Pesti Hirlap Vasárnapja, 1933. január-május (55. évfolyam, 1-22. szám)

1933-01-08 / 2. szám

Gyárakat táplál, vasutakat hajt, váro­sokat világit a hegyekből alárohanó fo­lyók árja s a szántóföldeken villamos ekék túrják a rögöt és villamos kaszák aratnak. Hajózó-csatornák egyetlen gi­gászi sa­ragd ny­a kékbe fű­zik a nagy tavakat. A tavak! Ezek adják meg a svéd táj igazi jellegét. Svédország terü­letének nyolc százaléka tó, melyek közül nem­ egy szépségén kívül roppant mére­teivel ejti bámulatba az Idegent. A Ve­­ner-tó 5568, a Vetter közel 1900, a Má­­ler-tó 1163 négyzetkm., tehát még a leg­utolsó is majdnem kétszerte nagyobb a Balatonnál, mely a mocsaras kis-Balaton nélkül alig 600 négyzetkm­-t borít el vi­zével. De akkor lehet csak helyes fogal­munk e tóóriásokról, ha tudjuk, hogy a Balaton vízrengetege, melyben oly fé­lelmes hullámokat kavar a vihar, nem rúg többre két köbkilométernél, míg a Miller medrét 10, a Vetterét 72, a Ve­­nerét pedig 180 köbkm. víz tölti ki. En­nél nagyobb tavak Európában csak orosz földön fordulnak elő. Festői parttagozódásával kétségkívül­­1 visby várfal, a Millar a legszebb a három nagy tó közül. Pompás fjordszerű öblök szegé­lyezik partjait, vizét pedig 1260 apró szigetecske mo­zaikszemcséje rakja ki. Ezeken a szigeteken épült nagy­részt Észak legszebb városa, Stockholm, melyet nem h­iába neveznek Észak Velencéjének. Kanyargós csator­nák kusza szövevénye hálózza be a várost, melyeken fürge gőzhajók sudanak, akár a vaporettók Velence ódon palotái között. De bízvást nevezhetnék a „hidak váro­sának" is, mert egész sereg pompás művi híd köti össze az egyes szigeteken és a kontinensen emelkedő házhe­lyeket s páratlan szépségű architektonikus hatást köl­csönöznek a városképnek. Stockholm ott épült, ahol a Malar-tó lefolyása a Keleti tengerbe torkollik s kikö­tője a Keleti tenger egyik legmozgalmasabb és legfes­­tőibb hajózási gócpontja. A város magva, melyet a XIII. században Birger gróf alapított a Staden-en és két másik szigeten, mai napig megőrizte középkorias jellegét. Szűk, levegőtlen sikátorok kanyarognak az ódon házak között; minden egyes kőhöz, házhoz, templom­­toronyhoz évszázadokra visszanyúló múlt tapad. De az óváros körül már pezsgő elevenséggel fejlődik, terjesz­kedik, gyarapodik a mai Stockholm hivalkodó paloták­kal, pompás parkokkal, széles sugárutakkal. Aki igazi, érintetlen történelmi miliőre vágyik, az keresse fel Visby városát Oötaland (Gotland) szigetén. 4000 méter hosszú és 37 tornya van. A XIII. század­ban épült, PIK Svéd halászfalu.

Next