Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-05-29 / 147. szám
Vasárnap Május 29. 1842. Pesti Hírlap. Megjelenik e’ hírlap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 ft , birodalomba ’•''egyéb hét mi helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden «nwm^ kunyi postah^atalnál ^ külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’megrendelés csak,a’bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenfele I írd . .. , Így P t betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. Előfizetés a’ „Pesti Hirlap“-ra. Közelgvén a’félévi előfizetés ideje, bátorkodunk a’tisztelt közönséget tisztelettel figyelmeztetni, hogy a’ kik lapjainknak jövő július 1-je napjával kezdendő II. félévére az előfizetést nálunk kívánják megtenni, erre a’ Medárd-napi pesti vásárt legalkalmatosabban használhatják. Az előfizetési föltételek változatlanul az eddigiek maradnak. Helyben házhozhordással 5 frt, postán 6 frt p. p. Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetnek. Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Kinevezések. Vezérczikk. (Czél és eszközök.) Ki emlékezik mindenre! Adakozás. Fővár, ujdons.Tudnivalók a dunamelléki helv. hitv. egyházkerület részéről Megyei dolgok: Szabolcs (részvétlenség, rendőrség, országgyűlési tárgyak halmaza ’s késedelem, az illyr gúnydal, pénztárnoki biztosítás, vegyes házasság, törvényszéki dolgok, kórház in petto 12 év óta, színésztársaság két személyből és czigánybanda) Angli (jelentés, hogy máskor jelentenek, Statut, körrendelet, Triest vagy Fiume? megyei orvostisztség és limitalio.) Békés (főispáni beiktatás.) Gömör (tisztválasztás első napja). Középszolnok (katonaélelmezés, tisztválasztás mint országgyűlési tárgy, indítvány hogy a’ nemesek aránylag együtt adózzanak a’ nem-nemesekkel, érdekes fejtegetés e’ tárgy körül, részletes intézkedések a' népnevelés ügyében.) Zilah (Wesselényi Miklós által alapított harmadik kisdedóvó-intézet'. Külföldinapló. Éjszakamerika. Angol-, Franczhon. Értekező: Levélcyclus czím nélkül XIII. — Csendes. — Hiv. tud. Hird. MAGYARORSZÁG és ERDEEY. Kinevezések. O cs. ’s apost. kir. felsége Miske Imre bárót a’ magyar kir. udv. cancellaria tiszteletbeli fogalmazójává, Röszner Józsefet tajával, Pelm Imrét pedig óbányai hulász-hivatalokra kinevezni kegy. méltóztatott. (H.k.) A’ rm. magy. kir. udv. kamara Mateovich Antalt fuccinai erdőmesteri hivatalra alkalmazd. (H.k.) Vezérczikk. ( Czél és eszközök.) „Fordítsunk ebből (a’ tervezett országos házi adótárból) 200 ezeret évenkint irányosan, valláskülönbség nélkül nevelési czélokra, és áldani fogja emlékezetünket a’jövő ivadék.“ — így szól az Alföldi levelek tisztelt szerzője házi pénztárróli jeles értekezése végsoraiban; — és ha valamire, erre nézve bizonyosan köz az egyetértés honunkban; ’s kell is hogy legyen, hacsak azon szégyent nem akarjuk megérni, hogy a’ népnevelés szent ügyében az orosz autocratorismus által is megelőztessünk, mikint a’ jobbágyi örökváltság ügyében immár utólérettünk. — Íme tehát egy második sarkalatos kérdés, mire nézve a’magyar időszaki sajtó minden orgánumai tökéletesen egyetértenek; egyetért többek között a’ „Világ“ vezérszerkesztőtársa is, a’ minthogy azon férfiútól, ki (mikint annak idejében érdemlett méltatással megírok) Esztergom vármegye rendes előtt, országos hivatala dijának fele részét holta napjáig a’ népnevelés szent ügyére nagylelkűen felajánlotta, egyebet várni nem is lehete. Ami minket illet: mi ugyan országos házi adóról szólván, ekkorig többnyire az országos közlekedési eszközökről tettünk mint kitűzendő czélról említést, de korán sem tettük azt olly értelemben, mintha más közczélokat is az alakítandó országos pénztárból fedezendőknek, részint pedig pótolandóknak nem tartanánk; hanem csak azért nem szólottunk közbevetőleg más czélokról, mivel ezek ’s közöttük kiváltképen a’ mindennél fontosabb népnevelés ügye különös fejtegetést kivánnak; részint mivel a’már ekkorig a’ köznevelésügyének fedezésére szolgált kútfők a’ combinatióból