Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-05-01 / 35. szám
teletreméltó anyákat, kik több kisdedeket magok emlőin tápláltak; meg többeket, kik anyai szép rendeltetésüknek megfelelve, gyermeküket gondos szemük előtt nevelik, és még számosabbakat , kik habár a’ mulatságok árjától elvonatva, nem lehetnek is sokat gyermekeik körében, nem vonják meg tülök egészen az édes anyai kipótolhatlan dajkálást,s nevelésükre gondos felügyelettel vannak. — Örömtelve tapasztalhatja minden érző szív, hogy szerencsés divat,az anyai felséges rendeltetésnek megfelelni. Igenis eltávoztam kitűzött czélomtól, minek főbb tárgya a’ kisdedek első korukban táplálása. Az anyai tej a’ természettől rendelt legjobb eledele a’ csecsemőnek; ezt semmi ki nem pótolhatja. De midőn léteznek anyák, kik e’ szent kötelesség teljesítését hiúságból elmulasztják; mások, kiknek testi alkotásuk, vagy egészségük állapotja, vagy körülményeik minden jó akaratuk mellett sem engedik szép hivatásuknak megfelelni, az ezen elmulasztásból folyó roszsz következések enkíntésére szolgáló módokról szükséges gondoskodni. — Milly veszedelmes következései legyenek a’ dajkákkali szoptatásnak, gyakori szomorú tapasztalás bizonyítja. Azon nyavalya, mellyel Amerika az európaiak vad kegyetlenségét megboszulta, el van terjedve, és lappanghat némelly dajkában, ki szoros orvosi vizsgálat után is tisztának találtatott,, ’s később kiüti magát, ’s mig észrevétetik, már közölve van a’ nyavalya mérge az ártatlan kisdeddel, és szegényke vagy kínos halál, vagy egész életére terjedő nyavalygás martaléka lészen. — De vannak más nyavalyák is, mellyek a’ dajkákban rejtezvék, és mind tejök, mind testi gőzölgésök által átszivárognak. — Sok ártatlan kisded lett a’ dajkák nyavalyájának így áldozatja. Véleményem szerint a’ dajkákkali szoptatás csak a’ kisded koczkáztatásával pótolja az anyai tejet. Ezen veszedelem kikerülésére próbálták a’ csecsemőket táplálni levesekkel, főtt füves vízzel, pépekkel; ’s neveltek is fel illy módon nagy gondosság mellett némellyeket szerencsésen. De ezen táplálás módja olly gondosságot és pontosságot kíván, miilyent ritka cseléd teljesít, miilyen nélkül az eledel, ha vagy rosszul készül, vagy megsavanyodik , ártalmas lehet. — E’mód követését nem találom czélirányosnak. — Legtanácsosabb a’ természethez közeledni. — Tej a’ szopó állatok első eledele a’ természet rendén; de a’ kifejt tej is, ha vagy igen vastag, vagy megsavanyodik, vagy kozmás, és nem lehetvén, kivált piaczról véve, mindenkor egy tulajdonságú, ártalmas lehet, kicsiny gondatlanság miatt is, a’ kisded egészségének. E’ mód sincs tehát minden bizonytalanság nélkül. — A’ természet útmutatásához még inkább közeledve, a’ csecsemők táplálásának véleményem szerint legjobb módját és ez iránti tapasztalásomat az anyákkal közölni kötelességemnek tartom. — Erdélyben, Küküllő vármegyében, Sövényfalván (hitelesség tekintetéből teszem ki a’ neveket) Pásztohi Ferenczné asszonyság gyermeket hozván világra, minthogy gyenge és beteges volt, azt maga nem szoptathatta. Szomszédaszszonya ’s barátnéja, Fekete Lajosné, Zeyk Anna, látván a’ bajt, azon szerencsés gondolatra jött, hogy a’ kisdedet kecskével szoptattassa. Szerencsére volt egy első has, jámbor, kicsiny tölgyű kecskéje, mellyet megfogván tölgyét megmosták, lábait tartották, ’s a’gyermeket tölgyére tették. A’ szegény éhes csecsemő mohón kapta a’ teli tölgyet ’s jól szopott; mit