Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-02-17 / 14. szám
SZERDA 14. TÉLUTÓ 17.1841. Pesti Hírlap Megjelen e’ hírlap minden héten kétszer, szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 fr, borítékban 6 fr , postán borítékkal 6 fr. pengő p.—Előfizethetni helylen Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Honáth-házban 583-d szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy hasábsorért, garmond belükkel, A pengő krajczár számíttatik. TARTALOM. Vezérczikk: (Hivatás.) M gazd. egyesület Fővár, utd. (Halál és nyomor; egy nevelő vitéz, stb) Pesti asztalosok adakozása. Megyei napló: Marmaros, Baranya (ujonczok), pesti gyűlés (vége) Somogy (vegy házass, ujoncz , közmunkák), Kraszna, tisztujitás , vázlat egy erd. megye gyűlésből) (Vidéki levéltárcza: Győr (nemzetiségétó), Zemplén (vi.dnnente egyesületre felszólítás). Események (I*y en poroszló-zsarnok), Pécs (ez már váratlan!) Külföldi napló, Amerika. Angolhon: parlamenti dolgok. Francz- Svéd, Poroszhon Belgium. Elegy. F c ti i 11 e t o n : Mi oka , hogy hölgyeink olly kevéssé magyarok : töredékes észrevételek a' m. társaságról (11. Czikkely). Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. VP'MM'Cikk. (Hivatás.} Alább egy tudósítást közlünk Győrből, az ottani olvasó-társaság által adott tánczinguloráról, mellynél fogva alkalmat veszünk méltó elismeréssel a’ pesti „urhölgyek szép koszorúja” iránt nyilvánítani, hogy a’ magasabb körbeli tánczvigalmak is naponkint nemzetiebb és nemzetiebb szint öltenek. Már a’ pesti jogászbálnak is k tűnő jelleme volt ez. Legközelebb pedig télutó 13-dikán a’ nemzeti casino teremében adott harmadik táncz vigalmon ismét és ismét előtűnt a’ magyar táncz, és pedig nem színpadi mestermutatvány alakban , hanem mint társasági közönséges körtáncz. Már is körülbelül 20 — 30 pár ven részt, ’s köztük többnyire olly nevek (legelöl gróf Károlyi Györgyné), mellyekhez érzelemmagasitó históriai emlékezetek csatolvák. Komoly kedélyünk nem barátja és vigalmaknak; de sokkal inkább tudjuk, hogy a’nemzetiség magas szent eszméje nem csak a’ nyelvet, hanem a’ társalgás és öröm szokásait, a’ sok alakú élet köz- és magánykörű tüneményének, komoly és vidor oldalának egész typusát magában foglalja, hogysem a’ mondott jelenetnek szivünkből ne örvendenénk. Igenis, a’magyar útban van, hogy magyar legyen. És csak ez legyen, nagy lesz és dicső , dönthetlen oszlopa a' királyi széknek, mellynek utalmában szakadozott gyönge népcsoportból ép erős nemzetté lön ; erje a’ nyugoti polgárisodásnak és alkotmányos népszabadságnak , ha tán éjszakról sáskafellegek fenyegetnék; és ben e’ honban , mellyet mindnyájan olly hőn szeretünk, boldog és dicső. — Ez a’jövendő, melly mi reánk vár. Legyen béke, legyen áldozat, szép hivatás; — hivatás: érezhetőkkel írni be neveket az évkönyvekbe, ragyogandókat ezreden át, mikint ragyognak a múltból azok, mellyekhez — mint mondók — érzelemmagasitó históriai emlékezetek csatolvák. — Érezzék, mire hivatvák, kiknek a’ születés vak története illy nevet adott. Ne gondolja senki, hogy a’ ..nivellario* eszméje erőt vett légyen e’ nemzetben a’ histórián Mi szeretjük nemzetünk múltját, és