Pesti Hírlap, 1993. december (2. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-01 / 280. szám
2. (152.) ÉVFOLYAM 280. SZÁM 1993. DECEMBER 1., SZERDA ÁLLAMI VAGYORTTYAÖKSÉD: Az igazgatótanács november 29-i döntései A vegyes tulajdonú papíripari társaságok privatizációjának folyamatában az ÁVÜ IT áttekintette az (5 milliárd forint jegyzett tőkéjű) Dunapack Rt. pályázatának eredményeit. Megállapította, hogy az egyetlen ajánlat 1,6 milliárd forint, amelyet az osztrák társtulajdonosok tettek, jóval elmarad a gyár üzleti értékétől. Emiatt, valamint tekintettel arra, hogy a befektető az ugyancsak közös tulajdonban lévő Szolnoki Papírgyár újraindítására és tartós működtetésére garanciát nem vállalt, az IT a pályázatot eredménytelennek nyilvánította. Az ÁVÜ a Papíripari Vállalat Dunapack Rt.-ben lévő tulajdonrészére 1994 januárjában újabb nyit pályázatot ír ki, a Szolnoki Papírgyár újraindítására pedig részletes tervet állít össze. A MAHIR Rt. értékesítésére kiírt nyilvános, kétfordulós pályázat első fordulója lezárult. Három pályázó jutott a második, zárt fordulóba. A B-Reklám Reklámszervező és Média Kft., a Szigeti és Társai Kft. és a TOTH-KER Kereskedelmi Kft. A pályázat második fordulójának benyújtási határideje 1994. január 5. A Tolnai megyei Népbolt Részvénytársaság (Szekszárd) az előprivatizáció során 20 üzletet értékesített. Az 52 százalékban állami tulajdonú, 171 millió forint névértékű részvénycsomagjának privatizációjára kiírt pályázatot a legjobb ajánlatot tevő COPÉ Kft. nyerte 118 százalékon tett vételi ajánlatával. (A még jelentkező két pályázó közül az MRP 112 százalékon, Bencze Géza és Társai 109 százalékos árfolyamon tettek ajánlatot.) A pályázat nyertese megőrzi a cég profilját: élelmiszer, ruházat és műszaki áruk. Vállalta, hogy a szerződéskötést követő 1 éven belül létszámleépítést nem hajt végre. Két éven belül 50 millió forinttal emeli a társaság alaptőkéjét. A Nógrád Kereskedelmi Rt. (Salgótarján) 55,8 százalékban állami tulajdonban lévő, 209 millió forint névértékű részvénycsomagja kerül értékesítésre a részvénytársaság MRP-szervezete részére 80 százalékos árfolyamon. Az ÁVÜ részvénycsomag egészére az MRP-szervezet tett egyedül vételi ajánlatot. A cég 324 dolgozójából 240 fő tagja az MRP-szervezetnek. A társaság élelmiszer-, ruházati és vegyes iparcikkeket forgalmaz Nógrád megye három legnagyobb városában (Salgótarján, Balassagyarmat, Bátonyterenye). Az előprivatizáció során 17 üzletét értékesítették 33 millió forintért. Az Inter-Európa Bank 221 millió forint névértékű, a Chemol-Service Kft. tulajdonában lévő, valamint 143 millió forint névértékben a Metal Vagyonkezelő Kft. tulajdonában lévő részvényeit értékesítik nyilvános forgalombahozatal útján, kizárólag kárpótlási jegy ellenében a bank közgyűlésének jóváhagyása után, várhatóan 1994 januárjában. Az IT meghatározta a jegyzés lebonyolításának tartalmi és tárgyi feltételeit. A Győr és Vidéke Sütőipari Vállalat 226 millió forintos jegyzett tőkével és 100 százalékos állami tulajdonként részvénytársasággá alakul. Az átalakulás után a részvényeket az ÁVÜ még decemberben nyilvános pályázaton értékesíti azzal, hogy 25 százalék plusz 1 szavazat tulajdonrészt a későbbiekben ajánl fel mezőgazdasági termelők részére kárpótlási jegyért. A pályázaton nemcsak a részvényekre lehet ajánlatot tenni, hanem a csornai és a pannonhalmi üzemegységekre külön-külön is. A Szamosmenti Állami Tangazdaság 165 főt foglalkoztat, fő tevékenysége a gyümölcstermesztés és -feldolgozás. November 30-val Szamosmenti Fruct Rt.