Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-05-08 / 141. szám
től függő ’s már 120 év óta tervezett országos pénztárába folyjon. — És ezzel a’ kérdés csomója megoldatott. Ha ellenben akár Dr. Widner-féle kacsintgatások, akár rövidlátó számolás, akár hazánk törvényes és igazságos viszonyainak szerencsétlen félreismerése, ez általunk mindenek fölött óhajtott vámegyesülést meggátolnák: e’ boldogtalan esetre istenes emberek előtt nyílt homlokkal igazolhatónak hiszszük a’ nemzetnek azon kívánságát, hogy a’ politicai gazdaságtan nemzeti rendszerének a’ mint szenvedőleges hatását tapasztaljuk, a’ mint ellenünk gyakorlatba véve érezzük, úgy mi is, az ollyt igen elmaradottak, saját nemzeti iparunk ápolásáról, a’ kir. kincstár jövedelmeinek csonkítása nélkül, védvámok által gondoskodjunk, ’s gondoskodva egyszersmind országos pénztárt teremtsünk, viszonylagos hatással főképen ép azon kereskedési mozgalom élénkítésére szolgálandót, mellyből e’ jövedelmet merítettük. — E’ statusgazdasági tekinteteknek szemügybe-vételével, nem csak tökéletesen helyeseljük gr. Dessewffy Emil ur azon javaslatai, hogy a’királyi kincstárt illető harminczad épségben hagyása mellett a’ külföldről behozott selyemszövetekre, mint nagyobbára kérelmi czikkekre, minden 100 frt érték után 2 frt, a’ gyapjúszöveteknél l'/s frt, a’ gyapotszöveteknél ellenben, mint már a’ szegényebb osztályok által is használt áruczikkeknél, száz után 1 forint vám az országos pénztár számára megvétessék , hanem általában is hiszszük, hogy immár vannak a’ keletkező magyar műiparnak olly ágai, mellyekre nézve a’ védvámrendszer átalmának ideje nem csak eljött, sőt alkalmazása roppant nemzeti veszteség nélkül már nem is halasztható. — Ide számítjuk a’ vas, selyem, gyapjú,gyapot, len, kender, bőr, üveg, porczellán, kőedény és répaczukor gyármüveket. — Ezeknek csak egy kis utalom kell, hogy a’ nemzeti jólét számvetésében nevezetes tényezőkké emelkedjenek. — Kivitelre még jelen vámviszonyaink nem változnak, adót venni tanácsosnak nem ítélhetjük; kivévén talán a’ gyapjút, mellynél száz forint értéktől egy forint adó nyomasztólag valóban épen nem hatna, ’s mégis évenkint mintegy 270.000 ftot jövedelmezne, ’s talán a’dohányt, mellyre az 1741-ki országos választmány mázsán kint 6 kj adót javasolt vettetni, a’ mi mindazáltal 20—25 ezer forintnál többet nem tenne. — Mi a’ dohányra nézve hajlandók volnánk a’ belföldi fogyasztásra is némi kis adót vetni; anynyiban t. i., hogy a’ vágott dohány- és szivar- (cigarro) árulásért, 4—5 fokozatú osztályzat szerint, évan- Idnt bizonyos taksa fizettessék. E’ gondolatra a’ dohányárus boltok naponkint növekedő száma ’s azon roppant különbség hozott, melly a’ dohány piaczi ’s bolti ára közt tapasztalható. Például egy mázsa dohányból mint egy 8000 cigarro készül,’s ha százának ára csak egy p. fton vétetik is, egy mázsa cigarra mégis 80 p. fton adatik el, mig a’ leveles dohány ára legfölebb 10 ft, a’ munka másik 10 —15 ft volt, úgy hogy ha polgári keresetül 100 pcent nyereség számittatik is,egy-két garas adóra való még mindig marad. E’gondolathoz azonban nem igen ragaszkodunk; de már ahoz igenis, hogy a’ kinek amerikai dohányt színi, franczia bort inni, vagy ínycsiklandó ceyloni fűszerrel élni tetszik, az ám tegye, ha kedve tartja, de fizessen. Balgaságnak tartjuk,a’gazdagoktól azt kívánni, hogy megtagadják magoktól a’ külföld ízletes termékeit; ízleljék, éstleljék, a’ mennyit tetszik, de méltányosnak hiszszük a’kivánatot, hogy mig az utolsó napszámos is adót fizet, mivelhogy levegőt szí, ők fizessenek határvámot fényűzési éldeleteikért. Eddig minálunk a’ statusgazdaság és financzrendszer józan elvei megfordított arányban gyakoroltattak; a’ gazdag nemes nem csak