Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-03-24 / 24. szám
SZERDA 24. TAVASZELŐ 24. 1841. Pesti Hírlap Megjelen e’ hírlap minden héten kétszer: szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 fr., borítékban 6 fr . postán borítékkal 6 fr. pengő p.—Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Horvath-házban 583-d. szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy négyszer halálozott sorért, garmond betűkkel, 5 pengő krajczár számíttatik. TARTALOM. Kinevezések. Vezérczikk. (Ismét ősiség.) Ellennyilatkozatok a’nem. szinh. igazgató választmány értesitésére. Pesti gyermekkórház. Felszólítás a’ pestbudai hangászokhoz és műkedvelőkhöz. Pesti lóverseny. Egyesületi gyapjutár. Fővárosi újdonságok. Megyei dolgok. Pesti közgyűlés (népnevelés, örökváltság, tisztválasztás.) Turócz (vámhidépités, ököljog.) Vidéki hírek: Sárosból (játékosság). Komárom (koldulás eltörlésére tánczvigalom). Külföldi napló. Éjszakamerika. Angol,Franczhon. Poroszhon. Legújabb. Egyveleg. Értekező. Ősiség. második közlés Szentkirályi Móricztól. Kis csengetyű (Első czikk: vegyes házasság). — Még egy pium desiderium Révay kéziratait illető. — Mátyás király emlékszobra ügyében hivatalos jelentés. — Válasz Wildner Jr. értekezésére : Váljon az uj törvény szerinti könyvvezetés bír e’ valódi nehézségekkel ? — Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. (Kinevezések.) Ö cs. ’s ap. kir. felsége gróf Pálffy Alajos velenczei kormányzói alelnököt ugyanottani fökormányzóvá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. A’ am. m. kir. udv. kamara a’ nagy-lázi hutaör-helyre Plotényi János sirokai alhutaőrt ideiglen alkalmazd. — továbbá Fehér Dániel bástyaházi sószállitási tutaj mestert szigeti sószállitóhivatali ellenőrré nevezé. VezérCZikk. (Ismét ősiség.) Ha egyszer a’ k. fiscus örökösödését a’ nemzet megváltotta, ’s azt a’ javak eredetére vagy természetére való tekintet nélkül csak azon egy esetre hagyta föl, midőn valaki végrendelet nélkül hal meg, és sem maradéka, sem szüléje, sem mellékrokona nincs, a’ javak világában helyreáll azon szabadság, melly alkotmányunknak eredeti typusában van , ’s mellyet az egykor épen úgy világerővel hóditó , mint most világerővel irtott eszmének, a’ feudalismus eszméjének a tridesi hatalma sem volt képes egészen kitörölni törvényeinkből, minthogy a’ hagyományosokra és engedményesekre is kiterjesztett királyi adomány, ama’ „legatariis et cessionariis“ záradék, törvényeinkben még ma sem ismeretlen, következőleg ma is van birtok, melly, ha a’ magvaszakadt végrendeletet tön, a’ koronára többé soha vissza nem szállhat.— És itt van a’ kapocs, melly az újat a’ régivel képes közvetíteni. — Az ősiség másik ágát a’ magányosok közti viszonyokat illetőleg, szerencsénk van „Értekezőnkben“ lelkes hazánkfiának, Szentkirályi Móricz barátunknak,nem kevesb éles látással,mint jogtudományi philosophiával kidolgozott javaslatát bemutatni, mellynek folytában nézetünk vázlata e’következő: 1) Jövendőben minden örökeladások a’ telekkönyvet kezelő helyhatóság előtt történjenek , ’s az egy csalás esetét (részletekben meghatározandót) kivéve, felbonthatlanok legyenek. 2) A’ csalás miatti felbontás keresete is 3 év alatt elévül. 3) Múltra nézve pedig az elévülést (praescriptio) semminemű ellenmondások ’s jogóvások félbe ne szakíthassák , hanem egyedül a’ perkezdet és törvényszerinti perfolyamat. 