató, a Zagrebacka Banka részéről pedig Franjo Lukovic bankelnök írta alá. (MTI) Köszönet olvasóinknak! Sokan jelentkeztek felhívásunkra, és szívesen látnak vendégül meggyesi diákokat a tavaszi szü­netben. Ha még néhány jelentkező akad, akkor egy egész busznyi meggyesi magyar iskolás láthatná fővárosunkat április 10 és 15. kö­zött. Akik eddig jelentkeztek, Mol­nár Istvánná, Zsiga Istvánná, Már­fai Tibor, Pázmándi Attila, Balczó­­né Nagy Katalin, Ocsovainé Lékei Erika, Szirmai Bélánné, Nagy Já­nos, Soós Gábor, Soós Sándor (apa és fia), Nyárádi Csaba, Magyar Sándor, Mészáros Imre, Halász Gizella (az Igazságügyi Miniszté­rium sajtófőnöke), szerkesztősé­günk és kiadónk munkatársai és több más, magát nyilvánosan meg­nevezni nem kívánó olvasónk. Ugyancsak többen adtak fel számlánkra pénzadományokat. A Magyar Demokrata Fórum I-XII. kerületi Nemzetiségi Köré­től ötezer forintot kaptunk. A gyerekek nevében köszönjük a segítőkészséget, és azt is­ meg­erősítették szerkesztőségünket abban a hitében, hogy Olvasóink­kal összefogva jelentős dolgokra lehetünk képesek. Még mindig vá­runk jelentkezőket, akik 10-én es­tétől 15-én reggelig egy-két gye­reknek éjszakai szállást, reggelit, vacsorát ad. A vasárnapot leszá­mítva — az elképzeléseink szerint a családok napja lenne — a nap­közbeni programról gondosko­dunk. II. ÉVFOLYAM 27. SZÁM 1992. FEBRUÁR 1. SZOMBAT ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI FŐSZERKESZTŐ: BENCSIK ANDRÁS KORMÁNYSZÓVIVŐI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Megszűnik a Művészeti Alap _______MESTER ZSOLT_______ Magyarország csatlakozik az Európai Atomkutató Szerve­zethez —jelentette be Juhász Judit kormányszóvivő tegna­pi sajtótájékoztatóján. A gen­fi székhellyel működő intéz­mény tagállamai — így példá­ul Ausztria, Belgium, Fran­ciaország — a nemzeti jöve­delem arányában fizetik a tagdíjat. A kormány döntött a Mű­vészeti Alap megszüntetésé­ről is, annak korszerűtlensé­ge miatt. Helyette új alapít­ványt hoznak létre, amelyben — a tervek szerint — jobban figyelembe veszik majd az egyes alkotóművészeti ágak sajátos gazdálkodási követel­ményeit. Budapesten hozzák létre a második európai ifjúsági köz­pontot. Az intézmény várha­tóan — az első, strassbourgi központ — mintájára a kü­lönböző ifjúsági szervezetek nemzetközi rendezvényei, il­letve nyelvi kurzusok helyszí­néül szolgál majd. A „kamionblokád” ügyé­ben is nyilatkozott a szóvivő: a kormány felhatalmazta a Külügyminisztériumot, hogy — az illetékes tárcák bevoná­sával — kezdjen tárgyaláso­kat a görög kormánnyal. Dr. Verebélyi Imre állam­titkár a sajtótájékoztatón be­jelentette: Magyarország — a térségben elsőként — csatla­kozik az Európa Chartához. A Magyar Közlönyben hi­básan megjelent költségveté­si törvénnyel kapcsolatban elhangzott: a Közlöny nem te­het róla, mert ők a jóváha­gyott kéziratból dolgoztak. Visszautasítják azt a vádat, miszerint a szöveget még az elfogadás előtt kinyomtatták volna. ARA: 8, 80 Ft CSEH ÉS SZLOVÁK KÖZT.(A SZABAD ÚJSÁG MELLÉKLETE): 2.30 korona EGYESÜLT ÁLLAMOK (HETILAP): 1150 CS APATALJA (AZ IG MELLÉKLETE): 10 kopejka r­t Közlemény A Pesti Hírlap Kiadó Kft. átérezve azt a felelősséget, ame­lyet egy napilap megjelentetése és fejlesztése kíván, to­vábbá figyelembe véve a társadalomban kétségtelenül fellelhető igényt a jövő iránti hitre és bizalomra, jelentős erőfeszítéseket tett olyan üzleti konstrukció létrehozásá­ra, amellyel a fenti igényeknek az eddigieknél stabilab­ban és hatékonyabban eleget tud tenni. Ezen törekvés gazdaságossága — tekintettel a csökke­nő piac mellett is egyes kivételes helyzetben lévő szolgál­tatók áremelésének hatására — külső támogatás nélkül kétségessé vált, ezért a kiadó megfontolás tárgyává tette a lap kiadásának felfüggesztését 1992. február 7-ét köve­tően. A kiadó ezúton