Pesti Hírlap, 1992. május (1. évfolyam, 67-91. szám)

1992-05-02 / 67. szám

ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP Játék a szavazók idegeivel Marosvásárhelyen a vá­lasztás újra elmarad 2. oldal A háromszor nyolc luftballonja Pillanatképek a népligeti nomád ünnepről 5. oldal Magyarország már piacgazdaság Teret vesztett a sokkterá­pia 7. oldal Megvédik az ötvenhatosokat Országos választmányi ülés a Magyar Demokrata Fórumnál 9. oldal Világbajnokverés Dortmundban 14. oldal Új ügyészségi vezetők MTI • A legfőbb ügyész május 1-jei hatállyal kinevezte az új legfőbb ügyészségi főosztály­­vezető ügyészeket, valamint a megyei és a fővárosi főü­gyész-helyetteseket. A Legfőbb Ügyészség fő­osztályvezetői: dr. Láng László (nyomozásfelügyeleti főosztály), dr. Gál Attila (büntetőbírósági főosztály), dr. Beck Károly (általános felügyeleti és polgári jogi fő­osztály), dr. Kovács Árpád ezredes (Katonai Főügyész­ség katonai főosztálya), dr. Stauber József (Ügyészségi Számítástechnika-alkalmaz­ási és Információs Központ), dr. Hlavathy Attila (Legfőbb Ügyészség titkársága) és Ma­­izl Józsefné dr. (személyzeti és tanulmányi főosztály). A megyei főügyészségek és a Fővárosi Főügyészség büntető, polgári, gazdasági és közigazgatási jogi feladat­köreiben eljáró főügyész-he­lyettesek, valamint az ügyészségi nyomozó hivata­lok vezetőinek névsora az Ügyészségi Közlöny legköze­lebbi számában jelenik meg. A vezető ügyészi állások következő — egyben befejező — szakaszában a városi, il­letve fővárosi kerületi vezető ügyészi posztokat töltik be. Ezekbe a munkakörökbe má­jus 31-éig lehet pályázatot benyújtani. a . • Tanácskoznak és lőnek Az Afganisztán átmenetileg irányító tanács elnöke teg­nap első alkalommal beszélt arról a lehetőségről, hogy az ország új vezetése lemond Nadzsibullah volt államfő megbüntetéséről. Szibgatul­­lah Modzsdeddi a pénteki mohamedán imanapon az egyik kabuli mecsetben egyúttal kilátásba helyezte az általános amnesztia kihir­detését is az országban. Na­dzsibullah április 16-i siker­telen menekülési kísérlete óta a kabuli ENSZ-képviselet épületében tartózkodik. Kabulban megkezdődött a két hónapra választott öt­venegy tagú átmeneti tanács első ülése. Ahmed Sah Ma­­szud védelmi miniszter, a le­gerősebb ellenálló csoport ve­zetője időközben tízezer har­cos és száz páncélos élén be­vonult az afgán fővárosba, s megfigyelők szerint teljesen ellenőrzése alá vonta várost. Gulbuddin Hekmatjar harco­sait állítólag kiűzték Kabulból. AZ USA TÖBB VÁROSÁRA IS ÁTTERJEDTEK A ZAVARGÁSOK Ostromállapot Los Angelesben ÚJABB VÁDEMELÉST KÖVETELNEK A SZENÁTOROK Harminc halottja és kilenc­­száznál több sebesültje van a Los Angeles-i zavargások­nak. Háromszáznál többen vannak letartóztatásban, több helyütt még égnek tü­zek, az anyagi kárt már száz­millió dollárra becsülik. Tegnapra a gyújtogató csoportok megjelentek Holly­wood központjában is. A ren­dőrség mellett a Nemzeti Gárdát, a hadsereg páncélo­zott járművekkel is felszerelt tartalékosait szintén kivezé­nyelték a rend fenntartására. Hasonló, bár viszonylag ki­sebb tüntetések és fosztoga­tások voltak San Franciscó­ban és Atlantában is, az utóbbi városban, az 1996-os olimpia színhelyén Los Ange­­leshez hasonlóan kijárási ti­lalmat rendeltek el. A 12 mil­liós nagyváros iskoláit bezár­ták. A véres megmozdulásokat az váltotta ki, hogy az es­küdtszék felmentett négy fe­hér Los Angeles-i rendőrt, akik tavaly súlyosan bántal­maztak egy fekete férfit, Rodney Kinget. Az emberek többsége azt várta, hogy a rendőröket elítélik, hiszen amatőr videofelvétel örökí­tette meg, amint az utcán brutálisan nyomorékra ver­ték a gyorshajtásért üldözött Rodney Kinget, aki egyéb­ként rovott múltú bűnöző. 