Pesti Hírlap, 1992. június (1. évfolyam, 92-117. szám)
1992-06-01 / 92. szám
ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP A Jogi bajvívás Bős—Nagymaros a végkifejlet előtt 5. oldal Nyugtalan gazdaság Diósgyőri egymásra mutogatás 7. oldal Lapok az önámításról (II. rész) PH-Világtükör — Szabad eszmefuttatás a világ országairól 10. oldal Megfulladás előtt egy pillanattal Csökken a főváros zöldterülete 13. oldal Új testvérvárosok MTI* Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Kisvárda vendége volt szombaton, ahol részt vett a település önkormányzati képviselő-testületének ünnepi közgyűlésén. A tanácskozáson fogadták el és írták alá Kisvárda és az erdélyi Kézdivásárhely közötti testvárosi szerződést. Az ünnepségen felszólaló Göncz Árpád kiemelte: a kétoldalú kapcsolatok kialakítása az országok közötti határok átjárhatóságát növelheti, hozzájárulhat a polgárok teljesen szabad utazásához. Reméli, mondta a köztársasági elnök, hogy a nemzeteket elválasztó határok rövid időn belül jelképessé válnak, Európa teljes jogú tagjai lesznek a kelet-európai országok is. Ma kezdődik a vita PH-INFORMÁCIÓ Információink szerint az Országgyűlés mai plenáris ülésén megkezdődik a vita a koalíciós pártok állásfoglalásáról, amely Göncz Árpád köztársasági elnök hatáskörének alkotmányos gyakorlásáról szól, s a kedd délutáni határozathozatalok között már sor kerülhet elfogadására is. Az Országgyűlés Alkotmányügyi és Törvény-előkészítési Bizottsága támogatja a nyilatkozat tárgyalását. Erről kétharmados többséggel döntöttek a bizottság tagjai még hétközben. Június 4-én az Alkotmánybizottság zárt ülésen tárgyalja Antall József kérdéseit, amelyre a miniszterelnökön kívül meghívást kapott Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Balsai István igazságügy-miniszter és Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. AZONNALI ÉS ÁTFOGÓ SZANKCIÓK A HÁBORÚ MIATT Blokád alatt Kis-Jugoszlávia MAGYARORSZÁG A BETERJESZTŐK KÖZÖTT Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton este New Yorkban átfogó megszorító intézkedéseket hozott Szerbia és Montenegró ellen. Az erről szóló határozatot 13 szavazattal hozták, Kína és Zimbabwe tartózkodott a szavazástól. A testület elnöki tisztét jelenleg Ausztria tölti be. Az azonnali hatállyal életbe lépő tilalomcsomag csaknem teljes kereskedelmi embargót és az olajszállítások leállítását irányozza elő. Emberiesség szempontból csupán az élelmiszerek és gyógyszerek képeznek kivételt. A dokumentum értelmében megszűnik a Belgráddal való légiforgalom, befagyasztják Szerbia és Montenegró külföldi javait, leállítják a pénzügyi ügyleteket, megszakítják a sport-, a kulturális és tudományos kapcsolatokat. Az ENSZ tagállamai emellett drasztikusan csökkentik belgrádi külföldi képviseleteik személyi állományát. Oroszország, a szerbellenes szankciók eddigi ellenzője szintén megszavazta a határozatot. Kína, lévén a Biztonsági Tanács állandó tagja, vétójával szintén megakadályozhatta volna a szankciók elfogadását, ám Peking a tartózkodást választotta. A határozati javaslatot egyébként Magyarország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium és Marokkó terjesztette elő. A jugoszláv vezetés az embargó elfogadásának megakadályozására az utolsó pillanatban indítványozta, hogy a délszláv válság megoldására hívjanak össze nemzetközi békekonferenciát, de a javasFOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG latot a testület már nem vette figyelembe. Slobodan Milosevic szerb elnök szerint Szerbiának a szankciókkal kell fizetnie azért, mert támogatja a határain kívül élő szerbeket. A szerb vezető merő értelmetlenségnek nevezte azt, hogy Szerbia agresszor Boszniában, s kijelentette: az igazsággal küzd majd a szankciók ellen. Vladislav Jovanovic szerb külügyminiszter szintén elutasította a Szerbia felelősségével kapcsolatos nyugati állásfoglalásokat. Az ENSZ BT által elfogadott gazdasági büntetőintézkedések ellenére a szerb szabadcsapatok tegnap is lőtték Szarajevót. A harcoló szerb, horvát és bosnyák erők ugyanakkor tűzszünetben állapodtak meg, amely ma délután hat órakor lép érvénybe. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem volt vita a szavazást illetően: a tartózkodók mellett — ellenvetés nélkül — 13-an voksoltak a Kis-Jugoszláviát érintő szankciókra Háromnapos Országgyűlés A hosszú és időigényes munkára, a nagy mennyiségű törvényjavaslatra tekintettel e héten ismét három napon át ülésezik az Országgyűlés plénuma. Vita a köztársasági elnök hatáskörének alkotmányos gyakorlásáról szóló országgyűlési nyilatkozatjavaslat ügyében — ez lesz a parlament mai ülésének első napirendi pontja, amennyiben a Ház azt megszavazza — a házbizottság ülésén ugyanis nem alakult ki egyetértés. Várhatóan ügyrendi vita is kibontakozik. Jánosi György (MSZP) önálló indítványt nyújtott be a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére tavaly elfogadott törvény módosítása érdekében. A képviselő javaslata szerint azokat a volt egyházi ingatlanokat, amelyek közcélokat szolgálnak (iskolák, művelődési házak) ne adják vissza, ezek helyett az egyházak kapjanak más épületeket. A mai ülés napirendjén szerepel még a nyugdíjemelés, a devizagazdálkodás, az elmúlt rendszer társadalmi szervezeteinek vagyonelszámoltatása, a postatörvény vitája, a Dorogi Szénbánya Vállalat támogatása és a nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat. Holnap a munkavállalói résztulajdonosi program, a médiatörvényről és a frekvenciagazdálkodásról szóló jogszabálytervezet vitája tölti ki a délelőtti programot. A szokásos interpellációk és kérdések után várhatóan az esti órákba nyúlóan szavaznak majd a képviselők: 16 törvény, illetőleg határozati javaslat sorsáról döntenek. Ezek között szerepel a Göncz Árpád hatáskörével kapcsolatos nyilatkozattervezet is. Szerdán az adatvédelemmel kapcsolatos két törvényjavaslat általános vitája folytatódik. ROMÁNIA (HETILAP): 20 la). TÁRCAKÖZI EMBARGÓ BIZOTTSÁG ALAKULT Magyar lépések az ENSZ-döntés nyomán A magyar kormány álláspontjáról és döntéséről az ENSZ-embargó ügyében Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője vasárnap késő délután a következő nyilatkozatot juttatta el a Magyar Távirati Irodához. A tájékoztatás szerint a magyar kormány a miniszterelnök közvetlen irányításával az ENSZ Biztonsági Tanácsának összeülésétől kezdve folyamatosan tartja az érintkezést az érdekeltekkel, és az alábbi nyilatkozatot teszi közzé: A magyar kormány üdvözli a jelenleg osztrák elnökség alatt álló ENSZ Biztonsági Tanácsának a Szerbia és Montenegró elleni szankciókat elrendelő határozatát, melynek — egyetlen térségbeli országként, több állam óhajára — maga is társszerzőjévé vált. A határozatot Magyarország olyan nagy horderejű lépésnek tartja, amely a kibontakozást segíti elő, sőt annak az adott helyzetben elkerülhetetlen, elengedhetetlen eszköze. A kormány a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően jár el, teljes körben érvényesíti a testület által elfogadott szankciókat. Számít arra, hogy a nemzetközi közösség minden tagja ennek megfelelően cselekszik. 3. oldal BELGRÁD MEG AKARJA MUTATNI Szavazás a szankciók árnyékában FRIEDRICH ANNA, ÚJVIDÉK A Szerbia és Crna Gora által megalakított új Jugoszláviában tegnap választásokat tartottak, amelyet beárnyékolt a tény, hogy a Biztonsági Tanács erre az alkalomra időzítette a két köztársaság megbüntetését A szerbiai szavazóhelyeken, ahol az új Jugoszláv Szövetségi Köztársaság parlamentjére és a helyi önkormányzatokra szavaztak, a megkérdezettek úgy nyilatkoztak: azért szavaznak, mert remélik, hogy most Jugoszlávia megmutatja a világnak, hogy valóban létezik. A választásokat bojkottáló polgárok viszont Belgrádban béketüntetést tartottak, ahol ismételten lemondásra szólították fel Slobodan Milosevic szerb köztársasági elnököt. A tüntetésen Vuk Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője kijelentette: a szankciókkal a szerbiai rezsimet, nem az egész szerb népet kellene büntetni A szerb népre hivatkozott Milosevic is, aki délelőtt 9 órakor jelent meg Belgrád előkelő negyedében, a Dedinjen levő szavazóhelységben. Ezúttal felesége, Mirjana Markovic , aki a mostani választási kampányban a Kommunista Szövetség—Mozgalom Jugoszláviáért nevű párt színeiben vett részt — nem volt a társaságban. Milosevic elnök úgy nyilatkozott, hogy a mostani választásokon meg kell alakítani az új Jugoszlávia szerveit, hiszen ettől függ a viszony a szomszédos országokkal. 2. oldal Bosnyák visszhang Bosznia-Hercegovina nagy győzelmének értékelte a Szerbia és Montenegro elleni ENSZ-embargót Alija Izetbegovic bosnyák elnök egy helyi lapnak adott nyilatkozatában. A Biztonsági Tanács határozata, amely „egyúttal az agresszor politikai és erkölcsi vereségét jelenti”, lehetővé teszi Bosznia-Hercegovina számára függetlensége, területi integritása és szabadsága megőrzését - idézte őt az AFP. Izetbegovic szerint a fejlemények a szerb vezetés fasiszta és soviniszta politikája végének kezdetét is jelentik. VIDÁM VASÁRNAP. Még a nap is mosolygósan sütött tegnap a gyerekekre, akik élvezték azt a sok-sok szórakozást, játékot, amit a felnőttek kitaláltak számukra. Az országban mindenütt rendeztek gyermeknapi programokat. FOTÓ: MTI / RÓZSAHEGYI TIBOR