vámmentesen hozatott be mindennemű külföldi borokat, de sőt — valljuk meg — a’ nemesi személyes kiváltság sokszor és sok helyütt a’ nyerészkedőknek törvényes alakú csempészkedésre is szolgált palástul, mi által a’franczia pezsgő ’s rajnai és spanyol borok hazánkban már nem csak a’gazdagok asztalánál honosultak meg, hanem belföldi borainkat igen nagy részben ki is szorították. Ez csakugyan fonák egy political Azonban fényűzési czikkeknél sem vagyunk az erőszakos kizárás barátai, ’s azt mondjuk: „Champagnell ’stb., a’ mennyit tetszik ! de vámot tőle jó terhesek“ — Ezekből világosnak hiszszük, hogy csak akarjunk, találunk elég kútfőt, mellynek segedelmével az országos háziadótárt, nem csak különös nagy terheltetés nélkül, de sőt fontos statusczélok mellékes előmozdításával is, fedezni képesek leszünk. Csak két tárgy van még , mire nézve a’ közvéleményt — jövő alkalommal — gondolkozásra felhíni bátorkodandunk; ’s e’ kettő: pálinka és absentismus!! Honi répaczukorgyártás. A’ magy. gazdasági egyesület műtani szakosztálya már a’ múlt évben kijelenté abbeli meggyőződését, hogy a’ honi rápaczukorgyárak csak úgy számolhatnak kívánt előmenetelre, ha a’ répatermesztés a’ czukorgyártástól ’s ez a’ finomítástól külön fog választatni; vagy is, ha a’ termesztőktől bizonyos kulcs szerint beváltandó répából a’ gyáros csak nyers czukrot főrend, ’s ezt finomításul az illető vállalkozónak fogja bizonyos áron eladhatni. A’Pesten létezett, de a’ múlt évi bukások következtében működni megszűnt czukorfinomitó-gyár épületei ’s edényei hírlapok szerint jövő junius 7-dikén másodízben fognak kótyavetyéltetni: mi lenne üdvösb, mint azon óhajtás teljesülése, vajha találkoznék férfiú, ki azt megvásárolná , ’s egyedül honi répaczukorliszt finomítására alkalmazná! Azonban egy magányostól illy merész lépést alig várhatunk, hacsak többek egyesülése nem biztosítaná őt,, miszerint a’ nyereség is többekre áradna szét,’s a’ netaláni veszteséget mindenki könnyebben fogná kiállani. ’S kik egyesülhetnének erre jogszerűbben, mint épen honi czukorgyártulajdonosaink ? mint kiknek leginkább fekszik érdekökben eloszlott erejüket öszpontosítani, hogy annál bátrabban ’s nagyobb kiterjedésben űzhetnék vállalataikat. A’ magyar gazdasági egyesület valamint egyebekben, úgy a’ gazdasági műtan ez ágában is legszívesebben nyujtana alkalmat illy egyesülésre ; minélfogva a’ lxoni répaczukorgyárak t. ez. tulajdonosai ’s illetőleg igazgatói tisztelettel kéretnek , lennének szívesek a’ tisztelt egyesület műtani szakosztályának folyó május hónap 28-án délelőtti 10 órakor a’ n. casino teremében tartandó ülésére személyesen vagy megbízottaik által megjelenni , vagy akadályoztatásuk esetében a’ szakosztályt alulirthoz intézendő leveleikben értesíteni a’ felől, mennyi répaczukrot készítenek gyáraik évenkint, ’s vallyon hajlandók volnának e egyesülni a’ fenirt czélra, vagy legalább olly szerződésre lépni, miszerint a’ Pesten keletkezendő központi czukorfinomító-gyárnak a’ meghatározandó áron bizonyos mennyiségű nyers czukrot lennének kötelesek szállítani? Ezeken felül kedvesen fogadtatnak minden egyéb tárgyú közlemények is Pesten a’ magyar gazdasági egyesület titoknoki hivatalában (Borz-utcza 219 sz. a. Boronkay-féle ház emeletében) május 3-án 1842. Az elnökség rendeletéből Kacskovics Lajos s. k., m. gazd. egyesületi titoknok, mint a’ fenirt szakosztály jegyzője. Igazítás. A’ Pesti Hírlap 134-ik számának „honi míripar“ czimű czikkében említett Kokova Uj-Antalvölgyi üveghutát 18 év előtt alapjából építtette annak mindekkori tulajdonosa gr. F. A. Ez idő óta a’ gyár szünet nélkül dolgozik. Hatodik esztendeje most, hogy P. A. ur annak haszonbérlője. Czéljami lehete tehát a’beküldőnek , midőn a’ gyár alapítását P. ur által történtnek — csak amúgy a’ légből merítve — állítja, nem tudhatni. Ösmervén azonban P. urat, senki sem fogja hinni, hogy a’ beküldőnek e’ hibás állítása P. ur előtt tudva volt légyen. — Gr. F. A. Erdélyi országgyűlés. April. 