Pesti Hírlap, 1993. március (2. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP ELŐSZÖR A RÖPCÉDULÁK ÉRKEZTEK BOSZNIÁBA Rágógumi az éhezőknek RADOVAN KARADZIC GARANCIÁT VÁLLAL A SZERBEKÉRT A boszniai szerbség és Kis-Jugoszlávia sajtója mindent megtett azért, hogy előre meggyőzze a világot: ha az amerikai ejtőernyős segélyakcióban találat érné valamelyik gépet, akkor azért semmi esetre sem a szerbek lesznek a hibásak. A próbaakció sikeresen lezajlott. Tegnapra virradó éjjel két Hercules típusú óriásgép egymillió röpcédulát szórt szét Kelet-Bosznia felett. FRIEDRICH AKNA, ÚJVIDÉK A cédulákon cirill és latin betűs írásmóddal arról értesítik a lakosságot, hogy hamarosan élelmiszert és gyógyszert tartalmazó 700 kilogrammos segélycsomagok érkeznek a levegőből, és hogy az ejtőernyős ereszkedés közben ne közelítsék meg azokat, és ne lőjenek a repülőgépekre. A próbaakción résztvett két óriásgép 3000—4500 méteres magasságban repült, és sértetlenül visszaért németországi bázisára. Ami a röpcédulákat illeti, azok a senki földjére hullottak, mintegy 20 kilométerre Gorazde városának központjától... Tegnap egyébként már javában tartott a segélyszállítmányok berakodása, két szerb, egy horvát és egy muzulmán felügyelő ellenőrizte a segélycsomagok tartalmát. Mire ezek a sorok megjelennek, valószínűleg az első segélyszállítmánnyal el is indulnak a gépek. Az akció kezdési időpontját szigorúan titkolták, nem hivatalosan csak annyit jelentettek, hogy a Bosznia- Hercegovinában háborúban elszigetelt szenvedő lakosság egy-két napon belül megkapja a segélycsomagokat. Az élelmiszer katonai raktárakból származik. Az amerikai hadseregben rendszeresített, légmentesen záródó, sötétbarna konzervcsomagok rizses csirkét, sült húst burgonyával, mogyoróvajat, kekszet, tartósított gyümölcsöket, gyümölcslőporokat és rágógumit tartalmaznak. A kockázatosnak minősített amerikai segélyakciót rendkívül szerteágazó előkészület kísérte. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője, mielőtt elutazott New Yorkba, a béketárgyalások mára tervezett folytatására, több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy a szerbek nem lőnek majd az amerikai gépekre. 2. oldal | Utolsó simítások a segélycsomagokon, még a repülőgép fedélzetén FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG az együttélés tanácskozása Komáromban Politizálás egy új államban GÓG LÁSZLÓ A szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom a hétvégén tartotta negyedik országos kongresszusát Komáromban. Utolsó találkozójuk óta azonban egy más állam polgárai lettek. Ez a fordulat nem csúfján politikailag teremtett új helyzetet, hanem alapvetően befolyásolja az élet minden területét — mondotta a szervezet elnöke, Duray Miklós, hangsúlyozva: a szlovákiai magyarság feladata most az, hogy az adott történelmi helyzethez igazodjon. A kongresszus dokumentumjavaslatai érintették a szlovákiai mezőgazdaságot, a vállalkozói politikát, az oktatáspolitikát, a kultúrát, a szociálpolitikát, a helyi önkormányzatok, a településközi szövetségek területi és közigazgatási átrendezését, a területi önkormányzat és a személyi autonómia alapelveit, valamint, természetesen, az együttélés politizálását az új helyzetben. F javaslatok megvitatásán és elfogadásán kívül fő kérdésként szerepet a Duray Miklós által megfogalmazott társnemzeti viszony. A kongresszus határozottan bírálta a jelenlegi szlovák alkotmányt és kormányt. A küldöttek leszögezték, hogy a szlovákiai magyarságot nem terhei felelősség az ország jelenlegi politikája miatt. Tisztújításra is sor került, bár az országos dnök ismét Duray Miklós, az ügyvezető alenök pedig