Pesti Hírlap, 1993. szeptember (2. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP Közel a NATO-tagsághoz? Volker Rühe német és Jörgen Kosma norvég védelmi minisz­ter tegnap Oslóban úgy foglalt állást, hogy az egykori Varsói Szerződés országai előtt egyengetni kell az utat a NA­­TO-tagság felé. Mindkét mi­niszter hangsúlyozta: Len­gyelország, Magyarország, valamint a Cseh és a Szlovák Köztársaság részére biztosí­tani kell, hogy hosszabb távon az atlanti szövetség tagjaivá váljanak, ezáltal ugyanis foko­zódna a térség politikai stabi­litása. A német védelmi mi­niszter — mint kifejtette — nem kíván időrendet megál­lapítani a négy ország esetle­ges NATO-hoz való csatlako­zásával kapcsolatban. Az azonban nem kizárt, hogy még a teljes jogú EK-tagság elérése előtt a NATO tagjaivá váljanak — mondotta. Ion Iliescu Szlovákiába látogat Ion Iliescu román elnök szep­tember 23-án kétnapos hiva­talos látogatásra a Szlovák Köztársaságba utazik. Cseh­szlovákia kettéválása óta Ro­mánia igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatait Szlovákiá­val. FOLYTATÓDTAK A GENFI TÁRGYALÁSOK Születőben az első európai iszlám állam A bosnyák parlament el­utasítása ellenére megtör­ténhet, hogy Alija Izetbe­govic mégis aláírja a genfi egyezményt. Megfigyelők véleménye szerint a bos­nyák elnök ezt azért teszi majd meg, hogy az első európai iszlám állam meg­alapítójaként vonuljon be a történelembe. Az sem ki­zárt, hogy aláírását köve­tően Izetbegovic nem tér vissza Szarajevóba, hanem egy iszlám országban tele­pedik le. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Tizenegy napos szünet után tegnap folytatódtak a genfi béketárgyalások. A két társel­nök, Lord Owen Thorvald Stol­tenberg a területi felosztáson vitázó feleknek határidőt sza­bott a javaslattervezet elfoga­dására. Mint ismeretes, a boszniai szerbek jóváhagyták a rendezési javaslatot, a bos­­nyákok azonban továbbra is változtatásokat akarnak elér­ni a határokat illetően. A terv értelmében a szerbek Bosz­nia-Hercegovina területének 52 százalékát, a muzulmánok 31 százalékát, míg a horvátok 17 százalékát kapnák. A Genf­­be érkezett boszniai szerb ve­zető, Radovan Karadzic úgy nyilatkozott, hogy egy esetle­ges muzulmán elutasítás Bosznia-Hercegovina horvá­tok és szerbek közötti felosztá­sához vezetne. Franjo Tudj­­man horvát elnök kijelentette, hogy a muzulmánoknak nincs más választásuk, mint a javaslat aláírása. Bill Clinton amerikai elnök Bosznia-Hercegovinával kap­csolatos sajtóértekezletén ki­jelentette, hogy országa kész hozzájárulni a boszniai béke megteremtéséhez, ám mielőtt még lépne, meg akar győződ­ni arról, hogy a genfi megál­lapodás igazságos, végrehajt­ható. Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter az ENSZ genfi székhelyén szintén bejelentet­te, hogy országa kész újabb csapatokat küldeni Boszniá­ba, amennyiben a szemben ál­ló felek megállapodnak a bé­keterv végrehajtásában. Bosz­niában azonban továbbra is elkeseredett harcok dúlnak. Elsősorban Gorazde és Mos­tar környékén. Bosznia-hercegovinai mindennapok FOTÓ: DER SPIEGEL AZ ORSZÁGGYŰLÉS PLENÁRIS ÜLÉSE Törvényekre vár az ügyészség BEDRÁRIK IMRE Az Országgyűlés nyári rend­kívüli ülésszaka keddi mun­kanapjának kezdetén a képvi­selők Balsai István igazságügy­miniszter expozéjával meg­kezdték az ügyészségről, az ügyészség egyes feladatairól, valamint a kapcsolódó alkot­mánymódosításról szóló tör­vényjavaslatok együttes vitá­ját. Balsai István leszögezte: a legfőbb ügyész kizárólagos parlamenti alárendeltsége miatt az ügyészség jelenleg önálló hatalmi ágként műkö­dik, és ez összeférhetetlen az alkotmányban