11-kén az 59-ik orsz. ülésben, miután az elnök ő amlga Zilah város új követét Sebes Miklóst , ki a’ visszalépett Murányi Lajos helyébe küldetett, bejelenté, felszólitá a’ rendeket, a’ napirendre kitűzött adó kérdését tárgyalás alá venni. Felolvastatott ő felségének e’ tárgyban kelt k. k. leirata. A’ KK. és RR., mivel úgy látták, hogy miután a’ rendek többszörösen, közelebbről pedig az 1838-ban martius 30-kán kelt alázatos feliratukban a’ honi törvényekből kiindulva megfejtették , hogy az adó körüli rendelkezési hatóság, az adónak t. i. évről évre megajánlása, kirovása, felhajtása egyedül az orsz. KK. és RRet illeti, hogy ezen joguktól az 1754-ben ideiglenesen behozott rendszer által nemhogy elrekesztve lettek volna, de sőt 1754 után is a’ leopoldi körlevélben meghatározott öszvegen felül a’ megkivántató mennyiség megajánlása a’ KK. és RR. által létetett, mig 1761-től az országgyűlések tartása megszakadván, ezen joguk gyakorlatától tettlegesen elrekesztettek; hogy ő ige is ezen világos törvényeken alapuló hatóságát az országgyűlésnek minden alkalommal, közelebb pedig az 1809-ki kir. előadásokban, 1810. jul. 6-kán kelt k. k. leirata 2-ik pontjában elismerni méltóztatott, teljes reménységgel valának, hogy ő felsége a’ Kirat és RRet az adó körüli rendelkezési hatóságokba visszahelyezni kegyes leend, annyival is inkább, mivel az érdeklett feliratban felfejtetett, hogy az 1791-ben tervezett 9-ik törvényjavaslat, mellyel a’ fenálló adórendszer az országos biztosság e’ tárgybani munkálatáig, melly a’ következő országgyűlésen felveendő vala, meghatároztatott, erősségül már azért sem szolgálhat ellenök, mert egyfelől azon javaslat csak egy évre szólott, másfelől soha megerősitést nem nyert; valamint ürügyül a’ kirekesztésben nem szolgálhat azon ok is, melly a’ fenálló adórendszernek nagy hiányaiból merittetett, éspedig annyival kevesbbé, mivel a’kormány is 1761 után az adó rendszeréről — melly az 1754- kitől lényegesen külötközik — egyoldalulag rendelkezett, igy a’ KK. és RRek addig is, mig az adórendszer az országos biztosság által egész terjedelmében kidolgoztatik, képesek leendnek úgy elintézni, hogy a’ közigazgatás folyama föl ne akadjon. És mivel mindezen okok már előbbi föliratokban kifejtettek, nem lehete sajnosan nem tapasztalniuk , hogy ő felsége újabb k. k. leiratában is a’ tárgyat rendszeres biztosságra utalván, ez által elidegi hithetlen joguk gyakorlatát újabb törvény alkotásáig fölfüggeszti; mi annyival meglepőbb vala, mivel ugyanazon kéleiratában kijelenti, mikép az 1791-ki lit. czikket az adó iránti pontjára nézve is sértetlenül megtartani kivánja. Ismételve kijelentik azért, hogy sem azt, miszerint a’ fenálló adórendszer egy újabb munkálat kidolgozásáig el lenne fogadva, sem azt, miszerint annak megváltoztatása csak rendszeres biztosság útján lenne eszközölhető , el nem ismerhetik, mert ebből az adórendszer elintézésének huzamos időkre kellene elhaladni, holott annak sietős rendbehozását az alkotmányos szabadság, vagyonbátorság és erkölcsi elaljasodásnak meggátlása, melly a’ mostani rendszerből áradoz, egyaránt szükségessé teszik. Ugyanezt kivánja az anyagi érdekek szempontja, jelesen az urbér, mellyel az adó szoros kapcsolatban van, ’s mellynek czélszerű és siető behozatala ő felségének is atyai szivén fekszik, szükségessé teszi. — Mindezeknél fogva tapasztalás tanította meggyőződésük lévén a’ KKnak és RRnek az, mikép az adó fontos tárgyának további késleltetése veszélyes következményekre adhatna