Pesti Hírlap, 1993. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02 / 1. szám

CSEHSZLOVÁKIA NINCS TÖBBÉ Válás sörrel és pezsgővel ÖRÖM ÉS ÜRÖM VEGYESEN A POHÁRBAN Szilveszter napján nem csupán az óévet, hanem magát Csehszlovákiát is búcsúztatták Csehország és Szlovákia lakói: a közös állam, 74 évi és 65 napi fennállás után, megszűnt létezni. December 31-én tették közzé Po­zsonyban a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (parlamentjének) nyilatkozatát, amely szerint a Szlovák Köztársaság szuverén, önálló jogállam, a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaság egyik utódállama. MUNKATÁRSUNKTÓL Szlovákia kész arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének tagja legyen, és haj­landó teljesíteni mindazokat a kötelezettségeket, amelyek ebből a tagságból fakadnak. A Szlovák Köztársaság egyúttal kinyilvánította ér­dekeltségét abban, hogy tag­ságot nyerjen az Európa Ta­nácsban, valamint részes ál­lamává váljék az alapvető emberi szabadságjogok vé­delméről megkötött európai egyezségnek. A szlovák parlamenti nyi­latkozat megszövegezői utal­tak arra: a Szlovák Köztár­saság, a nemzetközi szerző­désekből fakadó kötelezett­ségek vállalásával, megerősí­ti, hogy pluralista demokrá­ciában kíván élni, és tiszte­letben kívánja tartani az alapvető emberi és polgári szabadságjogokat. Szlovákia kész felvenni és fejleszteni a diplomáciai kapcsolatokat a világ valamennyi demokrati­kus államával. E kapcsolatok alapját a barátság, a kölcsö­nös tiszteleten nyugvó békés együttélés, az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avat­kozás, a politikai független­ség és az államhatárok sért­hetetlensége képezi — szö­gezte le a Szlovák Köztár­saság Nemzeti Tanácsának nyilatkozata. Ugyancsak az elmúlt év utolsó napján Pozsonyban tárgyalt egymással Jozef Tuchyna szlovák és Jan Rumi­esch belügyminiszter. Aláírták azokat az utolsó megállapo­dásokat, amelyek szüksége­sek voltak ahhoz, hogy Újév napján teljesen tisztázottak legyenek a viszonyok a két tárca között. A találkozó be­fejeztével tartott sajtóérte­kezleten Tuchyna elmondta: a két új, önálló köztárasaság várja, hogy felvegyék az Inter­pol tagállamai közé. Ennek előfeltétele az ENSZ-tagság. Addig is közös Interpol-irodát hoznak létre Prágában. Egyelőre nincs szükség arra, hogy határőrség vigyáz­za a cseh-szlovák határt — mondta Tuchyna. 2. oldal (A témáról vezércikkünk a 9. oldalon) Katonák díszkísérete az új köztársasági zászló felvonásához Pozsonyban fotó: mh ÚJÉVI BESZÉLGETÉS SZLOVÁKIÁRÓL Történelmi pillanatot élünk Dr. Halzl József, a Magyar Villamos Művek Rt. vezér­­igazgatója a három éve megalakult Rákóczi Szövetség elnöke. A szervezet a csehszlovákiai magyarság és a ma­gyarországi szlovákság szolgálatát, valamint a két nép barátságának elmélyítését tűzte ki célul. Beszélgeté­sünkre Csehszlovákia szétválása adott okot. PH-INTERJÚ — Ön, mint a szövetség elnö­ke, milyen érzésekkel élte meg január elsejét, az önálló szlo­vák állam létrejöttének nap­ját? — A rokonszenv és az ag­godalom érzései keverednek bennem. Rokonszenv azok iránt, akik Szlovákában első ízben élik át az önálló állami­ság örömét és ettől külföldön a szlovákok ismeretségének és presztízsének növekedését várják, odahaza pedig új lel­ki-szellemi energiákat remél­nek a szlovák nép szebb jövő­jének felépítéséhez. Magam is gyakran méltatlankodva szoktam reagálni, amikor akár odahaza, akár a nagyvi­lágban Csehszlovákiáról szólván az emberek csak ese­tiekről beszélnek, mintha szlovákok nem is léteznének. A szlovákok jogos nemzeti aspirációinak először a ma­gyarok — a XIX. század kö­zepétől kezdve — majd a cse­hek — az I. világháború után egészen napjainkig — emel­tek gátat. Együttérzek azok­kal, akik végre érvényesíteni akarják a szlovákság számá­ra az önrendelkezési jogot. 