Duda-Zólyomi Árpád lett. Az országos kongresszuson valamennyi szlovákiai párt és mozgalom képviseltette magát, kivéve a Bredar-féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat. Számos külföldi vendég is jelen volt, többek között Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke és az MDF küldöttsége. Antall József a Magyar Köztársaság miniszterenökeként és az MDF elnökeként levélben köszöntötte a kongresszust. a «Ék A PIACGAZDASÁG IRÁNYTŰJE AZ ALMANACH GAZDASÁGI ÉVKÖNYVSOROZAT CompAlmanach Ipari Almanach 1992, Kereskedelmi és Szolgáltatói Almanach 1993 Industrie Almanach Ungarn 1992 Idegenforgalmi Almanach 1992 ... és mindezek adatai CD-ROM-on CompAlmanach Kiadói Kft. 1033 Dudapest, Denedek Elek u. 3. Tel.: 159 5307 Fax: 150 7707 2. (152.) ÉVFOLYAM 50. SZÁM 1993. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ MA LÉP ÉLETBE A VISEGRÁDI MEGÁLLAPODÁS Szabad a kereskedelem VADÁSZ ZSUZSA A megállapodás „szabadulás a kisnemzetiét béklyóitól” — így értékelte a Visegrádi Szabadkereskedelmi Egyezmény aláírását december 21-én Krakkóban Kádár Béla. A külgazdasági miniszter azt a megállapodást méltatta ezekkel a szavakkal, amey ma lép életbe négy ország — hazánk, Lengyelország, Csehország és Szlovákia — között. Nem nélkülöz történelmi fintorokat az egyezmény: a szerződés nem a között a három ország között született meg, ameyek eredetileg tárgyalásokat kezdtek róla, négy ország vált aláíróvá. Olyan országok fűzték szorosabbra gazdasági kapcsolataikat, amelyek még két-három éve éppen a részben rájuk kényszerített, közös gazdasági társulásból egyhangúan szabadulni igyekeztek, ám „geogazdasági” felismerések által vezettetve most ismét összefogni igyekeznek. S végül még egy kiragadott momentum: a szabadkereskedelmi társulás egyik legfőbb mozgatórugója a kidolgozásakor példának tartott EK Társulási Szerződés várható hatásainak — legalább — részbeni kompenzációjára irányuló szándék volt. Az ugyanis, miközben leépít bizonyos határokat Kelet-Európa és az FK között, hátrányos helyzetbe hozza a „visegrádiak” egymás közötti kereskedelmét. 7. oldal. Kabuli tömeghalál Legalább nyolcvanan meghaltak tegnap Kabul belvárosának zsúfolt piacán, ahová két rakéta csapódott be. Az afgán védelmi minisztérium közleménye szerint a sebesültek száma eléri a százat. A rakétákat valószínűleg a Hezb-i- Iszlami nevű ellenzéki fegyveres csoport tagjai lőtték ki az afgán fővárosra. A Hezb-i-Iszlami vezetője, Gulbuddin Hekmatjar cáfolta, hogy szervezete lenne felelős a támadásért. Megtiltott provokációk A Magyar—Izraeli Baráti Társaság vendégeként ezúttal Boros Péter belügyminiszter is részt vett a tagok összejövetelén. Jelen volt Dávid Krecusz, Izrael állam budapesti nagykövete is. A magyar belügyi tárca vezetője többek között hangoztatta: a rendőröket utasította, hogy ahol horogkeresztet vagy más fasiszta jellegű provokatív ábrákat látnak — legyen az egy személy kabátján, sapkáján vagy egy épület falán — gondoskodjanak eltüntetéséről addig is, amíg erre törvényi szabályozás születik. Boross Péter kifejtette: a jogszerűség követelményeit betartva határozott fellépéssel vetnek gátat a káros jelenségeknek. Hangsúlyozta: " Amíg a mostani kormány működik, és én vagyok a belügyminiszter, csírájában fojtok el minden ilyen jellegű szerveződést. Egyezmény Szlovákiával PH-INFORMÁCIÓ A szlovákiai Dunincén ma írják alá azt a magyar—szlovák egyezményt, amely az 1993. január elseje utáni kölcsönös kereskedelemről és fizetésekről intézkedik. Magyar részről Kádár Béla külgazdasági miniszter, szlovák rézről pedig Ijudovit Cemak gazdasági miniszter látja el kézjegyével a megállapodást. NÉPI POLITIKUSOK