is köszöni az olvasók megtisztelő bi­zalmát és a Reggeli Pesti Hírlap szerkesztőségének meg­értő együttműködését. Pesti Hírlap Kiadó Kft. * * * A Reggeli Pesti Hírlap szerkesztősége tájékoztatja olva­sóit, hogy napilapunk a kiadó által rendelkezésünkre bocsátott időtartamig a szokott rend szerint jelenik meg. A szerkesztőség munkatársai tisztában vannak azzal a felelőséggel, amit az olvasók hiteles és pontos tá­jékoztatása ró rájuk. Reggeli Pesti Hírlap szerkesztősége ____________________________________ ANTALL JÓZSEF VISSZAVONTA JAVASLATÁT Öt volt elnökjelölt A miniszterelnök levelet írt Göncz Árpád köztársasági el­nöknek, amelyben visszavon­ta a Magyar Televízió és a Ma­gyar Rádió alelnök-jelöltjeire tavaly június 9-én előterjesz­tett, illetőleg szeptember 26- án megújított személyi javas­latait. Antall József a televízió és a rádió új alelnökeire később kíván javaslatot tenni. A köz­lemény ugyanakkor tudtul adja, hogy a hat jelölt közül öt az elmúlt napokban , az Al­kotmánybíróság január 28-án kelt egyértelmű, a kinevezési jogkört világossá tevő határo­zata után — bejelentette a miniszterelnöknek, hogy le­mond a jelöltségről. Az öt volt jelölt: Chrudinák Alajos, Pe­ták István, Király Edit, Rózsa T. Endre, Sediánszky János. Göncz Árpád a miniszter­­elnök levelét megkapta és az abban foglaltakat tudomásul vette —közölte tegnap dél­előtt Faragó András, a köz­­társasági elnök szóvivője. DEÁK TÁBORNOK BRÜSSZEL ÚTJÁRÓL Korai a tagságunkról beszélni Tegnap — a vártnál valamivel később — hazaérkezett Brüsszelből Deák János altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke, aki katonai küldöttség élén tett látogatást a brüs­szeli NATO-központban, és a Belga Királyság Fegyveres Erőinél. Hazaérkezése után nyilatkozott a Pesti Hírlap, az Új Magyarország és a Rádió tudósítójának. FEKETE ZOLTÁN A NATO Katonai Bizottsága el­nökének meghívására hétfőn ér­kezett a magyar delegáció a NA­­TO-központba, ahol szinte azonnal fogadta őket Vigleik Ei­de tábornok, valamint a Katonai Bizottság több magas rangú ve­zetője. Ahogy Deák tábornok fo­galmazott, a tárgyalások végig baráti hangnemben, kölcsönös megelégedésre folytak.­­ Kedden Monsban, a NATO Szövetséges Haderőinek Európai Legfelsőbb Katonai Fő­parancsnokságán John R. Gal­vin tábornok fogadta delegáci­ónkat—mondta Deák János be­vezetőjében. —Tábornok úr, milyen a Ma­gyar Honvédség megítélése a NATO-ban? — Pontos információik van­nak a mi működésünkről, isme­rik, tisztelik eredményeinket. Egyébként én magam is tartot­tam előadást most a központ­ban, ahol bemutattam a Magyar Honvédséget. Ismertettem sta­bilizáló szerepét, azt, hogy lojális a kormányhoz, kiszámítható, nemzeti, nyit, szándékai tisz­tességesek Ők kiemelték, hogy a jugoszláv polgárháború kriti­kus szakaszában a Magyar Hon­védség milyen higgadtan, a körülményeknek megfelelő­en viselkedett. Többször is tapasztaltam, hogy tisztelnek bennünket ’56- os forradalmunkért, s a ’89-es „falbontásért”. — Mi várható a NATO és a Magyar Honvédség kapcsolatá­ban a továbbiakban ? — Már túl vagyunk az elvi, bizalmi jellegű kérdéseken, most már a konkrét együttmű­ködés kereteit keressük. Közös célunk az, hogy erősödjék a biz­tonság Európában. Ezért meg­állapodtunk, hogy nemcsak a politikai, hanem a katonai kap­csolatainkban is új fejezetet nyi­tunk. A NATO-tagságunkról egyelőre korai volna még beszél­ni, ám keressük azokat a katonai pontokat, ahol már együtt tu­dunk dolgozni A két valamikori szemben álló fél országai már egyeztetik biztonságpolitikai koncepcióikat, s egyre több tiszt­cserére nyílik lehetőség. Mosta­ni utam során megállapodtam Joseph Charlier altábornaggyal, a Belga Királyság Fegyveres Erői Egyesített Vezérkarának főnökével, hogy kölcsönösen elküldjük egy-egy képviselőn­ket a másik fél vezérkarához.

Next