Pesti Hírlap, 1993. június (2. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-01 / 125. szám
PÜNKÖSDI BULLA: KÉT PÜSPÖKSÉG SZÜLETIK Megváltoznak az egyházmegyei határok A várva várt döntés tegnap megszületett: II. János Pál pápa pünkösd ünnepén kelt bullájával döntött a Magyar Katolikus Egyház szervezeti felépítésének megváltoztatásáról. TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE A rendelkezést egy időben, május 31-én délben hozták nyilvánosságra Vatikánvárosban és Budapesten. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága közleménye tájékoztat arról, hogy a pápa a hazánkban lévő eddigi három érsekség (Esztergom, Kalocsa, Eger) számát növelve új érsekséggé, valamint metropolitai székhellyé emelte a Veszprémi Püspökséget. Az érsekség első érsekévé dr. Szénás József veszprémi megyés püspököt nevezte ki. A döntés nyomán a Dunántúlon a Veszprémi Egyházmegyéből létrejön a Kaposvári Egyházmegye. Az Apostoli Nunciatúra közleménye szerint a Veszprémi Főegyházmegye szuffragáneus egyházmegyéi lesznek a Kaposvári és a Szombathelyi. Az Egri Főegyházmegye szuffragáneus egyházmegyéi a Váci, és a Tiszántúlon a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket magában foglalva a közeljövőben megalakuló debrecen-nyíregyházi Egyházmegye lesznek. Az új, Kaposvári Egyházmegye székhelye Kaposváron, a Debrecen- Nyíregyházié pedig információink szerint Debrecenben lesz. A Kalocsai Főegyházmegye a pápai döntés alapján Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyévé alakul, az érsekség a Váci Egyházmegyétől átveszi egész Bács-Kiskun megyét, beleértve Kecskemét városát, bővül a Pécsi Egyházmegyéből leválasztott területekkel, ugyanakkor területe egy részét át is adja a Pécsi Egyházmegyének. A Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegye szuffragáneus egyházmegyéi lesznek a Pécsi és a Szeged- Csongrádi. A szentatya kaposvári megyés püspökké Balás Béla veszprémi segédpüspököt, debrecen-nyíregyházi megyés püspökké pedig Bosák Nándor egri hittudományi főiskolai rektort nevezte ki. A jövőben Budapest főváros egész közigazgatási területe, Csepel kivételével, az Esztergomi Főegyházmegyéhez tartozik, amelynek új elnevezése Eszergom-Budapesti Főegyházmegye lesz. Az Esztergom- Budapesti Főegyházmegye szuffragáneus egyházmegyéi lesznek a győri, a székesfehérvári és a hajdúdorogi. A fenti területrendezés intézkedik a Szombathelyi és a bizánci rítusú katolikusok részére alapított Hajdúdorogi Egyházmegye kivételével az összes magyarországi katolikus egyházmegye határainak módosításáról is. A szentatya ezenkívül úgy rendelkezett, hogy a Magyarország prímása cím továbbra is kötődjön a most Esztergom-Budapestire nevezett ősi Esztergomi székhez. A bulla végrehajtásával II. János Pál pápa Angelo Acerbi érseket, apostoli nunciust bízta meg, aki annak hatályba lépéséről is intézkedik. FEKETE PÜNKÖSD NÉMETORSZÁGBAN •rr Ego házak, lángoló gyűlölet A „solingeni rettenetes éj”, amelynek során ismeretlen tettesek által elkövetett gyújtogatás következtében két török asszony és három kisgyermek életét vesztette, Németország-szerte rányomta bélyegét a pünkösdi hangulatra. A megrökönyödés, az együttérzés az áldozatok hozzátartozóival, valamint a garázda tett elkövetőivel szembeni tehetetlen düh több német városban spontán, többségében békés tüntetésre késztette a német polgárokat. LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART A Rajna-vidék számos gócpontján — elsősorban Solingenben — összetűzésekre került sor a tüntető török vendégmunkások és a német rendfenntartó erők között. Tegnapra virradó éjszaka a solingeni belvárosban polgárháborúra emlékeztető viszonyok uralkodtak. A tüntetők több helyen barikádot emeltek, majd felgyújtották azokat. A tűzoltóságot erőszakosan gázolták az oltásban, személygépkocsikat borítottak fel és törtek össze, vandál módon beverték az üzletek