Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-01-13 / 4. szám
rülhetlen , ’s még ez évben ki kell ütnie; mi- sért is megerősödik azon gyanitás , hogy Gui- szot, kitől Soult felette idegenkedik, a’ mini- isteriumból kilépend, ellenben Passy és Dufaure belépendenek , Passy pedig ugyanolly véleményű, mint Human, mint Soult; sőt Passy azt hiszi, hogy Thiers még ez évben kormányra jut, ’s népszerűbb lesz mint valaha. Legkomolyabb ügyeimet érdemel azon mód, mellyel az orosz szövetségről lassankint magok a’ szabadelmű lapok is beszélnek. Mi születhetik illy balházasságból , mit fognak ott aratni, hová sárkányfogakat vernek? Olly nagy a’ gyülölség ’s harag Angelhon iránt, hogy aggálytalanul rohannak a’ másik szélsőségbe , ’s tiz év óta minden elvet, minden következetességet, minden politicai hitvallást koczkára akarnak tenni! A követkamra Télelő 31 kei ülésében azon törvényjavaslatot, melly 3,600,000 franknyi hitelt kivon a’megromlott hidak és országutak kijavítására ’s a’ déli megyékben levő vizkárvallott hídtársaságok gyámolitására, úgy szólván vitatás nélkül 214 szóval 17 ellen elfogadta. Franczia Al-Rajnavidék, Telelő 27. Sokan félnek , hogy ama’kalandos eszme: „az ellenséget Paris kapui előtt megsemmíteni“ — a’ legkedvezőbb esetekben is káros következésű lehet a’ vidékekre, a’ mennyiben ezek könnyebben ki lesznek téve az ellenség zsarolásainak ’s pusztításainak. Egyéb iránt a’ vagyonos és iparűző osztálybeliek még mindig remélik a’ béke fentartását, ’s azért a’ főváros nyakrafőzei megerősítésében nem örömest osztoznak. Páris, Télelő 30. A’főváros megerősítését tárgyazó törvényjavaslat ellenzőinek száma szaporodik, mióta tudva van , hogy azt némelly jeles tábornokok roszalják. Tél - hó első napjaiban Schneider tábornoknál gyűlést tartandanak mindazon követek, kik az említett törvényjavaslathoz nem járulnak, arról értekezendők, mikép kellene ugyanazt legczélszerűbben megtámadni ? Francziaország hadi készületeiről különböző értelemben szólnak a’ vidékekről irt levelek. Egy strassburgi CTélelő 27-ről leírja a’ fegyvergyárbani szakadatlan munkásságot, a’ katonaság ki- ’s beindulásait, az ujonczok fegyverbeni gyakorlását, ’s ezek után kérdi: minő tények adhatják a’ népnek értésére, hogy az olly rég óhajtott béke erőre lép? Ellenben egy, Toulonban Telelő 23-ról kelt levél szerint a’ fegyvergyárnak 300 munkása szabadsággal haza eresztetett. Ez mutatja, úgy mond, hogy a’ kormánynak szándéka a’ tengerhadi készületeket felfüggeszteni , holott azalatt Angolhon szakadatlanul erősbíti hajóhadát a’ középtengeren. — E’ levél azon hirt is közli, mikint több franczia sorhajó le fog fegyvereztetni, ’s azon ürügy alatt, mintha tataroztatásra volna szükségük , Franczhonnak éjszaki kikötőibe küldetni, mi nem jelent mást, mint lefegyverzést. Strassburg, Télhó 2. Ha Francziaország háborút viselni szándékoznék,a kormány csak mégsem tökélte volna el magát 80,000 gyakorlott katonának haza küldésére. Néhány hét óta nem éneklik már többé a’ marseillaiset, holott azelőtt e’ dal mindenütt zengett. A’ Quotidienne szerint minap a’franczia ministerelnök ezt mondá: „Nem lesz háborúnk, mert mindent megteendőnk , a’ mit Europa kíván,’s mert Francziaország mindent megteend , a’ mit mi kívánunk.