2. oldal vé­­ gyen látványt nyújt a Harmadik utca és a Vermont sugárút sarkán a ma már csak volt koreai üzlet Los Angelesben. Az elszabadult gyújtogató bandák valóságos pokollá változtatják a 12 milliós L. A.-t FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG TANKOK HELYETT GYEREKEK A VÖRÖS TÉREN Máj­us elseje Moszkvában MTI • A sok évtizedes bolse­vik hagyományokkal való szakítás jellemezte az első szabad moszkvai május else­jét. A város a korábbiaktól el­térően ezúttal nem öltözött vörös zászlódíszbe, az utcá­kon a hangosbeszélőkből nem harsogtak a korábban szokásos, moszkvaiakat éb­resztő indulók. A város egyes pontjaitól eltekintve, ahol már délelőtt tíz órakor megkezdődtek a különféle vidám, főként gyer­mekeknek szánt programok, Moszkva a szokványos mun­kaszüneti nap képét mutat­ta. Az események központja ezúttal is a Vörös tér és kör­nyéke volt, ahol most nem került sor a dolgozók rítussá csontosodott felvonulására. A tér egy részén az orosz el­nök visszahívásáról kiírandó népszavazásért indítottak aláírásgyűjtési akciót az orosz kommunista és anar­chista erők. A néhány ezer fő részvételével a Lenin-mauzó­­leum előtt lezajlott gyűlés szónokai Mihail Gorbacsovot és Borisz Jelcint hazaáruló­nak bélyegezték, s megsirat­ták a szovjet birodalmat. Ettől eltekintve a város központi terén vidám, szóra­koztató gyermekprogramok zajlottak. A GUM áruház fa­lánál, szemben a mauzóle­ummal egy nagy szabadtéri színpadot állítottak fel. En­nek egyik oldalán színes virá­gokat és lepkéket ábrázoló óriásplakát virított, a mási­kon pedig a Kanári-szigetek­re csábító reklám. Tadzsik tüntetések Tádzsikisztánban az ellenzé­ki pártok együttesen lépnek fel Rahman Nabijev államfő­vel szemben, akinek kezde­ményezésére a du Banbei tör­vényhozás határozatot ho­zott az elnöki kormányzás bevezetéséről. Hírügy­nökségi jelentések szerint a három pártból álló ellenzék közös erővel kívánja ellensú­lyozni, hogy az államfő felha­talmazást kapott a következő hat hónapra, egyebek között pártok és tüntetések betiltá­sára, valamint törvényes par­lamenti jóváhagyás nélküli kibocsátására. Dusanbéban az elnöki kormányzás ellenére tegnap is folytatódtak a tüntetések. Az államfő mellett kiálló tö­megek, illetve az ellenzéki muzulmán tüntetők tízezrei változatlan elszántsággal tartják megszállva a tadzsik főváros két különböző közte­rét. A tadzsik parlament le­velet intézett Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz. Ebben a testület leszögezte: a köztár­saság Legfelsőbb Tanácsa Tádzsikisztán szuverenitásá­nak védelme és a helyzet nor­malizálása érdekében dön­tött az elnöki kormányzás bevezetéséről. A A Görög vendég A Országgyűlés elnökének meghívására tegnap Buda­pestre érkezett Athanaszios Tsaldaris, a görög parlament elnöke és kísérete. Háromna­pos magyarországi tartózko­dása alatt megbeszélést foly­tat Szabad Györggyel, az Or­szággyűlés elnökével, a par­lamenti pártok képviselőivel és az IPU magyar csoportja magyar—görök baráti tago­zatának képviselőivel. A görög parlament elnö­két fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök és Mádl Ferenc tárca nélküli minisz­ter. CSEH- ÉS SZLOVÁK KÖZT. (A SZABAD ÚJSÁG MELLÉKLETE): 2.30 korona, KÁRPÁTALJA (AZ IGAZ SZÓ MELLÉKLETE): 10 kopejka, ROMÁNIA (HETILAP): 15 lej. KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Biztonságpolitikai koncepció B. I. Magyarország bizton­ságának alapjait az európai országokhoz