5. oldal Főkonzulátusból nagykövetség A Magyar Köztársaság po­zsonyi főkonzulátusa tegnap nagykövetséggé lépett elő. Erre annak következmé­nyeként került sor, hogy a Magyar Köztársaság elismer­te a január elsejétől önállóvá vált Szlovák Köztársaságot. Az eddigi magyar főkonzulá­tus élén a korábbi főkonzul, Boros Jenő ideiglenes megbí­zottként vezeti tovább a ma­gyar diplomácia pozsonyi ki­­rendeltségét. A magyar kép­viselet épületén tegnap reg­gel szerény ünnepség kereté­ben helyezték el a nagykö­vetséget jelző táblát. Orosz—grúz tárgyalások Elégedetten nyilatkozott moszkvai tárgyalásainak eredményeiről Tengiz Kito­­vani grúz védelmi miniszter, amelynek során Pavel Gra­­csovval a Grúziában állomá­sozó orosz csapatok státusá­val, az orosz fegyverek és ha­ditechnika egy részének Grú­zia részére történő átadásá­val és az abháziai helyzettel kapcsolatos kérdéseket vitat­ták meg. A találkozó részét képezi annak a tárgyalássorozat­nak, amelynek során az orosz—grúz barátsági és együttműködési szerződést dolgozzák ki a felek. A követ­kező fordulóra január 20-án kerül majd sor Tbilisziben. Az orosz védelmi miniszté­rium tájékoztatása szerint Ki­­tovani nem emelt kifogást az orosz csapatok grúziai jelenlé­te ellen, azonban ragaszkodott ahhoz, hogy kivonják őket a grúz—abház válságövezetből. Gracsov ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy csapataik nem vesznek részt a harcokban, kivonásuk­hoz pedig kormányközi dön­tés szükséges. PANIC AMERIKÁBA UTAZOTT Csetnik fenyegetőzés A Szerb Radikális Párt nem kezdett tárgyalásokat a szo­cialista párttal a köztár­sasági kormányban való részvételről — jelentette ki Vojislav Seselj, a párt elnöke. A szélsőséges nézeteiről is­mert politikus elmondta, hogy a köztársasági választá­sokon elért sikere után a párt vezetősége felhatalmazta őt a koalíciós tárgyalások meg­kezdésére, azonban a szerve­zet nem tartaná tragikusnak, ha a radikálisok formálisan végül is nem vennének részt a kormányzásban.­­ Ha vi­szont részt kapunk a hata­lomból, akkor mindenképpen letartóztatjuk Milan Panicot — fenyegetőzött. Kifejtette elképzelését a szerbiai pártok és szervezetek politikai hovatartozásáról és jellegéről is. Eszerint a kom­munista pártok a szélsőbalol­dalt képviselik, míg a Slobo­dan Milosevic vezette szocia­lista párt a mérsékelten balol­dali politikai szervezetek közé tartozik. Saját pártját a mérsé­kelten jobboldali szervezetek közé sorolta, míg a Vuk Dras­kovic vezette ellenzéki párt­­szövetséget szélsőjobboldali csoportnak nevezte. Milan Panic leváltott ju­goszláv miniszterelnök ugyanakkor az Egyesült Ál­lamokba utazott. Az üzlet­ember-politikus a Bush- és a Clinton-kormányzat képvise­lőivel is találkozik majd. Út­jának fő célja, hogy lebeszélje az amerikai politikusokat a boszniai válságba való kato­nai beavatkozás tervéről. A jugoszláv hírügynökség szerint Milan Panic­snár fel­vette a kapcsolatot Bill Clin­tonnal, az Egyesült Államok január közepén hivatalba lé­pő új elnökével. ­ ÚJÉVI MISE A szentatya üzenete A bosznia-hercegovinai pol­gárháború befejezését sür­gette újévi miséjén II. János Pál pápa. A Szent Péter-bazi­­likában pontifikált szertartá­son a katolikus egyházfő fel­hívta a figyelmet arra, hogy csökkent ugyan a nukleáris pusztítás veszélye, de a béke áldása még nem érkezett el mindenhová. „Földrészün­kön, de különösen a Balkán térségében nem múlt el a pusztító háború és az erőszak veszélye. Távol