alkalmat, ’s csaknem lehetetlenítené az urbérnek siető szabályozását, a’ fentebb előfordult nagy és fontos okok tekintetéből tehát végeztetett, miszerint adassék át ezen tárgy az úrbér és adó tárgyában kinevezett rendszeres biztosságnak olly végre, hogy az ország RReinek arra, miként magukat az adó időről időre való megajánlása iránti kétségtelen igazuk gyakorlatába ez országgyűlés alatt visszahelyezzék, czélszerű módot ajánljon. A’ kérdés körül egy vala a’ vélemény; elágazások csupán a’ biztosság munkálati köre meghatározása körül mutatkozának. A’ többség azonban két részre osztá a’ kérdést: alkotmányos és anyagi osztályra; az elsőbe csupán az adó-megajánlási jogot foglalók, másikba a’ kivetés-, kulcskidolgozás- és számvevési intézkedést, — ez utolsó részét az országgyűlésen kivül munkálkodó rendszeres biztosságnak hagyó; a’ három hét alatt készítendő tervet csupán az első osztályra szorítván. — April. 20-kai 60-ik orsz. ülésben Vajda-Hunyad uj követe gr. Kornis Ferencz jelentetett be az elnök őnmaga által. Megjelentek a’ kir. főkormányszék követei, meghozva a’ Kir. és RRnek az Erdély és Krassó megye közti határkérdésben készitett föliratra tett észrevételeket, mellyek csupán stylaris módosításokat foglalanak magokban, ’s a’ KK. és RR. által el nem fogadtattak. A’ só és magyarhoni levelek tárgyában kelt felirati javaslatok köziratra bocsáttattak, és felolvastatott az összes rendszeres biztosság törvényjavaslati munkálata a’ tisztválasztás tárgyában, alsófejérmegyei követ b.Kemény Dénes ellenvéleményével együtt, melly előleges tárgyalásul kiadatott, és a’jövő tanácskozásnak anyagául napirendre tűzetett. (E. H.) Megyei dolgok. Sopronból, május 1. Megyénk ápril. 25-kén kezdett ’s folytatva tartott közgyűlésének nevezetesebb eredményei ezek valának: 1. Elnöki üdvözlés után olvastatott örökös főispán ő herczegségének levele , mellyben a’ tisztválasztás határidejét gyengélkedő egészsége tekintetéből f. é. sept. 15-ére tűzvén ki, ezen nemzeti ünnepélyes jog gyakorlatára a’ Ret kismartoni várába magyar barátsággal meghija ’s tisztválasztási előleges intézkedések tételére felszólítja , — és ismét ő herczegségének levele, hogy a’ megyei törvényes és közügyi tárgyak könnyebb, biztosabb és sikeresebb elintézhetése végett állandó közgyűlési határnapokat tartván szükségeseknek, jövőre év elején az évnegyedes közgyűlések határidejét előre kitűzendő már az ez évbeni hátralevő közgyűléseket is bizonyos napokon, u. m. augustus 22-én és nov. 21-én, kívánja megtartatni. —Harsány éljen kiáltásba tört ki a’ méltánylattal párosult hódolat , ’s hogy ez himeretlen, és a’ szivbeli magasztos érzelmek egyszerű, de őszinte tolmácsa volt, mindenki arczán olvashatók ; minek következtében a’ tisztválasztási előleges intézkedések tervezésére választmány neveztetett, ő herczegségének üdvös ’s a’ BB. óhajtását megelőzőleg kielégítő gondoskodásáért pedig köszönőlevél rendeltetett. Bizony, bizony mondom nektek, polgári erénynek hódol a’ közvélemény. — 2. Az evangelicus lelkészeknek minden ellenmondás nélkül tisztválasztási szavazatjog adatott; de hogy a’ nemtelen ügyvédeknek is hasonló szavazatjog adatnék, az elébb mutatkozott lelkesedésből nem is gyaníthatott ellenszegülésre talált. A’ honoratiorok szavazatjoga ellen és mellett annyiszor és annyi megyékben elmondott ’s épen ezért ismételni felesleges elvek és beszédek után a’ honoratiorok ügye a’ tisztválasztási választmány elébe utasíttatott. Mi fog itt történi?nem tudom; de ha a’ lelkészek szavazatjoga mint tény kimondatott, miért nem lehetett az ügyvédek szavazatjogát elvben el- vagy nem fogadni? ez adott volna a’ tisztválasztási választmány véleményének irányt. — 3. inditványoztatott, hogy a’ közgyűlési meghívó 324