Pesti Hírlap, 1993. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

SZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP CSEHORSZÁGOT ÉS SZLOVÁKIÁT FELVETTÉK AZ EURÓPA TANÁCSBA A magyar kisebbség­i győztes szenszky Géza külügyminiszter tegnap rendkívüli szótájékoztatót tartott Szlovákiának az Európa Tanács­­a való felvételével kapcsolatban. A külügyminiszter emlékeztetett a kérdésben kialakított magyar álláspont előzményeire és kifejtette: ha mi nem hívjuk fel a fi­gyelmet, az ET-tagállamok aligha látták volna indokát annak, hogy a felvételi ajánláshoz módosításokat tegye­nek és határozott feltételeket szabjanak. GÓG LÁSZLÓ Az ET-ben megmutatkozott felfogás, hogy a fenntartásokat hangoztatva kell megelőlegez­ni Szlovákiának a bizalmat, na­gyon közel áll a magyar kor­mány felfogásához is. Ezzel még egy utolsó bizonyítékát adtuk annak, hogy Magyaror­szág a szlovák néppel, Szlováki­ával szemben továbbra is a leg­barátibb viszonyra törekszik . Szlovákia fontos jelzésként értékeli, hogy Magyarország tartózkodott a köz­társaság Európa tanácsbeli tagságának megszavazásakor. E gesztus részint ar­ra utal, hogy Magyarország kész az együttműködés szellemében ápolni kapcsolatait Szlovákiával, részint fon­tos intés Pozsony számára, hogy továb­bi erőfeszítéseket kell tennie a kölcsö­nös bizalom erősítése érdekében — ál­lapította meg Jozef Mora­vejk szlovák külügyminiszter. A szlovák diplomata úgy vélte, hogy a kisebbségek által la­kott települések közterületein a két­nyelvű feliratok biztosítására, továbbá az anyanyelv szerinti keresztnév hasz­nálatára vonatkozó törvények néhány héten, de legfeljebb két hónapon belül megszületnek majd, mondta a magyar diplomácia irányítója. Magyarország bízik az Eu­rópa Tanácsban, bízik az ET által megfogalmazott követel­ményekben és abban is, hogy Szlovákia bejelentett szándé­kaival összhangban ezeknek az ajánlásoknak a legrövidebb időn belül eleget tesz. Mind­ezt figyelembe véve döntött a magyar kormány úgy, hogy nem szavaz a felvétel ellen; fenntartásainkat a sza­vazáskor tartózkodással jeleztük. Jeszenszky Géza úgy vélte, ezzel a döntéssel jó esélyt kapott a két or­szág, valamint a viseg­rádi és közép-európai együttműködés, és jó esélyt kapott a szlová­kiai magyar kisebbség. Az ügyet soha sem tekintettem presz­tízskérdésnek — jelen­tette ki a külügyminisz­ter — a lényeg az, hogy a magyar kisebbség helyzetét mi segíti elő a legjobban. Az Európa Tanácsnak ezzel a döntésével az egyedüli győztes a szlová­kiai kisebbség. FOTÓ: SOMFAI SÁNDOR (Jeszenszky Gézával készített inter­júnk a 3. oldalon olvasható.) HORVÁTH LAJOS CSURKA ISTVÁNRÓL A vitatott múlt nem akadály LAPINFORMÁCIÓ Ma tárgyalja az Országgyűlés Házbizottsága a Magyar Igaz­ság frakció ügyét — tájékoz­tatta lapunkat Horváth Lajos ideiglenes frakcióvezető, a Magyar Igazság Párt elnöksé­gi tagja. A képviselőcsoport ügyének soronkívüli tárgyalá­sát — a frakció jogállásának és parlamenti járandóságai­nak mielőbbi tisztázását — Szabad György házelnök is tá­mogatta. Horváth Lajos a la­punkban megjelent informá­cióval — melyben közöltük a Magyar Út elnökjelöltjeinek nevét — kapcsolatban el­mondta: nem tartja elképzel­hetőnek, hogy Csurka István „vitatott” múltja miatt háttér­ben marad a Magyar Út moz­galomban. (Információnkat egyébként Csurka tegnap a Magyar Rádiónak nyilatkozva „tudatos zavarkeltésnek” mi­nősítette). Horváth Lajos a „vitatott múlttal” kapcsolat­ban kifejtette: nem tartja kor­rekt eljárásnak, hogy aki „sa­ját oldalról” kétségbe meri vonni, hogy a miniszterelnök­nek nincs igaza, azt „kiemelik a sorból, szurokba mártogatják, majd tollba hempergetik”. Vé­leménye szerint a nemzetpoliti­kai csoporttal kapcsolatban ugyanazt a módszert alkal­mazzák, mint amit annak ide­jén Torgyán Józseffel szemben. Az ideiglenes frakcióvezető sze­rint így merült föl Csurka Ist­ván állítólagos III/III-as múltja is, amiről Horváth Lajos el­mondta: át kellene végre vilá­gítani mindenkit, vagy