Pesti Hírlap, 1993. szeptember (2. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP Közel a NATO-tagsághoz? Volker Rühe német és Jörgen Kosma norvég védelmi miniszter tegnap Oslóban úgy foglalt állást, hogy az egykori Varsói Szerződés országai előtt egyengetni kell az utat a NATO-tagság felé. Mindkét miniszter hangsúlyozta: Lengyelország, Magyarország, valamint a Cseh és a Szlovák Köztársaság részére biztosítani kell, hogy hosszabb távon az atlanti szövetség tagjaivá váljanak, ezáltal ugyanis fokozódna a térség politikai stabilitása. A német védelmi miniszter — mint kifejtette — nem kíván időrendet megállapítani a négy ország esetleges NATO-hoz való csatlakozásával kapcsolatban. Az azonban nem kizárt, hogy még a teljes jogú EK-tagság elérése előtt a NATO tagjaivá váljanak — mondotta. Ion Iliescu Szlovákiába látogat Ion Iliescu román elnök szeptember 23-án kétnapos hivatalos látogatásra a Szlovák Köztársaságba utazik. Csehszlovákia kettéválása óta Románia igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatait Szlovákiával. FOLYTATÓDTAK A GENFI TÁRGYALÁSOK Születőben az első európai iszlám állam A bosnyák parlament elutasítása ellenére megtörténhet, hogy Alija Izetbegovic mégis aláírja a genfi egyezményt. Megfigyelők véleménye szerint a bosnyák elnök ezt azért teszi majd meg, hogy az első európai iszlám állam megalapítójaként vonuljon be a történelembe. Az sem kizárt, hogy aláírását követően Izetbegovic nem tér vissza Szarajevóba, hanem egy iszlám országban telepedik le. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Tizenegy napos szünet után tegnap folytatódtak a genfi béketárgyalások. A két társelnök, Lord Owen Thorvald Stoltenberg a területi felosztáson vitázó feleknek határidőt szabott a javaslattervezet elfogadására. Mint ismeretes, a boszniai szerbek jóváhagyták a rendezési javaslatot, a bosnyákok azonban továbbra is változtatásokat akarnak elérni a határokat illetően. A terv értelmében a szerbek Bosznia-Hercegovina területének 52 százalékát, a muzulmánok 31 százalékát, míg a horvátok 17 százalékát kapnák. A Genfbe érkezett boszniai szerb vezető, Radovan Karadzic úgy nyilatkozott, hogy egy esetleges muzulmán elutasítás Bosznia-Hercegovina horvátok és szerbek közötti felosztásához vezetne. Franjo Tudjman horvát elnök kijelentette, hogy a muzulmánoknak nincs más választásuk, mint a javaslat aláírása. Bill Clinton amerikai elnök Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos sajtóértekezletén kijelentette, hogy országa kész hozzájárulni a boszniai béke megteremtéséhez, ám mielőtt még lépne, meg akar győződni arról, hogy a genfi megállapodás igazságos, végrehajtható. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter az ENSZ genfi székhelyén szintén bejelentette, hogy országa kész újabb csapatokat küldeni Boszniába, amennyiben a szemben álló felek megállapodnak a béketerv végrehajtásában. Boszniában azonban továbbra is elkeseredett harcok dúlnak. Elsősorban Gorazde és Mostar környékén. Bosznia-hercegovinai mindennapok FOTÓ: DER SPIEGEL AZ ORSZÁGGYŰLÉS PLENÁRIS ÜLÉSE Törvényekre vár az ügyészség BEDRÁRIK IMRE Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszaka keddi munkanapjának kezdetén a képviselők Balsai István igazságügyminiszter expozéjával megkezdték az ügyészségről, az ügyészség egyes feladatairól, valamint a kapcsolódó alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatok együttes vitáját. Balsai István leszögezte: a legfőbb ügyész kizárólagos parlamenti alárendeltsége miatt az ügyészség jelenleg önálló hatalmi ágként működik, és