Pesti Hírlap, 1992. december (1. évfolyam, 247-271. szám)
1992-12-01 / 247. szám
ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP Megmozdul az őshüllő? Kalapis Rókus a balkáni válságról és Amerika ébredéséről 2. oldal A magyarok szent madara sem segített Még egyszer Göncz Árpád és a kopaszok elmaradt találkozójáról 4. oldal Nekünk könnyű liberálisnak lenni Bartos Ferenc váci kereszténydemokrata polgármester közszolgálatról és elkötelezettségről 6. oldal Cinkeméretű turulmadár Sellei Andor vezércikke a félelemgerjesztés stratégáiról 9. oldal PLENÁRIS ÜLÉS JÖVŐ évi kulcskérdések B.I. Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén napirend előtt Bereczki Vilmos bejelentette, hogy a kisgazda 8-ak közül a függetlenek közé ül át.(Erről lapunk 4. oldalán részletesen beszámolunk.) A jövő évi költségvetés részletes vitájának újbóli megnyitását éles vita előzte meg. Az ellenzék kétszer is távol maradt a szavazástól a költségvetési bizottságnak a rádió és tv finanszírozásával kapcsolatos indítványa miatt. A két intézmény költségvetését a szakbizottság ugyanis a kormány hatáskörébe kívánja utalni. Kulin Ferenc, a kulturális bizottság elnöke tájékoztatta a képviselőket, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, mert a médiatörvény decemberben elfogadásra kerülhet, és az rendezi a felügyelet valamennyi kérdését. Késő este született meg az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat fölötti név szerinti szavazás eredménye: 157 képviselő szavazott igennel, 129 nemmel és 11-en tartózkodtak. Mozgó állóháború Lejárt a törvény határideje A tegnap lejárt az Alkotmánybíróság által megszabott határidő a rádióról és a televízióról rendelkező törvény megalkotására. A hónapok óta dúló médiaháború azonban akadályozta a törvény megszületését. Debreczeni József (MDF), Balázsi Tibor (MDF) és Fodor Tamás (SZDSZ) képviselőkkel beszélgettünk a törvény további sorsáról és a média aktuális kérdéseiről. BEDNÁRIK IMRE Debreczeni József: — Az Alkotmánybíróság nem teremthet exlex állapotot, nem iktathatja ki a jelenlegi szabályozást addig, amíg meg nem születik a törvény, ami már igen előrehaladott állapotban a Kulturális Bizottság előtt van. Remény van arra azonban, hogy decemberben végső állapotában az Országgyűlés elé kerüljön. — Tehát az 1974-es rendelet, amely biztosítja a kormány felügyeletét, még mindig életben van ? — Mindaddig, míg azt nem helyezik hatályon kívül, érvényes. Éppen az Alkotmánybíróság fogalmazott úgy: a jogállamiság egyik alapfeltétele a jogfolytonosság, s amíg az új törvények nem születnek meg, a régiek hatályban maradnak és megtartandók. 3. oldal KÉPVISELŐK A FEGYELMIRŐL A Csurka-szárny erősödik? A. G. P. Haraszti Miklós, az Országgyűlés kulturális bizottságának tagja, a Szabad Demokraták Szövetségének médiaszakértője: — Az utóbbi hetek folyamatába beleillik ez az akció. Az Alkotmánybíróság annak idején azzal a feltétellel hagyta érvényben az előző sajtótörvényt, hogy azzal a kormány nem fog visszaélni. Ennek határideje azonban ma lejárt, így kézenfekvő, hogy most jöttek elő ezzel az akcióval. Véleményünk szerint ez mindenképpen a kormányon belüli Csurka-féle szárny megerősödését jelzi. Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője: — Haraszti Miklós véleménye nem érdekel Ez a gazdasági vizsgálat régóta tart, és a tények magukért beszélnek. Ennél többet nem kívánok foglalkozni a dologgal. Mátyás neve törölve! Georghe Funar, Kolozsvár polgármestere úgy döntött, hogy a saját módján ünnepli meg december elsejét. A kolozsvári Mátyás-szobor talapzatáról levétette a Mathias Rex feliratot. Jó pár ember körbevette a szobrot, hogy védelmezze, de ezeket karhatalommal oszlatták szét. Párizsban is Bős A bősi erőmű körül kialakult vita is szerepel a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésének tegnap Párizsban megnyílt ülésszakán. Az unió politikai bizottságának jelentése felszólítja Magyarországot és Szlovákiát, hogy a brüsszeli szerződésben meghatározott elveknek megfelelően keressék a közvetítést. MARTONYI JÁNOS HELYZETÉRTÉKELÉSE Csak a remény marad GULYÁS L. ISTVÁN Ha a londoni megállapodást a cseh-szlovák fél betartja, a bősi kérdésben olyan átmeneti megoldás születhet, amely a Nemzetközi Bíróság ítéletéig biztosíthatná a vízellátást hazánk számára, illetve megálljt parancsolna a természeti katasztrófa elterjedésének — mondta tegnapi nemzetközi sajtóértekezletén Martonyi János. A külügyi államtitkár hangsúlyozta: ebben csak reménykedhetünk. „Némi haladásnak” nevezte, hogy a cseh-szlovákok megerősítették hajlandóságukat hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság kezébe adják a végső döntést. Ezen a héten egyébként Budapesten újabb találkozóra kerül sor a kompromisszum meghozatala érdekében. 3.oldal Fegyelmi előtt Hankiss Elemér A kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 45. paragrafus (1) bekezdése, illetőleg a 46. paragrafus (1) bekezdése alapján gazdálkodás körében fennálló kötelezettségek megszegése miatt fegyelmi eljárást indított dr. Hankiss Elemérrel, a Magyar Televízió elnökével szemben. A fegyelmi eljárás vizsgálóbiztosának a kormány dr. Balsai István igazságügy-minisztert jelölte ki. * * * — A televízió autonómiája elleni újabb támadásként értékelem a kormány lépését — nyilatkozta érdeklődésünkre Hankiss Elemér. — Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a kormánynak joga van ellenem fegyelmit indítani, ezért az eljárás törvényességét jogászaim vizsgálják. Ha azonban jogszerű az eljárás, állok elébe. * * * — A kormány olyan információk birtokába jutott, amelyek kivizsgálást indokoltak, ezért kezdődött fegyelmi eljárás — mondta Kijdi József ii államtitkár. Hangsúlyozta: a kormány felügyeleti jogköréből adódó kötelezettsége a gazdálkodási szabályszegések kivizsgálása. Ez nincs összefüggésben a médiaháború fejleményeivel, hiszen — mint az államtitkár rámutatott — az eljárást akkor is meg kellett volna indítani, ha Göncz Árpád köztársasági elnök aláírja Hankiss Elemér fölmentését. Javuló mérleg V ZS. Az idei esztendő első tíz hónapjában nem történt alapvető tendenciaváltozás külkereskedelmünkben; kivitelünk reálmértékben mintegy 6 százalékkal növekedett, importunk pedig 8-10 százalékkal csökkent, míg a kereskedelmi mérleg lényegesen jobb lett, mint a tavalyi év hasonló időszakában — közölte Berényi Lajos külgazdasági minisztériumi államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján. Az is elhangzott: mintegy 1,2 milliárd dolláros a kereskedelmi mérleg javulása, ám nominál értékben még mindig 433 millió dolláros passzívumot mutatnak a statisztikák. Exportunkban a legnagyobb növekedést — több mint 20 százalékosat — az EK országaival értük el, de számottevő — 15 százalékos — a volt szocialista országokba irányuló kivitelünk növekedése