foglaltakkal. Ebben a konstrukcióban — hangsúlyozta a miniszter — a mindenkori kormány nem tud eleget tenni a törvények végrehajtására vonatkozó al­kotmányos kötelezettségé­nek. Kutrucz Katalin az MDF vezérszónokaként emlékezte­tett arra, hogy 1988-ban a ke­rekasztal-tárgyalások idején a jelenlegi ellenzéki pártok is a kormány-előterjesztés szelle­mében foglaltak állást. Az ellenzéki pártok képvi­selői szinte egyöntetűen han­goztatták, hogy a kétharma­dos támogatást igénylő alkot­mánymódosítást jelenleg el­utasítják, ezért nem tartják értelmét a parlamenti vitának sem. Áder János a fiatal de­mokraták vezérszónokaként ugyan megemlítette, hogy magával az elvvel egyetér­tenek, de az ügyészség kor­mány alá rendelése csak ak­kor képzelhető el, ha ezt meg­előzően számos garanciális jogszabály, mint például a vizsgálóbíró intézményének újbóli bevezetése megszüle­tik. 3. oldal Boross Péter belügymi­nisztert és Pintér Sándor országos rendőr-főkapi­tányt meghallgatásra ké­reti az Országgyűlés ön­­kormányzati bizottsága. A testület Schiffer János szocialista képviselő ja­vaslatára mondott többsé­gi igent, aki azért kérte tá­jékoztatójukat, mert az el­múlt időszakban több bel­ügyi vezető nyilatkozata utalt arra, hogy a szerve­zett alvilág beépült, illetve beépülni igyekszik a poli­tikai szférába. HORTHY MIKLÓS TEMETÉSE Ellenrendezvények, demonstrációk MUNKATÁRSUNKTÓL Eddig három rendezvényről tudunk, amelyeket a Horthy Miklós temetése előtt vagy az­zal egy időben tartanak olya­nok, akik nem éppen pozití­van ítélik meg a volt kor­mányzót és a nevével fémjel­zett korszakot. Tegnapi szá­munkban már írtunk a De­mokratikus Chartának a Vér­mezőn tartandó rendezvé­nyéről, amellyel — a szóvivő állítása szerint — a Horthy­­korszaktól akarnak végső bú­csút venni. A Népszabadság tegnapi számában megjelent informá­ció szerint Pető Iván, az SZDSZ elnöke szeptember el­sején virágot helyez el a 1937- es pécsi csendőrsortűz áldo­zatainak emlékművénél, a Szeptember 4. Akció elneve­zésű, néhány tucat fiatalból álló csoport pedig a temetés napján demonstrációt szervez a Vörösmarty térre, majd a résztvevők tarkóra tett kézzel, egy fehér ló mögött átvonul­nak a Lánchídon. Dr. Somorjai Gábor, a Horthy-temetést szervező bi­zottság tagja, lapunk érdeklő­désére az „ellenrendezvé­nyekről” szólva elmondta: nem foglalkoznak azokkal, felőlük mindenki azt csinál, amit akar. Dr. Somorjai Gá­bor szerint a szóban forgó rendezvények komolytalan, a történelmet nem ismerő vagy szándékosan meghamisító egyének akciói. Mint fogal­mazott: „A temetés ügyeit kell intéznünk, ez a munka meg­lehetősen leköt bennünket, nem érünk rá ezekkel foglal­kozni”. * * * A magyarországi zsidó szerve­zetek felhívása szerint szep­tember 3-án, a temetés előes­téjén a magyarországi zsidó­ság megemlékezést tart a Horthy-rendszer áldozatai­nak emlékére. A közlemény­ben foglaltak szerint így akar­tak tiltakozni „a két világhá­ború közötti szellemiség újra­élesztése” ellen. FŐSZERKESZTŐ: BENCSIK ANDRÁS MA KEZDŐDIK AZ EDU TANÁCSKOZÁSA Konzervatívok találkozója Budapesten A ma Budapesten kezdődő 15. EDU-konferenciával elő­ször kerül sor kelet-európai országban az Európai De­mokratikus Unió tanácskozá­sára. A konferencián Európa 35 országa keresz­ténydemokrata és konzerva­tív pártjának mintegy 130 ve­zető politikusa vesz részt. Ha­zánkba várják többek között Helmut Kohl német kancellárt, Carl Bild svéd, Fenech Adami máltai, Václav Klaus cseh, Da­vid Oddsson izlandi miniszter­­elnököt, Sali Berisha albán és Glafcos Clerides ciprusi állam­elnököt, valamint számos pártelnököt, így Jacques Chira­­cot, a francia RPR