néhány napon át igy folytatván , úgy megszokott a’ kecske, hogy maga önkéntesen előjött a’ gyermeksirásra, az ágyra felszökött, lefeküdt, ’s a’ gyermeket nem csak szopni engedte , hanem szeretete jeléül nyalogatta is mint tulajdon hát. — így szopott a’ kisded néhány hónapig; egészségesen nőtt, felnőtt, derék leány vált belőle, ’s most is az. — A’ kecske ismét megfiadzott, ’s ugyanakkor a’ helybeli oskolamesternének kettőse született. Ezek közül is az egyiket hasonló jó következéssel szoptatta, ’s azután egy harmadik gyermeket is, kinek anyja gyermekágyban meghalt. Ezen kecske olly nagy vonzódással volt a’ gyermekekhez, hogy hol gyermeksirást hallott, oda szaladt, ’s a’ gyermeket nyalogatással édesgette. A’ többek közt történt, hogy vasárnapi istentisztelet alatt a’ sirkertben legelvén, meghallotta, hogy a’ templomban gyermek sir; azonnal befutott, é s a’ lóczákon át a’ siró gyermekhez ugrált, mire az egész község kaczajra fakadt, ’s a’ pap kénytelen volt beszédét félbeszakasztani. Ez volna kétségkívül legczélirányosabb módja az anyai tej kipótlásának; de mivel kicsiny emlőjü kecskét nem mindenkor lehet találni, azonban igy betanítása nagy béketűrést ’s ügyességet kiván, magam tapasztalása után, más módját is adom elő a’ kecsketej használásának. — Egyik gyermekemet anyja, gyengélkedő egészsége miatt ideje előtt lévén kénytelen elválasztani, egy szarvatlan jámbor kecskét tartottunk házunk körül, ’s azt mindannyiszor, hogy a’ tej testi méryét el ne veszítse, meleg vízzel gyengén melegített ’s a’ gyermek szájához jól illő sima edénykébe megfejeztük, valahányszor a’ szoptatás ideje eljött, ’s úgy adtuk a’gyermeknek, mit ez annyival örömestebb ivott, mivel a’ játszi állatot szerette. — Illy módot követve, kisdedünk az elválasztást meg sem érezte , egészséges maradt , felnőtt, ’s most is ép, erős ifjú. — Ezen igen könnyű módot mindenkinek ajánlhatom.— Egy kecskét tartani, kivált falun, de városon is, kevés bajba ’s költségbe kerül: bizonyosan könynyebb, mint jó szoptatós dajkát találni és űzetni , vagy szünetlen főzögetéssel bajlódni, ’s a’ mi nagyobb, nincs koczkára téve ez által a’ kisded egészsége, mondhatom élete. Milly nagy nyereség lenne szerelem- és árva gyermekek ápolására szánt intézetekben e’ táplálás módot gyakorolni! Merem állítani, hogy félannyi kisdedet sem ragadna el a’ halál, ’s mindnyájok épebben ’s egészségesebben nőnének , mint történik a’ természettel meg nem egyező mostani visszás bánásmód mellett *). Id. Zeyk Dániel. HIVATALOS KÖZLEMÉNY a’ Pesten állítandó reform, főiskola ügyében. Miután az iskolai választmánynak a’ felszólító és aláírási íveket ’s illetőleg adakozási könyvecskéket magokban foglalt ajánlóleveleit a’ jegyzői hivatal már vidékekre is elküldötte : bizodalommal kéretnek mindazon t.ez. urak és közönségek, kikhez illyen levelek kisebb ’s nagyobb csomókban küldettek, hogy azoknak az illető helyekre minél előbbi biztos eljuttatásáról gondoskodni szíveskedjenek. Egyszersmind, mivel már eddig is többen, kikhez aláírási ívek egyenesen nem intéztettek , a’ szent ügy iránti buzgalomból magokat gyüjtökül felajánlották: tisztelettel felszólittatik minden ügybarát, ki még maga részére aláírási ívet elfogadni kívánna, hogy erről a’ választmány valamellyik elnökét vagy jegyzőjét, alkalmi vagy bérmentes levélben értesítni ne terheltessék. — Folyó évi febr. 15-kétől kezdve, tizenegy ülést tartott az iskolai választmány, foganatos