Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-01-13 / 4. szám

rülhetlen , ’s még ez évben ki kell ütnie; mi- s­ért is megerősödik azon gyanitás , hogy Gui- s­zot, kitől Soult felette idegenkedik, a’ mini- i­steriumból kilépend, ellenben Passy és Du­­faure belépendenek , Passy pedig ugyanolly véleményű, mint Human, mint Soult; sőt Pas­­­sy azt hiszi, hogy Thiers még ez évben­­ kormányra jut, ’s népszerűbb lesz mint vala­ha. Legkomolyabb ügyeimet érdemel azon mód, mellyel az orosz szövetségről lassan­­kint magok a’ szabadelmű lapok is beszélnek. Mi születhetik illy balházasságból , mit fog­nak ott aratni, hová sárkányfogakat vernek? Olly nagy a’ gyülölség ’s harag Angelhon iránt, hogy aggálytalanul rohannak a’ másik szélsőségbe , ’s tiz év óta minden elvet, min­den következetességet, minden politicai hit­vallást koczkára akarnak tenni! A követkamra Télelő 31 kei ülésében azon törvényjavaslatot, m­elly 3,600,000 frank­­nyi hitelt kivon a’megromlott hidak és ország­utak kijavítására ’s a’ déli megyékben levő vizkárvallott hídtársaságok gyámoli­tására, úgy szólván vitatás nélkül 214 szóval 17 el­len elfogadta. Franczia Al-Rajnavidék, Tel­elő 27. Sokan félnek , hogy ama’kalandos eszme: „az ellenséget Paris kapui előtt meg­­semmíteni“ — a’ legkedvezőbb esetekben is káros következésű lehet a’ vidékekre, a’ men­­­­nyiben ezek könnyebben ki lesznek téve az el­lenség zsarolásainak ’s pusztításainak. Egyéb­­­ iránt a’ vagyonos­ és iparűző osztálybeliek még mindig remélik a’ béke fentartását, ’s azért a’ főváros nyakrafőzei megerősítésében nem örömest osztoznak. Pár­is, Télelő 30. A’főváros megerő­sítését tárgyazó törvényjavaslat ellenzőinek száma szaporodik, mióta tudva van , hogy azt némelly jeles tábornokok roszalják. Tél - hó első napjaiban Schneider tábornoknál gyű­lést tartandanak mindazon követek, kik az említett törvényjavaslathoz nem járulnak, ar­ról értekezendők, mikép kellene ugyanazt legczélszerűbben megtámadni ? Francziaország hadi készületeiről külön­böző értelemben szólnak a’ vidékekről irt levelek. Egy strassburgi CTélelő 27-ről­ le­írja a’ fegyvergyárbani szakadatlan munkás­ságot, a’ katonaság ki- ’s beindulásait, az ujonczok fegyverbeni gyakorlását, ’s ezek után kérdi: minő tények adhatják a’ nép­nek értésére, hogy az olly rég óhajtott béke erőre lép? Ellenben egy, Toulonban Telelő 23-ról kelt levél szerint a’ fegyvergyárnak 300 munkása szabadsággal haza eresztetett. Ez mutatja, úgy mond, hogy a’ kormánynak szándéka a’ tengerhadi készületeket felfüg­geszteni , holott azalatt Angolhon szakadat­lanul erősbíti hajóhadát a’ középtengeren. — E’ levél azon hirt is közli, mikint több fran­­czia sorhajó le fog fegyvereztetni, ’s azon ürügy alatt, mintha tataroztatásra volna szük­ségük , Franczhonnak éjszaki kikötőibe kül­detni, mi nem jelent mást, mint lefegyver­zést. Strassburg, Télhó 2. Ha Francziaor­szág háborút viselni szándékoznék,a­ kormány csak mégsem tökélte volna el magát 80,000 gyakorlott katonának haza küldésére. Néhány hét óta nem éneklik már többé a’ marseillaiset, holott azelőtt e’ dal mindenütt zengett. A’ Quotidienne szerint minap a’fran­­czia minister­elnök ezt mondá: „Nem lesz háborúnk, mert mindent megteendőnk , a’ mit Europa kíván,’s mert Francziaország mindent megteend , a’ mit mi kívánunk.