Pesti Hírlap, 1993. november (2. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

ORSZÁGOS KÖZÉLETI, GAZDASÁGI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP 2. (152.) ÉVFOLYAM 254. SZÁM 1993. NOVEMBER 1., HÉTFŐ DÖNTÖTT A FIDESZ ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYA Szájer József a testület elnöke Több mint kétharmados támogatással Szájer Józsefet választotta elnökévé a Fiatal Demokraták Szövetségé­nek Országos Választmánya szombati alakuló ülésén. A hetvennyolc fős testület hetvenhat érvényes szavazata alapján ötvenhárman támogatták Szájer Józsefet, míg a másik jelölt, Fodor Gábor alelnök huszonhárom szava­zatot kapott. A választmány alelnöke lett: Sásdi András, Selmeczi Gabriella, Szabó Tamás és Fried Miklós. BEDNÁRIK IMRE A Fidesz két kongresszusa kö­zött az országos választmány a fiatal demokraták vezető tes­tülete, ellenőrzése és felügye­lete alatt tartja a párt vala­mennyi testületét és annak munkáját. Szájer József elnök­ké választása után győzelmét úgy értékelte, hogy az ő felfo­gása szerint a testületnek ko­ordináló és a véleményeket ütköztető szerepet kell játsza­nia egy olyan nehéz időszak­ban, amikor közeleg a parla­menti választás és az azt meg­előző kampány. Az országos választmány korrekt viszonyt próbál majd kialakítani a párt elnökségével és valamennyi testületével, úgy, hogy miköz­ben színtere lesz a vitáknak, fenntartja a Fidesz egységét. Arra a kérdésre, miszerint elnökké választásával lezá­rult-e a Fodor M Orbán-vita, Szájer József elmondta, nem ért egyet azokkal, akik az el­múlt hetek vitáit ilyen semati­kusan fogalmazzák meg, hi­szen a Fideszben rendkívül sok politikai karakter találha­tó. A választmány elnökeként azonban szeretné elérni, hogy azok az ellentétek, ame­lyek időközben kialakultak, mindenféleképpen tompulja­nak. Ezért a viták legfőbb színterévé kell tenni a választ­mány üléseit, hogy az ellenté­tek ne a sajtóban, hanem egy­mással vitázva tisztuljanak le. Szájer József teljesen termé­szetesnek találta, hogy a vesz­tes Fodor Gábor nem vállal a választmány elnökségében semmiféle tisztséget, ő is ha­sonlóképpen cselekedett vol­na, hiszen merőben eltérőek voltak a koncepcióik. 3. oldal FOTÓ: SOMFAI SÁNDOR EK helyett Európai Unió MÉCS LÁSZLÓ, BRÜSSZEL A Brüsszelben sorra került rendkívüli csúcsértekezlet al­kalmából még azok sem ün­nepeltek önfeledten, akik tel­jes mellszélességgel hirdetik a maastrichti szerződésben fog­laltak történelmet formáló erejét. Érthető ez a visszafo­gottság. A Tizenkettek közel 20 millió munkanélkülijének sorsa kiáltóan figyelmeztet ar­ra, hogy a Maastrichtben rati­fikált szerződés életbelépése még nem ad az europolitiku­­soknak jogot arra, hogy a ne­vében új korszakot nyitó Eu­rópai Uniót ünnepeljék. 2. oldal Átvészelni egy telet TUDÓSÍTÓNKTÓL Haris Silajdzic, Bosznia új mi­niszterelnöke megalakította túl­nyomó részben muzulmánok­ból álló kormányát. Jelentések szerint Silajdzic abban jelölte meg az új kabinet prioritását, hogy segítsen a boszniai nép­nek még egy telet átvészelni a háborúban. A 21 tagú kor­mányban négy tárcát mérsékelt szerbek és horvátok kaptak, akik a többetnikumú Bosznia mellett kötelezték el magukat. Az új külügyminiszter Irsan Lu­­bijankic lett, aki a mérsékelt mu­zulmánok közül való. CompAlmanach Üdvözöljük Hazájában, érezze jól magát itthon! Megkezdtük az Idegenforgalommal foglalkozó címtárkiadványunk, az Idegenforgalmi Almanach (Guide) nyomdai elők­észítését. Kérjük, 1993 november végéig jelezze részvételi szándékát. Kár lenne Ön nélkül! CompAlmanach