intézkedéseket tevén a’ nagyszerű czél gyakorlati kivitelére, mellyhez az alábbi közlemény szerint csak eddig is szembetűnő részvét mutatkozik. — A’ választmány előre kíván gondoskodni egy korszerű és lehető legjobb teljes iskolai rendszer kidolgoztatásáról, melly a’ főiskola felállítása tárgyában, mindjárt az aláírások beszedése után ő cs. kir. felsége kegy. jóváhagyásáért nyújtandó alázatos kéremény mellett szinte fölterjesztendő leszen. Ehhez képest meg fogja állapitni a’ rendszer kidolgozásában figyelemmel tartandó vezérelveket, ’s azokat a’ i. e. júniusban tartandó egyházkerületi közgyűlésnek tanácskozás végett bemutatandja, melly vezérélvek közül ha kik addig is magok nézeteit közölni kívánnák, azt a’ választmány akár hírlapok utján, akár magánylevelekben mindig kedvesen és köszönettel veendi. Hogy pedig a’ készítendő rendszer, melly a’ tanitóintézetek jólétének ’s virágzásának egyik legfőbb föltétele, a’ kitűzött czélnak ’s közvárakozásnak minél inkább megfelelhessen: elhatározta a’ választmány, javaslatot tenni az említett közgyűléshez a’ végett, hogy az iskolai rendszer kidolgozására nem csak több ahoz értő jeles férfak keressenek meg, hanem az e’ fontos tárgyban akárkitől kidolgozandó tervekre, első, másod és harmadrendű pályadíjak is tétessenek , miket ügy - és emberbarátok szándékoznak a’ szent czélra összetenni. — A’ mi az alapszabályokban az iskola felállításához segédkezekkel járuló honfiaknak és leányoknak alapítókra és gyámolítókra tett felosztását és ezek közti különbséget illeti, miután többek által kérdés tétetett már: ha valljon az intézet létrehozásához nagyobb áldozatokkal járuló, é s így az alapítók sorába tartozandó akár egyesek akár közönségek fognak e némelly jogokban részesittetni? sőt némellyek határozottan ki is jelentették volna, hogy alapítványi kötelezéseiket egyedül az iskolai dolgokba befolyhatás föltételével teendik: a’ köteleztetés ’s jogbirás viszonyosságának igazságos elvéből indulván ki a’ választmány, kinyilatkoztatta az iránti véleményét, ’s e’ tárgyban a’ júniusi közgyűlésben szinte javaslatot tenni határozott, hogy valamint a’ hazánkban jelenleg fenálló mindkét evang.hiifelekezetű iskolákra nézve, azoknak alapítói pártfogói jogot gyakorolnak, úgy a’ Pesten állítandó reform, főiskolára nézve is ugyanazon elv és szokás mellett kelljen maradni; ellent nem állván a’ dolognak inkább formájára mint lényegére tartozó azon különbség, hogy t. i. a’ középponti ref. főiskolának nem egy, avvagy néhány városi és egyházi, hanem remélhetőleg számosabb közönségek, testületek ’s egyes pártfogók leendnek alapitói, ’s igy a’ pártfogói jogokban nagyobb számmal veendenek részt; mert ezen befolyás a’ közvélemény és nyilvánosság lelkével csak üdvös lehet az intézetre. Az érdeklett jogokra nézve pedig abban állapodott meg a’ választmány, hogy az alapítók valamint az iskolai oktatóknak kijelölésében és választásában, úgy az 1791: 26 t. sz. 5-ik §-a értelmében alkotandó iskolai igazgatóság tagjainak kinevezésében is fejenkint szavazattal bírhassanak ; az iskola tőkepénzeinek minő kezelését és állapotját akármikor megvizsgálhassák, a’ kiadásokat ’s időnkinti újabb bevételeket, tanulók évdijainak mennyiségét és kiosztását ’s t. eff. számon vehessék, — fenmaradván az egyházkerületi főtanácsnak a’ törvény értelmében eddig is gyakorlott felügyelési joga és hatósága. Hogy pedig az oktatói hivatalokra személyválogatás