Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-07-03 / 53. szám

ső­bb észrevételeket elősorolta, elenyészett.­­ Azon­ban a’kir.biztos,gyakorlatra hivatkozván, a’ kineve­zést szintúgy jogaihoz tartozónak vélte, ’s a’ városi ta­nácsnak ezen tettét(a’kir. biztos ur szavaival élvén) mint figyelmetlent, merényteljest és egész kiterjedé­sében helyt nem állót rosszalta, és mind a kineve­zést, mind ennek folytában tett határozatokat kor­mányszéki utasításig felfüggeszteni rendelte , mind­­azáltal a’jegyzői halmos munkák tekintetéből fel­sőbb elintézésig M. főjegyzőképeni eljárását ő is szükségesnek látta. A’ városi tanács ugyan a’ kir. biztos iránt minden, köréhez tartozó tárgyakra nézve engedelmességét ezúttal is nyilvánitá, de miután a’ kir. biztos egyedül az 1833-ik évben némelly polgá­rok által fölterjesztett panaszok megvizsgálására és ennek következtében kizárólag az 1839-ik évi tiszt­választásra jön legfelsőbb helyről megbízva, ez pedig helybehagyás által 1840-ik évben már meg is erő­­sittetett, e’ tárgyban újabb intézkedhetési joga any­­nyival kevesbbé ismertetett el, minthogy a’ kir. biz­tos az örökös kir. biztosnak kinevezve nem lenne; azért a’ tanács e’ tárgynak helybehagyása végett az illető kormányszékekhez intézett felírásában az 1805. 5­­.cz-t is megemlíteni kötelességének tartá.­ Később a’ am. kir. kincstárnak i. e. május 12-ről kelt k. válasza olvastatott fel, melly a’ város által 1839-ik évi febr. 27-kén fölterjesztett folyamodásra érkezett. — Akkor t. i. a’ város, azon oknál fogva, mert az 1838-ki árvíz által kárt szenvedett lakosok az ausz­triai nemzeti bankból nyert 2 kamatú kevés kölcsön­nel házaikat föl nem épith­eték, mind a’ mellett, hogy mesterségökben levő értékük jobb részét is fölemész­teni kénytelenittettek, egy ismeretes bécsi kereskedő­ház által, elegendő biztosíték mellett, 6%-ra kölcsö­nözendő 100.000 p.srt (mellynek 1% kamatja azon­ban 30—35 évig tőkelerovásba tudandó) fölvételénél a’ gyámi kezesség felvállalhatására, úgy az összedőlt város épületeinek helyreállításához szükséges öszveg fölvételére engedelmet kért, minek következtében e’ válasz a’ föltételek iránti tudakozódást meghagyja. — De a’ tanács, választó-polgársággal együtt, azért, mivel a’ romban hevert házak más kölcsön-pénzből (?) némikép már fölépitvék, e’ kölcsön fölvételétől elállását határozta följelenteni.— Ne gondolják azon­ban , uraim! hogy Esztergomban a’ házak fölépitvék és elegendő pénz van; e’ tárgyról,közelebbről lévén érdelve, csekély véleményemet külön értekezésben annál inkább előadandom, mert Esztergomban a’ köl­csön most is szükséges , és több jótékonyságot áraszthat, mint árvízkor a’ 2 kamatú kölcsön; azt pedig, hogy most pénzünk nincs, mondani felesleg, elég legyen ezúttal annyi, hogy az eladandó javak vevőre csak úgy találnak, ha csekély kész­pénz leté­tele mellett az Öszveg kötelezvényre adatik.­­Ez­után szőnyegre került az adószedői tisztségnek a’ kir. had- és tartományi főbiztossággal a’ hadi pénz­tárt illető téli félévi számtételéről­ jelentése és az onnan visszahozott 4 nyugtatvány, mellyek szerint az itt keresztülutazott gr. Hardegg és szász király vasas ezredbeli csapatoknak szükséges termeszt­­m­ények a" nm. helytartó-tanácsnak m. é. jun. 16-kán kelt rendeletében tett azon ígéret következtében, hogy a’ hadi kormány által piaczi áron lesznek be­­tudandók, kiszolgáltattak; most pedig ezek csak ka­tonai éléstár­ áron számíttattak be. A’ nm. helytartó­­tanács tehát ezen nyugtatványoknak piaczi áron­ be­számítása iránt a’ városi tanács által azon kijelen­téssel határoztatok megkéretni, hogy miután felsőbb igéret ellenére a' kiszolgált termesztmények egye­dül regulamentaris áron tudatnak be, jövendőben a’ katonaság számára a’ város által semmi esetre és semminemű illyes kiszolgáltatások létetni nem fog­nak.