“ P­á­r­i­s, Télelő 30. (Constitution­­n­e 1.) Sz. Pétervárra Barante ur helyébe Flahault ur megyen, Barante a’ bécsi, St. Aulaire, pedig a’ londoni követségre külde­tik. — Cochelet franczia ügyviselő egyip­­tusbani nehéz állása miatt, visszahivatását kívánja. London, Telelő 29. Párisi biztos kút­főből értjük, hogy a’ franczia kormány igen meg van elégedve Mounier bárónak a’ két nemzet közötti jobb egyetértés létesítésére fordított iparkodása eredményével. Küldeté­se , melly egészen meghitt ’s a’ mellett igen gyengéd természetű volt, főleg oda czélzott­­nak látszik, hogy Francziaország a’ keleti kérdés végelintézésében részesíttessék, ’s a’ júliusi szerződés helyébe — ha csak lehet — új , az ö­t nagy hatalmasság és a’ szultán közt kötendő szerződés iktattassék. Mounier báró egyszersmind, kormánya meghagyásá­ból, figyelmeztetendő vala Angolhont azon szükségre ’s épen most előadódott alkalomra, miszerint a’ Syriában lakó keresztények po­liticai és társas állapotját javítni ’s őket az uj török passák kényurasága ellen ótalmazni kellene ’s lehetne. (M. H­e­r­a­­­d.) Pár is. Télelő 28. A’ követkamra a’ gyári gyermek munkások iránti törvényjavas­­laslatát még be nem végzé egészen ; hire van, mikint félni lehet az egész javaslat félreve­­tésétől, mert a’ vitatások megfordulván, a’ gyártók a’ tervezett törvény által akadályoz­tatva látják vállalataikat; innen származott az, hogy az ez osztálybeli követek ’s ezeknek barátai , a’ kamarákon kívül minden erejöket a’ törvényjavaslat megbuktatására fordítják. Az ember-szeretők pedig — érzelmek nem lévén titok — mindenkép igyekeznek keresz­tülvinni a’ törvényjavaslatot, ’s hihetőleg a' többség részükön leend. A’ Tanger ellen szánt 6 sorhajó megvárja az ottani franczia ügyviselőhöz küldött sür­gönynek visszaérkezését. A’ National bizonyosnak véli, hogy Valée marsal Afrikából visszahivatott, s he­lyét Bugeaud tábornok pólolandja Párisi lapok szerint Lafarge asszonynak családja folyamodására, a’ király a’ nyilvá­­nyos kiállítás büntetését elengedte. A’ Toulouseban megjelenő Emancipa­tion czimű hírlap felelős szerkesztője, mi­után „Lajos Filep lemondásáról“ írott czik­­kelye miatt, mint a’ király személyét gyalá­­zó , vád alá vétetett, de meg nem jelent, 2 évi börtönre ’s 5000 fr. birságra itélteték. ANGOLHON, London, Telelő 28. A’Timesnek Pá­­ris megerősítését érdeklő egyik czikke igy okoskodik: ,,E’ tárgy — engedjék kimon­danunk— kizárólag franczia, melly hozzánk nem tartozik (It is no’ affairs of ours). A’mint a’ terv, Lajos Filep kormánya ál­tal — mellynek akkor a’ kis hadisten Thiers volt elnöke — szőnyegre hozatott, akkor mi úgy nyilvánítók véleményünket, hogy a’ tervezett erősítési munkálatok vagy most ké­szülnek el, vagy soha (ad graecas ca­­lendas). De még újra mondjuk: a’dolog hozzánk nem tartozik. Ha már a’fran­czia korona, ministerei ’s törvényhozói a’ világ előtt kinyilatkoztatni kívánják a’miatti félel­müket, hogy idegen ellenség ronthatna be a’ franczia határtartományok vas övezetén, ’s a’ nagy birodalom fővárosát körültáboroz­hatná ’s megégethetné; ugyan az Istenért! kell e az angol kormánynak ezért fejét tör­ni ? ha a’ francziák még nem hiszik eléggé lealázottaknak magokat Europa szeme előtt azon sok kicsapongás, elizetlenülés ’s hihet­­len következetlenségök által, miket az utóbbi hat vagy nyolcz hónapban hadi lármájok mutat, miért ne tennék fel a’ nemzeti lealacsonyitás félig végzett művére a’ kislelküségnek eme’ nyilványos bizonysága által a’ koronát? A’ kis Spárta megveté a’ kőfalak nyomoru vé­delmét, megtörhetlen férfisága volt menedéke, mellynek paizsa alatt a’ spártai nő nyuga­lomban aludt, ’s dicsekvék, hogy az ellen­ség táborának füstjét soha sem látta. Az an­gol nemzeti öntudathoz tartozik annak meg­fontolása is, hogy — két nagy tengeri