kirakatait, többet ki is fosztottak. A biztonsági erők közbelépése során tucatnyi tüntető és rendőr megsérült, 17 tüntetőt letartóztattak. Az okozott anyagi kár becslések szerint több millió márkára rúg. A tüntetők a tévé kamerái és újságírók előtt azt követelték, hogy a német kormány erélyesebben és hathatósabb eszközökkel lépjen fel az egyre inkább elburjánzó idegengyűlölet és a jobboldali szélsőségesek ellen. Alexander von Stahl szövetségi főügyész szigorú hírzárlatot rendelt el a nyomozás folytatásával kapcsolatban. Az eddigi eredmények és tanúvallomások megerősítik a feltételezést, hogy a merényletet szélsőjobboldali, skinhead elemek követték el. A leégett favázas ház környéke skinheadek találkozóhelye volt, a ház mögötti játszótéren — nyilvánvalóan a tettesek — egy hatalmas horogkeresztet rajzoltak a homokba. A rendőrség őrizetbe vett két fiatalembert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részesei voltak a halálos kimenetelű merényletnek. A bajor fővárosban, Münchenben, a város szívében szintén felgyújtottak egy menekültotthont, 13 személyt szállítottak füstmérgezéssel kórházba. Török tüntetők Solingenben , Németországban nem tudják megfékezni a szélsőségeseket fotó: mti külföldi képszerkesztőség SZAKÍTÓPRÓBA AZ MDF FRAKCIÓÜLÉSÉN Lezsák Sándor távozásra szólítja fel Csurka Istvánt Pünkösdhétfő nem lett a Magyar Demokrata Fórum válóperének napja, de a legnagyobb koalíciós párt hét végi országos választmányán Lezsák Sándor ideiglenesen megbízott ügyvezető alelnök javasolja majd Csurka Istvánnak, hogy fogalmazza meg külön programját. Az MDF-en kívül, MUNKATÁRSAINKTÓL Csurka István nem jelent meg a hétfő délelőttre tervezett egyeztetésen. Mint később kiderült, az elnökségi ülésen sem, miként Balás István, Zacsek Gyula, id. Fekete Gyula és Zétényi Zsolt sem. Lezsák Sándor ezt a szünetben tartott tájékoztatóján így kommentálta: reméli, nem azért nem jelentek meg, mert úgy gondolták, nincs miről beszélni, vagy mert cserben akarták hagyni az MDF-et. Az ülésen nem választottak új ügyvezető elnököt a szerdán lemondott Für Lajos helyére. Ehelyett úgynevezett rotációs rendszerben váltják majd egymást az alelnökök. Nem határozták meg azonban, milyen időközönként. Az elsőként sorra kerülő alelnök Lezsák Sándor, aki az elnökségnek ezt a döntését úgy indokolta, hogy ebben a válságos időszakban csapatmunkára van szükség. A rotációs rendszer, mint Lezsák Sándor fogalmazott, addig tart majd, ameddig a helyzetet meg nem oldják. Az alelnök egy kérdésre vázolta, milyen megoldást javasol. Eszerint az országos választmány hét végi ülésén felszólítja Csurka Istvánt: szüntesse be azt a tevékenységét, amellyel eddig alaptalan rágalmakkal illette a kormányt — noha az, Lezsák Sándor megítélése szerint, a VI. Országos Gyűlés határozatait hajtja végre —, és fogalmazza meg saját programját, de már az MDF-en kívül. A párt liberálisairól szólva hangsúlyozta: ők is felelősek a kialakult helyzetért, mert olykor szinte provokálták Csurka Istvánt, és belehajszolták azokba a megnyilvánulásokba, amelyek a válsághoz vezettek. Lapunk információja szerint a kedd esti frakcióülésen azonban már megkezdődik a szakítópróba, hiszen Kónya Imre frakcióvezető körlevelet intézett a képviselőkhöz, melyben javasolja: mindazok „zárják ki magukat”, akik nem tudják vállalni a VI. Országos Gyűlés politikai nyilatkozatában foglalt elveket és a kormánnyal való együttműködés szándékát. (Kónya Imrével készített interjúnk a 6—7. oldalon olvasható, és ugyanitt közöljük teljes terjedelmében a frakcióvezető képviselőtársaihoz intézett körlevelét is) Antall-interjú a belpolitikáról Drámainak, de nem tragikusnak minősítette Antall József miniszterelnök tegnap esti televíziónyilatkozatában a jelenlegi belpolitikai helyzetet. Csurka Istvánnal kapcsolatban válásról nem beszélhetünk, csak kiválásról. Ha pártot alapít, vagyoni és