elfelej­teni az egész ügynöközést. Leonyid Kravcsuk tegnap elutasította, hogy Ukrajna közvetítő szerepet vállaljon a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség ügyében a Budapest és Pozsony közötti vitában. Az ukrán elnök ezt a Kijevben tárgyaló Michal Kovác szlovák elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén erősítette meg. Kovác előzőleg kettős indítványt tett: eszerint Kijev is bekapcsolódhatna a szlovákiai magyarság életfeltételeit vizsgáló külföldi államok közé, egyben jótékony közvetítő is lehetne a Pozsony és Budapest közötti vita rendezésében. A másik javaslat arra vonatkozik, hogy Magyarország szomszédai közösen megvitathatnák, hogy milyen mechanizmusok le­hetségesek a nemzet kisebbségek helyzetének javítása érdekében, mivel a probléma mindegyik felsorolt államot érinti. A tollát nem adta el „Amikor utoljára vezettek fel, magamban már eldöntöttem, hogy aláírom. Végül is nem azért tettem, mert megijedtem a fenyegeté­sektől, nem is csak azért, hogy szüleimet és hozzátartozóimat meg­mentsem a gyötrelmektől és egyáltalán nem azért, hogy megszaba­duljak a további benttartástól, hanem elsősorban azért, mert elha­tároztam, hogy módszert váltok és mert teljesen bizonyos voltam magamban: soha senkinek ártani nem fogok, soha semmit senkire nézve nem szednek ki belőlem, mint ahogy eddig sem szedhettek, hiszen mindenkit csak mentettem, és végül halálosan biztos vol­tam abban, hogy a tollamat soha nem kapják meg...” (Csurka István írása a Magyar Fórum mai számában jelent meg. A cikk ki­vonatát az 5. oldalon olvashatják.) Nem lesz gazdasági csúcsminisztérium A kormány a kialakult minisz­tériumi szervezetben semmi­féle átszervezést nem tervez e kormányzási ciklus alatt —je­lentette a Miniszterelnöki Saj­tóiroda. Minden alapot nél­külöz tehát a Népszabadság tegnap közzétett információ­ja, amely szerint „a kormány még az idén kezdeményezni fogja az egységes minisztéri­um létrehozását” — szögezi le a közlemény. A kormányzati elképzelések között sem egy gazdasági csúcsminisztérium felállítása, sem a gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszté­riumok összevonása, sem az NGKM megszüntetése nem szerepel. Jelenleg kizárólag a külképviseletek működésé­nek racionalizálása és egységes irányítás alá vonása folyik. Sajnálatos, hogy egy orszá­gos napilap minden alapot nél­külöző álinformáció alapján a kormányzat munkáját megne­hezítő provokatív híreket röppent fel — foglal állást a közlemény. Tarja Halonen indítványa HÍRÖSSZEFOGLALÓ Perényi János magyar nagykö­vet elmondta: Magyarország azzal indokolta tartózkodását, hogy változatlanul fennállnak a szlovákiai kisebbségek hely­zetével kapcsolatos magyar aggályok. Azzal ugyanakkor, hogy az Európa Tanács parla­menti közgyűlése kedden el­fogadta Tarja Halonen finn képviselő asszony javaslatát az új tagországok törvénykezé­seinek figyelemmel kísérésé­ről, egyúttal kinyilvánította, hogy kész felelősséget vállalni a vonatkozó jogok tisztelet­ben tartásáért. A Halonen-in­­dítvány lényege, hogy min­den olyan új tagország eseté­ben, amelynél még esetleg függőben vannak bizonyos törvényhozási folyamatok, a Tanács egyfelől ugyan meg­adhatja a teljes jogú tagságot, másfelől két legbefolyásosabb testülete — a politikai és jogi bizottság — útján hathavonta ellenőrzi ezek teljesültét. Mindaddig, amíg kétségek vannak a folyamat lezárultát illetően, az ellenőrzés is rend­szeres marad, és egyes képvi­selői hozzászólások sejtették, hogy a kifogások tartóssá vá­lása esetén felvetődhet a tag­ság felfüggesztésének a kér­dése is. 3. oldal DÖNTÖTT AZ MDF ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE Lezsák Sándor ősztől ügyvezető elnök lesz MESTER ZSOLT Az MDF országos elnöksége tegnapi ülésén úgy határo­zott, hogy a Für Lajos lemon­dása után született döntés ér­telmében — mely szerint az alelnökök rotációs rend­szerben váltják egymást az ügyvezető elnöki tisztségben, és elsőként Lezsák Sándor látja el