fegyver gyárunkat kivéve — egyesült országunknak egyik pontja sincs megerősítve. Ha az an­gol fajnak — melly egyébiránt inkább had­ban erős, mint harczos nemzet — szelleme annyira alászállt volna , hogy London meg­erősítéséről komolyan gondolkoznék, úgy tudjuk, mit ítélne felőlünk a’ világ, ’s mi sors várhatná fegyvereinket. Az idegen ha­talmasságok csak hamar kigunyolnák lobogó­inkat , ’s ha kőfalakat emelnénk, Anglia fa­falai összeomlanának. De ha az angol nép­nek eszébe ötlenék igy lealázni magát, ak­kor szinte illetlen tolakodás fogna lenni, ha a’ szomszéd statusok e’ tisztán belügyben ta­nács vagy ellenmondás által bele elegyedni kívánnának. Moszkva és Sz. Pétervár csak annyi mintha nem volnának megerősitve, Bécsnek, Berlinnek nincsenek váraik, de ha az orosz, porosz és Ausztria fővárosaikat még olly félelmesen kívánnák is körülfalaz­­tatni, maga Thiers ur sem lehetne szemtelen ez ellen panaszt indíthatni. Mi tehát alig hi­hetjük , hogy a’ szövetséges hatalmak által a’ franczia kormányhoz intézett előadásaik Fáris megerősítését is tárgyazzák.“ — A’ hírlap elmélkedik itt, milly nevetséges bo­torság volna ez építményt azért tétetni, hogy az ellenség messze feltartassék a’ várostól. ’S ezzel végzi: „Ez minket nem illet — franczia ’s nem angol adóból fizettetnének a’ költségek!“ Továbbá igy okoskodik: „Ezen erősitvények inkább bel mint kül ellenség el­len szánvák, ’s a’ központosítás rendszere ez által uralkodóvá tétetik; mert a’ megerő­sített fővárost valamint fejetlenség és láza­dás , úgy a’ törvényes oppositio elleni erő­hatalom kivitelére is lehetne használni. Mit mondana az angol nép álgyuktól hemzsegő 20 olly erösitvényre, mikből egy parancsszóra Londont halomra lehetne lődözni? Egy illy tervnek csak legcsendesb jelenségénél is az egész nemzet fölkelne. ’S ha mégis a’ francziá­­kat azon szeszély lepte meg, hogy a’ „di­csőséget,“ azaz embermészárlást, mint lénye­gest , a’ polgári szabadságot pedig mint ár­nyékképet tekintsék, úgy nem szükség, hogy sirjából a’ kisértő szellem föltámadjon, annak megmondása végett, mint fog ez vég­ződni? A’ francziák hazájokban ki lesznek téve a’ katona-zsarnokságnak; de hogy e’ zsarnokságot szárazföldi szomszédaik nya­kába is vethessék, e’ próba törést szenve­­dend. De ez ügy minket nem illet.“ A’ Globe az illy kemény criticai ítélettel nincs megelégedve. Épen azért, mert az ügy Angelhont nem illeti, nem kellett volna a’ Timesnek, M. Héraldnak és a’ Standardnak e’ tárgyban gúnyolódni. CM. H­er­ald.) Holland lord nem so­kára , mint angol követ a’ német szövetség­nél , helyét elfoglalandja. Angolhonban naponkint erősbödik azon vélemény, hogy a’ Soult-Guizot ministerium nem lehet állandó. CM. Herald.) A’ Lloyd jegyzéke után ugyan e’ hírlap, a’ jó remény fokánál 1799-től 1824-ig — 25 év alatt történt hajótörések számát 126-ra teszi; mind e’ mellett, úgymond, az e’ foknál kikötött hajók száma jelenleg hatszor annyi, mint volt 1798-ban. OROSZ és LENGYELHON. Ukrajnából Télelő 9-kén Czartom­szky Ádám hg. és Potozky grófnak a’ podoliai és kiewi tartományokban elkobzott jószágai­ból a’ kormány több ezer parasztot telepítend le a’ chersonesi és taurusi tartományok siva­tagain , mihez a’ szükséges intézkedések már megtétetvék. Több nemesek, kik a’ külfölddeli tiltott levelezés gyanújából elfogattak, mint ártatlanok szabadságaikat visszanyerék; el­lenben egy kiewi nemesember száműzött fi­ával folytatott levelezése miatt elfogatott, ’s habár nem volt is fenyítékre méltó czélja, aligha fölmentetik minden büntetés alól. 8 29

Next