-vé alakul 51 millió forint jegyzett tőkével. Az ÁVÜ tulajdonába kerülő részvényeket 2 hónapon belül versenyeztetéssel, nyílt pályáztatás során értékesítik. A BHG Híradástechnikai Vállalat 1 milliárd forint jegyzett tőkével részvénytársasággá alakul. Az IT átfogó reorganizációs program összeállítására kötelezte az ipari válságkezelésbe bevont 12 kiemelt vállalat közé sorolt céget, és egyetértett azzal, hogy az ingatlanértékesítésből befolyt bevételeket az állami tartozások kiegyenlítésére fordítsák. Mekkora az állami vagyon? __________c.j. A rendszerváltás óta sem tudjuk pontosan, mennyi az állam vagyona — hívta fel a Kongresszusi Központban zajló számviteli konferencia résztvevőinek figyelmét dr. Nyikos László, az Állami Számvevőszék elnökhelyettese. Az állami vagyon nagyságára mindössze egy régi becslés áll rendelkezésünkre. A privatizáció kezdete előtt körülbelül 2000 milliárd forint volt az állam kezében. Ez a becslés akkor sem tükrözte a vagyon pontos értékét, és nem tartalmazza az azóta történt privatizáció és vagyonátadások hatását. Az állam vagyonának nagyságát naprakészen csak egy új, az egész államháztartásra kiterjedő információs rendszer kiépítése esetén lehetne tudni. Ennek létrehozását ugyan a számviteli törvény 1991. január 1-jei hatállyal előírja, de nem nevezi meg, ki kötelezett erre. Az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének értelmezése szerint ez a kormány feladata, és a mindenkori pénzügyi kormányzatnak kötelessége az állami vagyon teljes körű felmérése, a számviteli törvény által előírt információs rendszer kiépítése. A számviteli törvény és a párttörvény ellentmondásai megmutatkoznak a pártok gazdálkodásában — mondta Nyikos László, de nem a nemzetközi normáknak is megfelelő számviteli törvényt kell a párttörvényhez igazítani, hanem fordítva. OROSZ VILÁGCÉGÉ A DUNÁNTÚLI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR RT. Nyolcmillió dollárt hoztak tavaly Tavaly az orosz GAZPROM konszern két vállalata, a Gázkompletimpex és az Interprocom 8 millió dollárt fektetett be a Dunántúli Kőolajipari Rt. keretén belül alapított East Kft.-jébe, majd megpályázta a DKG privatizálására az ÁVÜ által kiírt tendert. Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának november 22-én hozott döntése a világ élenjáró földgázkitermelő vállalatának ítélte a DKG részvényeinek 51 százalékát —jelentette be tegnap Vékási János, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár Rt. elnök-vezérigazgatója, a DKG privatizációjáról tartott tájékoztatón. T. BÉKÉS SÁNDOR A fennállásának 50. évét jövőre ünneplő DKG 1990-ben válságos helyzetbe került, egy év leforgása alatt 400 dolgozót bocsátott el. Vékási János kifejtette, hogy a privatizáció és az orosz céggel való együttműködés nyújtott egyedüli esélyt új piacok szerzésére és a 10 százalékot kitevő exporttevékenység fellendítésére. Both János, az ÁVÜ igazgatója elmondta, hogy a múlt nyár óta felgyorsították a gépipari privatizációt, és ezen belül a DKG részvényeinek értékesítése rövid lejáratúnak mondható. Négy hónapos tranzakció után az ÁVÜ úgy ítélte meg, hogy az Interprocom Kft. tette a legjobb ajánlatot, és az IT november 22-én elfogadta az orosz cég pályázatát. Ennek értelmében a részvények 51 százalékát 80 százalékos árfolyamon vásárolják meg, míg 47 százalékuk a DKG-East tulajdonában maradt. A részvénytársaság dolgozói örömmel fogadták az MRP üzletszerzési lehetőségét, amelyet az ÁVÜ verseny nélkül, a részvénycsomag 20 százalékának dolgozók általi megvételében biztosított. Az új orosz tulajdonos, az Interprocom vezérigazgatója, Mihail Nyikolajevics Rahimkulov örömmel nyugtázta az ÁVÜ döntését, és kifejtette, hogy jövő év februárjában, a DKG fennállásának 50. évfordulóján aláírják azt a 15 évre szóló programot, amely biztosítja a cég távlati fejlődését. Az orosz világcég tevékenységéről szólva a vezérigazgató kijelentette, hogy tevékenységük kiterjed az egész világra, s ezen belül a GAZPROM a nyugateurópai országok legfontosabb gázszállítója. A 100 milliárd köbmétert kitevő nyugati földgázexport mellett a FÁK- országokbeli földgázexport 95 százalékát is ez a cég biztosítja. Mádé Károly, az East Kft. ügyvezető