Pesti Hírlap, 1993. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02 / 1. szám
CSEHSZLOVÁKIA NINCS TÖBBÉ Válás sörrel és pezsgővel ÖRÖM ÉS ÜRÖM VEGYESEN A POHÁRBAN Szilveszter napján nem csupán az óévet, hanem magát Csehszlovákiát is búcsúztatták Csehország és Szlovákia lakói: a közös állam, 74 évi és 65 napi fennállás után, megszűnt létezni. December 31-én tették közzé Pozsonyban a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (parlamentjének) nyilatkozatát, amely szerint a Szlovák Köztársaság szuverén, önálló jogállam, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság egyik utódállama. MUNKATÁRSUNKTÓL Szlovákia kész arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja legyen, és hajlandó teljesíteni mindazokat a kötelezettségeket, amelyek ebből a tagságból fakadnak. A Szlovák Köztársaság egyúttal kinyilvánította érdekeltségét abban, hogy tagságot nyerjen az Európa Tanácsban, valamint részes államává váljék az alapvető emberi szabadságjogok védelméről megkötött európai egyezségnek. A szlovák parlamenti nyilatkozat megszövegezői utaltak arra: a Szlovák Köztársaság, a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségek vállalásával, megerősíti, hogy pluralista demokráciában kíván élni, és tiszteletben kívánja tartani az alapvető emberi és polgári szabadságjogokat. Szlovákia kész felvenni és fejleszteni a diplomáciai kapcsolatokat a világ valamennyi demokratikus államával. E kapcsolatok alapját a barátság, a kölcsönös tiszteleten nyugvó békés együttélés, az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a politikai függetlenség és az államhatárok sérthetetlensége képezi — szögezte le a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának nyilatkozata. Ugyancsak az elmúlt év utolsó napján Pozsonyban tárgyalt egymással Jozef Tuchyna szlovák és Jan Rumiesch belügyminiszter. Aláírták azokat az utolsó megállapodásokat, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy Újév napján teljesen tisztázottak legyenek a viszonyok a két tárca között. A találkozó befejeztével tartott sajtóértekezleten Tuchyna elmondta: a két új, önálló köztárasaság várja, hogy felvegyék az Interpol tagállamai közé. Ennek előfeltétele az ENSZ-tagság. Addig is közös Interpol-irodát hoznak létre Prágában. Egyelőre nincs szükség arra, hogy határőrség vigyázza a cseh-szlovák határt — mondta Tuchyna. 2. oldal (A témáról vezércikkünk a 9. oldalon) Katonák díszkísérete az új köztársasági zászló felvonásához Pozsonyban fotó: mh ÚJÉVI BESZÉLGETÉS SZLOVÁKIÁRÓL Történelmi pillanatot élünk Dr. Halzl József, a Magyar Villamos Művek Rt. vezérigazgatója a három éve megalakult Rákóczi Szövetség elnöke. A szervezet a csehszlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákság szolgálatát, valamint a két nép barátságának elmélyítését tűzte ki célul. Beszélgetésünkre Csehszlovákia szétválása adott okot. PH-INTERJÚ — Ön, mint a szövetség elnöke, milyen érzésekkel élte meg január elsejét, az önálló szlovák állam létrejöttének napját? — A rokonszenv és az aggodalom érzései keverednek bennem. Rokonszenv azok iránt, akik Szlovákában első ízben élik át az önálló államiság örömét és ettől külföldön a szlovákok ismeretségének és presztízsének növekedését várják, odahaza pedig új lelki-szellemi energiákat remélnek a szlovák nép szebb jövőjének felépítéséhez. Magam is gyakran méltatlankodva szoktam reagálni, amikor akár odahaza, akár a nagyvilágban Csehszlovákiáról szólván az emberek csak esetiekről beszélnek, mintha szlovákok nem is léteznének. A szlovákok jogos nemzeti aspirációinak először a magyarok — a XIX. század közepétől kezdve — majd a csehek — az I. világháború után egészen napjainkig — emeltek gátat. Együttérzek azokkal, akik végre érvényesíteni akarják a szlovákság számára az önrendelkezési jogot. 