Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-02-17 / 14. szám

SZERDA 14. TÉLUTÓ 17.1841. Pesti Hírlap Megjelen e’ hírlap minden héten kétszer, szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 fr, borítékban 6 fr , postán borítékkal 6 fr. pengő p.—Előfizethetni helylen Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Honáth-házban 583-d szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy hasábsorért, garmond belükkel, A pengő krajczár számíttatik. TARTALOM. Vezérczikk: (Hivatás.) M gazd. egyesület Fővár, utd. (Halál és nyomor; egy nevelő vitéz, stb) Pesti asztalosok adakozása. Megy­ei napló: Marmaros, Baranya (ujonczok), pesti gyűlés (vége) Somogy (vegy házass, ujon­cz , közmunkák), Krasz­­na, tisztujitás , vá­z­l­a­t egy erd. megye gyű­lésből) (Vidéki levéltárcza: Győr (nemzetisé­gétó), Zemplén (vi­.dnnente egyesületre felszólítás). Ese­mények (I*y en poroszló-zsarnok), Pécs (ez már váratlan!) Külföldi napló, Amerika. Angolhon: par­lamenti dolgok. Francz- Svéd­, Poroszhon Belgi­um. Elegy. F c ti i 11 e t o n : Mi oka , hogy hölgyeink olly kevéssé magyarok : töredékes észrevételek a' m­­. társaságról (11. Czikkely). Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. VP'MM'C­ik­k­. (Hivatás.} Alább egy tudósítást közlünk Győrből, az ottani olvasó-társaság által adott tánczinguloráról, mellynél fogva alkalmat veszünk méltó elis­meréssel a’ pesti „urhöl­gyek szép ko­szorúja” iránt nyilvánítani, hogy a’ ma­gasabb körbeli tánczvigalmak is naponkint nemzetiebb és nemzetiebb szint öltenek. Már a’ pesti jogászbálnak is k tűnő jelleme volt ez. Legközelebb pedig télutó 13-dikán a’ nemzeti casino teremében adott harmadik táncz vigalmon ismét és ismét előtűnt a’ magyar táncz,­ és pedig nem színpadi mestermutat­vány alakban , hanem mint társasági közön­séges körtáncz. Már is körülbelül 20 — 30 pár ven részt, ’s köztük többnyire olly ne­vek (legelöl gróf Károlyi Györgyné), mellyekhez érzelemmagasitó históriai emlé­kezetek csatolvák. Komoly kedélyünk nem barátja és vigalmaknak; de sokkal inkább tud­juk, hogy a’nemzetiség magas szent eszmé­je nem csak a’ nyelvet, hanem a’ társalgás és öröm szokásait, a’ sok alakú élet köz- és magánykörű tüneményének, komoly és vidor oldalának egész typusát magában foglalja, hogysem a’ mondott jelenetnek szivünkből ne örvendenénk. Igenis, a’magyar útban van, hogy magyar legyen. És csak ez legyen, nagy lesz és dicső , dönthetlen oszlopa a' királyi széknek, mellynek utalmában sza­kadozott gyönge népcsoportból ép erős nem­zetté lön ; erje a’ nyugoti polgárisodásnak és alkotmányos népszabadságnak , ha tán éj­szakról sáskafellegek fenyegetnék; és ben e’ honban , mellyet mindnyájan olly hőn sze­retünk, boldog és dicső. — Ez a’jövendő, melly mi reánk vár. Legyen béke, legyen áldozat, szép hivatás; — hivatás: érezhe­tőkkel írni be neveket az évkönyvekbe, ra­­gyogandókat ezreden át, mikint ragyognak a múltból azok, mellyekhez — mint mon­dók — érzelemmagasitó históriai emlékeze­tek csatolvák. — Érezzék, mire hivatvák, kiknek a’ születés vak története illy nevet adott. Ne gondolja senki, hogy a’ ..nivel­­lario* eszméje erőt vett légyen e’ nemzet­ben a’ histórián Mi szeretjük nemzetünk múltját, és soha