igazgatója az orosz céggel való együttműködést értékelve közölte: a DKG termékeinek 75 százalékát az orosz piacra szállítják. Emellett újabb piacokat szereznek azáltal, hogy az orosz cég biztosítja a Fülöp-szigetekre és Szíriába irányuló magyar földgázexportot is. A DKGEast Kft. alaptőkéje 1992-es megalakulásakor már irigylésre méltó összetételű volt, hiszen a közel 1,5 milliárd forintos apport közel 50 százaléka készpénz formájában került értékesítésre. A kft. eredményeit jelzi, hogy az idei év végére a tavaly előrejelzett 200 millió forintos veszteség helyett 17,5 százalékos tőkearányos nyereségre számítanak, a foglalkoztatottak száma pedig 24 százalékkal emelkedik. SZÁZMILLIÓS GÁZTARTOZÁS A lakosság jobb fizető, mint a közületek Miközben egyre nagyobb az igény a földgáz iránt , a regionális hálózat bővítéséről épp a napokban kezdeményezett polgármesterek közötti eszmecserét Szabó Tamás privatizációért felelős miniszter, mára pedig Horváth Balázs képviselőtől származik hasonló invitálás Nagyvázsonyban, a fogyasztók óriási összegekkel tartoznak a gázszolgáltató társaságoknak. Az adósok köre, valamint az egyes tartozások mértéke természetesen eltérő. K.BRÁZ JÁNOS A Közép-Dunántúli Gázszolgáltató Rt. Veszprém Megyei Üzemigazgatóságának vezetője, Máthé Attila tapasztalatai szerint az elszegényedés és a munkanélküliség ellenére arányaiban nem annyira a polgárok, hanem inkább a közületek, vállalatok a nem vagy késedelmesen fizetők. Információja szerint a megye 37 800 gázfogyasztó lakosa november közepén mintegy 450-500 ezer forinttal tartozott, ami a korábbiaktól nem tér el lényegesen. Ezzel szemben a KÖGÁZ Rt. október 31-i mérlege szerint csak Veszprém megyéből 22 cégnek 185 millió forint volt a kifizetetlen gázszámlája. Sajnos ebben van például 36 millió forint egy éven túli tartozás is —jegyezte meg rezignáltan az üzemigazgató, hozzátéve, hogy ennek behajtására már aligha számíthatnak. Legnagyobb adósaik között található például az ajkai Alumínium Kft., a Peremartoni Vegyipari Vállalat, a veszprémi Robix és a Tapolcai Szigetelőanyaggyár. Utóbbi három ellen egyébként felszámolási eljárás folyik. A hallottak szerint a jelzett időpont óta két cég rendezte tartozását, húsznak viszont az októberi számlakibocsátással tovább növekedett az adóssága. A mostani korai hideg, a télies idő egyébként majd januárban, a novemberi gázszámlák kiküldésekor mutatja meg, kedvező megítélésű marad-e a lakosság fizetőképessége és készsége. A készséggel van inkább gond e körben, hiszen Máthé Attila fejtegetése szerint nagyarányú a 100-150 forint konyhai gázátalánydíjat nem fizetők köre. A KÖGÁZ-nál egyébként ez év márciusától a korábbi negyedéves számlázásról áttértek a havi inkasszóra. Ezzel ugyan lényegesen megnőtt az immár bejáratott számítógépes programmal segített munkájuk, és több számlaleolvasót kell alkalmazniuk, a kisebb összegű számlázás viszont kedvező a lakosságnak, javult a fizetési morál. Ugyanakkor lerövidült a gázszolgáltató vállalat „fizetési hídja”, tekintve, hogy a Mal Rt. az általa átadott gázt gyorsabban számlázza, mint ahogy a fogyasztók fizetnek a gáztársaságnak. Az utóbbi tíz évben szokatlan télies időjárás ellenére nincs fennakadás a gázszolgáltatásban — mondta a KÖGÁZ veszprémi igazgatója. Néhány állomás, vezetékszakasz ugyan elfagyott, de ezen könnyen képesek segíteni. Budapest tengelybe kerül A most formálódó transz-európai úthálózat újabb keleteurópai útvonalakra történő kiterjesztése, a PHARE-pénzek közlekedésfejlesztést szolgáló felhasználásának további könnyítése, valamint általában is az Európai Unió és a kelet-európai térség közötti együttműködés konkretizálása volt a fő téma az EU és a hat társult kelet-európai ország közlekedési miniszterének első együttes tanácskozásán. A társulási szerződés, majd a júniusi koppenhágai EK- csúcs ezt megerősítő határozata, különböző