Pesti Hírlap, 1993. június (2. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

PÜNKÖSDI BULLA: KÉT PÜSPÖKSÉG SZÜLETIK Megváltoznak az egyházmegyei határok A várva várt döntés tegnap megszületett: II. János Pál pápa pünkösd ünnepén kelt bullájával döntött a Magyar Katoli­kus Egyház szervezeti felépítésének megváltoztatásáról. TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE A rendelkezést egy időben, május 31-én délben hozták nyilvánosságra Vatikánváros­­ban és Budapesten. A Magyar Katolikus Püspöki Konferen­cia titkársága közleménye tá­jékoztat arról, hogy a pápa a hazánkban lévő eddigi három érsekség (Esztergom, Kalo­csa, Eger) számát növelve új érsekséggé, valamint metro­­politai székhellyé emelte a Veszprémi Püspökséget. Az ér­sekség első érsekévé dr. Szénás József veszprémi megyés püs­pököt nevezte ki. A döntés nyomán a Dunántúlon a Veszprémi Egyházmegyéből létrejön a Kaposvári Egyház­megye. Az Apostoli Nunciatú­­ra közleménye szerint a Veszprémi Főegyházmegye szuffragáneus egyházmegyéi lesznek a Kaposvári és a Szombathelyi. Az Egri Főegy­házmegye szuffragáneus egy­házmegyéi a Váci, és a Ti­szántúlon a Szabolcs-Szat­már-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket magában foglalva a közeljövőben megalakuló debrecen-nyíregyházi Egy­házmegye lesznek. Az új, Ka­posvári Egyházmegye székhe­lye Kaposváron, a Debrecen- Nyíregyházié pedig informá­cióink szerint Debrecenben lesz. A Kalocsai Főegyházme­gye a pápai döntés alapján Kalocsa-Kecskeméti Főegy­házmegyévé alakul, az érsek­ség a Váci Egyházmegyétől átveszi egész Bács-Kiskun megyét, beleértve Kecskemét városát, bővül a Pécsi Egyház­megyéből leválasztott terüle­tekkel, ugyanakkor területe egy részét át is adja a Pécsi Egyházmegyének. A Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegye szuffragáneus egyházmegyéi lesznek a Pécsi és a Szeged- Csongrádi. A szentatya ka­posvári megyés püspökké Ba­lás Béla veszprémi segédpüs­pököt, debrecen-nyíregyházi megyés püspökké pedig Bo­­sák Nándor egri hittudományi főiskolai rektort nevezte ki. A jövőben Budapest főváros egész közigazgatási területe, Csepel kivételével, az Eszter­gomi Főegyházmegyéhez tar­tozik, amelynek új elnevezése Eszergom-Budapesti Főegy­házmegye lesz. Az Esztergom- Budapesti Főegyházmegye szuffragáneus egyházmegyéi lesznek a győri, a székesfehér­vári és a hajdúdorogi. A fenti területrendezés intézkedik a Szombathelyi és a bizánci rí­­tusú katolikusok részére ala­pított Hajdúdorogi Egyház­megye kivételével az összes magyarországi katolikus egy­házmegye határainak módo­sításáról is. A szentatya ezen­kívül úgy rendelkezett, hogy a Magyarország prímása cím továbbra is kötődjön a most Esztergom-Budapestire neve­zett ősi Esztergomi székhez. A bulla végrehajtásával II. János Pál pápa Angelo Acerbi érse­ket, apostoli nunciust bízta meg, aki annak hatályba lépé­séről is intézkedik. FEKETE PÜNKÖSD NÉMETORSZÁGBAN •­rr Ego házak, lángoló gyűlölet A „solingeni rettenetes éj”, amelynek során ismeretlen tettesek által elkövetett gyújtogatás következtében két török asszony és három kisgyermek életét vesztette, Né­­metország-szerte rányomta bélyegét a pünkösdi hangu­latra. A megrökönyödés, az együttérzés az áldozatok hozzátartozóival, valamint a garázda tett elkövetőivel szembeni tehetetlen düh több német városban spontán, többségében békés tüntetésre késztette a német polgá­rokat. LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART A Rajna-vidék számos góc­pontján — elsősorban Solin­­genben — összetűzésekre ke­rült sor a tüntető török ven­dégmunkások és a német rendfenntartó erők között. Tegnapra virradó éjszaka a solingeni belvárosban polgár­­háborúra emlékeztető viszo­nyok uralkodtak. A tüntetők több helyen barikádot emel­tek, majd felgyújtották azo­kat. A tűzoltóságot erőszako­san gázolták az oltásban, sze­mélygépkocsikat borítottak fel és törtek össze, vandál mó­don beverték az üzletek