való csatlakozás teremtheti meg — mondotta Katona Tamás külügyi ál­lamtitkár, tájékoztatva az új­ságírókat a kormány csütör­töki ülésén megtárgyalt, az évtized végéig szóló bizton­ságpolitikai koncepcióról. Katona Tamás kiemelte, hogy hazánk elsősorban a konfliktushelyzetek megelő­zésére törekszik, nem pedig a válságok kezelésére. A ve­szélyforrások egy része a rendszerváltozások nyomán politikai jellegű, így bizton­ságpolitikai kérdéssé válhat a nemzeti kisebbségek hely­zete is, hiszen a nézetel­térések sora robbanhat ki et­nikai alapon. Ugyanakkor számolni kell a gazdasági és szociális konfliktusokkal. Ezen veszélyek megelőzésére és elhárítására keres megol­dást a biztonságpolitikai koncepció — mondotta az ál­lamtitkár. Pongrácz Tibor, a Pénz­ügyminisztérium államtitká­ra bejelentette, hogy a kabi­net módosította az illeték­ekről szóló törvényt. A vál­toztatás értelmében eltörlik a 10 ezer forintos illetékfize­tési kötelezettséget a vissza­­honosításnál és kitelepülés­nél. A kormány ismételten foglalkozott a nemzetiségi és etnikai kisebbségekről szóló törvény tervezetével. Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter beszámolt a Ki­sebbségi Kerekasztallal foly­tatott tárgyalásokról. Ki­emelte, hogy a kisebbségi szervezetek nem fogalmaz­tak meg konkrét szövegmó­dosítást a koncepcióval kap­csolatban, csak általános ész­revételeket tettek. Ezért úgy döntött a kabinet, hogy má­jus végén a törvénytervezetet az Országgyűlés elé terjeszti. 3. oldal A TIZENKETTEK DÖNTÉS ELŐTT Kegyetlen vérengzés Focában Bosznia-Hercegovinában némileg lecsillapodtak a Sza­rajevó birtoklásáért folytatott harcok, s egyelőre nem használják fegyvereiket a stratégiai fontosságú városok­ban szembenálló etnikai csoportok sem. Ugyanakkor Mostar ágyúzása egész éjjel tartott, s álarcos komman­dósok felrobbantották a Bosznia-Hercegovinát Horvát­országgal összekötő utolsó két hidat is — több mint tíz ember meghalt. A jugoszláv hadsereg tegnap­ra virradóra több szlavóniai és az Adriai-tenger partján fekvő horvátországi várost is támadott. A boszniai terület­védelem közlése szerint a Fo­­ca környéki muzulmán fal­vakban a közelmúltban ke­gyetlen vérengzést hajtottak végre a szerb milicisták és a katonai alakulatok A falvak­ban temetetlenül hevernek a holttestek, a fiatalabbakat a hadsereg elhurcolta, az idő­sebbeket a helyszínen leka­szabolták A boszniai hírügy­nökség úgy véli, hogy a jugo­szláv hadsereg a Drina men­tén szerb Krajinát akar ki­alakítani, s minden jel sze­rint a muzulmán lakosság el­­üldözésére, fizikai felszámo­lására törekszik. A h­orvát fővárosban meg­elégedéssel fogadták, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagállamainak magasrangú diplomáciai képviselői hel­sinki nyilatkozatukban nyíl­tan az úgynevezett jugoszláv néphadsereget és a szerb sza­badcsapatokat vádolják a boszniai háború folytatása miatt. Zágrábban úgy tudják, hogy a deklarációt az ameri­kai küldöttség javaslatára fo­gadták el. A portugáliai Guimaraes­­ben tegnap nemhivatalos tárgyalásokat kezdtek az EK-tagállamok külügymi­niszterei Jugoszlávia utódál­lamainak elismeréséről és a bosznia-hercegovinai polgár­­háború befejezéséről. A Ti­­zenkettek képviselői meg­próbálnak közös álláspontot kidolgozni a magát Jugoszlá­via jogutódjának tekintő Szerbia és Montenegró elis­merésének kérdésében, de tisztségviselők szerint való­színűtlen, hogy elismerik az államalakulat függetlensé­gét. Várhatóan megvitatják azt a közös német-francia ja­vaslatot is, amely szerint a világszervezet küldjön béke­fenntartó erőket Boszniába.

Next