Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-05-22 / 41. szám
szoba volna! Egyébiránt mondhatjuk P. S. urnak, hogy az egy pár szó, melly ellen olly ,,illettelmes, neheztelést mutat, százaknak kívánságára íratott, és százak által gyöngének, kevésnek találtatott. — Végezetül, P. S. urnak azon állítását, mintha mi a’ magányélet viszonyait kapnák ki éles felszólalások tárgyáulnehogy többet mondjunk, olly haszontalan vádnak kénytelenittettünk nevezni, melly csak onnan eredhetett, hogy P. S. ur lapjainkat nem olassa (és mi pedig azt is meg tudnák mondani, miért nem olvassa). Hogy mi véleményünket a’ közönségre akarjuk tolni, ez olly haszontalan phrasis, mellynek értelme nincs, hacsak azt nem mondjuk, hogy a’ ki nyilvánosan szól és ir, az véleményét a" közönségre tolni akarja. Hogy pedig biztos adatokraigyekszünk felszólalásaikat épiteni, annak maga P. S. úr legvilágosabb bizonyságát adá; mert állításunk valóságot czáfólatával önmaga igazol. Ennyit a’ leczkézésre; ha többre lesz szükség, többet is szívesen szolgálunk. — Szerk. Megyei dolgok. Szatmárból. (II. Károly, máj. 14.) Május 10-kén nyilt meg közgyűlésünk a’ lefolyt kisgyűlés jegyzőkönyvének átnézésével, hol a’ 3. pontban egy k. k. rendelet fordul elő , melly a’ K. Zs. tb. ellen rendelt tiszti keresetben informatiót kiván, addig mind a’ keresetet mind a’ végrehajtást fölfüggesztvén. E’ szerencsétlen tárgy annyi mellékkérdést hordott kíséretében, annyi sebet szaggatott fel, hogy négy napi hosszú vitatásokban, a’ leggyöngébb érintésnél fölújulva , keserűségével elönté tanácskozásainkat. Előidézve láttuk a’ lefolyt 8 év szomorú képeit , ollyakat hallánk — mik ha több évekkel ezelőtt elmondatnak , most panaszra nem volna okunk. Nyilván kimondott véleményemben barátim a’ közgyűlésben nem osztoztak , sőt baráti magánykörünkben rosszalak is; ime én újra és ismét a’ nagy közönség előtt is kimondom, hogy megyei életünkben ha a’ rendek minden jogai, ha még a’ felszólalási szabadság is elnyomatik egy alispán által, ennek nem anynyira azon alispán, mint a’ rendek gyávasága az oka, keressük e’ hibát magunkban, ne másban; jaj nekünk, ha a’ biztosítékot az alispán személyében ’s nem saját erönkben keressük. De már a’ tárgyra. Köz vala megyénk rendeinek értelme az actio fenakasztása ’s informativ-adás körül; a’ végrehajtás fölfüggesztése körül azonban két ágra oszlott a’ nézet, némellyek azt hivék, hogy miután a’ megrendelt végrehajtás az adózó ’s nemesi pénztáraknak hiányait illette , ennek fölfüggesztését nem is érthette a’ nagymélt. udvari cancellaria, azért ezen pénztárak hiányainak kipótlását tüszint sükerbe kell venni; a’ többség azonban erre is kiterjesztő a’ fölfüggesztést már csak azért is, hogy e’ tekintetben se legyen a’ fölfolyamodónak panasza, ki a’ megye tettét ellenségei ’s irigyei irtózatos kószájának jelenté föl. Az informatio végett a' terhelő adatok előterjesztése a’ számoltató székre bízatott. — E’ tárgy vitatása közben felhozatott a’ rendek előtt, mikép egyik jegyző épen e’ kényes tárgyban keletkezett egy megyei határozatot egészen a’ megyei rendek kifejtett értelmének ellenére tett föl; eleinte igen szigorún vevék a’ rendek e’ hibát, mivel épen azon rendelt tiszti kereset alapjait czáfolja meg; végre következő végzésben állapodtak meg: „Felhozatván, hogy a’ múlt közgyűlésen K. Zs. tb. 920 szám alatt beadott nyilatkozatára a’ megyei végzés N. J. t. aljegyző által a’ nyilvános határozat ellenére tétetett föl: a’ határozatnak eme’ szavai: a’ megyei pecsét árának kikerülése, mint a’ 660 pengő írtig letartóztatott tarpai adópénznek jó helyre lett fordítása ’s a’ t., — megsemmisittetvén,kiigazittatott,’s a’ felnevezett jegyzőnek vigyázatlanságból eredeti hibája rosszaltatott.