kira­katait, többet ki is fosztottak. A biztonsági erők közbelépése során tucatnyi tüntető és ren­dőr megsérült, 17 tüntetőt le­tartóztattak. Az okozott anya­gi kár becslések szerint több millió márkára rúg. A tüntetők a tévé kamerái és újságírók előtt azt követel­ték, hogy a német kormány erélyesebben és hathatósabb eszközökkel lépjen fel az egy­re inkább elburjánzó idegen­­gyűlölet és a jobboldali szélső­ségesek ellen. Alexander von Stahl szövetségi főügyész szi­gorú hírzárlatot rendelt el a nyomozás folytatásával kap­csolatban. Az eddigi eredmé­nyek és tanúvallomások meg­erősítik a feltételezést, hogy a merényletet szélsőjobboldali, skinhead elemek követték el. A leégett favázas ház környé­ke skinheadek találkozóhelye volt, a ház mögötti játszótéren — nyilvánvalóan a tettesek — egy hatalmas horogkeresztet rajzoltak a homokba. A rend­őrség őrizetbe vett két fiatal­embert, akiket azzal gyanúsí­tanak, hogy részesei voltak a halálos kimenetelű merény­letnek. A bajor fővárosban, Münchenben, a város szívé­ben szintén felgyújtottak egy menekültotthont, 13 személyt szállítottak füstmérgezéssel kórházba. Török tüntetők Solingenben , Németországban nem tudják megfé­kezni a szélsőségeseket fotó: mti külföldi képszerkesztőség SZAKÍTÓPRÓBA AZ MDF FRAKCIÓÜLÉSÉN Lezsák Sándor távozásra szólítja fel Csurka Istvánt Pünkösdhétfő nem lett a Magyar Demokrata Fórum vá­lóperének napja, de a legnagyobb koalíciós párt hét vé­gi országos választmányán Lezsák Sándor ideiglenesen megbízott ügyvezető alelnök javasolja majd Csurka Ist­vánnak, hogy fogalmazza meg külön programját. Az MDF-en kívül, MUNKATÁRSAINKTÓL Csurka István nem jelent meg a hétfő délelőttre tervezett egyeztetésen. Mint később ki­derült, az elnökségi ülésen sem, miként Balás István, Za­­csek Gyula, id. Fekete Gyula és Zétényi Zsolt sem. Lezsák Sán­dor ezt a szünetben tartott tá­jékoztatóján így kommentál­ta: reméli, nem azért nem je­lentek meg, mert úgy gondol­ták, nincs miről beszélni, vagy mert cserben akarták hagyni az MDF-et. Az ülésen nem választottak új ügyvezető elnököt a szer­dán lemondott Für Lajos he­lyére. Ehelyett úgynevezett rotációs rendszerben váltják majd egymást az alelnökök. Nem határozták meg azon­ban, milyen időközönként. Az elsőként sorra kerülő alelnök Lezsák Sándor, aki az elnök­ségnek ezt a döntését úgy in­dokolta, hogy ebben a válsá­gos időszakban csapatmunká­ra van szükség. A rotációs rendszer, mint Lezsák Sán­dor fogalmazott, addig tart majd, ameddig a helyzetet meg nem oldják. Az alelnök egy kérdésre vázolta, milyen megoldást javasol. Eszerint az országos választmány hét végi ülésén felszólítja Csurka Ist­vánt: szüntesse be azt a tevé­kenységét, amellyel eddig alaptalan rágalmakkal illette a kormányt — noha az, Le­zsák Sándor megítélése sze­rint, a VI. Országos Gyűlés határozatait hajtja végre —, és fogalmazza meg saját prog­ramját, de már az MDF-en kí­vül. A párt liberálisairól szól­va hangsúlyozta: ők is felelő­sek a kialakult helyzetért, mert olykor szinte provokál­ták Csurka Istvánt, és bele­hajszolták azokba a megnyil­vánulásokba, amelyek a vál­sághoz vezettek. Lapunk információja sze­rint a kedd esti frakcióülésen azonban már megkezdődik a szakítópróba, hiszen Kónya Imre frakcióvezető körlevelet intézett a képviselőkhöz, melyben javasolja: mindazok „zárják ki magukat”, akik nem tudják vállalni a VI. Or­szágos Gyűlés politikai nyilat­kozatában foglalt elveket és a kormánnyal való együttmű­ködés szándékát. (Kónya Imrével készített inter­júnk a 6—7. oldalon olvasható, és ugyanitt közöljük teljes terjedel­mében a frakcióvezető képviselő­társaihoz intézett körlevelét is) Antall-interjú a belpolitikáról Drámainak, de nem tragikusnak minősítette Antall József minisz­terelnök tegnap esti televízió­nyilatkozatában a jelenlegi bel­politikai helyzetet. Csurka István­nal kapcsolatban válásról nem beszélhetünk, csak kiválásról. Ha pártot alapít, vagyoni és pénzügyi