“ Páris, Télelő 30. (Constitutionne 1.) Sz. Pétervárra Barante ur helyébe Flahault ur megyen, Barante a’ bécsi, St. Aulaire, pedig a’ londoni követségre küldetik. — Cochelet franczia ügyviselő egyiptusbani nehéz állása miatt, visszahivatását kívánja. London, Telelő 29. Párisi biztos kútfőből értjük, hogy a’ franczia kormány igen meg van elégedve Mounier bárónak a’ két nemzet közötti jobb egyetértés létesítésére fordított iparkodása eredményével. Küldetése , melly egészen meghitt ’s a’ mellett igen gyengéd természetű volt, főleg oda czélzottnak látszik, hogy Francziaország a’ keleti kérdés végelintézésében részesíttessék, ’s a’ júliusi szerződés helyébe — ha csak lehet — új , az öt nagy hatalmasság és a’ szultán közt kötendő szerződés iktattassék. Mounier báró egyszersmind, kormánya meghagyásából, figyelmeztetendő vala Angolhont azon szükségre ’s épen most előadódott alkalomra, miszerint a’ Syriában lakó keresztények politicai és társas állapotját javítni ’s őket az uj török passák kényurasága ellen ótalmazni kellene ’s lehetne. (M. Herad.) Pár is. Télelő 28. A’ követkamra a’ gyári gyermek munkások iránti törvényjavaslaslatát még be nem végzé egészen ; hire van, mikint félni lehet az egész javaslat félrevetésétől, mert a’ vitatások megfordulván, a’ gyártók a’ tervezett törvény által akadályoztatva látják vállalataikat; innen származott az, hogy az ez osztálybeli követek ’s ezeknek barátai , a’ kamarákon kívül minden erejöket a’ törvényjavaslat megbuktatására fordítják. Az ember-szeretők pedig — érzelmek nem lévén titok — mindenkép igyekeznek keresztülvinni a’ törvényjavaslatot, ’s hihetőleg a' többség részükön leend. A’ Tanger ellen szánt 6 sorhajó megvárja az ottani franczia ügyviselőhöz küldött sürgönynek visszaérkezését. A’ National bizonyosnak véli, hogy Valée marsal Afrikából visszahivatott, s helyét Bugeaud tábornok pólolandja Párisi lapok szerint Lafarge asszonynak családja folyamodására, a’ király a’ nyilványos kiállítás büntetését elengedte. A’ Toulouseban megjelenő Emancipation czimű hírlap felelős szerkesztője, miután „Lajos Filep lemondásáról“ írott czikkelye miatt, mint a’ király személyét gyalázó , vád alá vétetett, de meg nem jelent, 2 évi börtönre ’s 5000 fr. birságra itélteték. ANGOLHON, London, Telelő 28. A’Timesnek Páris megerősítését érdeklő egyik czikke igy okoskodik: ,,E’ tárgy — engedjék kimondanunk— kizárólag franczia, melly hozzánk nem tartozik (It is no’ affairs of ours). A’mint a’ terv, Lajos Filep kormánya által — mellynek akkor a’ kis hadisten Thiers volt elnöke — szőnyegre hozatott, akkor mi úgy nyilvánítók véleményünket, hogy a’ tervezett erősítési munkálatok vagy most készülnek el, vagy soha (ad graecas calendas). De még újra mondjuk: a’dolog hozzánk nem tartozik. Ha már a’franczia korona, ministerei ’s törvényhozói a’ világ előtt kinyilatkoztatni kívánják a’miatti félelmüket, hogy idegen ellenség ronthatna be a’ franczia határtartományok vas övezetén, ’s a’ nagy birodalom fővárosát körültáborozhatná ’s megégethetné; ugyan az Istenért! kell e az angol kormánynak ezért fejét törni ? ha a’ francziák még nem hiszik eléggé lealázottaknak magokat Europa szeme előtt azon sok kicsapongás, elizetlenülés ’s hihetlen következetlenségök által, miket az utóbbi hat vagy nyolcz hónapban hadi lármájok mutat, miért ne tennék fel a’ nemzeti lealacsonyitás félig végzett művére a’ kislelküségnek eme’ nyilványos bizonysága által a’ koronát? A’ kis Spárta megveté a’ kőfalak nyomoru védelmét, megtörhetlen férfisága volt menedéke, mellynek paizsa alatt a’ spártai nő nyugalomban aludt, ’s dicsekvék, hogy az ellenség táborának füstjét soha sem látta. Az angol nemzeti öntudathoz tartozik annak megfontolása is, hogy — két nagy tengeri fegyver