elnökét is. Hazánkat Antall József minisz­terelnökön kívül Surján Lász­ló, a KDNP elnöke képviseli. Az EDU háromnapos 15. pártvezetői konferenciáját Antall József meghívására tartja a magyar fővárosban. A konferencia négy fő té­mával foglalkozik: az európai integráció továbbfejlesztésé­vel, az európai biztonsággal, a kontinens, ezen belül elsősor­ban Közép- és Kelet-Európa környezetvédelmi problémái­val, valamint Alois Mock EDU- elnök intézkedési tervével a közép- és kelet-európai de­mokráciák megerősítésére. Az európai integráció té­makörében nagy hangsúlyt kap a visegrádi államok csat­lakozása az Európai Közös­séghez, és az EDU budapesti pártvezetői konferenciája kü­lön tárgyalja azt a kérdést is, hogy hazánk ezt a célt hogyan érhetné el minél gyorsabban és hatékonyabban. Az európai bizton­ságpolitikai problémák sorá­ban a pártvezetők a tervek szerint foglalkoznak az euró­pai új „népvándorlás” bizton­ságpolitikai hatásaival, a Bal­kánon kialakult helyzettel és a Baltikum problémáival. Új tagokkal is bővül az EDU névsora, így többek kö­zött Budapesten kerül sor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség felvételére is. A ma­gyar miniszterelnök Antall József tegnap kora délután hivatalában fogadta Markó Bé­lát, az RMDSZ és Bugár Bélát, a Szlovákiai Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom el­nökét is. KÉT ANGOL SZERELŐT MEGFENYEGETTEK Még tart a kíméletlen bérharc A hét végén az Aeroplex dolgozói munka közben a kar­bantartó hangárban két angol munkást megfenyeget­tek. Az incidens miatt az angol dolgozók hazautaztak, és az említette két munkás nem is hajlandó visszatérni Magyarországra — jelentett be tegnapi tájékoztatóján Pákay András, a Malév vezérigazgatója. A. GAÁL PÉTER A vezérigazgató hozzátette még, hogy a történteket rendkívül súlyosnak és sajná­latosnak tartja, mert vélemé­nye szerint ilyen esetek nem jellemezhetnek egyetlen bé­kés sztrájkot sem. A Malév az üggyel kapcsolatban vizsgála­tot indított, az eddigi jegyző­könyvek azonban már jelen­leg is rendelkezésre állnak. A Malév vezetése tegnap kijelentette, hogy az utolsó ajánlatuk — amelyet a sajtó már ismertetett — volt a leg­utolsó és a legjobb. A Lock­heeddel és az Aeroplex-szel folytatott tárgyalásokon mindegyik fél elismerte, hogy a pénzügyi helyzet ennél ma­gasabb béremelést nem en­gedhet meg. Az ügyvezetés kijelentette, hogy ha ennél is magasabb béremelést adná­nak, akkor az a munkahelyek leépítéséhez vezetne, ugyanis a gépek karbantartása túlsá­gosan költséges lenne. A tájékoztatón elhangzott, hogy a Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezete a Malév utolsó ajánlatának hal­latán újabb követeléssel állt elő, amely 18 hónapra vonat­kozik, és a bérek 98,3 százalé­kos emeléséről szól. Erre a vá­laszra a Malév úgy reagált, hogy az elkövetkezendő idő­ben be fog rendezkedni egy olyan hosszú távú megoldás­ra, amely kizárja a sztrájkfe­nyegetettség lehetőségét. A közeli napokban 10 uk­rán szerelő érkezik Magyar­­országra a Tupoljev gépek karbantartására és további 5 nyugat-európai szerelő, akik a Boeingek szakértői. A charterjáratokkal kap­csolatban elmondták, hogy továbbra is elsőbbségük van a menetrend szerinti járatokkal szemben, hiszen a legtöbb utas ma ezeken a gépeken utazik. A Malév kereskedelmi igazgatója még hozzátette, bár az elmúlt napokban két­­három-négy órás késés is elő­fordult egy-egy charterjárat esetében, ez azonban nem a magyar sztrájknak, hanem a túlzsúfolt görög légtérnek tudható be. Megjelent az Ipari Almanach '93 CompAlmanach Kiadói Kft. 1033 Budapest, Benedek Elek u. 8. Tel: 156 5367 Fax: 156 7767 l

Next