Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-07-31 / 61. szám

TARTALOM. Kinevezések. Vezérczikk. (Tisztválasztás.) Kisd. óvó int. Műegyesü­let. Adakoz. Kliegl gépeire. Agarász-társ. Fővár.ajd. Megyei dolgok. Arad (tisztvál. oct. 5, honoratiorok szavazata elhalasztva, intézkedés a’ vezetés megszüntetése iránt). A’áss törvénykezési adatok,rabstatistica, börtönügy, di­­calis összeírás, adóbehajtás körüli nézetek). Krassó (tisztvál. elhalaszt.) Rövid közlések. 1. S­z­ab­ol­c­s. II. U­n­gh (tisztvá­lasztások augustusb.) 111. Baranya. Egyházkerületi dolgok. Hegyaljai ágost. hitv. esperes, k.gyű­lés. (levél gr. Zayhoz ’s magy. nemzetiségi szellemű határzatok, hajlandóság unióra). Sárospatak (iskolai próbatét, jutalmak). Tudomásul az ille­tőknek. 1. Kar éve urnák értesítésül Szemere M. nyilatko­zatával. II. Levelek, mellyeket máshova kérünk intézni. 111. V­e­sz­pré­m­ben olvasó társaság, ’s keczke a’ Pesti Hírlapnak, miért nem i­gyekszik szűkölködni anyagbőségben. Értesítésül. Ausztria. Külföldi napló. Angol-, Francz-, Poroszhon. Legújab­bak. Igazítás. Értekező. A visszatorlás F. Gy. hratára. Balogh János. — Hivatalos tudósítások. Hirdetések: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő cs. ’s apost. kir. felsége báró Perényi Lász­lót és Szegedy Lajost a’ m. k. udv. cancellariánál tiszteletbeli titoknokokká,—Emő­dy Jánost, Nyitrame­­gye volt országgyűlési követét, a’ beszterczebányai kerületben fő­ tartománybiztossá kinevezni,—Hadáry Antal m. kir. udv. cancellariai titoknokot pedig nyu­galmazni kegy. méltóztatott. (H.k.) A’ am.m. kir. ud. kamara Podhajeczky Jánost bus­­tyaházi, Preinesberger Jánost és Merkl Antalt bocs­­kói szálmesterekké. — Gaiszler Györgyöt pedig, sa­ját kérésére, bajai sóbeszedő­ségre alkalmazá. "Vezérczikk. (Tisztválasztás.) Mintegy huszonöt év óta a’ politicai nagykorúság egyik leg­szebb attribútumának, a’ polgári szabadság egyik legszebb jogának, a’ tiszt­választásnak gyakorlata szokottnál gyakrabban idézett elő’jeleneteket, mely­­lyek a’felbő­szült indulat féktelen mámorát állitván a’ szabadság érzeten melegü­lt lelkesedésnek helyébe, a’ választó tömegeknek néhány lélekvásárlók kezé­ben lelketlen vakeszközökké alacsonyulásával, egy részt a’nemzet erkölcsi jellemét sebes léptekkel sül­lyesztették (és ez a’ nemzeti szerencsétlenségeknek talán legnagyobbika); más részt a’törvényes szabad­ság barátai közül a’ gyöngébbeket már-már zavarba hozák, mit feleljenek azoknak, kik a’ tömegek éret­lenségét szeretik emlegetni olly gyógyszerek ajánla­tának gyám­okául, mellyek a’ beteg fájdalmait az ál­tal szüntetik meg, hogy megszüntetik az életet. — És csaknem félni lehetett volna, hogy az alkotmány ezen egyik legszebb részére, kifejtés helyett, meg­szorítás vár, hahogy a’higgadt keblű alkotmánysze­­rűek meg nem tartják azon szilárd állást, mellynek ellenében elő­bb-utóbb a’ mámor kijózanodik, ’s a’ megriadt ijedtség eszméletre jó. Engedjenek a’ t. olvasók egy mesét elmondanunk, mit valahol egy német költőnek verseiben olvastunk, alkalmazhatót nem csak ezen állapotra, de némelly más dolgokra is. — Mesét beszélünk, hiszen mi keleti nép­­raj vagyunk, ’s a’ keletnek sajátságihoz tartozik, hogy mesékben oktat, mesékben tanul. „Midőn Phaeton a’ „sanscoulotte44 egykor a’ nap szekerére kocsisnak ült, ’s a’ földet csaknem jól megpör­­zsölé, a’ sötétesdiek táborai a’ porból imigy kiál­­tának föl: Oh Zeüsz atyánk! nézd , milly közel volt hozzánk a’ vég, a’ halálos veszély; oltsd el a’ na­pot , oltsd el örökre, — mi megelégszünk csillagaid­nak pislogásival. — És Zeüsz mosolyogva mondá Phoebusznak: Nézd, nézd, a’ balgák’s képmutatók! mikint a’visszaélés lángja miatt magát a’világot kár­hoztatják.44 — Ennyiből áll a’ mese, magában véve nem nagy bölcseség, mindenki tudja tizszer minden nap, és elfelejti tizszer mindennap. A’ tisztválasztási visszaélések ellen repressiv eszközök használtattak; és lehet, hogy volt imitt­­atott sikerek, de mi azt gondoljuk, hogy előző esz­közök nélkül amazok hatása sem általános sem ál­landó , ’s árnyékoldalaihoz tartozik, hogy m­ig hiba van Ilium falán kivül mint belől, megtorlás nincsen belől mint kivül; ’s a’ fenéken mindig maradt egy csepp , melly oda mutatott, hogy az orvoslás nem volt gyökeres. — Nekünk úgy látszik, az egye­bek közt szintúgy szükséges repressivák hatásánál tán még sikeresebb volt a’ nemzeti indignatio, melly az alkotmányunk legszebb világát hervasztó kicsa­pongások ellen minden jobbak kebelén keresztülzú­gott.— Egyik jelentkezése ez, uraim, ama’ közszel­lemnek , melly ha nincs is még közöttünk egészen kifejlődve, mivel alkotmányunk sem kifejlett még, de a’ szükség óráiban még mindig nyilatkozott e’ nem­zetből , ’s nyilatkozásával fentartotta bennünk a’ hi­tet min magunk iránt, mellynek hiányát mesterkélt biz­tosítékok soha ki nem pótolják , ’s mellyről Deák nem kevesbbé szépen mint igazán mondotta, hogy ,,a’ melly nemzet önmagát elhagyja, sorsát megérdem­­lette.44 —Jelenleg tehát, mint — Istennek hála! — minden egyébben, úgy e’ kérdésben is higgadtabbak vagyunk; sem félelem , sem ingerültség, sem gya­­nakodás nem háborít gondolatunkban, a’ jószándéku akarat pedig a’ nyugodtabb helyzettel le nem nyugo­dott; és ezen állapot az, melly a’javítások kivitelé­re nagyon kedvező. Legyetek hát fölhiva, ti erőseb­bek , gondolatcserére ime’ tárgyban is! Nekünk —csekély értelmünk szerint — úgy lát­szik , mindenek előtt bizonyos alapelveket szükség tisztába hozni, mielőtt részletes kivitel tervezésébe bocsátkoznánk. — És itt egyelőre jó lesz megemlé­keznünk arra, mit magányos életünkben csaknem minden lépésnél ’s gyakran igen is fájdalmasan ta­pasztalunk , mit azonban institutióinknál, közéletbe­­ni működéseinkben örömest felejtünk, t. i. hogy emberek, gyarló emberek vagyunk, ’s mint illye­­nek tökéletes művet soha sem alkothatunk, minél­fogva a’ világon minden törvénynek, minden institu­­tiónak, minden alkotmánynak, minden országlási rendszernek van árnyék- és fényoldala; még a’ leg­jobban is van valami rossz, még a’ legrosszabban is van jó valami. — A’ politicai számtannak alapszabá­lya abban áll: összesíteni a’ tétleges, összesíteni a’ vétleges quantitásokat; ezeket levonni amazok­ból; ’s ha tétleges maradék jő ki, a’ dolog magá­ban már jó; csakhogy annál kevesbbé jó , minél ki­sebb ; annál jobb, minél nagyobb ezen maradék; és azon törekedni, hogy ez mindig nagyobb és na­gyobb legyen; a’ dolgot a’ déli nap éltető sugárihoz minél közelebb vinni, miszerint az árnyékoldal mind­untalan kisebbedjék: ebben áll a’ tökélyesedési status­tan tacticája. — De gyakran történik , hogy ezt fe­lejtjük; ha valamelly institutiónak árnyékoldala öt­­lik szemünkbe , felejtjük annak fényoldalait, és az egészet elátkoznak; de meg nem fontoljuk, mi vár­na ránk, ha elvesztenek. — Van, ki megolvasván Athene történeteit, elborzad a’ népszabadságtól, melly olly kegyetlen, olly igazságtalan tudott lenni; de elfelejti, milly gyönyörű jeleneteket idézett e’ sza­badság más részt elő, és elfelejti, mennyivel ke­gyetlenebbek , mennyivel igazságtalanabbak voltak ugyanazon korban a’ Dionysiusok ’s Artaxerxesek. Italia középkori szabad statusainak szemlélete bor­zadásra gyújt, ’s felejtjük képét azon tartományok­nak , mellyek nem voltak szabad statusok. Apáink látták Frankhonban a’ féktelen népszenvedelmek leg­­irtózatosb kicsapongásit; de egy bőszült forradalom megdühödéséről gyám­okot vonni minden néphata­lom , minden népszabadság gyanúsítására ép’ olly boldogtalan hiba ’s tévedés, mint hibázna, a’ ki egy Nero, egy Caligula, egy Chris­tieri miatt el­lensége volna minden monarchiai országlásnak.—Ez ugyan mind igen elcsépelt szalma már, de sohasem lehet eléggé ismételni; mert a’ riadalom emberei olly igen hajlandók feláldozni a’ test életét, hogy a’ vér­tolulás localis fájdalmát megszüntessék. — Ezeket tisztválasztási rendszerünkre alkalmazva, úgy véle­kedünk, hogy minden So­konok, kik valaha szü­lettek ’s kik még valaha születendnek, sem lesznek képesek olly választási rendszert alakítani, melly a’ népválasztási mód jóvoltával a’ kormány kinevezési módnak jóvoltait egyesítse, ’s árnyékoldalait egyik­nek úgy, valamint a’ másiknak eltávoztassa. A’ nép­választás soha sem lesz olly csendes, olly nyugodt, nehézségtelen­, mint mikor as minister urának be­nyújt egy ír papirost aláírásra, mellyen egy kine­vezés foglaltatik; de viszont ezen kinevezés ritkán lesz a’ nép birodalmának olly emanatiója, mikint amaz; népválasztásnak pártraszakadás, kinevezésnek kény, kedv, pártfogás gyenge oldala: azért hát ha mindent végigfontolva, tisztválasztási szabadságunkat mégis hőn szorítjuk keblünkhöz, mint nemzeti kincseink egyik legdrágábbikát, ha úgy gondoljuk, hogy egy szabad nép szabad életéből egyetlen illy nap felza­jongása többet ér, mint egész évek az ukázos nép hallgaságából: szokjuk meg tűrni sajátságait, mik nélkül megszűnnek lenni, a’ mi, mert természetével járnak, mikint a’ szélnek, midőn a’ föld színét­­ megtisztogatja, hogy egy kis szemetet szórjon néha szemeink közé. — Ekkorig midőn tisztválasztási ki­csapongásoknak akartuk elejét venni, többnyire a’ körül forogtak gondolatink, mikint eszközöljük, hogy a’„factiók”4 megszűnjenek? Boldog isten! csak ne ijedjünk meg a’ szavaknak rémhangzatától, hi­szen ezt megszüntetni lehetetlen, hacsak minden tisztikarnak örökösséget nem decretálunk; másrész­­ről meg első választásra istentől mindenüvé egy embert le nem kérünk , kinek személyében minden érdek, minden óhajtás, minden bizodalom egyesüljön. A’kü­lönböző vélemények lehetősége tehát szabad választá­soknak esannyira természetükhöz tartozik, hogy csak akkor szűnhetnék meg, ha mindenki teljes részvét­lenségbe sülyedne, álmos apathiában dermedezne, és ama’ színeden semlegességet öltene fel, melly al­kotmányos nemzeteknél a’ legbizonyosabb halál je­le , ’s mellyet Solon egykor halállal rendelt büntet­­tetni.