Pesti Hírlap, 1992. június (1. évfolyam, 92-117. szám)

1992-06-01 / 92. szám

ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP ­ A Jogi bajvívás Bős—Nagymaros a vég­kifejlet előtt 5. oldal Nyugtalan gazdaság Diósgyőri egymásra mu­togatás 7. oldal Lapok az önámításról (II. rész) PH-Világtükör — Sza­bad eszmefuttatás a vi­lág országairól 10. oldal Megfulladás előtt egy pillanattal Csökken a főváros zöld­területe 13. oldal Új testvérvárosok MTI* Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Kisvárda vendége volt szombaton, ahol részt vett a település ön­kormányzati képviselő-testü­letének ünnepi közgyűlésén. A tanácskozáson fogadták el és írták alá Kisvárda és az er­délyi Kézdivásárhely közötti testvárosi szerződést. Az ünnepségen felszólaló Göncz Árpád kiemelte: a két­oldalú kapcsolatok kialakítá­sa az országok közötti hatá­rok átjárhatóságát növelheti, hozzájárulhat a polgárok teljesen szabad utazásához. Reméli, mondta a köztár­sasági elnök, hogy a nemze­teket elválasztó határok rö­vid időn belül jelképessé válnak, Európa teljes jogú tagjai lesznek a kelet-európai országok is. Ma kezdődik a vita PH-INFORMÁCIÓ Információink szerint az Or­szággyűlés mai plenáris ülé­sén megkezdődik a vita a ko­alíciós pártok állásfoglalásá­ról, amely Göncz Árpád köz­­társasági elnök hatásköré­nek alkotmányos gyakorlásá­ról szól, s a kedd délutáni ha­tározathozatalok között már sor kerülhet elfogadására is. Az Országgyűlés Alkot­mányügyi és Törvény-előké­szítési Bizottsága támogatja a nyilatkozat tárgyalását. Er­ről kétharmados többséggel döntöttek a bizottság tagjai még hétközben. Június 4-én az Alkot­mánybizottság zárt ülésen tárgyalja Antall József kérdé­seit, amelyre a miniszterel­nökön kívül meghívást ka­pott Göncz Árpád köztár­sasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke, Balsai István igazság­ügy-miniszter és Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. AZONNALI ÉS ÁTFOGÓ SZANKCIÓK A HÁBORÚ MIATT Blokád alatt Kis-Jugoszlávia MAGYARORSZÁG A BETERJESZTŐK KÖZÖTT Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton este New Yorkban átfogó megszorító intézkedéseket hozott Szer­bia és Montenegró ellen. Az erről szóló határozatot 13 szavazattal hozták, Kína és Zimbabwe tartózkodott a szavazástól. A testület elnöki tisztét jelenleg Ausztria tölti be. Az azonnali hatállyal életbe lépő tilalomcsomag csaknem teljes kereskedelmi embar­gót és az olajszállítások leál­lítását irányozza elő. Embe­riesség szempontból csupán az élelmiszerek és gyógysze­rek képeznek kivételt. A do­kumentum értelmében meg­szűnik a Belgráddal való légi­forgalom, befagyasztják Szerbia és Montenegró kül­földi javait, leállítják a pénz­ügyi ügyleteket, megszakít­ják a sport-, a kulturális és tudományos kapcsolatokat. Az ENSZ tagállamai emellett drasztikusan csökkentik belgrádi külföldi képviselete­ik személyi állományát. Oroszország, a szerb­elle­nes szankciók eddigi ellenző­je szintén megszavazta a ha­tározatot. Kína, lévén a Biz­tonsági Tanács állandó tagja, vétójával szintén megakadá­lyozhatta volna a szankciók elfogadását, ám Peking a tar­tózkodást választotta. A ha­tározati javaslatot egyébként Magyarország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium és Marokkó terjesztette elő. A jugoszláv vezetés az embargó elfogadásának megakadályo­zására az utolsó pillanatban indítványozta, hogy a dél­szláv válság megoldására hívjanak össze nemzetközi békekonferenciát, de a javas­FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG latot a testület már nem vet­te figyelembe. Slobodan Milosevic szerb elnök szerint Szerbiának a szankciókkal kell fizetnie azért, mert támogatja a hatá­rain kívül élő szerbeket. A szerb vezető merő értelmet­lenségnek nevezte azt, hogy Szerbia agresszor Boszniá­ban, s kijelentette: az igaz­sággal küzd majd a szankciók ellen. Vladislav Jovanovic szerb külügyminiszter szin­tén elutasította a Szerbia fe­lelősségével kapcsolatos nyu­gati állásfoglalásokat. Az ENSZ BT által elfoga­dott gazdasági büntetőin­tézkedések ellenére a szerb szabadcsapatok tegnap is lőtték Szarajevót. A harcoló szerb, horvát és bosnyák erők ugyanakkor tűzszü­netben állapodtak meg, amely ma délután hat óra­kor lép érvénybe. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem volt vita a szavazást illetően: a tartózkodók mellett — ellenvetés nélkül — 13-an voksoltak a Kis-Jugoszláviát érintő szankciókra Háromnapos Országgyűlés A hosszú és időigényes munkára, a nagy mennyiségű törvényjavaslatra tekintettel e héten ismét három na­pon át ülésezik az Országgyűlés plénuma. Vita a köztársasági elnök hatáskörének alkotmányos gyakorlásáról szóló ország­­gyűlési nyilatkozatjavaslat ügyében — ez lesz a parla­ment mai ülésének első napi­rendi pontja, amennyiben a Ház azt megszavazza — a házbizottság ülésén ugyanis nem alakult ki egyetértés. Várhatóan ügyrendi vita is kibontakozik. Jánosi György (MSZP) önálló indítványt nyújtott be a volt egyházi ingatlanok tu­lajdoni helyzetének rendezé­sére tavaly elfogadott tör­vény módosítása érdekében. A képviselő javaslata szerint azokat a volt egyházi ingat­lanokat, amelyek közcélokat szolgálnak (iskolák, művelő­dési házak) ne adják vissza, ezek helyett az egyházak kapjanak más épületeket. A mai ülés napirendjén szerepel még a nyugdíjeme­lés, a devizagazdálkodás, az elmúlt rendszer társadalmi szervezeteinek vagyonelszá­moltatása, a postatörvény vi­tája, a Dorogi Szénbánya Vállalat támogatása és a nemzeti gondozásról szóló törvényj­avaslat. Holnap a munkavállalói résztulajdonosi program, a médiatörvényről és a frek­venciagazdálkodásról szóló jogszabálytervezet vitája töl­ti ki a délelőtti programot. A szokásos interpellációk és kérdések után várhatóan az esti órákba nyúlóan szavaz­nak majd a képviselők: 16 törvény, illetőleg határozati javaslat sorsáról döntenek. Ezek között szerepel a Göncz Árpád hatáskörével kapcso­latos nyilatkozattervezet is. Szerdán az adatvédelemmel kapcsolatos két törvényja­vaslat általános vitája folyta­tódik. ROMÁNIA (HETILAP): 20 la). TÁRCAKÖZI EMBARGÓ BIZOTTSÁG ALAKULT Magyar lépések az ENSZ-döntés nyomán A magyar kormány álláspontjáról és döntéséről az ENSZ-embargó ügyében Herman János, a Külügymi­nisztérium szóvivője vasárnap késő délután a következő nyilatkozatot juttatta el a Magyar Távirati Irodához. A tájékoztatás szerint a ma­gyar kormány a miniszterel­nök közvetlen irányításá­val az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának összeülésétől kezd­ve folyamatosan tartja az érintkezést az érdekeltekkel, és az alábbi nyilatkozatot te­szi közzé: A magyar kormány üdvöz­li a jelenleg osztrák elnökség alatt álló ENSZ Biztonsági Tanácsának a Szerbia és Montenegró elleni szankció­kat elrendelő határozatát, melynek — egyetlen térség­beli országként, több állam óhajára — maga is társ­szerzőjévé vált. A határoza­tot Magyarország olyan nagy horderejű lépésnek tartja, amely a kibontakozást segíti elő, sőt annak az adott hely­zetben elkerülhetetlen, elen­gedhetetlen eszköze. A kor­mány a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően jár el, teljes körben érvénye­síti a testület által elfogadott szankciókat. Számít arra, hogy a nemzetközi közös­ség minden tagja ennek meg­felelően cselekszik. 3. oldal BELGRÁD MEG AKARJA MUTATNI Szavazás a szankciók árnyékában FRIEDRICH ANNA, ÚJVIDÉK A Szerbia és Crna Gora által megalakított új Jugoszláviá­ban tegnap választásokat tar­tottak, amelyet beárnyékolt a tény, hogy a Biztonsági Ta­nács erre az alkalomra időzí­tette a két köztársaság meg­büntetését A szerbiai szava­zóhelyeken, ahol az új Jugo­szláv Szövetségi Köztársaság parlamentjére és a helyi ön­­kormányzatokra szavaztak, a megkérdezettek úgy nyilat­koztak: azért szavaznak, mert remélik, hogy most Jugoszlá­via megmutatja a világnak, hogy valóban létezik. A választásokat bojkottáló polgárok viszont Belgrádban béketüntetést tartottak, ahol ismételten lemondásra szólí­tották fel Slobodan Milosevic szerb köztársasági elnököt. A tüntetésen Vuk Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője kijelentette: a szank­ciókkal a szerbiai rezsimet, nem az egész szerb népet kel­lene büntetni A szerb népre hivatkozott Milosevic is, aki délelőtt 9 óra­kor jelent meg Belgrád előkelő negyedében, a Dedinjen levő szavazóhelységben. Ezúttal felesége, Mirjana Markovic , aki a mostani választási kam­pányban a Kommunista Szö­vetség—Mozgalom Jugoszlá­viáért nevű párt színeiben vett részt — nem volt a társaság­ban. Milosevic elnök úgy nyi­latkozott, hogy a mostani vá­lasztásokon meg kell alakítani az új Jugoszlávia szerveit, hi­szen ettől függ a viszony a szomszédos országokkal. 2. oldal Bosnyák visszhang Bosznia-Hercegovina nagy győzelmének értékelte a Szerbia és Montenegro el­leni ENSZ-embargót Alija Izetbegovic bosnyák elnök egy helyi lapnak adott nyilat­kozatában. A Biztonsági Tanács hatá­rozata, amely „egyúttal az agresszor politikai és erkölcsi vereségét jelenti”, lehetővé teszi Bosznia-Hercegovina számára függetlensége, terü­leti integritása és szabadsága megőrzését - idézte őt az AFP. Izetbegovic szerint a fej­lemények a szerb vezetés fasiszta és soviniszta politi­kája végének kezdetét is je­lentik. VIDÁM VASÁRNAP. Még a nap is mosolygósan sütött tegnap a gyerekekre, akik élvezték azt a sok-sok szórakozást, játékot, amit a felnőttek kitaláltak szá­mukra. Az országban mindenütt rendeztek gyermeknapi programokat. FOTÓ: MTI / RÓZSAHEGYI TIBOR

Next