“—Felhozatott továbbá Bártfay László tb. tudósítása Kölcseynek a’ megye által 1838-ik év septemberében megrendelt arczképe iránt; ebből annyit tudtunk meg, hogy ezen kép rég készen van. Bártfay tb. ur megyénkért kiváltotta saját pénzével, ’s most nála kifizetetlen áll. Egyszersmind felolvastatott K. Zs. tb. jelentése is ’s azon javaslata, hogy ezen arczkép adassék el (!), ’s helyette egy mellkép fára 25 ar.) készíttessék a’begyült pénzből. Fájdalmasan értették a’ rendek jelentésemből, hogy noha a’ megye szintolly lelkesedéssel sükeresítette forró kívánságát, minővel az arczkép lefestését elhatározá, mert t. Bártfay L. tb. ur számolása szerint a’ kép rámástul pakolással 689 frt néhány irba került pengőben, a’ rendek pedig 700 írton felül írtak alá, a’ megkivántató pénz régen be is gyűlt, ’s igy a’ rendek e’ tekintetben következetesek voltak szóban és tettben, mégis Bártfay L. tb. ur szívességének köszönhetik, hogy a’ kép a’ festő által el nem adatott, sőt nehezteléssel hallották, hogy most is K. Zs. tb. által, noha árát rég kifizették, annak eladására tétetik ajánlat. Az első alispán magára vállalá K. Zs. tbiró felszólítását, hogy a’ beszedett pénzt — 220 frtot — ’s az aláírási ívet küldje el; mi a’ negyednapi közgyűlésre meg is érkezett, ’s pénzünk együttlevén, kifizethetjük; a’ megye rendei pedig I. Bártfay László tb. urnak ezen arczkép körül tett fáradozásaiért köszönetet szavaztak. — Május 11-kén: 1)előfordulván a’főispánnak egy levele K. Zs. tb. ügyében: mivel a’ megyének többrendbeli felszólítására a’ főispán nem felelt, a’ válasz sürgettessék. —2)Roszszalták a’ megye rendei a’ Farkasaszón munkálkodott esküttnek az unitáriusokra nézve sérelmes hátiratát, ’s következő határozatot alkottak: „Tudomására esvén a' megyének azon, egyik tisztviselőjétől származott és szinte minden magyar ’s erdélyi hírlapban közlött házirat, melly egy, a’ megye kebelében Farkasaszón megtelepült unitáriust onnan, mintha annak vallásos tekintetből Magyarországon lakni joga sem volna, kiutasít, nem titkolhatják el a’ megye rendei azon kedvetlen érzelmüket, mellyet az érintett házirat kebleikben gerjesztett, annyival is inkább, mivel az olly tisztviselő tollából eredt, ki eddig magát a’ megye bizodalmára teljesen méltónak bizonyitá. Fajt gondolni, mikint ezen, bár — mint a’ körülmények mutatják — csak fontolatlan vigyázatlanságból ’s minden számítás nélkül odavetett néhány szó által megyénkre talán azok előtt, kik annak elveit s meggyőződését nem ismerik, némi homály borittathatott. Ennélfogva mulaszthatlan kötelességüket hiszik a’ megye rendei teljesíteni, midőn nyilván kimondják : miképen tisztviselőjüknek háthat! kitételét, melly az unitáriusoknak szabad lakását kétségbe hozza, komolyan rosszalják és hibáztatják, és mint elveikkel, nézeteikkel, sőt miután törvény, melly az unitáriusoknak hazánkbani szabad lakását tiltaná, egyáltalában nincs; — miután privilegialis jogaink a’ két hazában kölcsönösen biztositvák; — miután ez okból e’ megye rendei a’ testvérhaza minden lakosát, bármilly vallásfelekezethez tartozzék is az, következve az unitáriusokat is, törvény szerint e’ honban polgári tekintetben egyenlő jogokkal és kiváltságokkal felruházott testvérek gyanánt tekintenék, — mint törvényeink szellemével is ellenkezőt, elhatározottan visszautasítják. — E' meggyőződésben kétszeresen fájlalják mind azt, hogy ezen erdélyi rokoninkat e’ megye iránti hitében könnyen bal útra vezethető lépés épen a’ jelen simulási korszakban történt, hol az annyira óhajtott’s melegen emlegetett unió eszméje minden apró hibának és tévedésnek talán nem érdemlett fontosságot kölcsönöz ; mind pedig azt, hogy az épen e’ megyében történt, mellynek az erdélyi megyékkeli gyakoribb érintkezése miatt e’ hiba — melly azonban nem övé — talán kétszeres betudással rovathatik fel.E’ czélra itt nyilvánított hitüket a’ késő jövendő előtti igazolásra határozat gyanánt jegyzőkönyvükbe iktatni rendelők.