—Nem kell hát víz ellen úszni akarni, nem kell a’ vélemények kifejlése árjának ellenébe gátat emel­ni; mert bizonyosak lehetünk, hogy ezt vagy elso­dorja, vagy áthágja; sőt inkább azon kell lenni, hogy ezen vegytani processus minél könnyebben lefoly­hasson, ’s a’ törvénynyel csak oda munkálni, hogy a’ külön véleménynek egymás ellen erkölcsi fegyve­rekre szorítkozni kénytelenittessenek, ’s a’ vad erőnek durva erőszaka távoztatva, vagy ha ez nem lehet, azon­nal szétoszlatva legyen. — És ez az első elv néze­tünk szerint. És ezzel rokon, hogy a’ telekvásárlás­ra szigorú büntetések hozassanak; de szorosan meg legyen határozva, télekvásárlásnak mit tart a’ tör­vény , nehogy ismét azt akarjuk kiirtani, a’ mi a’ népválasztások sajátságaihoz tartozik, hogy t. i. a’ főnökök, kiknek létezése ismét el nem nyomható, saját nézeteiknek ’s jelöltjeiknek becsületes módon többséget szerezni iparkodjanak. — Itt nyílik a’ köz­szellem ébresztésének, nyilvánosságnak, nemzeti becsületérzés ’s egy bizonyos nemes büszkeség élte­tésének a’legszebb tér; csak ez az, a’mi egyrészről a’polgárisodás fejlesztésével, más részről a’vagyo­­nosság gyarapodására ható törvényekkel kezet fog­va , a’ lélekvásárlást számkivetheti. — Itt tehát a’ legszorgosabb előrelátás igényeltetik, nehogy a’ pártalakulás természetes kifejtésétől elválaszthatlan dolgokra reáütvén a’ lélekvásárlás bélyegét, a’ tör­vény intézkedése, vagy Róma egykori auguraiként mindenkitől kinevettessék, vagy talán épen lélek­vásárlást teremtsen, ’s kártékony vak erekbe kény­szerítse, minek elejét nem veheté. — Harmadik elv: hogy a’ népválasztási elemmel természetes ellentét­ben álló más elem ne gyakorolhasson valami kény­szerítő avatkozást. — Erről azonban mi csak ennyit szólhatunk.— Negyedik elv: olly eljárási jógunk­hoz kötni a’ választójog gyakorlatát, mellyek bizo­nyos értelmi qualificatiót tegyenek föl, például: ir­­nitudást ’s legalább az elemi iskoláknak bizonyos ideig látogatását, szóval legalább annyit, mennyit illy nevezetes jog gyakorlatáért a’ közállomány csakugyan megkívánhat.­­ Ezzel ismét összeköt­tetésben van az ötödik elv: senkit, kinek az alkot­mány e’jogot már megadá, abból ki nem rekeszteni; ellenben józan megválasztással ollyanokat részesí­teni, kikre nézve polgári helyzetük kezességet nyújt, hogy bírnak elegendő értelmi fejlettséggel e­ly joggyakorlat tekintetében.— Így elrendezvén az ele­meket, hatodik alapelvnek tekintjük olly eljárási for­mák felállítását, mellyek— emberileg szólva —töké­letesen biztositsanak, hogy kiki szabadon é s minden kényszerítéstől menten gyakorolhassa polgári leg­szebb jogát. — És végezetül ha mind ezen alapel­­veknek következetes alkalmazása a’ kicsapongást nyomban érzékenyen ’s különösen a’ választói jog elvesztésével is sújtó bírói eljárás kíséretében ele­gendő biztosítékot nyújtani neil látszatvan, még több biztosíték igényeltetek, akkor alig maradna más hátra, mint hetedik alapelvnül venni a’ tisztválasztá­­sok olly móddali elrendezését, hogy nagy tömegek egyszerre egy helyre össze ne gyülekezzenek; ha­nem ugyanegy napon több helyütt történjék a’ vá­lasztás , a’ mi könnyen eszközölhető. — Meg fog­juk kísérteni ezen alapelvek alkalmazását; — addig, uraim! gondolkozzunk, mert ha gondolkozunk, már megvan a­ nyereség. „Hier ist das Streben selbst ein Zweck44 — mond egy német bölcs. Időszaki értesítés a’ kisdedovó oktató­­kat képző intézetről Tolnán. Mig intézetünk 121 Julios 31 1341 Szombat Megjelen e’hírlap minden héten kétszer : szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 0 ft, postán borítékkal 6 ft pengő pénzben, -r- Előfizet­hetni helyben Landerer Lajos kiadótulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Mindenféle hirdetmények fölvétet­nek, ’s egyegy hasábsorért, petit betűkkel, 5 pengő krajczár számittatik.

Next