5. oldal Főkonzulátusból nagykövetség A Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulátusa tegnap nagykövetséggé lépett elő. Erre annak következményeként került sor, hogy a Magyar Köztársaság elismerte a január elsejétől önállóvá vált Szlovák Köztársaságot. Az eddigi magyar főkonzulátus élén a korábbi főkonzul, Boros Jenő ideiglenes megbízottként vezeti tovább a magyar diplomácia pozsonyi kirendeltségét. A magyar képviselet épületén tegnap reggel szerény ünnepség keretében helyezték el a nagykövetséget jelző táblát. Orosz—grúz tárgyalások Elégedetten nyilatkozott moszkvai tárgyalásainak eredményeiről Tengiz Kitovani grúz védelmi miniszter, amelynek során Pavel Gracsovval a Grúziában állomásozó orosz csapatok státusával, az orosz fegyverek és haditechnika egy részének Grúzia részére történő átadásával és az abháziai helyzettel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A találkozó részét képezi annak a tárgyalássorozatnak, amelynek során az orosz—grúz barátsági és együttműködési szerződést dolgozzák ki a felek. A következő fordulóra január 20-án kerül majd sor Tbilisziben. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Kitovani nem emelt kifogást az orosz csapatok grúziai jelenléte ellen, azonban ragaszkodott ahhoz, hogy kivonják őket a grúz—abház válságövezetből. Gracsov ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy csapataik nem vesznek részt a harcokban, kivonásukhoz pedig kormányközi döntés szükséges. PANIC AMERIKÁBA UTAZOTT Csetnik fenyegetőzés A Szerb Radikális Párt nem kezdett tárgyalásokat a szocialista párttal a köztársasági kormányban való részvételről — jelentette ki Vojislav Seselj, a párt elnöke. A szélsőséges nézeteiről ismert politikus elmondta, hogy a köztársasági választásokon elért sikere után a párt vezetősége felhatalmazta őt a koalíciós tárgyalások megkezdésére, azonban a szervezet nem tartaná tragikusnak, ha a radikálisok formálisan végül is nem vennének részt a kormányzásban. Ha viszont részt kapunk a hatalomból, akkor mindenképpen letartóztatjuk Milan Panicot — fenyegetőzött. Kifejtette elképzelését a szerbiai pártok és szervezetek politikai hovatartozásáról és jellegéről is. Eszerint a kommunista pártok a szélsőbaloldalt képviselik, míg a Slobodan Milosevic vezette szocialista párt a mérsékelten baloldali politikai szervezetek közé tartozik. Saját pártját a mérsékelten jobboldali szervezetek közé sorolta, míg a Vuk Draskovic vezette ellenzéki pártszövetséget szélsőjobboldali csoportnak nevezte. Milan Panic leváltott jugoszláv miniszterelnök ugyanakkor az Egyesült Államokba utazott. Az üzletember-politikus a Bush- és a Clinton-kormányzat képviselőivel is találkozik majd. Útjának fő célja, hogy lebeszélje az amerikai politikusokat a boszniai válságba való katonai beavatkozás tervéről. A jugoszláv hírügynökség szerint Milan Panicsnár felvette a kapcsolatot Bill Clintonnal, az Egyesült Államok január közepén hivatalba lépő új elnökével. ÚJÉVI MISE A szentatya üzenete A bosznia-hercegovinai polgárháború befejezését sürgette újévi miséjén II. János Pál pápa. A Szent Péter-bazilikában pontifikált szertartáson a katolikus egyházfő felhívta a figyelmet arra, hogy csökkent ugyan a nukleáris pusztítás veszélye, de a béke áldása még nem érkezett el mindenhová. „Földrészünkön, de különösen a Balkán térségében nem múlt el a pusztító háború és az erőszak