“ — 3) A’ részekbeli megyék visszacsatolása végett felírást ’s hasonczélu lépésre az ország minden hatóságaihoz felszólitólevelet határoztak. ( 4) Minthogy némelly tisztviselők és táblabirák is a’ törvényszékekről elmaradnak, vagy későn jelennek meg, határoztatott, hogy ezentúl a’ törvényszék első napján, minden berendelt táblabira ’s tisztviselő jelentse magát az elnök-alispánnál, ’s ez pontos jegyzéket vend, melly a’ közgyűlésben megtekinthetésre kitétetik; — továbbá, hogy a’ törvényszékek ’s közgyűlések folyamata alatt, sem a’ táblabiráknak, sem a’ tisztviselőknek eltávozásra vontatót pénzért se lehessen használni. — 5) Scontrokönyv fog ezentúl a’ megyei terem asztalán állani, mellyben minden megyei kiküldetés, a’ kiküldött neve alatt bejegyezve, mindenki által meglátható lesz &). (A’ többi legközelebb.) Kovács Lajos: Hont, tavaszutó 15. Megyénknek mu’t tudósításomban részletesben közlött két határozatán kívül még említésre méltók lehetnek egy vagy más tekintetből a’ haza előtt: 1) F. 31. tb. előterjesztésére az 1830-ban adott katonaújonczoknak hazabocsátása végett, az adott szó szentsége ’s az ország hitelének megtartása tekintetéből, egyes akarattal felírás határoztatok. — 2) Szatmár megyének országgyűlési tárgyakat fejtegető és indítványozó körlevele, mellynek tettlegi létrehozatalától egy nagy jövendő stádiuma függ, az országgyűlési tárgyban munkálkodó választmányhoz utasittatott. — 3) Tudomásul vétetett Nyitrának megyénket b. Mednyánszky „censurai*4 czíme iránt óvásra felhívó levele. (Hont ezt rég megteve.) — 4) Fejér megyének a’ gyorsírás üdvös tárgyában tett indítványára, az illető tisztviselőknek kiadáson kívül, F. M. által megkezdett azonnali fizetés folytában 100 pengő forintnál több gyűlt be, melly öszvegnek az épen jelenvolt debreczeni lelkész-prépost ur tizedrészét adá. 2 5) Zay Károly grófnak, a’ hazai nyelv ’s nemzetisedés melletti rendületlen buzgalmáért, mellyel ő eltótosodott hitfelekezetét magyarosítani törekszik, F. M. indítványára egyes akarattal köszönet szavaztatott. — 6) Hasonlat köszönet szavaztatott Coburthjinek azon készségéért, mellyel a honti gazdasági fiókegyesületre évenkinti 20 részvény vételét elrendelé. — 7) J. Zs. javaslatára a’ honti evang. esperességnek megiratni rendeltetett, utasítaná illető lelkészeit, hogy a’ törvényt ’s nemzet kivonatát követve, a magyar nyelv tanulása ’s alkalmazásához fogjanak. (Egy folyamodásuk vegyes házassági tárgyban minden mellékleteivel most is deák volt, mellyet a’ rendek csupán a’ tárgy iránti részvétüknél fogva engedtek felolvastatni. A’ deák kérelemre, úgy hiszszük, korszerű határozat következett. Illő tehát, hogy evang. feleink, méltányolva a’ kor és nemzet kivonatát, hagyjanak fel már valahára konyhaszagú „deákizáló“ nyelvükkel, mellyet az élő Róma nem értene!) — 8) A m. kir. helytartó-tanácsnak katonai mérnökök által készítendő mappamérések iránti rendelkezésére megiratni határoztatott, mikép azok oda utasíttatnának, hogy ne csak mérjék fel az országot, hanem adják is ki latinkájok eredményét közhasználatra.2 9) Boronkay Lajos is. azon valódi emberszeretetet lehelő ajánlatát, amellynél fogva a’ Halácsy-féle tömeg gondnokságára választatván, attól évenkint 200 pártban járó díját a’ honti, valóban nyomorult kórháznak adá, a’ rendek illő köszönettel fogadták. (E’ díjat a’ leköszönt gondnok Fejérváry Miklós tb. sem fogadta el. Követésreméltó példák!) — 10) A’ hazánkban, ’s igy megyénkben is, annyira rossz lábon álló egészségi rendszabályok fentartása tekintetéből egészségi biztosság neveztetett, melly különösen a’ nálunk elég hanyagul vitt himlőoltásra is felügyelend. (Lelkészek! gyakorlatilag ti menthettek meg leg **) Föl kell ezt olvasni, uraim! különben a’ könyv ott hever használatlanul. — Szerk. 81* 339