rendszerességgel és szinteken helyez kilátásba konzultációkat a Tizenkettek és a társult országok között. Ennek jegyében ültek össze kedden — ebben a körben első alkalommal — a közlekedési szaktárcák vezetői, köztük magyar részről Schamschula György. Mint a magyar miniszter elmondta, Magyarországot közvetlenül is érintette az a döntés, hogy a transz-európai útvonalak közé sorolják a Lengyelországot, Szlovákiát és Budapestet összekötő Varsó—Krakkó—Budapest közúti tengelyt. Ennek révén mód nyílhat a számunkra oly szükséges Budapest— Vác útszakasz fejlesztésére is — mutatott rá. BŐVÍTIK A SZOLGÁLTATÁSOKAT Új értékpapírok a Mezőbanknál Két új lakossági megtakarítási formát kínál mától a gazdaság lassú élénkülésére számító Mezőbank Rt.: a rövid távú Sprint és a középtávú Maraton betétjegyet. GICZI JÓZSEF A 3 éves futamidejű Maraton betétjegyet a bank a hosszabb távon takarékoskodóknak ajánlja, ugyanis egy éven belüli visszaváltása esetén mindössze 1 százalék kamat jár a betétesnek, egy éven túli felvétel esetén a teljes évre az egész éves kamat jár, töredék évre a bank az időarányosan járó kamat felét fizeti. Az első évben a névre szóló Maraton betétjegyre 16,8 százalék, a bemutatóra szólóra pedig 17,2 százalék nettó kamat jár. A további években a kamat a banki alapkamat változásának megfelelően módosul. Rövid távú takarékoskodásra 3, 6, illetve 9 hónapos, határozott lejáratú Sprint betétjegy a Mezőbank új ajánlata. A névre szóló Sprint betétjegy kamata rendre nettó 14,0,15,6, 16,0 százalék a lejárattól függően. A bemutatóra szóló jegy kamatai nettó 0,4 százalékkal magasabbak. Lejárat előtti felvét esetén ez az értékpapír mindössze 1 százalékot fizet. Fejlettebb bankrendszerű országokban a bankok bevételük kétharmad részét szolgáltatásokért kapják. Ezért a Mezőbank a megtakarítások gyűjtése és a devizaszámla vezetés mellett további lakossági szolgáltatások bevezetését tervezi. A jövő év közepén kezdi meg a lakossági folyószámlák vezetését, ezekről lehetőség nyílik állandó megbízások teljesítésére. 1994-ben 10, 1995-ben pedig további 20- 25 bankjegykiadó automata felszerelését tervezik. MNB-DEVIZAÁRFOLYAMOK MNB-VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1993. november 30. Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 148,36 148,71 149,06 Ausztrál dollár 65,75 65,90 66,05 Belga frank (100) 275,37 275,95 276,53 Dán korona 14,72 14,75 14,78 Finn márka 17,07 17,12 17,17 Francia frank 16,87 16,91 16,95 Holland forint 51,98 52,09 52,20 ír font 140,61 140,93 141,25 Japán jen (100) 91,36 91,51 91,66 Kanadai dollár 74,54 74,71 74,88 Kuvaiti dinár 334,06 334,75 335,44 Német márka 58,32 58,44 58,56 Norvég korona 13,41 13,44 13,47 Olasz líra (1000) 58,62 58,78 58,94 Osztrák schilling (100) 829,29 830,99 832,69 Portugál escudo (100) 56,95 57,09 57,23 Spanyol peseta (100) 71,04 71,23 71,42 Svájci frank 66,88 67,02 67,16 Svéd korona 11,76 11,79 11,82 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 99,79 99,99 100,19 ECU (Közös Piac) 112,04 112,29 112,54 Érvényben: 1993. november 30. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 147,43 148,83 150,23 Ausztrál dollár 65,29 65,91 66,53 Belga frank (100) 273,70 276,03 278,36 Dán korona 14,63 14,76 14,89 Finn márka 16,93 17,13 17,33 Francia frank 16,79 16,93 17,07 Görög drachma (100) 40,35 40,77 41,19 Holland forint 51,70 52,13 52,56 Ir font 139,70141,00 142,30 Japán jen (100) 91,10 91,70 92,30 Kanadai dollár 74,16 74,86 75,56 Kuvaiti dinár 331,96334,71 337,46 Német márka 58,00 58,48 58,96 Norvég korona 13,34 13,46 13,58 Olasz líra (1000) 58,31 58,95 59,59 Osztrák schilling (100)824,79 831,59 838,39 Portugál escudo (100) 56,31 56,86 57,41 Spanyol peseta (100) 70,67 71,43 72,19 Svájci frank 66,48 67,02 67,56 Svéd korona 11,70 11,83 11,96 USA-dollár 99,13 99,91 100,69 ECU (Közös Piac) 111,43112,41 113,39 GAZDASÁG 7