nem fogjuk azt felejteni. Hazánknak múlt időkreli képe nagyszerű vo­násaiban a’ magyar előtt mindig szívemelő, még szerencsétlensége árnyéklatában is igé­ző , még botlásaiban is érdekes marad. Pe­dig vannak nevek , mik e’ multkor dicsősé­gé­es emlékezetünkben összeforradvak. Ha illy név tűnik föl e’ nemzet előtt az életben , csak szólnia, csak tennie kell az irányban , mellyet hazafiság jelel; ’s első szavánál egy nemzet figyelme vonul reá, egy nemzet bi­zalma fordul felé, ’s első léptében felkarolja őt ama­ roppant erő, mi nélkül ma már, az ébredés korában, egy nemzettel sikeresen még csak jót sem tehetni — a’népszerűség. Hiú törpe lélek, melly népszerűséget mint czélt vadász , de rósz számoló , ki azt köny­­nyelműn eljátsza. Legyen bár nagy, de na­gyot nem tehet. Hasonlíthat a’ mágnestűhöz, melly a’ hajónak útirányt mutat, de útra so­ha sem mozdíthatja. Kiknek már nevöknél fog­va illy hatáskör nyílik, minőre mások csak hosszadalmas munkahűséggel küzdhetnek föl, kik a’polgárjogoknak elsőszülöttei, vak tör­ténet által közvetlen munkásságra hivatvák a’ pályán, hova másokat csak nemzeti biro­­dalom emelhet föl; és önállóbb, függetlenebb munkásságra hivatvák, mint kiket tömegek akaratja s néha tán elfogultsága korlátoz­hat ; ezekre — ha akarják — szép jövő vár. Ha — mikint bizton hiszszük — néhány lel­­kesbjeik példájakint kivetkeztek a’ szűkkeb­­lüség, szeretetlenség, nemzettelenség lep­leiből ; ha érzik, hogy igazságosnak lenni nem áldozat, hanem annak, a’mi valódilag jog, biztosítása; hahogy a’ nemzetboldogitás és alkotmányos életfejlemény békés ösvényén, a’ józan haladás zöld reményszin szegte fe­hér zászlóját ők viszik elől, a’ nemzet őket bizalomteljesen fogadja vezéreivé , ’s kétszer meleg lelkesedéssel követendi ez ős neveket a’ béke utján, mikint őseiket követte egy­kor a’ harcz mezején ; és a’ fénykort, mellyet kiérdemlenek, a’ fénykörrel kettöztetendi meg, mellyet őseik érdemlettenek. De ha volna kö­zöttük, ki úgy vélné, hogy őseitől öröklött ne­ve olly tőkepénz , melly őt „tett­­en nyu­­galom­r­a” felhatalmazza, vagy tán épen fel­hatalmazza, magány hasznát jog ’s igazságnak, raagányérdekét köz nemzeti érdeknek ellen­szegezni; ha volna, ki túlságos önhittség­,­ben a’ világkereket megakasztani, vagy a’ józan haladásnak , mellyet kormánybölcseség vezet, kor szüksége parancsol, nemzeti lelke­sedés intéz, útját állani akarná, ha volna illyen -----de hiszen mi erősen hiszszük, hogy nincs. Ha van e’ nemzetnek rendeltetése — van pe­dig — az bizonyára teljesülni fog velök és általok, ha nekik tetszik; nélkülük, sőt el­lenük , ha kell. Még egy szót hölgyeinkhez. Lapjaink értekező részében egy lovagias szellemű baj­nok — kit mi nagyon tisztelünk — kesz­tyűt emel mellettük, ’s mint az első ,,a s s a­u­tcr után illik , nyilt sisakkal. „Mi férfiak vagyunk — úgymond — okai mindennek, a‘ m­i hiba.