4) Ezen elévülési szak (nézetünk szerint 12 —16 év) minden eddig történt örökvallásokra nézve az uj törvény kihirdetése napjától kezdődjék; zálogokban pedig a’ kötött zálogos évek lefolytával, úgy hogy a’ ki ezen időszakoktól számított praescriptionalis évek alapkeresetét, — legyen az elsőségi, erőtlenitési, egyszerű félretételi, vagy zálogváltási — el nem kezdette , annak keresete örökre megszűnjék. 5) Hogy pedig a’ pereknek nem épen kívánatos , de ha javitásunkban jogszerűek lenni akarunk, elmellőzhetlen özöne a’birtokot ne tegye hosszabb időre bizonytalanná, mint a’ mennyi kell, hogy a’ perlekedők jogaikat a’ törvény előtt tisztába hozhassák , csekély nézetünk szerint jónak vélnők: a) A’ kifogásokat mind eltörölni, kivévén az idézés ellenit; mert kiki joggal megkívánhatja, hogy a’perbe-idézés kezéhez és kellő időben jusson. Azonban tartozzék kifogását a’ legelső megjelenéssel együtt és egyetemben megtenni; a’ biró pedig e’ fölött 15 nap alatt ítélni. Más egyéb kifogásoknak helye ne legyen, ’s különösen ne az ügyutellemnek. — Minek a’ szőrszálhasogató casuistica? miért ne legyen elég imigy szólam: „Uram biróim panaszom van, tégy igazságot a’törvény szerint“?— b) A’ tiltakozás (prohibita) és visszaverés (repulsio) töröltessenek el. c) Három szóváltással egyik, három szóváltással másik részről minden pernek vége legyen. A’ mindig készen lenni tartozó felperesnek az úgynevezett hosszú perekben (processus longae litis) minden szóváltásra fél év, az alperesnek egy év engedtessék; egyéb perekben rövidebb időszak. Előleges lépések, például tanúvallomások hitelesítése, bírói szemle, becsű ’s több effélék iránt pedig a’ kérelem legelső törvénykezési szak folytában adassék be. Mihelyt pedig egy vagy más dolog iránt a’ kiszabott határidő meg nem tartatik, azon határidőhöz kötött kedvezés az elmulasztó félre nézve magában elenyészszék. — Illynemű intézkedések mellett, még egy negyedszázad előtt, legkisebb jogsértés nélkül, az ősiségi birtokviszonyokat egészen kiegyenlithetőknek ítéljük. — Rövid szárazok valánk e’ vázlatban, részint mert Szent királyink értekezése több érdeket nyújt, mint mi adhatnánk; részint mivel vezérczikkül olvasóinkat Deák Ferenczünk szavaival akarjuk megismertetni, mellyeket követi jelentésűkben ő és követtársa Zala rendeinek mondottak, ’s mellyek megérdemlenék, hogy nem a’ hírlapi czikkek vezérei (mint a’ mieink) hanem a’ közvélemény vezérczikkje legyenek. „Volt egy idő — igy szól Deák — midőn a’ feudalismus, mellyet a’ középkornak harczokban élő lovagi szelleme fejtett ki, minden nemzeteknél elnyomta a’szabad tulajdonnak tisztább eszméjét. Hazánkba is áthatott a’ külföldnek példája, de nálunk a’ feudalismus egész kiterjedésében soha fel nem állhatott , hanem abból és a’ szabad tulajdonnak eszméjéből támadott egy rosszabb ’s károsabb vegyület, melly ámitó külsőjével a’ szabad tulajdonnak színét fentartotta, de valóságát semmivé tette; ’s ezen vegyület az ősiség. — Más nemzetek régen lerázták már a’ feudalismus bilincseit, mert megszűnvén a’ körülmények, mik azt egy idővel korszerűvé tevék, győzött az elnyomott szabad tulajdon helyreállításának hatalmas ösztöne; de hazánk az ősiségnek súlyos jármát még most is viseli, mert a’ külszin által elámitva, sok