egyáltalában ki nem maradhatnak; részint mivel aziránt is tisztába kell jőni,hogy a’népnevelési szükségeknek mellyik ága tartozhatik az országos közpénztár költségvetési rovataiba; a’ többiek pedig honnan és miként fedezendők ; részint mivel nem csak magunk, hanem sok mások véleménye szerint is vannak a’ közönségesen javaslatba hozottaktól egészen különböző kútfők, mellyeknek más egyéb czélokkal össze nem zavarva egyenesen és kirekesztőleg a’népnevelésre lehet ’s kell jövedelmezőkké tétetniük; illyen többek között (hogy példa gyanánt idézzünk valamit) az, mit az 1834. jul. 4-én tartott kerületi ülésben Zemplény megye egyik követe indítványba ten, hogy t. i. a’ főpapok ’s káptalanbeliek szerzeményeikről egészen szabadon ne rendelkezhessenek, hanem azoknak negyedrészét népnevelésre hagyni köteleztessenek; mit nem annyira magunk véleménye gyanánt is, mint leginkább azon oknál fogva említünk, mivel ezen indítvány elvét Esztergomnak érdemes követe is nyíltan pártolá , a’ korlátlan szabad rendelkezést sürgetők ellenében határozottan kijelentvén , hogy „nem volna tanácsos a’ főpapoknak adandó szabad rendelkezés által a’ népnevelés alapját álly jövedelemtől megfosztani, mellyet e’ végre annak idején ’s helyén rendszeresen biztosítani lehet.“ — Ez Esztergom vármegye rendeinek nevében lévén az ország színe előtt nyíltan kimondva, reméljük, azt senki, bármi hosszú ’s tán fekete kabátot viseljen is, ország felforgató forradalmi tannak nem fogja kiáltani, valamint azon elvet sem, mellyet szintúgy az 1834-ki országgyűlésen augustus 18-kán hasonlóképen Esztergom vármegye részéről, ugyanazon érdemes követtől hallánk, hogy t... .,a’ dézma nem annyira az egyházi rend élelmére, mint a’ vallás öregbítésének 's a’ népnevelésnek üdvösséges czéljaira van eredetileg rendelve.“ — Szolgáljanak ezen futólagos eszmék figyelmeztetésül , hogy ha gyakorlati szempontból akarunk a’ népnevelési pénzalapról mint országos pénztári költségrovatról szólani, ez ügyet saját körülményeinél fogva egészben kell fölvennünk, nehogy vagy félreértésre, adjunk alkalmat, vagy épen kárt is tegyünk. —■ És ez volt az ok, miért hogy az országos házi adótárróli fejtegetéseinket a’ népnevelés fontos és sok ágazata tárgyának közbeszövésével bonyolodottabbá tenni nem akarók; de az országos házi pénztárt mindig is egyedül és kirekesztőleg csak közlekedési eszközökre fordittatni egyáltalában nem szeretnék; sőt inkább elvünk az, hogy a’ statusjövedelmekből ekkorig fedezett közköltségek továbbra is a’ már törvényszerüleg azon czélokra használt kútforrásokból fedeztetvén , egyébiránt az újonnan alakítandó országos házi adó tár (fundus publicus) úgy czéljaira, irányára, mint kezelésére nézve egészen külön, az országgyűlés rendelkezése szerint hazánk közjavának előmozdítására fordittassék. — A’ mi különösen a’ népnevelési ágat illeti: erről majd lesz szerencsénk terjedelmesebben szólani; jelenleg a’ mai számunkban közlött középszolnoki tudósítást, tisztelt olvasóink figyelmébe különösen ajánlva, csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy nézetünk szerint bizonyos vonalt kell határozni, melly az országos közpénztárból fedezendő népnevelési költségeket, a’törvényhatósági ’s részint községi házi adóra tartozandóktól, nem különben a’kir. kincstár által avvagy törvény szerint e czélra fordítandó más jövedelem-forrásokból fedezendőtől elválaszsza, — így például az olly magasb köznevelési intézeteket, mellyek nem egy vagy más vidékre, hanem az egész országra számitvák, ’s egyes törvényhatóságoknak valamint erején, úgy körén is túlszárnyalnak, minő például egy műiparegyetem (polytechnicum), nem különben azokat, mik a’ népnevelés országszertei sikerítésének eszközei, minők a’ jól rendezett néptanítókat képző intézetek, talán nagyszerű mintaiskolákkal egybekötve, kétségtelenül országos költségen állitandóknak ’s fentartandóknak ítéljük; mig az elemi mintaiskolákat, úgy míripari mint földmnivelési irányuakat részint a’ már létező, ’s még rokonautakon szaporítható nevelési értékből (fundus studiorum), részint törvényhatósági házi adóból, a’ községieket pedig főképen községi, de törvényhatóságilag is pótolandó erővel véljük fedezendőknek. Ez utóbbiakra (községi népiskolákra) nézve lehetetlen közbevetőleg szólva ki nem mondanunk, miképen erősen sajnáljuk, hogy az úrbéri rendbeszedésről , ’s tagos osztályról rendelkező törvény alkotásakor , a’ községi népiskoláknak bizonyos illeték vagy közös földből, vagy kisajátítás utján ki nem szabatott; mert leghőbb vágyaink közé tartozik, minden falusi iskola mellett nehány hold kert földet látni, melly egy részt a’ gyermekeknek gyakorlati tan helyül szolgáljon , hogy értelmes földmivesekké neveltessenek, más részt pedig a’ tanitó állapotján anyagilag is javitson, miszerint aztán reményleni lehessen, hogy olly néptanítókat kapunk, kik magasztos tisztüknek a’ növendékek élethivatása szempontjából is mindinkább jobban megfelelhetnek. — Ez valóságos hiány az említett törvényben, azonban legalább jövendőre nézve nem pótolhattam . — Midőn az országos házi adótár czéljairól szólunk, az eszmetársulat ereje Wildner jogtudor ur „Főakadályát“ juttatja eszünkbe. — Nem tartozunk azok közé, kik a’ nyilván kifejezett vélemény taglalatánál a’ Konczkest legelőbb is a’ véleményező szívére teszik, fájdalmas húsmetszésekkel keresendők ki az érzelmet, a’ titkos irányt, mellynek rejtékeny forrásából a’ kijelentett vélemény esergedeze. — Mert hiszen, mikint már egyszer mondottuk, irányok alácsúsztatásával mindent meg lehet bizonyítani, még a’teremtő bölcseségét is kétségbe vonni. — Mi tehát dr. Wildner urnak nem szándéka tisztaságát vontuk és vonjuk kétségbe, sőt azt röpiratában, óhajtása szerint mi is szívesen elismerjük, hanem állitók ’s állítjuk azt, hogy röpiratának eredményszövedéke annyira fonák ’s annyi antinationalis, és anticonstitutionalis tanszálak közbeszövésétől hemzseg , miszerint valóban, meggondolván hogy e’ munkácskában foglalt financiális adatok magány levéltárból természetesen nem menthetők, lehetetlen volt sajátlagos helyzetünkben annak bizonyos fontosságot nem tulajdonítanunk, azt tehát igen komolyan nem vennünk.’S azért megvalljuk, nagy örömünkre szolgált, a’ Hírnöknek Wildner úr röpiratát igen alaposan ismertető melléklapjában olvashatni, hogy azt komoly lépésnek, vagy épen mélyebben rejtező mellékeszmének teljességgel nem kell tartani, hanem csak egy kis költői kitörésnek. A’ H ir nök bizonyos dolgok tudomásának kútfejéhez nálunknál legalább minden bizonynyal közelebb állhat, minélfogva örömmel valljuk , hogy említett nyilatkozatából nem kis megnyugvást merítettünk el annyira, hogy ha mégis némileg e’ tárgyra visszatérünk, azt nem Wildner úr főakadálya miatt cselekeszszük. A’ tisztelt jogtudor úr „főakadályának“ főhibája az, hogy az egész kérdést, t. i. a' nemesség adómentességének ’s általában a’ magyarországi adórendszernek kérdését szorosan ausztriai szempontból veszi fel; minélfogva röpiratát, egy elmés barátunk megjegyzése szerint, tulajdonkép imigy kellett volna czímeznie: „Geringheit der Steuer, die Ungarn an die Regierung zahlt, als ein Haupthinderniss des Fortschrittes in Ungarn, aus österreichischen Standpunkte dargesteilt.“ Ha így czimezi vala, munkája tökéletesen jellemezve lesz, és minden magyar bírálatot egészen fölöslegessé tesz vala, mert egyszerre tudtuk volna — mint mondani szokták — hányat ütött az óra. Hogy Wildner úr ausztriai szempontból vette föl a’ magyarországi dolgokat, ezt tőle rész néven annál kevesbbé vehetjük, minthogy embernél némileg psychologiai kénytelenség, hogy önmagából ’s körülményeinek reá hatásából ki nem vetkőzhetik. De épen azért hittük ’s remélettük , hogy nem lesz magyar publicista, bármi politicai színezethez tartozzék is, ki a’ magyar dolgok ausztriai szempontból fölvételének védelmére szót emeljen ; mert keblünknek istene sugalló nekünk, hogy valamint ekkorig mindnyájunknál, kik a’ házi adóról szólottunk, bármennyire különbözőnk is a’ részletekben , az induló pont szorosan magyar volt, úgy nem lesz mass _____