nélkül legngyebb férhak alkalmaztathassanak , a választmány úgy vélekedik , hogy az általános tudományokat előadó oktatóknak szavazat általi kijelölésében és választásában, a’ tudományosság, előadási tehetség, jó jellem és műveltség kivonatai mellett semmi más mellékes tekintetnek helye nem lehet. — A’ mi az iskola ügyében tett felszólítás eddigi eredményét illeti: részint egyházi közönségekhez, részint egyes gyűjtőkhöz, összesen 2435 aláírási ív küldetvén az egész hazában szét, (mellyek, ha előbb nem, a’ jövő évi józsefnapi pesti vásárkor minden esetre beküldendők lesznek) bejelentetett ekkorig a’választmánynak 20 íven—mellyek ugyan még tovább is a’ gyűjtők kezénél maradtak — részint azonnal beszetett, részint kötelezőleg aláirt tizennyolcz ezer nyolcz száz nyolcz for. és 24 krajczár ezüst pénzben, jelesül pedig betűrendben. *) Özv. ns Auer Andrásné assz. Debreczenben 1000 f. Özv. Bányainé és fogadott ha Bogya Gergely mezőtúri adózók 200 f. Bajkay Endre táblai ügyvéd 200 f. Bényey László t. ügyvéd 200 f. Boldizsár Sándor izsáki ref. lelkész 50 f. Bordács András m. túri adózó 100 f. Gróf Csáky Zsigmond 100 f. Csávosi magyar adózók Torontólban (fejenkinti p. kr.) 19 f. 12 kr. Dürgő Sándor m. túri adózó 200 f. Endrődy József csávosi földesur 19 f. 12 kr. Eördögh József Jász-Kun kerületifőjegyző 100 f. Fáy András tb. 500 f. Fáy Ignácz törvénygyakorló 100 f. Fényes Elek ügyvéd 200 f. Fogarassy János váltófeltörv. jegyző 200 f. Gergye Gábor őrnagy 25 f. Heckenast Gusztáv 40 f. és 500 darab könyv. Horváth Menyhért t. ügyv. 200 f. Ilkey Sándor tbiró 1000 f. Izsáki ref. ekkl. 200 f. Király László Pest m. eskütt 50 f. Kossuth Lajos 10 f. Kunoss Endre iró 200 f. Landerer Lajos 20 f. és 100 darab könyv. Madarassy Istv. tb. 200 f. Madarassy Fer. tb. 200 f. Madarassy László főszolgabíró 200 f. szt. Mareschné assz. Pomázon 100 f. Özv. Máriássy- Szepessy Mária assz. 2000 f. Már János t. v. és testvére Zsigmond 200 f. Meszlényi Rudolf 5 f. Nagy István Pest m. főjegyző 200 f. Nagy József keresk. 400 f. Nagy Sándor eskütt Debreczenben 100 f. Nyáry Pál Pest m. főjegyző 400 f. Németh Istv. giics 100 f. Péczely József prof. 1000 f. Özv. Platthy - Döry Kriszt. assz. 1000 f. Rákóczy Endre Pest m. főügyész 200 f. Késő-Ensel Sándor t. v. 200 f. Stancsics Mih.kó 200 f. Szabó Kár. czeglédi ref. lelkész 200 f. Szabó János orvostr. 100 f. Szartory György nagykeresk. 25 f. Szeles Sám. főesp. 400 f. Szilágyi Mih. tb. Debreczenben 1000 f. Gróf Teleki Sám. maga részéről különösen 1000 f. Török Pál pesti ref. lelkész 200 f. Tuba Gáb. t. u. 25 f. Ürményi János gilis 20 f. (Gróf Vay Dániel évenkint, mig él 50 f.)Wodianer Sám. nagy keresk. 4000 f. Zákány József debreczeni professor 200 f. mind pengőben. — Költ Pesten, apr. 27-kén 1841. Bajkay Endre mk., választmányi jegyző, 291 ft) A’ szövedékbeli észrevétel igen nagy ügyeimet érdemel, mintán a’ párisi lelenczházban , melly mégis évenkint 300,000 tallérba kerül, 32 lelencz közül az első évben rendesen 24, tehát az egésznek három negyedrésze meghal. — Szerk. *) A’ melly kegyes pártfogók bármi tekintetből hirlapokbani megnevettetésöket elleneznek, azt vagy ax aláírási íven jegyzékbe tenni, vagy máskép tudomásul adni ne terheltessenek. — Ezentul ax ajánlatok ’« adakozáso k — kivévén a’ kitűnőbbeket — külön toldalékban fognak a’ hírlapokhoz csatoltatni, nehogy szoknak más végre is szánt hasábjai illyenekkel betöltéseinek. — B. hl.