tarthatja-e magát Európa ettől a helyzet­től, és megengedheti-e magá­nak, hogy ne nézzen szembe ezzel a kihívással?” — tette fel a kérdést II. János Pál. Köszöntés az Olvasónak A Pesti Hírlap köszönti régi és új olvasóit. Köszönjük, hogy velünk tartottak az 1992-es esztendőben, és köszön­jük, ha most csatlakoztak hozzánk. Reméljük, az új évben sem okozunk csalódást, lapunk továbbra is megtartja az Önök bizalmát és rokonszenvét. Mi igyekszünk eleget tenni a magunk kötelezettségeinek, hiteles és pontos tájé­koztatást adni az ország és a világ legfontosabb esemé­nyeiről, egyúttal teret nyitni azoknak az elemzéseknek, véleményeknek, amelyek megérdemlik a nyilvánosság fi­gyelmét. A Pesti Hírlap mától drágábban kapható az újságáru­soknál, mivel megnövekedett költségeinket ellensúlyo­zandó mi is áremelésre kényszerültünk. Lapunk előfize­tői árát azonban csak kisebb mértékben emeltük, s ebből is visszatérítettünk, illetve folyamatosan térítünk vissza egyhavi díjat negyedéves előfizetőinknek, mert tisztában vagyunk azzal, hogy terheink egy részét magunknak kell vállalnunk, azt nem háríthatjuk Önökre át. Reméljük, az új esztendő elhozza végre a gazdaság megélénkülését, elcsitítja a politika viharait, oldja a társa­dalmi feszültségeket és közelebb hoz bennünket egymás­hoz. Mi a legszívesebben ilyen hírekről szeretnénk Önök­nek beszámolni. Abban a reményben kívánunk mindnyájuknak boldog és békés új esztendőt, hogy a Pesti Hírlap ez évben mind többször a jó hírek lapja lesz. GÖNCZ ÁRPÁD KÖSZÖNTŐJE Megőriztük értékeink javát Újévi köszöntőt mondott Göncz Árpád köztársasági el­nök, és egyúttal értékelte az elmúlt évet, amely szerinte nem a legkönnyebb év volt. A létért folytatott szakadatlan küzdelem, az elhalasztott ál­mok, a beteljesületlen vá­gyak, a sikeres vagy épp si­kertelen újrakezdések esz­tendeje volt 1992 — mondta a köztársasági elnök, majd így folytatta — Ez volt az az év, amely az ország számára a keservesen nehéz közbülső szakaszt jelentette, lépést egy félig sejtett jövőbe vezető úton. De kilométerkő is volt a tavalyi év, amelyet magunk mögött kell hagynunk, mert visszatérnünk nincs hová, s mert az utat, bármilyen rö­gös is, végig kell járnunk. Hisz helyettünk senki se fog­ja megtenni ezt. Csak raj­tunk múlik az, hogy képesek leszünk-e végigjárni. Az 1992-es évben sikerült megőriznünk értékeink ja­vát, az emberségünket és ön­magunkat. Hogy milyen áron, azt ne firtassuk. Örül­jünk inkább, hogy lassacskán megtanuljuk, csak együtt, egymással szót értve jutha­tunk egyről a kettőre. A kor­mány és a nép. Párt és párt. Munkaadó és munkavállaló, elnök. Család és család. Férfi és nő. Szomszéd és szomszéd. Mert ebben van a mi erőnk, az or­szág ereje, semmi másban. — Az elnök szerint már megta­nultuk, hogy se Nyugattól, se Kelettől, senki emberfiától jó szónál, biztatásnál többet okkal nem várhatunk. Miközben parázslik körü­löttünk a világ, elmondhat­juk: a mi fedelünk alatt még mindig jutott és jut menedék a hadak űzte menekülőknek. Tavaly talán megtanultuk azt, hogy jó, ha az emberi élet, a szellemi érték védel­mében a pénzt, erőt és szak­értelmet megosztjuk egy­mással. „Az azonos érdekűek a jövőben okosan teszik, ha összefognak közös és jogos érdekeik védelmére és érvé­nyesítésére. A hasonló gondokkal küszködő közösségek köny­­nyítenek terhükön, ha han­got adnak gondjaiknak, és tennivalóikat egyeztetik. A hívők jól teszik, ha nem mon­danak le az együttes Istenkö­zesség, a kisközösségek pedig az emberközelség melegéről. Ha fagyot lehel körülöttünk a világ, akkor egymást kell melengetnünk.”—mondotta többek között a köztársasági

Next