Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-05-12 / 38. szám
endő mindennemű panaszokat, az illetők kellő meghallgatása mellett, szoros szigorúsággal ’s egyzszersmind igazságos végérejárással, megvizsgálja, ’s a’ tapasztalandókróli jelentését e’ megyének okvetetlenül elébe terjeszsze ; járásbeli fő- és alszolgabiró uraknak az is meghagyatván, hogy az előttük eddig felfedezött visszaélést és ezután is netalán bármikép tudtokra esendő minden kihágásokat, bírói szoros kötelességük szerint is, junius 1-je napjáig tisztiképen megvizsgálni, és azokat is, kikre sorshúzás után a’ katonáskodási kötelesség esett, azonban meg nem jelentek, mint szintén azokat, kiket illyesek helyett netalán állítottak, névszerint följegyezni 's azon választmány előtt bejelenteni el ne mulaszszák; — ugyanezen választmány még oda is utasittatván, hogy ha vizsgálata alatt valaki ellen valami bűnt eléggé kivilágosodva tapasztalna , ezen érdemben azonnal rendelkezzék , ’s jelesen magát büntetőtörvényszékké, azonnali eljárás végett, átváltoztassa, — addig is a’ veszprémi járásbeli seborvos és várnagy, az ujonczállitásba való minden befolyástól — a’ nélkül hogy ez által bűnösöknek ítéltetnének — elmozdittatván. Melly választmány tagjaiul következők neveztettek: Kotsi Horváth Sámuel első alispán uz elnöksége alatt: Rosos Ignácz királyi tanácsos , Ruszék József és Hezerédy Miklós kanonok, Hunkár Antal, Kun József, Bezerédy Mihály, Eöri Szabó Gábor, Tallinn József, Stojánovics János, Jagasich Ignácz, Dombay Ignácz, Ányos István, Cseresnyés István, Kováts Imre, Szabadhegyi Móricz, Tamassa Pál, Katona Imre, Pap János és Martonfalvay István táblabíró, Sebestyén Gábor tiszti főügyész, illető járásbeli fő- és alszolgabiró; Rosos István táblabiró és első al-, Kopácsy György, Győröcskei Joannovics György és Kolosváry József becs. aljegyző urak. — Ezen alkalommal indítványba hozatván, hogy miután a’ legközelebb állított ujonczok szolgálati törvényes ideje eltelt, a’ nm. m. kir. helytartó-tanácsot ennek eszközlése végett megkérni szükséges volna. — Ezen a’ törvények lelkéből önkint folyó indítvány közértelemmel elfogadtaték, ’s e’ végett a’ nm. m. kir. helytartó-tanács egy alázatos felírásban tisztelettel megkéretni rendelteték. — Ugyanaz alkalommal indítvány tétetvén az iránt is, hogy az ujonczállitásban — országszerte igen sok helyt — a’ legjobb szándék és legszorgosabb felvigyázat mellett is következhetett ’s ezután is következhető visszaéléseknek eltávoztatására nézve leggyökeresebb orvoslási módnak látszván magának az állítási rendszernek megváltoztatása és részint módosítása, czélirányosnak látszanék, már most, a’ tett dolgokra való elevenebb emlékezettel meghatározni, hogy: 1} az újonczállítási teher nem annyira személyes, mint inkább vagyoni tehernek tekintessék, annyiban, hogy azt rendesen (a’ rendkívüli esetek rendkívüli gondoskodást kívánván) minden adózók — a’ nemességnek fölkelési kötelessége úgyis meglevén — arány szerint viselnék; — miből önkint következnék, hogy 2) a’ nemeseknek nem-nemes szolgái is a’ katonáskodás kötelessége alá tartoznának; — mire hogy szükség ne legyen, ’s hogy egyes községekre a’ közteher annál igazságosabban elosztathassék, és igy a’ kivételek — mellyek, a’ mennyiben egyeseknek ’s nem az egésznek rovására történnek, igazságtalanoknak mondathatnak— megszűnjenek ; az egyrészt emberiség által parancsolt, másrészt azonban szabálytalanság miatt sok visszaélésre alkalomul szolgált helyettesítés szabályoztassék, jelesen az adózó községek felszólíttassanak, hogy 3)önként, bizonyos summát, például minden adóforinttól 1 vagy két krajezárt üzetnének pontosan, mellyböl aztán a’ közfelvigyázat alatt fogadandók nem csak segedelmet, de szolgálatjok után valóságos jövedelemtőkét is