soha nem fogjuk azt felejteni. Hazánknak múlt időkreli képe nagyszerű vonásaiban a’ magyar előtt mindig szívemelő, még szerencsétlensége árnyéklatában is igéző , még botlásaiban is érdekes marad. Pedig vannak nevek , mik e’ multkor dicsőségées emlékezetünkben összeforradvak. Ha illy név tűnik föl e’ nemzet előtt az életben , csak szólnia, csak tennie kell az irányban , mellyet hazafiság jelel; ’s első szavánál egy nemzet figyelme vonul reá, egy nemzet bizalma fordul felé, ’s első léptében felkarolja őt ama roppant erő, mi nélkül ma már, az ébredés korában, egy nemzettel sikeresen még csak jót sem tehetni — a’népszerűség. Hiú törpe lélek, melly népszerűséget mint czélt vadász , de rósz számoló , ki azt könynyelműn eljátsza. Legyen bár nagy, de nagyot nem tehet. Hasonlíthat a’ mágnestűhöz, melly a’ hajónak útirányt mutat, de útra soha sem mozdíthatja. Kiknek már nevöknél fogva illy hatáskör nyílik, minőre mások csak hosszadalmas munkahűséggel küzdhetnek föl, kik a’polgárjogoknak elsőszülöttei, vak történet által közvetlen munkásságra hivatvák a’ pályán, hova másokat csak nemzeti birodalom emelhet föl; és önállóbb, függetlenebb munkásságra hivatvák, mint kiket tömegek akaratja s néha tán elfogultsága korlátozhat ; ezekre — ha akarják — szép jövő vár. Ha — mikint bizton hiszszük — néhány lelkesbjeik példájakint kivetkeztek a’ szűkkeblüség, szeretetlenség, nemzettelenség lepleiből ; ha érzik, hogy igazságosnak lenni nem áldozat, hanem annak, a’mi valódilag jog, biztosítása; hahogy a’ nemzetboldogitás és alkotmányos életfejlemény békés ösvényén, a’ józan haladás zöld reményszin szegte fehér zászlóját ők viszik elől, a’ nemzet őket bizalomteljesen fogadja vezéreivé , ’s kétszer meleg lelkesedéssel követendi ez ős neveket a’ béke utján, mikint őseiket követte egykor a’ harcz mezején ; és a’ fénykort, mellyet kiérdemlenek, a’ fénykörrel kettöztetendi meg, mellyet őseik érdemlettenek. De ha volna közöttük, ki úgy vélné, hogy őseitől öröklött neve olly tőkepénz , melly őt „tetten nyugalomra” felhatalmazza, vagy tán épen felhatalmazza, magány hasznát jog ’s igazságnak, raagányérdekét köz nemzeti érdeknek ellenszegezni; ha volna, ki túlságos önhittség,ben a’ világkereket megakasztani, vagy a’ józan haladásnak , mellyet kormánybölcseség vezet, kor szüksége parancsol, nemzeti lelkesedés intéz, útját állani akarná, ha volna illyen -----de hiszen mi erősen hiszszük, hogy nincs. Ha van e’ nemzetnek rendeltetése — van pedig — az bizonyára teljesülni fog velök és általok, ha nekik tetszik; nélkülük, sőt ellenük , ha kell. Még egy szót hölgyeinkhez. Lapjaink értekező részében egy lovagias szellemű bajnok — kit mi nagyon tisztelünk — kesztyűt emel mellettük, ’s mint az első ,,a s s autcr után illik , nyilt sisakkal. „Mi férfiak vagyunk — úgymond — okai mindennek, a‘ mi hiba.