Kiadói Kft. 1033 Budapest, Benedek Elek u. Sz. Tel.: 15© 5367 Fax: 15© 7767 A MEDIL­MVEZETŐK DÖNTÉSEI ELLEN Petíció a puskacsövön HÍRÖSSZEFOGLALÓ Néhány ezer fős tömeg gyűlt össze szombat délután kettőre a Magyar Televízió székháza előtt, a Magyar Rádiós Kama­ra szervezésében, hogy kifeje­zésre juttassák a rádiónál és a televíziónál történtekkel kap­csolatos véleményüket. Papp Zoltán színművész és mások a tüntetők között sétálva egy rövid szöveget ismételgettek, amely szerint: „egy csendes tüntetésen veszünk részt; nincs többé hangszóró, és nincs többé képernyő; csak az emberi hang és az emberi arc maradt; csak azt tudjuk, amit egymásnak elmondunk, csak azt értjük, amit egymással megbeszélünk; figyeljünk egymásra, beszélgessünk, hozzuk-vigyük a hírt, és ne reagáljunk a provokációra.” Provokáció nem történt, csendes beszélgetéssel teltek a percek, amikor a televízió el­ső emeleti ablakában fél há­romkor megjelent Bánó And­rás, aki mosolyogva, integetve üdvözölte az őt nagy tapssal köszöntőket. A tüntetők ezután átvonul­tak a Kossuth térre. Galkó Ba­lázs színművész a Kossuth­­szobor talapzatánál, Fodor Ta­más színművész, a Szabad De­mokraták Szövetségének or­szággyűlési képviselője pedig az állami zászlónál állva olvas­ta fel „a tájékoztatásra szegő­dött magyar újságírók” leve­lét, amelyet a fehérre festett arcú Kiss Tamás a szoborra fel­mászva egy mellékalak, a honvéd puskacsövére akaszt­va adott át —jelképesen — Kossuth Lajosnak. 4. oldal FOTÓ: TOROCZKAY CSABA INDÍTOTTA: KOSSUTH LAJOS (1841), ÚJRAINDÍTOTTA: 150 ÉV ALAPÍTVÁNY Meghalt Federico Fellini Hetvenhárom éves korá­ban elhunyt Federico Fellini, a filmművészet történetének egyik leg­nagyobb alakja. „Egy olyan élet ért véget, ame­lyet érdemes volt megél­ni” — mondta Franco Zeffirelli, Fellini kollégá­ja, aki egyetlenként ke­reste fel betegágyánál a már eszméletlen mű­vészt . A film óriása volt, még akkor is, ha az utóbbi évek mozikultúrá­ja már kevésbé igényelte az ő intellektuális kifeje­zőképességét. Fellini 1920-ban szü­letett Riminiben, egy ideig karikaturistaként dolgozott, majd rádiós hangjátékokat készített A filmmel a 30-as évek végén került kapcsolat­ba, önállóan 1951 óta rendezett. Nem volt túl­ságosan termékeny, az utóbbi időben két-három év is eltelt egy-egy filmje között, alkotásai azonban mind kimagasló művészi teljesítményt nyújtottak. Szinte minden művét be­mutatták Magyarorszá­gon is. (írásunkat a 12. olda­lon olvashatják) ANTALL JÓZSEF INTERJÚJA A HÉTBEN Exportált hisztéria Vasárnap este a kölni gyógykezelésen tartózkodó Antall József telefoninterjút adott A Hét műsorának. A minisz­terelnök a kérdésekre válaszolva elsőként egészségi ál­lapotáról beszélt Elmondta, jól érzi magát, az orvosok szerint megfelelően sikerült a kemoterápiás kezelés és a transzplantáció is. A miniszterelnök kifejtette: a kölni kezelés ellenére is tartja a kapcsolatot a kormány tagjai­val, naprakészen tájékozott PH-ÖSSZEFOGLALÓ Mint kiderült, Antall József a kli­nikán is több államférfival be­szélt telefonon az utóbbi idő­ben, s számos levelet kapott, többek között Bill Quntortól és Helmut Kohltól is. A beszélgeté­sek s a levelek nyomán az a be­nyomása, hogy Magyarország­nak elsőrendű a megítélése a nyugat-európai vagy az ameri­kai országokban. Politikusi, gazdasági szinten, üzletem­berek szintjén tehát tulajdon­képpen Magyarországot a kö­­zép-kelet-európai változások éllovasának tekintik, s igaz ez a piacgazdaságra való áttérés, va­lamint minden más politikai és parlamentáris kérdésben is. Egyértelműen