veszélye. Távol tarthatja-e magát Európa ettől a helyzettől, és megengedheti-e magának, hogy ne nézzen szembe ezzel a kihívással?” — tette fel a kérdést II. János Pál. Köszöntés az Olvasónak A Pesti Hírlap köszönti régi és új olvasóit. Köszönjük, hogy velünk tartottak az 1992-es esztendőben, és köszönjük, ha most csatlakoztak hozzánk. Reméljük, az új évben sem okozunk csalódást, lapunk továbbra is megtartja az Önök bizalmát és rokonszenvét. Mi igyekszünk eleget tenni a magunk kötelezettségeinek, hiteles és pontos tájékoztatást adni az ország és a világ legfontosabb eseményeiről, egyúttal teret nyitni azoknak az elemzéseknek, véleményeknek, amelyek megérdemlik a nyilvánosság figyelmét. A Pesti Hírlap mától drágábban kapható az újságárusoknál, mivel megnövekedett költségeinket ellensúlyozandó mi is áremelésre kényszerültünk. Lapunk előfizetői árát azonban csak kisebb mértékben emeltük, s ebből is visszatérítettünk, illetve folyamatosan térítünk vissza egyhavi díjat negyedéves előfizetőinknek, mert tisztában vagyunk azzal, hogy terheink egy részét magunknak kell vállalnunk, azt nem háríthatjuk Önökre át. Reméljük, az új esztendő elhozza végre a gazdaság megélénkülését, elcsitítja a politika viharait, oldja a társadalmi feszültségeket és közelebb hoz bennünket egymáshoz. Mi a legszívesebben ilyen hírekről szeretnénk Önöknek beszámolni. Abban a reményben kívánunk mindnyájuknak boldog és békés új esztendőt, hogy a Pesti Hírlap ez évben mind többször a jó hírek lapja lesz. GÖNCZ ÁRPÁD KÖSZÖNTŐJE Megőriztük értékeink javát Újévi köszöntőt mondott Göncz Árpád köztársasági elnök, és egyúttal értékelte az elmúlt évet, amely szerinte nem a legkönnyebb év volt. A létért folytatott szakadatlan küzdelem, az elhalasztott álmok, a beteljesületlen vágyak, a sikeres vagy épp sikertelen újrakezdések esztendeje volt 1992 — mondta a köztársasági elnök, majd így folytatta — Ez volt az az év, amely az ország számára a keservesen nehéz közbülső szakaszt jelentette, lépést egy félig sejtett jövőbe vezető úton. De kilométerkő is volt a tavalyi év, amelyet magunk mögött kell hagynunk, mert visszatérnünk nincs hová, s mert az utat, bármilyen rögös is, végig kell járnunk. Hisz helyettünk senki se fogja megtenni ezt. Csak rajtunk múlik az, hogy képesek leszünk-e végigjárni. Az 1992-es évben sikerült megőriznünk értékeink javát, az emberségünket és önmagunkat. Hogy milyen áron, azt ne firtassuk. Örüljünk inkább, hogy lassacskán megtanuljuk, csak együtt, egymással szót értve juthatunk egyről a kettőre. A kormány és a nép. Párt és párt. Munkaadó és munkavállaló, elnök. Család és család. Férfi és nő. Szomszéd és szomszéd. Mert ebben van a mi erőnk, az ország ereje, semmi másban. — Az elnök szerint már megtanultuk, hogy se Nyugattól, se Kelettől, senki emberfiától jó szónál, biztatásnál többet okkal nem várhatunk. Miközben parázslik körülöttünk a világ, elmondhatjuk: a mi fedelünk alatt még mindig jutott és jut menedék a hadak űzte menekülőknek. Tavaly talán megtanultuk azt, hogy jó, ha az emberi élet, a szellemi érték védelmében a pénzt, erőt és szakértelmet megosztjuk egymással. „Az azonos érdekűek a jövőben okosan teszik, ha összefognak közös és jogos érdekeik védelmére és érvényesítésére. A hasonló gondokkal küszködő közösségek könynyítenek terhükön, ha hangot adnak gondjaiknak, és tennivalóikat egyeztetik. A hívők jól teszik, ha nem mondanak le az együttes Istenközesség, a kisközösségek pedig az emberközelség melegéről. Ha fagyot lehel körülöttünk a világ, akkor egymást kell melengetnünk.”—mondotta többek között a köztársasági