gyárunkat kivéve — egyesült országunknak egyik pontja sincs megerősítve. Ha az angol fajnak — melly egyébiránt inkább hadban erős, mint harczos nemzet — szelleme annyira alászállt volna , hogy London megerősítéséről komolyan gondolkoznék, úgy tudjuk, mit ítélne felőlünk a’ világ, ’s mi sors várhatná fegyvereinket. Az idegen hatalmasságok csak hamar kigunyolnák lobogóinkat , ’s ha kőfalakat emelnénk, Anglia fafalai összeomlanának. De ha az angol népnek eszébe ötlenék igy lealázni magát, akkor szinte illetlen tolakodás fogna lenni, ha a’ szomszéd statusok e’ tisztán belügyben tanács vagy ellenmondás által bele elegyedni kívánnának. Moszkva és Sz. Pétervár csak annyi mintha nem volnának megerősitve, Bécsnek, Berlinnek nincsenek váraik, de ha az orosz, porosz és Ausztria fővárosaikat még olly félelmesen kívánnák is körülfalaztatni, maga Thiers ur sem lehetne szemtelen ez ellen panaszt indíthatni. Mi tehát alig hihetjük , hogy a’ szövetséges hatalmak által a’ franczia kormányhoz intézett előadásaik Fáris megerősítését is tárgyazzák.“ — A’ hírlap elmélkedik itt, milly nevetséges botorság volna ez építményt azért tétetni, hogy az ellenség messze feltartassék a’ várostól. ’S ezzel végzi: „Ez minket nem illet — franczia ’s nem angol adóból fizettetnének a’ költségek!“ Továbbá igy okoskodik: „Ezen erősitvények inkább bel mint kül ellenség ellen szánvák, ’s a’ központosítás rendszere ez által uralkodóvá tétetik; mert a’ megerősített fővárost valamint fejetlenség és lázadás , úgy a’ törvényes oppositio elleni erőhatalom kivitelére is lehetne használni. Mit mondana az angol nép álgyuktól hemzsegő 20 olly erösitvényre, mikből egy parancsszóra Londont halomra lehetne lődözni? Egy illy tervnek csak legcsendesb jelenségénél is az egész nemzet fölkelne. ’S ha mégis a’ francziákat azon szeszély lepte meg, hogy a’ „dicsőséget,“ azaz embermészárlást, mint lényegest , a’ polgári szabadságot pedig mint árnyékképet tekintsék, úgy nem szükség, hogy sirjából a’ kisértő szellem föltámadjon, annak megmondása végett, mint fog ez végződni? A’ francziák hazájokban ki lesznek téve a’ katona-zsarnokságnak; de hogy e’ zsarnokságot szárazföldi szomszédaik nyakába is vethessék, e’ próba törést szenvedend. De ez ügy minket nem illet.“ A’ Globe az illy kemény criticai ítélettel nincs megelégedve. Épen azért, mert az ügy Angelhont nem illeti, nem kellett volna a’ Timesnek, M. Héraldnak és a’ Standardnak e’ tárgyban gúnyolódni. CM. Herald.) Holland lord nem sokára , mint angol követ a’ német szövetségnél , helyét elfoglalandja. Angolhonban naponkint erősbödik azon vélemény, hogy a’ Soult-Guizot ministerium nem lehet állandó. CM. Herald.) A’ Lloyd jegyzéke után ugyan e’ hírlap, a’ jó remény fokánál 1799-től 1824-ig — 25 év alatt történt hajótörések számát 126-ra teszi; mind e’ mellett, úgymond, az e’ foknál kikötött hajók száma jelenleg hatszor annyi, mint volt 1798-ban. OROSZ és LENGYELHON. Ukrajnából Télelő 9-kén Czartomszky Ádám hg. és Potozky grófnak a’ podoliai és kiewi tartományokban elkobzott jószágaiból a’ kormány több ezer parasztot telepítend le a’ chersonesi és taurusi tartományok sivatagain , mihez a’ szükséges intézkedések már megtétetvék. Több nemesek, kik a’ külfölddeli tiltott levelezés gyanújából elfogattak, mint ártatlanok szabadságaikat visszanyerék; ellenben egy kiewi nemesember száműzött fiával folytatott levelezése miatt elfogatott, ’s habár nem volt is fenyítékre méltó czélja, aligha fölmentetik minden büntetés alól. 8 29