ideig azt hitte a’ magyar nemes, hogy ő vagyonának szabad tulajdonosa. — Polgártársaink közül számosan a’ törvénykezés szövevényes ösvényén másét keresve, ma Ugokét hanyagolták el, kétes kimenetelű költe 1séges perek közt töltötték éltöket, átkozták törvénykezésünk lassú folyamatát, melly miatt még nyerve is vesztettek, ha százados pereik terhes költségeit fölszámították, és mégis büszkék voltak abban, hogy másnak birtokához ősi joguk van, és ezen büszkeségükben pártolták az ősiség eszméjét, melly azon jogot nekiek fentartotta. Sokan az ősiséget alkotmányunk legnagyobb kincsének hitték, pedig épen az ősiség dúlta fel hazánkban a’ nemesi birtoknak biztosságát, úgy hogy alig van vagyonosabb család, melly kétkedés nélkül elmondhassa, hogy javaihoz másnak semmi törvényes joga nincs. — Az ősiség tette olly igen szövevényesekké törvényeinket ’s a’ törvénykezés folyamatát ; mert a’ birtoknak ingadozó biztosságát a’ perek hosszú folyamatával ’s a’ törvénykezésnek ezer rést nyitó védelem eszközeivel akarták őseink némileg pótolgatni. Az ősiség azon rémkép , melly ellen minden javításnak létrehozásánál küszködnünk kell; egy szóval: azon akadályok közül, mik haladásunkat gátolják, egyik ’s talán legsúlyosabb az ősiség. Bámulni lehet, hogy azon eszme, melly első támadtában már homályos volt, melly azóta is az egymással ellenkező magyarázatok miatt soha tisztába nem jöhetett, melly annyi jónak ’s hasznosnak létrehozását gátolta, mindez ideig fenállhatott. De csakugyan ébred már a’ nemzet , érti az időnek komolyan intő szavát; gyökerében rázták meg az ősiséget azok, mik ezen országgyűlésen történtek, biztos reményt nyújtanak, hogy a’ hajdankornak szomorú hagyományképen reánk szállott előítéleteit e’ részben is legyőzi a’ nemzet valóságos érdekének tisztább felfogása.— Haladásunknak másik súlyos akadálya az, hogy a’ nem-nemesek hazánkban ingatlan nemesi javakat tulajdonosi joggal nem bírhatnak.) Önmagát bünteti a’ nemesi rend ezen megszorítás által, mert javainak becse sokkal nagyobb volna , ha nem nemes honfitársait azoknak birhatásából ki nem zárná; de kárt tesz egyszersmind a’ hazának is, mert minden illyen megszorítás a’ szorgalomnak ’s köziparkodásnak szabad kifejlődését nehezíti. Azonban e’ tárgyra nézve is önérdekünk által sürget az idő; mert ha semmit nem teszünk a’ nemesi javak értékének emelésére, midőn a’ biztosabb ’s bárki által megszerezhető polgári ’s jobbágyi birtoknak becse mindinkább nevekedik , mi hátra maradunk, ’s javainknak valóságos értéke aránylag csökkenni fog. — A’ haladásnak ezen két legsúlyosabb akadályait mindinkább megszüntetni bizonyosan első gondja leend jövendőre a’ törvényhozásnak; és ha ez egyszer megtörtént, ha még e’ mellett a’ népnek érdekéről, mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben, gondoskodik a’ nemzet, ha majd a’ közadózásnak eddig fenállott hibái és igazságtalan rendszere megigazittatnak, ’s a’ törvényhatóságok belső igazgatásából származó terhek czélszerűbben elrendeltetnek, akkor nyugottabb kebellel tekinthetünk hazánk jövendőjébe, mert az idő ’s közvélemény ki fogják fejteni, a’ mi még hátra lesz ; minden osztályok érdekei egy magasabb közös érdekben fognak egyesittetni, ’s egyesült erejében függet .) De nem törvény, hanem csak táblai „terv“ szerint, sőt törvény ellenére. Szerk. 47