kapnának, ami hogy annál kevesebb veszélylyel és több haszonnal megeshessék: 4) takarékpénztár felállítása volna szükséges ; ennek könnyebb felállítása tekintetéből minden szomszéd n. megyék közegyetértésre felszólitandóknak javasoltatván. — Melly indítványnak taglalgatásába a’ KK. és RR. ezúttal nem bocsátkoznak, hanem az indítványozó javaslatának irásbani kifejtésére ’s benyújtására utasittatik, — beadatás esetére az országgyűlési utasításokat annak idejében készítendő küldöttségnek lévén felvétel és véleményadás végett kiadandó**). (Fejér megyei gyűléshez.) Pest, tavaszutó 6. Örömmel olvasom e’ lapokban Meszlényi Rudolf urnak Fejér megye múlt hó 20-kán kezdett ’s folytatva tartott közgyűléséről szóló tudósítását, mint a’ közügyek folyamának eredményit ismertető közleményt; ’s mint illyet legnagyobb részt kifogástalannak is lelém; egy pontot azonban az igazság és méltányosság érdekében szükségesnek tartok fölvilágosítni. E’ pont az én leköszönésemet illeti a’ kisdedóvóegyesület-választmányi elnökségről, minek okát a’ közlő ur akképen adja elő, mintha én részint a’ választmányi jelentésnek bekéretése, méginkább pedig abbeli véleményemnek el nem fogadtatása miatt éreztem volna magamat megsértettnek, miszerint tervet kívántam kidolgoztatni az iránt: „hol állittassék föl és mibe kerül az intézet?“ hogy igy az adakozások gyűjtésének ’s megajánlásának bizonyos mértéka legyen. A’ választmánymunkálati jelentés bekérése által megsértettnek egyáltalán nem érezhetem magamat, mert jól tudom, hogy a’ feleletteher a’ megbízatás elfogadásával jár, ’s mert a’ szigorú felelősségnek különben is mindenkor barátja, sürgetője valék. Még kevesbbé érezhetem magamat sértettnek véleményem el nem fogadtatása miatt. Ez nem fér össze alkotmányszerű nézetimmmel; nem férhet össze a köztanácskozási rendszerrel, sem honunkban, sem honunkon kívül. Leköszönésem oka tehát egészen más volt, «az t. i., hogy Madarász L. ur hivataloskodási készségemet, mellyet honom, közelebb pedig megyém javára olly igen örömest forditék, azon gyanúsítással illető, mintha a’ mondott ügy vezérletét a’KK. és RR. megbiztából csak azért vállaltam volna föl, hogy annak, késlekedésem vagy hanyagságom által meg bukását eszközöljem. Illy gyanúsítás mellett, illy részintes bizodalmatlankodás nyilatkozata után lehetlen volt engednem bármi marasztaló kéréseknek, lehetlen volt megtartanom az elnöklést, mellyet közbizodalomtól vettem át és csak közbizodalommal folytathatok.—Megemlítendőnek tartok még egyet, mit közlő úr tudósításában egészen mellőzött, noha elég érdekes lett volna a’ tárgy, mivel megvitatása majdnem egy egész délelőttöt elfoglalt; ez Ke. Gy. th. urnák gyűlés alatti megpöröltetése a’ tiszti ügyész által, a’ mondott urnák abbeli helytelen nyilatkozata miatt, miszerint a’ mélt. főispán urnákra. Fe. volt kb. szolgabiró ur iránt az utolsó tisztválasztás alkalmával tett intézkedését törvénytelennek bélyegezte, és szavait , ismételt fölszólitások után is, sem visszavonni, sem mérsékelni nem akará. Különös egyébiránt, hogy a’ vádkereset díja («A mostani acttákkal ellenkezőleg) fölebb szökkent, ’s ezúttal 100 pártban állapittaték meg, holott ugyanezen díjt mintegy másfél év előtt a’ mostani tisztviselőkar egyik igen érdemes tagja 25 ezüstforinttal rótta le. — Gr. Zichy Edmund. Somogyból, május 4. Évnegyedes folyvást tartó közgyűlésünkről röviden — mint ön ezt levelezőitől méltán kívánja — közlöm tudósításaimat. — Legszebb, s a’ nagyszámú közönségre legjótékonyabb eredménye gyűlésünknek, a’ közmunkákra szolgálandó napszámoknak bizonyos számszerinti meghatározása, ’s hála az egeknek ez elvében — minden ellenkezés nélkül fogadtatott el. Gyakorlati kezelése felett — melly körül tagadhatlanul sok nehézség tűnik fel — folyt csak a’ tanácskozás, s ezután a’ választmányjavaslatnak teljes helybenhagyása mellett elhatároztatott , hogy az egész telkes gazdák évenkint 12 vonós, vagy 24 gyalog, a’ házas zsellérek 4, a’ hazátlanok pedig 2 gyalog napszámokat szolgáljanak. — Közlöm önnel a’ választmánynak e’ tárgyban benyújtott két rendbeli jelentéseit is, hogy azon elveket, mellyekből kiindult,méltányolhassa*).s Ugyanazon választmánynak továbbra feladatott, hogy a’ jövő augustusi rendes közgyűlésre, ezen új határozat értelmében, a’ tisztviselők számára utasítást készítsen, mellyben a’ kivetés, kezelés , felelősség ’s ellenőrség lesznek részletesen fejtegetve kijelölendők. — Somogyban a’ közmunkák körüli hiányok már régóta éreztetvén, időrül időre többször kellemetlen vitatások tárgyai voltak, és ime az idő megérlelte a’ gyümölcsöt, ’s most már örömmel szemléljük, mikint többen, kik a' javaslat ellenzői voltak, most annak sikeres életbehozására velünk kezet fogva törekednek; miért is bizton remélhetjük, hogy megyénknek ez üdvös határozata kivitelében nem fog meghiusittatni, sem azon sok szép rendszabályok sorsára jutni, mellyeket jegyzőkönyveinkben olvasni, de gyakorlatban feltalálni nem lehet; egyébiránt minden a' készítendő utasítástól és annak szigorú megtartásától függend, melly feletti kimerítő tudósítását a’ megbízott választmánynak méltán reméljük. Ennek folytában indítványoztatok, mikint jó volna azon engedményeket, mellyeket a’ vasutak készítésére legújabb törvényeink egyes vállalkozóknak biztosítanak, követett országutakra is kiterjeszteni; — melly előadás méltányoltatván, jövő országgyűlésre szolgálandó utasításul följegyeztetett. — A’ többi eddig előfordult tárgyak között figyelmet gerjesztett bizonyos nemű eczet-surrogatum árulása, melly (mint állittatik) tiszta vízből némi mérges, vagy legalább az egészségre káros hatású szerek vegyítésével készül, melly tárgy iránt első alispánunk rendes főorvosunkkal ugyan már némi értekezésbe tette magát, mégis a’ nagy közönségnek teljes megnyugtatására bővebb szoros vizsgálatok rendeltettek; — addig is elhatároztatott , hogy egyedül a’ természetes bor- vagy gyümölcséczet készítése révén általánosan szabad , minden egyéb mesterséges pótlékfolyadék gyártása csak az illető hatósághoz tett jelentés után nyert engedelem mellett gyakoroltathassék, mit az, az alkotórészek tudományos megvizsgáltatása után , ha ezeket ártatlanoknak találandja, úgysem tagadhat meg ##). Továbbá a beadott jelentések közt szomorúan értettük, hogy még a’ múlt 1832/6 * 12 ®) Fogunk róla bővebben szólani. — Mi csekély véleményünk szerint a' napszámra-dolgozást nem helyeselhetjük. Restség iskolája. Roppant idövesztegetés. Maroknyi süker. Aztán vegyünk egy kissé naptárt kezünkbe. A' téli 5 hónapot (kivévén az urdolgának egy negyedrészét) ki kell hagyni a’ számvetésből. A’ dolog alkalmas hét hónap 213 napjai küzül le kell huzni 39 vasár- és ünnepnapot, 39 nap urdolgát, 12 nap közmunkát; marad mindössze 123 munkás nap a jobbágy számára; ha még ebből igen sokat, nevezetesen a’ közmunkára jövésmenés idejét is (a melly a’ 12 napot itt ott húszra is növelheti, nem kellene lehúzni. A’ maradék napok munkája után kell élnie, adót fizetnie, kell az életnek minden körülményeit intéznie; pedig még Irány vész el haszontalanul ezek közül is rossz idő és ezer baj által! Hát még ha történetesen óhitű a’ jobbágy, alig vagyunk képesek tömérdek ünnepei mellett megfogni, mikint lehet éhen nem halnia! — Szerk. Megvalljuk őszintén, ize után ítélve, a’ nagyon olcsó, de szörnyű kemény pesti eczetre nézve is van egy kis scrupulusunk. — (Szerk. 75* Ismételjük kérésünket a' helyettesítési költségek iránt. — Ezeket s a’ vidékszerinti különbségeket kell tudnunk, hogy a’ dologhoz alaposan hozzászóllhassunk. — Szerk. 315