pozitív a meg­ítélésünk, mi vagyunk a térség legstabilabb országa. Márpedig a stabilitás feltétele a bizalom­nak, a bizalom pedig feltétele a Nyugatról irányuló befekteté­seknek. A miniszterelnök megem­lítette, hogy a külföldi sajtó egy része, amely közvetlen kapcsolatban van egyes hazai politikai pártokkal vagy réte­gekkel, megjelentet olyan cik­keket is, amelyek negatív színben tüntetik fel hazánkat. Szerencsére ezeknek nem hisznek a felelős politikusok. Ezek az otthonról sugallt cik­kek sajátos játékai bizonyos politikai pártoknak, amelyek a maguk hisztériáját igyekez­nek külföldre exportálni. Az interjúban Antall József kitért a Magyar Televízióban és Rádióban kialakult helyzetre is. A miniszterelnök kijelentette: mindkét médiumnak megvan a maga jóváhagyott szervezeti szabályzata, valamint a köztár­sasági elnök által kinevezett, el­nöki jogkörrel felruházott önálló alelnöke. A kabinet fe­lelőssége csupán a médiumok költségvetésére vonatkozik. Antall József kiemelte: a Ma­gyar Rádió és a Televízió füg­gdenek, s neki csupán az a le­­etősége, hogy előterjesztést tesz az alelnökök, illetve az el­nökök személyére vonatkozó­an. A miniszterelnök sajnálta, hogy a médiatörvényt nem fo­gadta el az Országgyűlés, illet­ve az ellene szavazók, és ugyan­így sajnálta, hogy nem került sor az általa előterjesztett sze­mélyek kinevezésére. KÓNYA IMRE HAZAÉRKEZETT AZ USA-BÓL Bill Clinton Prágában találkozik a visegrádiakkal Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője a Magyar Szabad­ságharcos Szövetség meghívására kilencnapos látoga­tást tett az Egyesült Államokban. Washingtonban talál­kozott az amerikai kongresszus demokrata többségének vezető képviselőivel, a republikánus párt külügyi inté­zetének elnökével folytatott megbeszéléseket, s tárgyalt a külügyminisztériumban is MUNKATÁRSUNKTÓL — Mi volt a célja a látogatás­nak? — Kezdjük talán az okkal. A Magyar Szabadságharcos Szö­vetség hívott meg Los Angeles­be az október 23-i ünnepségre. Örömmel tettem eleget a meg­hívásnak, annál inkább, mivel 1986-ban ismeretlen turista­ként már részt vettem ezen az ott már hagyományos megem­lékezésen. Jó érzés volt, hogy ma ugyanitt én szólhattam azokhoz a honfitársaimhoz, akiket a sors — ilyen vagy olyan okokból — távozásra kényszerített. A meghívás ter­mészetesen jó alkalom volt ar­ra, hogy más magyar közösség­gel is megismerkedjek és lehe­tőséget teremtett, hogy Wa­shingtonban vezető amerikai politikusokkal is találkozzak. — Kikkel és miről tárgyalt Washingtonban ? — Tájékoztattam tárgyaló­­partnereimet a magyarországi átalakulás folyamatáról, vala­mint azokról a politikai tö­rekvésekről, amelyek célja a NATO-hoz és az EK-hoz való csattakozásunk. Elmondtam, hogy egyetértünk az USA tö­rekvésével, amely a volt szovjet birodalom egésze biztonsági ga­ranciáinak kialakítására irá­nyul, de nagyon fontosnak tart­juk, hogy a térség államait dif­ferenciáltan kezeljék, és azok­nak az országoknak, amelyek történelmi, földrajzi okokból és a nyugathoz való felzárkózást il­letően előbbre tartanak, mint a többiek, lehetővé tegyék a NA­­TO-hoz való csatlakozást, mi­helyt ennek feltételei teljesül­nek. Valamennyi partnerem je­lezte, hogy az amerikai politika világosan érzékeli a térség or­szágai közötti eltéréseket, és megérti és támogatja a visegrá­di országok törekvéseit, amit az is bizonyít, hogy a januári brüs­szeli NATO-konferenciára láto­gató Clinton elnök találkozni fog a visegrádi országok állam- és kormányfőivel. A találkozó helye valószínűleg Prága lesz. 3. oldal

Next