“ Tiszteletben a­’ nőnem iránt vetélkedni mer­nénk Arthur király kerek asztalának bármely­­lyik lovagjával, ’s azért örömest egyetér­tünk, hogy mibennünk férfiakban fekszik minden ok. Azonban kérjük a’ hölgyeket , ne vegyék bűneinket hibáik mentségéül. Le­gyenek jobbak, mint érdemeljük. Ah! nagy a’ hatalom, mellyet erkölcs s emberiség ja­vára gyöngéd asszonyi kezeknek adott a' gondviselés, hogy a'leendő polgár fogékony sz­ivébe erényt csepegtessenek és érzelmet, hogy a’ heves vérű ifjút magas lelkesedésre ragadják, mi nélkül még nagy tett nem szü­letett e’ földön soha; hogy munkás kitörésre buzdítsák a’ férfiat, midőn izzadt homlokát nyájas szelídséggel hütögetve, földi küzdés­ért mennyei jutalmat nyújtanak, ’s hogy még az agg kebelben is fel-fellobbantgassák a­ léleknek alvásra készülő mécseit. Legyen szabad kérnünk, ismerjék meg szép hiva­tásuk hatáskörét. Legyenek dajkái nem­zetiségnek , honszerelemnek e’ nemzetben. Az ő közrehatásuk nélkül üres hiúságban senyved el a’ férfinem, pulyán és nemtelen­­ű­l. Ők játszva többet tehetnek, mint küzdve mi; ők egy körtánczczal a’ magyar tánczot, egy dalocskával a’magyar népdalt, egy be­szélgetéssel a’ magyar nyelvet divattá tehetik. Divat hatalmas, mint logica. Kér­jük őket, tegyék, hogy magyarság nyelvben, szokásokban divat le­gyen.­­Magyar gazdasági egyesület. Hosszabb idő óta élénk figyelemmel kiséri a’ magyar gazdasági egyesület azon rész­vétet , mellyre hazánkban a’ répaczukorgyár­­tás a’ legújabb időkben talált. Ezen iparág uj mezőt, uj forrást igér nemzeti gazdál­kodásunknak ; mert ha a’ répaczukorgyártás kifejlése és tökéletesedése felől táplált re­mények valósulnak,­­ akkor hazánk ösz­­szes földművelési rendszere más alakot fog ölteni, a’ termékek ára növekedni, munka és keresetmód szaporodni, a’ honi kereske­dés egy uj czikkel gyarapodni, — ’s egy szóval nemzetünk az anyagi függetlenség­hez ismét egy lépéssel közelebb jutni. — Illy nyomos körülmények mellett tehát mi sem volna hazánkra nézve kivánatosb, mint ha azon birtokos urak, kik illy czukorgyár­­tási vállalatba bocsátkoztak, annak eredmé­nyét ’s tapasztalásaikat a’ hazával őszintén közlenék, ’s ez által a’ nagy közönséget vagy egy jövedelmező iparág megkedvelé­sére ösztönöznék, — vagy az alaptalan re­ményeket és várakozást megszüntetnék, — vagy végre a’ még fenforgó hiányokat és nehézségeket fölfedezvén, az értelemnek al­kalmat nyújtanának, azoknak elhárítására illő módokat s eszközöket feltalálni. A’ magyar gazdasági egyesület, hivatá­sánál fogva, örömest szolgál ezen érdekes közlekedés középpontjául ’s tolmácsául; — minélfogva is bátorkodik illető hazánkfiai­hoz azon szives kérelmet intézni, mikép ne terheltessenek e’ tekintetben is az egye­sülettel a’ közjó előmozdítására kezet fog­ni , ’s azt folyamatban lévő czukorgyáraik eredményéről tudósítni. Az adandó felvilágosítás lényegesen kö­vetkezendő kérdések körül forogna: a} Minő földben termesztetek a’ répa? — ’s roellvok a’ fóelvek annak termesztésé­nél, levelezésénél és eltételénél télre? b} Minő rendszer van a’ répaczukor tar­talmának kinyerésére nézve a'gyárban elfo­gadva?— a’ kimosás e, vagy a' kisajtolás ? c} M­iben áll maga a’ czukorkifőzési és jegesitési működés ? d} Mire fordíttatik rendesen a’ répa­­hulladék és sajtalék? e} Mennyi czukrot ad átmérőleg egy­­mázsa répa? f} Mennyi alap- ’s mennyi forgási­ tőke kívántatik bizonyos mennyiségű répát fel­dolgozó gyárnak felállítására? — g) Minő kamatot nyújtottak eddig a’ gyár­ra fordított költségek,’s mellyek ott a’ czu­­korgyártás mellékhasznai? — 's végre 27

Next