­­ Ugyanezen jelentés következtében szóba jöttek a’háló-kros nyugtatok is, mellyek szerint a’ városnak követelése közel 8.000 pengő forintra ter­jed, ’s mivel a’ hadi tartományi biztosság által ezút­tal is mi sem számíttatott be, mielőtt a’ város által ez ügyben valamelly óvásos határozat hozatnék, a’ nm. h.tanácshoz e’ tárgyban már néhány év előtt fölter­jesztett felírás megujittatni rendeltetett. — Itt egy­szersmind helyén látom sz. kir. Esztergom városának múlt évi számadásából hadi-adó-illetőségét kijegyez­ni: nyolcz nádori kapura kivetett adója teszen 4,734 írt 295/26 krt pengőben, ebbe a’ megyében állandóan tanyázó lovas katonaság részére kiszolgáltatott ter­­mesztményekért regulamentáris áron betudatott 819 frt 44 kr, háló­krban semmi, fizettetett tehát 3,914 frt 455/26 kr; a’ beszámított termesztményekre tett költség és fuvarbér 2,931 frt 50 kr, katonai lak­tanyára és tiszti lakbérre pedig 218 frt 52 kr, és igy egy közönségesen termő esztendőben, miilyen 1840 vala, nem számítván a’ polgárok házainál levő ka­tonákat, a’ házbirtokosok által szenvedett károkat, a’ 8 nádori kapura esett illetőség levonása után a’ veszteség teszen 2,330 frt 5818­ no krt pengőben. — (Folytattalik), fő ur 15 évig fáradhatlan buzgósággal viselt hivata­­l­­áról lemondván, helyébe a’ gyülekezetenkint be­adott 14 szavazattal 1 ellen Koltai Horváth Dániel, Győr megyei szolgabiró választatott ’s hivatalába be­iktattatok. — 2. Szóba hozatván gróf Zay Károlynak a’ haza előtt már ismeretes indítványa az unióról, a’ gyülekezet egyhangúlag mellette nyilatkozott. A’ Pesten felállítandó közös főiskolára nézve a’ szük­séges tőkét a’ két vallásnak lélekszáma arányában vélé felosztandónak ’s befizetendőnek; a’ lelkes in­dítványozó grófnak pedig méltányló elismerésül kö­­szönő-levél íratai határoztatok. — 3. Felolvastatott az iskolák vizsgálatáról évenkint beadatni rendelt esperesi hivatalos jelentés, melly szerint a’ szorgal­mas tanítók jegyzőkönyvileg név szerint megdicsér­­tetni, a’ hanyagabbak feddetni, egy pedig, két ízben már sikeretlenül feddve lévén, az esperességi egy­házi törvényszék elébe hivatalvesztésre idéztetni rendeltettek. Megjegyzést érdemel itt mostani espe­res urnak az iskolák ’s népnevelés ügyébeni lélek­­ismeretes pontossága, ki nem csak a’ vizsgálatokat szorosan teljesíti, de a’ szorgalm­as, két tanulónak gyülekezetenkint könyvbeli jutalmat is önköltségén osztogat. — 4. A’ lébenyi lelkész jelentésére a’ hely­ségében május 8-kán kiütött tűzvész által tetemesen károsítottak részére mind az esperesség gyülekeze­teiben segedelemadás, mind pedig országszertei se­­gedelemszedhetés kieszközlése is megajánltatott. To­vábbá hálás szívvel jelenté ugyanezen lelkész, hogy gyülekezetének több ízbeni jótevői­ mélt. Vásonykeő­i gróf Zichy Pál cs. kir. kamarás, és Henrik, Mosony megyei alispán, kisebb jótéteményeiket nem is em­lítve , a’ pap- és mesterlaki háztelkek nagyobbitásá­­ra az elsőhöz két gazda, a’ másikhoz egy zsellér szomszéd beltelkét adni kegyeskedtek. Jelen szo­morú esetben pedig a' mélt. gróf alispán, bár ezen veszélyben önkárai is ezerekre menők, az ínség he­lyén megjelenvén, a’ szerencsétlen éhezőkről azon­nal gondoskodott. Különösen pedig közfigyelmet ér­demel , mikép a’ népnevelés emelésére fáradhatlan buzgalommal Mosony megye minden helységeiben az iskolamesterek fizetésének tetemes javítását esz­közölte, ’s intézeteibe lelket lehelendő, az iskolai növendékek próbatétein, mikor csak hivatalos fog­lalatosságai engedik, minden valláskülönbség nélkül az egész megyében megjelen! Miért is az esperes­ség mind neki, mind testvérének , Pál grófnak, kö­­szönő-levelet íratni rendelt. Dév­ény­városban junius 3-kán egy kenyér­sütőnek gondatlanságából tűz támadván, a’ dühödő szél hozzájárultával 