KISÚJSZÁLLÁSON Megmaradni és felemelkedni Nyitr politikai fórumon szellemi műhelymunka folyt szombaton és vasárnap a népi gondolatot a politikában is érvényesíteni akaró neves politikusok, értelmiségiek és művészek közreműködésével Kisújszálláson. JOÓ ISTVÁN Az Alföld Program, a Haza és Haladás, a Lakitdek, a Magyar Kilátó nevű alapítványok és a Magyar Szellemi Védegylet által rendezett Számadás '92 tanácskozás — miyen négy pártból és a függetlenek közül 28 országgyűlési képviselő is jelen volt — nemcsak a tavalyi évet, hanem a magyar jövő esélyeit is vizsgálta. A főszervező, Tóth Albert József megnyitáskor az alföldi ember józanságát és bölcsességét ajánlotta a jelenlévők figyelmére. Filé Katalin pedig az otthonlét érzetét igyekezett fölkelteni a hallgatóságban. A konferencia először Antall József tévéinterjúját tekintette meg. A miniszterelnök óvott a „pártok felett álló népfrontos gondolkodástól”, mondván, most más a helyzet, mint kerek 50 évvel ezelőtt volt Balatonszárszón. A több mint félszáz felszólalás a nemzet sorskérdéseit taglalta meg, nehezményezte a rendszerváltozás elhúzódását, a társadalom elnyomorodását. Számosan hangsúlyozták a magyar népi kultúra — és nem utolsó sorban a magyar föld — megőrzendő voltát. 3. oldal A „népiek” vállalják egymást Csurka Istvántól azt kérdeztük, hogyan értékli, hogy a népiek itt elvállalták egymás jdenlétét, ahelyett, hogy az dhatámadás divatjával étek volna. — Én ezt tejesen természetesnek tartom. Azoknak, akik itt voltak, akár kormánypárthoz, illetve elenzékhez tartoznak, nincs a népi politika kérdésében és szükségessége tekintetében ellentétük. Legfeljebb a módszert és a megvalósítást illetően. Itt olyan ellenzéki politikusok jelentek meg, akik százszor közelebb állnak hozzám, mint Debreceni József vagy egy más liberális az MDF-ből. További nyilatkozatok a 3. oldalon Keresik a merénylőket Az egyiptomi rendőrség mintegy száz iszlám szélsőségest letartóztatott a péntek esti kairói robbantásos merénylet óta, hogy kihallgassák őket: nincs-e közük az elmúlt időszak legsúlyosabb egyiptomi terrorakciójához. Az egyik helyszínen meghalt egyiptomit a hatóságok az akció végrehajtójaként, de legalábbis a tettesek egyikeként azonosították.A tisztogató akció a város egész területére kiterjedt. KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS MAROSVÁSÁRHELYEN Változatok az önrendelkezésre SZONDY ZOLTÁN, CSÍKSZEREDA Markó Béla RMDSZ-elnök kezdeményezésére tegnap Marosvásárhelyen szakértői tanácskozáson foglalkoztak az önrendelkezés kérdéséről. A történtekről a tanácskozáson elnöklő Béres András számolt be a Pesti Hírlapnak. — A tanácskozás célja az volt, hogy a brassói kongresszus határozatainak alapján és a kolozsvári nyilatkozat értelmében áttekintse a nemzetiségi statútum, illetve az önkormányzás kérdéseit, s javaslatot tegyen az RMDSZ elnökének. — Ez a javaslattevés megtörtént. — Igen. Az RMDSZ-ben néhány alapokmányt ezekről a kérdésekről már megfogalmaztunk az idők során, gondolok itt a Szőcs Géza által előterjesztett csomagtervre, Balázs Sándor nemzetiségi statútum-javaslatára és Csapó József memorandumára. Foglalkoztunk ezekkel az okmányokkal, áttekintettük ezek követelményrendszerét és arra a következtetésre jutottunk, hogy a nyilvánosság előtt kell a vitát folytatnunk. Ugyanakkor javasoltuk az RMDSZ elnökének, hozzon létre szakcsoportokat, munkacsoportokat, amelyek feladata az lesz, hogy foglalkozzanak a nemzetiségi törvénnyel, az önkormányzattal kapcsolatos elvi, fogalmi kérdések tisztázásával, s egy politikai állásfoglalás kidolgozásának tervével, illetve ezzel összefüggően egy törvénycsomag kidolgozásával. 3. oldal