megosztásról szó sem lehet, még akkor se, ha többen követik — szögezte le egyértel­műen. Minden ellenkező híresz­telés ellenére nem ragaszkodom a hatalomhoz —jelentette ki —, én csak egyféleképpen tudom kormányozni a gondjaimra bí­zott országot és pártot, ezért elv­telen politikára és alkudozásra nem vagyok hajlandó. A kor­mány jelenlegi programját végre kell hajtani, ám ezt vakok sere­gével nem lehet — fűzte hozzá. Antall József kifejtette: ha­zudnak mindazok, akik azt vall­ják, hogy nem készült program. Nem várhatunk semmi jót ak­kor, ha a legnagyobb kormány­zó párt nem tudja a sorait ren­dezni. A kormánynak nem érde­ke az előrehozott választás — mondotta —, a kisebbségi kor­mányzást azonban nem válla­lom. Előrehozott választások természetesen lehetnek Magyar­­országon. Ha a kormánykoalíció tagjai nem érzik át a teljes felelős­ségét, hogy mit jelent a kormány támogatása, és az ellenzék ezt ár­nyalja, elvesztenénk azt a nem­zetközi presztízst, ami a belpoliti­kai stabilitáson kívül rendkívül fontos — hangsúlyozta a minisz­terelnök. A tb-választásokról szólva leszögezte: a szakszervezetek nem pártok, a választás kime­neteléből nem következtethe­tünk a ’94-es választások vég­eredményére. RENDKÍVÜLI SZDSZ-KÜLDÖTTGYŰLÉS Konfliktusok, vita nélkül Az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlést tartott a hétvégén. Pető Iván pártelnök csaknem egyórás politikai beszédé­ben élesen bírálta a kormányt, egyúttal az ország gondjai­nak megoldására szabaddemokrata alternatívát kínált. A gyűlésen felszólaltak a határon túli magyarság szerveze­teinek képviselői. A második napon, szombaton a küldött­gyűlés úgy határozott, hogy pártjuk teljes jogú tagként kí­ván csatlakozni a Liberális Internacionáléhoz. KOCSIS KLÁRA Mécs Imre, az SZDSZ szociálli­­berális szárnyának vezetője — kérdésünkre elmondta — azért nem szólalt föl a kül­döttgyűlésen, mert tartotta magát a párt vezetőivel kötött előzetes megállapodáshoz: ezen a találkozón ne legyen vita. Am a kérdésre, hogy rej­­lik-e konfliktus az SZDSZ ve­zetősége és a szociálliberális szárny között, igennel vála­szolt. — A konfliktus az, hogy másként ítéljük meg a párton belül a szociális érdekeket. A szociálliberális szárny úgy tartja jónak, hogy az SZDSZ a Liberális Internacionáléhoz és a Szociális Internacionálé­hoz is tartozzon, méghozzá megfigyelői státusban. Most a párt Liberális Internacionálé­­hoz teljes jogú tagként szeret­ne csatlakozni. Ez ütközik az LI alapszabályával, amely ki­mondja: ha egy párt az egyik internacionálénak teljes jogú tagja, egy másik internacioná­lénak már nem lehet teljes jo­gú tagja. Éppen ezért a frak­ciónk úgy véli, az SZDSZ-nek mindkét internacionáléhoz kell tartoznia, de csak megfi­gyelőként. Pető Iván a mi ké­résünkre fogalmazta meg úgy a Liberális Internacionáléhoz címzett felvételi kérelmünket, hogy az SZDSZ továbbra is fenn akarja tartani a jó kap­csolatait valamennyi szociál­demokrata párttal. KÉT ÉV FELFÜGGESZTVE Odaát (is) guruló dollárok A volt Csehszlovákia pénzügy­­miniszteri tárcájának két egy­kori gazdáját is elítélték Prágá­ban a „guruló dollárok” ügyé­ben. A 65 éves Leopold Ler és az 51 éves Jaromir Zak volt pénz­ügyminisztereket hétfőn két­­két év felfüggesztett börtön­­büntetésre ítélték annak a vád­nak az alapján, hogy a kommu­nista rezsim alatt hivatali vissza­élést követtek el, és nagy dollá­rösszegeket utaltak át illegáli­san Moszkvába. Leopold Ler 1974—75 között állt a pénz­ügyminisztérium élén, és ez idő alatt 6 millió dollárral, Ja­romir Zak pénzügyminiszter pedig 1986-87 között 1,35 millió dollárral segítette a nyugati kommunista pártokat és a nemzetközi kommunista mozgalmat finanszírozó moszkvai pénzalapot. SCI Nem utazott hiába, a II. kapuval szemben megtalálhatja a leghasznosabb vásár fiát: tmm Uoafoi«I Dwctay N*#« Idegenforgalmi Almanach 200 Ft, Kereskedelmi Almanach 1500 Ft és az 1992-es Ipari Almanach 500 Ft reklámáron!

Next