ez összeférhetetlen az alkotmányban foglaltakkal. Ebben a konstrukcióban — hangsúlyozta a miniszter — a mindenkori kormány nem tud eleget tenni a törvények végrehajtására vonatkozó alkotmányos kötelezettségének. Kutrucz Katalin az MDF vezérszónokaként emlékeztetett arra, hogy 1988-ban a kerekasztal-tárgyalások idején a jelenlegi ellenzéki pártok is a kormány-előterjesztés szellemében foglaltak állást. Az ellenzéki pártok képviselői szinte egyöntetűen hangoztatták, hogy a kétharmados támogatást igénylő alkotmánymódosítást jelenleg elutasítják, ezért nem tartják értelmét a parlamenti vitának sem. Áder János a fiatal demokraták vezérszónokaként ugyan megemlítette, hogy magával az elvvel egyetértenek, de az ügyészség kormány alá rendelése csak akkor képzelhető el, ha ezt megelőzően számos garanciális jogszabály, mint például a vizsgálóbíró intézményének újbóli bevezetése megszületik. 3. oldal Boross Péter belügyminisztert és Pintér Sándor országos rendőr-főkapitányt meghallgatásra kéreti az Országgyűlés önkormányzati bizottsága. A testület Schiffer János szocialista képviselő javaslatára mondott többségi igent, aki azért kérte tájékoztatójukat, mert az elmúlt időszakban több belügyi vezető nyilatkozata utalt arra, hogy a szervezett alvilág beépült, illetve beépülni igyekszik a politikai szférába. HORTHY MIKLÓS TEMETÉSE Ellenrendezvények, demonstrációk MUNKATÁRSUNKTÓL Eddig három rendezvényről tudunk, amelyeket a Horthy Miklós temetése előtt vagy azzal egy időben tartanak olyanok, akik nem éppen pozitívan ítélik meg a volt kormányzót és a nevével fémjelzett korszakot. Tegnapi számunkban már írtunk a Demokratikus Chartának a Vérmezőn tartandó rendezvényéről, amellyel — a szóvivő állítása szerint — a Horthykorszaktól akarnak végső búcsút venni. A Népszabadság tegnapi számában megjelent információ szerint Pető Iván, az SZDSZ elnöke szeptember elsején virágot helyez el a 1937- es pécsi csendőrsortűz áldozatainak emlékművénél, a Szeptember 4. Akció elnevezésű, néhány tucat fiatalból álló csoport pedig a temetés napján demonstrációt szervez a Vörösmarty térre, majd a résztvevők tarkóra tett kézzel, egy fehér ló mögött átvonulnak a Lánchídon. Dr. Somorjai Gábor, a Horthy-temetést szervező bizottság tagja, lapunk érdeklődésére az „ellenrendezvényekről” szólva elmondta: nem foglalkoznak azokkal, felőlük mindenki azt csinál, amit akar. Dr. Somorjai Gábor szerint a szóban forgó rendezvények komolytalan, a történelmet nem ismerő vagy szándékosan meghamisító egyének akciói. Mint fogalmazott: „A temetés ügyeit kell intéznünk, ez a munka meglehetősen leköt bennünket, nem érünk rá ezekkel foglalkozni”. * * * A magyarországi zsidó szervezetek felhívása szerint szeptember 3-án, a temetés előestéjén a magyarországi zsidóság megemlékezést tart a Horthy-rendszer áldozatainak emlékére. A közleményben foglaltak szerint így akartak tiltakozni „a két világháború közötti szellemiség újraélesztése” ellen. FŐSZERKESZTŐ: BENCSIK ANDRÁS MA KEZDŐDIK AZ EDU TANÁCSKOZÁSA Konzervatívok találkozója Budapesten A ma Budapesten kezdődő 15. EDU-konferenciával először kerül sor kelet-európai országban az Európai Demokratikus Unió tanácskozására. A konferencián Európa 35 országa kereszténydemokrata és konzervatív pártjának mintegy 130 vezető politikusa vesz részt. Hazánkba várják többek között Helmut Kohl német kancellárt, Carl Bild svéd, Fenech Adami máltai, Václav Klaus cseh, David Oddsson izlandi miniszterelnököt, Sali Berisha albán és Glafcos Clerides ciprusi államelnököt, valamint számos pártelnököt, így Jacques