pénzügyi megosztásról szó sem lehet, még akkor se, ha többen követik — szögezte le egyértelműen. Minden ellenkező híresztelés ellenére nem ragaszkodom a hatalomhoz —jelentette ki —, én csak egyféleképpen tudom kormányozni a gondjaimra bízott országot és pártot, ezért elvtelen politikára és alkudozásra nem vagyok hajlandó. A kormány jelenlegi programját végre kell hajtani, ám ezt vakok seregével nem lehet — fűzte hozzá. Antall József kifejtette: hazudnak mindazok, akik azt vallják, hogy nem készült program. Nem várhatunk semmi jót akkor, ha a legnagyobb kormányzó párt nem tudja a sorait rendezni. A kormánynak nem érdeke az előrehozott választás — mondotta —, a kisebbségi kormányzást azonban nem vállalom. Előrehozott választások természetesen lehetnek Magyarországon. Ha a kormánykoalíció tagjai nem érzik át a teljes felelősségét, hogy mit jelent a kormány támogatása, és az ellenzék ezt árnyalja, elvesztenénk azt a nemzetközi presztízst, ami a belpolitikai stabilitáson kívül rendkívül fontos — hangsúlyozta a miniszterelnök. A tb-választásokról szólva leszögezte: a szakszervezetek nem pártok, a választás kimeneteléből nem következtethetünk a ’94-es választások végeredményére. RENDKÍVÜLI SZDSZ-KÜLDÖTTGYŰLÉS Konfliktusok, vita nélkül Az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlést tartott a hétvégén. Pető Iván pártelnök csaknem egyórás politikai beszédében élesen bírálta a kormányt, egyúttal az ország gondjainak megoldására szabaddemokrata alternatívát kínált. A gyűlésen felszólaltak a határon túli magyarság szervezeteinek képviselői. A második napon, szombaton a küldöttgyűlés úgy határozott, hogy pártjuk teljes jogú tagként kíván csatlakozni a Liberális Internacionáléhoz. KOCSIS KLÁRA Mécs Imre, az SZDSZ szociálliberális szárnyának vezetője — kérdésünkre elmondta — azért nem szólalt föl a küldöttgyűlésen, mert tartotta magát a párt vezetőivel kötött előzetes megállapodáshoz: ezen a találkozón ne legyen vita. Am a kérdésre, hogy rejlik-e konfliktus az SZDSZ vezetősége és a szociálliberális szárny között, igennel válaszolt. — A konfliktus az, hogy másként ítéljük meg a párton belül a szociális érdekeket. A szociálliberális szárny úgy tartja jónak, hogy az SZDSZ a Liberális Internacionáléhoz és a Szociális Internacionáléhoz is tartozzon, méghozzá megfigyelői státusban. Most a párt Liberális Internacionáléhoz teljes jogú tagként szeretne csatlakozni. Ez ütközik az LI alapszabályával, amely kimondja: ha egy párt az egyik internacionálénak teljes jogú tagja, egy másik internacionálénak már nem lehet teljes jogú tagja. Éppen ezért a frakciónk úgy véli, az SZDSZ-nek mindkét internacionáléhoz kell tartoznia, de csak megfigyelőként. Pető Iván a mi kérésünkre fogalmazta meg úgy a Liberális Internacionáléhoz címzett felvételi kérelmünket, hogy az SZDSZ továbbra is fenn akarja tartani a jó kapcsolatait valamennyi szociáldemokrata párttal. KÉT ÉV FELFÜGGESZTVE Odaát (is) guruló dollárok A volt Csehszlovákia pénzügyminiszteri tárcájának két egykori gazdáját is elítélték Prágában a „guruló dollárok” ügyében. A 65 éves Leopold Ler és az 51 éves Jaromir Zak volt pénzügyminisztereket hétfőn kétkét év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték annak a vádnak az alapján, hogy a kommunista rezsim alatt hivatali visszaélést követtek el, és nagy dollárösszegeket utaltak át illegálisan Moszkvába. Leopold Ler 1974—75 között állt a pénzügyminisztérium élén, és ez idő alatt 6 millió dollárral, Jaromir Zak pénzügyminiszter pedig 1986-87 között 1,35 millió dollárral segítette a nyugati kommunista pártokat és a nemzetközi kommunista mozgalmat finanszírozó moszkvai pénzalapot. SCI Nem utazott hiába, a II. kapuval szemben megtalálhatja a leghasznosabb vásár fiát: tmm Uoafoi«I Dwctay N*#« Idegenforgalmi Almanach 200 Ft, Kereskedelmi Almanach 1500 Ft és az 1992-es Ipari Almanach 500 Ft reklámáron!