142 ház lett a’ lángok martalé­kává. Az uradalmi tisztség nem késett ugyan a’ vi­­zipuskák odarendelésével, de az utczák szűk volta az oltást lehetlennté, ’s egy vizipuska el is égett. Dicsérettel említendő, hogy Pálffy­iű földesura’ kárvallottakat élelemszerekkel segité, kiket a’ kol­­dusságtól csak felebaráti szeretettel nyújtott segéd­kéz menthet meg. Vesz­p­r­é­m megyében Kosos Antal szbi­ó lát­ván , hogy utóbbi országgyűlésünkön alkotott törvé­nyeink gyakorlatba-vétele köznépünk tudatlansága miatt minő sok nehézséggel jár , azon üdvös rende­lést bocsátá közre járásában, miszerint fölszólitá a’ néptanitókat, hogy növendékeiket a’mezei rendőr­ségi törvényekre tanítsák, kiktől majd otthon öre­gebb testvéreik, sőt szüleik is játszva megtanulhas­sák a­ naponkint alkalmazható törvényeket. KÜLFÖLDI NAPLÓ. Madridi tudósítások szerint Cabrera carlospár­­ti tábornok Franczh­onba menekült párthiv társai­hoz nyilatkozványt bocsátott a­ franczia kormánynak azon határozata ellen, miszerint a' franczia földön tartózkodó spanyol menekültek július 1-től kezdve nem huzandanak többé a’ franczia kormánytól se­gédpénzt.­­ A’ spanyol hadsereg jelenleg So ’s né­hány ezerre megy, holott szabályszerűleg a' sorkato­naság száma 90 ezerben állapittatott meg, ’s mégsem bátorkodik a’ kormány e’ hiányt mostan pótolni, ne­hogy a’ hadsereg számát szaporítani láttassák. — Spanyolhonban, különösen Madridban, az arnapi bú­­csúmenet ekkoráig egyik legnagyobb ünnepély valt; ezelőtt néhány évvel több mint két ezer szürke, fe­hér, fekete szerzetes barátot lehet­ látni egy illy me­neten; most a’ föloszlatott szerzetesek helyét több emberszerető egyesület által védett gyermekek és szegények foglalják el. — Espartero legközelebb a’ korona legdicsőbb jogát egy halálra­ itélt nő megke­­gyelmezésére használván, naponta növekszik nép­szerűsége. — A’ pyrenaei hegyek közt fekvő An­dor­re (kis köztársaság mint Krakó) veszélyes ál­lapotban van , a’ mennyiben ez állandó gyülhelye a’ spanyol kormány ellenségeinek, ’s azért egy spa­nyolnak sem szabad katonahatósági útlevél nélkül oda utazni; egyszersmind a’ kormány az ott tartóz­kodó politicai menekülteket is ki akarja onnan űzni. — Lissabonban azt hiszik, hogy a’ pápa csak azért egyezett meg a’ portugal fiávali kibékülésben, hogy alkalma lehessen, oda követet küldeni, ki azután Spanyolhont a’ római udvar szellemében fölizgatná, ’s igy a’ régenst engedékenynyé tehetné.—O’ Conner! a’ carlowi választókhoz junius Ifi­kán irt levelében fiát Dánielt is ajánlja nekik követni, ki — úgy mond — nem sokára megérkezendik. Ő is, úgy mint atyja, imádja az ős Izlandot, annak népét, szabadságát és vallását; ő is szintolly buzgó pártolója az unió föl­bontásának, mint atyja, ’s ő is előbbre helyzi Izlan­dot a’ világ minden más népénél. Ezután Carlow vá­lasztóit harczra szólitván O’Connell, tanácsolja, hogy egyesüljenek, vitázzanak, izgassanak, de meg ne sértsék az alkotmányt. Semmi zendülés, semmi erő­szakoskodás ne történjék , különben elhagyandja e’ pártot. — Berwick angol kikötőben m. hó 6-kán nagy forrongásba hozta a’ népet egy dán hajóskapi­tány az által, hogy hajójának fölzászlózásakor a’ brit zászlót a’ dániai alá helyezé; ezt a’ nép sértés­nek véve, ’s kénytelen volt a’dán minden zászlóit behúzni.