Chiracot, a francia RPR elnökét is. Hazánkat Antall József miniszterelnökön kívül Surján László, a KDNP elnöke képviseli. Az EDU háromnapos 15. pártvezetői konferenciáját Antall József meghívására tartja a magyar fővárosban. A konferencia négy fő témával foglalkozik: az európai integráció továbbfejlesztésével, az európai biztonsággal, a kontinens, ezen belül elsősorban Közép- és Kelet-Európa környezetvédelmi problémáival, valamint Alois Mock EDU- elnök intézkedési tervével a közép- és kelet-európai demokráciák megerősítésére. Az európai integráció témakörében nagy hangsúlyt kap a visegrádi államok csatlakozása az Európai Közösséghez, és az EDU budapesti pártvezetői konferenciája külön tárgyalja azt a kérdést is, hogy hazánk ezt a célt hogyan érhetné el minél gyorsabban és hatékonyabban. Az európai biztonságpolitikai problémák sorában a pártvezetők a tervek szerint foglalkoznak az európai új „népvándorlás” biztonságpolitikai hatásaival, a Balkánon kialakult helyzettel és a Baltikum problémáival. Új tagokkal is bővül az EDU névsora, így többek között Budapesten kerül sor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség felvételére is. A magyar miniszterelnök Antall József tegnap kora délután hivatalában fogadta Markó Bélát, az RMDSZ és Bugár Bélát, a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökét is. KÉT ANGOL SZERELŐT MEGFENYEGETTEK Még tart a kíméletlen bérharc A hét végén az Aeroplex dolgozói munka közben a karbantartó hangárban két angol munkást megfenyegettek. Az incidens miatt az angol dolgozók hazautaztak, és az említette két munkás nem is hajlandó visszatérni Magyarországra — jelentett be tegnapi tájékoztatóján Pákay András, a Malév vezérigazgatója. A. GAÁL PÉTER A vezérigazgató hozzátette még, hogy a történteket rendkívül súlyosnak és sajnálatosnak tartja, mert véleménye szerint ilyen esetek nem jellemezhetnek egyetlen békés sztrájkot sem. A Malév az üggyel kapcsolatban vizsgálatot indított, az eddigi jegyzőkönyvek azonban már jelenleg is rendelkezésre állnak. A Malév vezetése tegnap kijelentette, hogy az utolsó ajánlatuk — amelyet a sajtó már ismertetett — volt a legutolsó és a legjobb. A Lockheeddel és az Aeroplex-szel folytatott tárgyalásokon mindegyik fél elismerte, hogy a pénzügyi helyzet ennél magasabb béremelést nem engedhet meg. Az ügyvezetés kijelentette, hogy ha ennél is magasabb béremelést adnának, akkor az a munkahelyek leépítéséhez vezetne, ugyanis a gépek karbantartása túlságosan költséges lenne. A tájékoztatón elhangzott, hogy a Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezete a Malév utolsó ajánlatának hallatán újabb követeléssel állt elő, amely 18 hónapra vonatkozik, és a bérek 98,3 százalékos emeléséről szól. Erre a válaszra a Malév úgy reagált, hogy az elkövetkezendő időben be fog rendezkedni egy olyan hosszú távú megoldásra, amely kizárja a sztrájkfenyegetettség lehetőségét. A közeli napokban 10 ukrán szerelő érkezik Magyarországra a Tupoljev gépek karbantartására és további 5 nyugat-európai szerelő, akik a Boeingek szakértői. A charterjáratokkal kapcsolatban elmondták, hogy továbbra is elsőbbségük van a menetrend szerinti járatokkal szemben, hiszen a legtöbb utas ma ezeken a gépeken utazik. A Malév kereskedelmi igazgatója még hozzátette, bár az elmúlt napokban kéthárom-négy órás késés is előfordult egy-egy charterjárat esetében, ez azonban nem a magyar sztrájknak, hanem a túlzsúfolt görög légtérnek tudható be. Megjelent az Ipari Almanach '93 CompAlmanach Kiadói Kft. 1033 Budapest, Benedek Elek u. 8. Tel: 156 5367 Fax: 156 7767 l