ezt a feladatot —július 15- ig Lezsák Sándor lesz az ide­iglenes ügyvezető elnök. Őt szeptember­­jéig Nahimi Pé­ter, majd október 1-jéig Boross Péter követi ebben a funkció­­ban. Ezután véglegesen Le­zsák Sándor lesz a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke. Ezt Herényi Károly, a párt sajtószóvivője jelentette be az elnökségi ülés szüneté­ben tartott tájékoztatóján. Az elnökség ülésén megje­lent Zacsek Gyula is, mondván: még nem kapta kézhez az eti­kai bizottság őt kizáró határo­zatáról szóló értesítést, ezért mind a párt, mind az elnök­ség tagjának tekinti magát. A szóvivő elmondása szerint olyan beszédet tartott, mely­ből arra lehetett következtet­ni, hogy fellebbezni fog az or­szágos választmányhoz az eti­kai bizottság határozata ellen. A beszéd után elhagyta az üléstermet. Egy, Balás István­nal — aki ellen a bizottság megszüntette a választmány által kezdeményezett etikai eljárást — kapcsolatos kér­désre válaszolva a szóvivő kö­zölte azt is, hogy a párt etikai szabályzata értelmében egy esetleges fellebbezés esetén sem hozható az első fokú eti­kai döntésnél súlyosabb hatá­rozat. Herényi Károly egy kér­désre válaszolva elmondta: az ülésen nem került szóba Csur­ka Istvánnak a Magyar Fórum­ban megjelent, önmagát átvi­lágító dolgozata, hiszen — mondta a szóvivő — az író­politikus már nem tagja a pártnak. A KÖLTSÉGVETÉS A KEDVEZMÉNYEZETT Jövedéki törvény és zárjegy MUNKATÁRSUNKTÓL A dohány, szeszes italok, ká­vé, motorbenzin, gázolaj és tüzelőolaj előállítására, for­galmazására, valamint ex­portjára kiterjedő, ma életbe lépő jövedéki törvény az adó­zás rendjét nem érinti. Nagy Lajos, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője elmondta: a szabályozás célja, hogy szű­küljön az áfa és a fogyasztási adó kijátszásának lehetősége, s így a költségvetés bevételei új adó bevezetése nélkül nö­vekedjenek. A szabályozás a zárjegy fogalmát is bevezeti a kereskedelembe. A zárjegy, amelyet az állam állít elő, an­nak igazolására szolgál, hogy a termékek legális csatorná­kon, a törvény előírása szerint kerültek forgalomba. A zár­jegy használata 1994. január elsejétől lesz kötelező. A törvény megtiltja az em­lített termékek üzlethelyisé­gen kívüli forgalmazását is, és kötelezi a rendőrséget, a Fo­gyasztóvédelmi Felügyelősé­get és a közterület felügyele­tet a szabálysértők megbünte­tésére. Büntetést az eladóra és a vásárlóra is kivethetnek. A jövedéki termékek üzlethe­lyiségen kívüli értékesítésére a törvény hatályba lépésének napját követő 30 napig van lehetőség. EK-TÁRSULÁSUNK A FRANCIA PARLAMENTBEN Jogtechnikai késlekedés A francia kormány a törvény­­hozás elé terjeszti ratifikálásra az Európai Közösség és Ma­gyarország, illetve Lengyelor­szág társulási szerződését. Er­ről tegnapi ülésén döntött. Egyelőre nem ismeretes, mikor tudja ezt a „technikai ügyet” megtárgyalni a parla­ment két háza, mivel tavaszi rendes ülésszaka szerdán vé­get ért, s bár a Nemzetgyűlés, illetve a Szenátus rendkívüli ülésszakot tart, annak napi­rendjét még nem állították össze, de az igen zsúfolt lesz. Nem valószínű, hogy a tör­vényhozás bármiféle kifogást támasztana a tervezettel szemben. Francia hivatalos részről több ízben is leszögez­ték, hogy a ratifikálási tör­vénytervezet elfogadása nem politikai vagy gazdasági, ha­nem jogtechnikai okokból húzódott el. A fegyverembargó marad Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak ülésén nem kapott több­séget az el nem kötelezett or­szágok javaslata, hogy Boszni­ára oldják fel a fegyverszállí­tási tilalmat. Az indítványt az őt kezdeményező ország ol­dalán — szemben európai szövetségeseivel — támogatta az Egyesült Államok is, de mi­után a 15 tagú BT többi 9 tag­ja, köztük Magyarország tar­tózkodott a szavazástól, a kez­deményezés — amint várható volt — eredménytelen ma­radt. Megjelent az Ipari Almanach '93 CompAlmanach Kiadói Kft. 1033 Budapest, Benedek Elek u. 8. Tel: 156 5367 Fax: 156 7767 BnottR Asporfi önd­zji

Next