­­ Az angol kormány által megrendelt nép­­összeirás több helyen élénk kitörésekre szolgált al­­kalmul, két izlandi grófságban (Limerick és Clare) rémülés fogta el a’ népet e’ hit hallására, dombokon és völgyekben mindenfelé jeltüzet gyújtott a’ nép. Westmeathben a’ parasztok leölék minden szárnyas aprómarháikat, mert azt hivék, hogy a’ kormány ezekre is adót vetni szándékozik. — A’ chartisták mozgalmáról ezeket írja a’Hereford Times: ,,E’ napokban érkezék a’ postakocsival egy málha Bris­tolból Newportba, czímezve Moore úrhoz; azonban gyanús lévén a’ málha, a’ rendőrségnek átadatott. ’S­ime! több lőszer- ’s készületeken felül számos izgató chartistái fölszólitások Macerone, illy czim­ű köny­vének: „Utasítás a’ nép számára, mint kell­jen gyúlékony kelméket készíteni“ — egy példánya, ’s Cobbet iratainak több példányai is ta­láltattak, igen ügyesen begöngyölve vászon ’s pa­mut közé. Másnap egy férfi tudakozódott a’ postán e’ málha után, ’s azonnal elfogaték. Nyomozások utján kisült, hogy e’ férfi ismeretes chartista iz­gató és nottinghami népszónok, kinek a’ Moore név csak álneve, ki a’ tartományokban szerteuta­zik, házaló-kereskedést űzvén rőfös portékáival. A’ rendőri törvényszék őt egy hónapi kénytetett mun­kára itélé. — Egy muszka császári parancs következ­tében a’ trónörökös házassági ünnepének emlékéül Lengyelhonban minden ollyatén adók, haszonbérek, bírságok és kölcsönök, mikkel a’ varsói herczegség fenállása óta a’ polgárok a’ koronának adósai ma­radtak, elengedtetnek. Az 1837, 1840-ki árvíz által károsult földbirtokosok és a’ koronajószágok jobbá­gyai fölmentetnek az azon évekre fizetendő adótól, ’s a’ gyártók, kik a’ forradalom alatt kárt szenved­tek, a’ statuspénztárból nyernek kármentesítést. (Aug. Alig. Zeit.) — A’ cserkeszek, kaukasus-he­­gyi lakosok közül néhány néptörzsök meghódolt ugyan már a’ muszka császárnak , de ezek is csak alkalmat várnak, hogy az igát lerázhassák nyakuk­ról. — Jakub pássá a’ bolgár fölkeltek iránti embe­ribb magaviselete által, minél fogva 15 hadi fogoly­nak mindjárt odaérkeztekor megkegyelmezett, meg­nyerte a’ keresztény lakosok bizalmát. — Konstanti­nápolyi hírek szerint a’ török császár javítani kí­vánván a’keleti keresztény alattvalók sorsát, haj­landónak látszik némi javításokra, úgymint a polgári, katonai és pénzügyi hatalomnak egymás­­tóli elkülönítésére, az adó megkevesítésére, minden keresztény vallás szabad gyakorlatának megőrzésé­re, és Jerusalemnek török főhatóság alatt szabad várossá emelésére.­­ És valóban a’ Malta Times szerint már egy angol püspök és építőmester el is indultak Jerusalembe, ott egy angol püspöki templo­mot építendők. Ponsonby lord nagy buzgósággal sürgeti ez ügyet. Egy franczia lap elménczkedve azt jegyzi meg mind­ezekre, hogy az angolok Syri­­ában meg akarják erősítni állásukat, mert a­hová John Bull bheafőzőjét és püspöki templomát leteszi, onnan nem könnyű őt többé kikergetni. A­ franczia határvámosok számos fegyvert, elesé­­get és hadiszereket fogtak el, miket Don Carlos a' spanyol bask tartományokba szándékozott szállítani egy tábornok ’s egy őrnagy is, noha mindketten ál­­öltözetben akartak a’ franczia határokon átszökni, elfogattak. — A’ Carthagenában tartózkodó angol ügynök, ki a’ spanyolok által csempészeten kapott angol hajót erővel visszafoglalni szándékozott, illető követe által hivatalából letétetett, ’s a’ várost el­hagyni utasittatott, igy hát e­ viszonyok sem olly fenyegetők többé, mint eleinte mutatkoztak. — A' franczia király állítólagos leveleit tárgyazó játéknak második része Londonban fog eljátszatni, mert az ott tartózkodó Contemporaine néhány londoni hírlap­­szerkesztőt bíróság elébe kíván állíttatni azért, hogy őt az említett levelek hamisítójának hirdetek; hír szerint nincs kétség, hogy az angol luryk elmarasz­talni fogják a­ hírlapokat. Parisban nagy zajt ütött három angol quackernek (két Gurney testvér­nek és Forster Josiahnak) Nyugatindiából lett meg­érkezte­­s azon nyilvános tudósításaik, miszerint a‘ rabszolgaság megszüntetésére nem elkerülhetlenül szükséges az előleges nevelés, sem a’ rabszolgák urainak nem szükség kármentesítést adni fölszaba- Vidéki levéltárcra. Mi­­sony- győri ág ost. vall. es­per­esség közgyűlése május 18., Győr vármegyei Réthi helységben. 1. Kiss János tbiró ’s esperességi ügye­ 446

Next