is. Kuncog az új krajcár Márciustól már új fémpénzeket csörgethetünk a zsebünkben. Cikkünk a 7. oldalon mtt-fotó: Balaton József ERŐSZAKHULLÁM NÉMETORSZÁGBAN Izraeli tiltakozás Az izraeli parlament küldöttsége a németországi szélsőjobboldali kilengések miatt lemondta erre a hétre tervezett bonni látogatását. Közben a német főügyész jelezte: minden bizonnyal megtalálták a möllni gyújtogatás tetteseit. Mindenesetre a jeruzsálemi kormány elítélte a németországi erőszakhullámot. A német evangélikus egyház elnöke J Engelhardt püspök is felszólalt az idegengyűlölet megnyilvánulásai ellen. Lipcsei utcarészlet a jobboldaliak randalírozása után FOTÓ: MTI SZLOVÉN VENDÉG BUDAPESTEN Kormányfők négyszemközt Antall József miniszterelnök meghívására ma munkalátogatást tesz Magyarországon Janez Drnovsek, a Szlovén Köztársaság miniszterelnöke. A találkozó legfontosabb eseménye — a délelőtti négyszemközti megbeszélés után — a Szlovén—Magyar Államközi Alapszerződés aláírása, amelyet követően többek közt Göncz Árpád köztársasági elnök fogadja a magasrangú külföldi vendéget. Janez Drnovsek látogatása a két ország közötti egyre élénkebb együttműködés eredménye, mely 1992. január 15-e óta vett új lendületet, amikor is Magyarország elismerte a volt jugoszláv tagköztársaság függetlenségét. Az együttműködés minden térre kiterjedő, különös hangsúllyal a kisebbségi kérdésen és a közlekedés fejlesztésén, amihez elsősorban új határátkelőhelyek nyitása szükséges. Ebben Magyarország különösképp érdekelt, lévén Szlovénia az egyik lehetséges kivezető út a tengerre. Egyébként miniszterelnöksége mellett Janez Drnovsek jelenleg a Liberális Demokrata Párt elnöke. NEMZETI ÜNNEP GYULAFEHÉRVÁROTT Elemében a szélsőség SZODY ZOLTÁN, CSÍKSZEREDA 1918. december 1. „nagy nap” a román történelemben. Ezen a napon szavazta meg a gyulafehérvári „népgyűlés” Erdély „egyesülését” Romániával, és az 1989-es események óta december elseje nemzeti ünnep. Betölti azt az űrt, melyet a vörös augusztus 23-ának kiesése okozott. Az ünnepi előkészületeket Tom Lantos szenátor látogatása szakította félbe, Clinton elnök képviselője előtt mégsem lehetett nacionalista frázisokat puffogtatni. Lantos azonban már elhagyta az országot. A román parlament egy nappal az ünnepség előtt közös ülésen emlékezett meg 1918-ról. Az csak természetes, hogy a szószéket C.V. Tudor és Adrian Paunescu újra arra használta, hogy magyarellenes célzásokkal telitűzdelt beszédekkel növeljék népszerűségüket. 2. oldal ÁLTALÁNOS KÁOSZ SZERBIÁBAN Kommunista cselek M. G. Tizenhárom politikus jelöltette magát a szerb elnöki tisztségre, de közülük csak Milosevic eddigi szerb államfőnek van esélye. A kommunisták ugyanis elérték, hogy Panic jugoszláv miniszterelnök se kerüljön a jelöltek listájára. Kitalálták, hogy ez törvényellenes, mert nem élt legalább egy évig Szerbiában! Közben szűkült a Panickormány tábora: tegnap benyújtotta lemondását Kovács Oszkár miniszterelnök-helyettes is. Ő a harmadik kabinettag, aki távozik, nyilvánvalóan azért, mert Milosevic pártjának tagja. Kis-Jugoszlávia szerte pedig már harmadik napja tart az állami ünnep. Munkaszünet van, mert a titói Jugoszlávia november 29-én alakult meg 1943- ban. De, hogy mi köze a mostani szerb vérengző kommunista rendszernek ehhez? Amúgy Boszniából továbbra is harci jelentések érkeznek, noha vasárnap éjfélkor életbe lépett a ki tudja hányadik tűzszünetet.