“ Tiszteletben a’ nőnem iránt vetélkedni mernénk Arthur király kerek asztalának bármelylyik lovagjával, ’s azért örömest egyetértünk, hogy mibennünk férfiakban fekszik minden ok. Azonban kérjük a’ hölgyeket , ne vegyék bűneinket hibáik mentségéül. Legyenek jobbak, mint érdemeljük. Ah! nagy a’ hatalom, mellyet erkölcs s emberiség javára gyöngéd asszonyi kezeknek adott a' gondviselés, hogy a'leendő polgár fogékony szivébe erényt csepegtessenek és érzelmet, hogy a’ heves vérű ifjút magas lelkesedésre ragadják, mi nélkül még nagy tett nem született e’ földön soha; hogy munkás kitörésre buzdítsák a’ férfiat, midőn izzadt homlokát nyájas szelídséggel hütögetve, földi küzdésért mennyei jutalmat nyújtanak, ’s hogy még az agg kebelben is fel-fellobbantgassák a léleknek alvásra készülő mécseit. Legyen szabad kérnünk, ismerjék meg szép hivatásuk hatáskörét. Legyenek dajkái nemzetiségnek , honszerelemnek e’ nemzetben. Az ő közrehatásuk nélkül üres hiúságban senyved el a’ férfinem, pulyán és nemtelenűl. Ők játszva többet tehetnek, mint küzdve mi; ők egy körtánczczal a’ magyar tánczot, egy dalocskával a’magyar népdalt, egy beszélgetéssel a’ magyar nyelvet divattá tehetik. Divat hatalmas, mint logica. Kérjük őket, tegyék, hogy magyarság nyelvben, szokásokban divat legyen.Magyar gazdasági egyesület. Hosszabb idő óta élénk figyelemmel kiséri a’ magyar gazdasági egyesület azon részvétet , mellyre hazánkban a’ répaczukorgyártás a’ legújabb időkben talált. Ezen iparág uj mezőt, uj forrást igér nemzeti gazdálkodásunknak ; mert ha a’ répaczukorgyártás kifejlése és tökéletesedése felől táplált remények valósulnak, akkor hazánk öszszes földművelési rendszere más alakot fog ölteni, a’ termékek ára növekedni, munka és keresetmód szaporodni, a’ honi kereskedés egy uj czikkel gyarapodni, — ’s egy szóval nemzetünk az anyagi függetlenséghez ismét egy lépéssel közelebb jutni. — Illy nyomos körülmények mellett tehát mi sem volna hazánkra nézve kivánatosb, mint ha azon birtokos urak, kik illy czukorgyártási vállalatba bocsátkoztak, annak eredményét ’s tapasztalásaikat a’ hazával őszintén közlenék, ’s ez által a’ nagy közönséget vagy egy jövedelmező iparág megkedvelésére ösztönöznék, — vagy az alaptalan reményeket és várakozást megszüntetnék, — vagy végre a’ még fenforgó hiányokat és nehézségeket fölfedezvén, az értelemnek alkalmat nyújtanának, azoknak elhárítására illő módokat s eszközöket feltalálni. A’ magyar gazdasági egyesület, hivatásánál fogva, örömest szolgál ezen érdekes közlekedés középpontjául ’s tolmácsául; — minélfogva is bátorkodik illető hazánkfiaihoz azon szives kérelmet intézni, mikép ne terheltessenek e’ tekintetben is az egyesülettel a’ közjó előmozdítására kezet fogni , ’s azt folyamatban lévő czukorgyáraik eredményéről tudósítni. Az adandó felvilágosítás lényegesen következendő kérdések körül forogna: a} Minő földben termesztetek a’ répa? — ’s roellvok a’ fóelvek annak termesztésénél, levelezésénél és eltételénél télre? b} Minő rendszer van a’ répaczukor tartalmának kinyerésére nézve a'gyárban elfogadva?— a’ kimosás e, vagy a' kisajtolás ? c} Miben áll maga a’ czukorkifőzési és jegesitési működés ? d} Mire fordíttatik rendesen a’ répahulladék és sajtalék? e} Mennyi czukrot ad átmérőleg egymázsa répa? f} Mennyi alap- ’s mennyi forgási tőke kívántatik bizonyos mennyiségű répát feldolgozó gyárnak felállítására? — g) Minő kamatot nyújtottak eddig a’ gyárra fordított költségek,’s mellyek ott a’ czukorgyártás mellékhasznai? — 's végre 27