Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-06-26 / 155. szám
MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. A’ földésszeti szakosztály jul. 1-jő napján tartotta ülését. Ezen egyesület törekvéseit a’ közönség gyarapodó részvéttel kiséri, ’s a' jelesb honi gazdák közül számosak jelenlétével megtisztelt szakosztály bizonyosan bátorító megelégedéssel foghatott tanácskozásaihoz. Az első felvetett kérdés volt: tétettek e mult év óta tapasztalások a’ földalommal, ’s micsoda sikerrel? Újabb tapasztalás nem jelentetvén, abban egyezett a’ jelenvoltak véleménye, hogy a’ földalomzás csak szükségben ■zolgáló szernek tekinthető. — Emlittetett azonban a’ földtrágyának egy másik neme, a’ Szepességen már régen divatozó, miszerint a’ föld nem az állat alá, hanem felváltva a’ trágyával rétegenkint a’ ganajra teregettetik. E’ mód kevesebb költséggel jár, ’s hol a' gazda trágya szűkében van, annál hasznosabban követhető, minthogy a’ föld által a’ ganajnak különben legtrágyázóbb párarészei megköttetnek. — Van egy ezzel rokon, de kevesbbé ismeretes módja is a’ trágyaszapositásnak , atelly szerint a’ ganaj földdel rétegenkint vegyittetvén, fölülről egészen betakartatik a végre, hogy a’ ganajpárát felfogja, ’s attól áthatva trágya helyett szolgálhasson. — Sikere iránt (lóhetre hordás esetében) két évi tapasztalásra történt hivatkozás. E páratrágyát, mellynek lényeges alkatrésze a’ mész, Weibel irománya bővebben ismerteti.— Külföldön állítják, hogy a’ juhirágyának huzamos ereken át alkalmazása a’föld termékenységére kártékontan hat. A’ Magyar Gazda ekkorig a’ különböző trágyanem alkalmazása iránt azon szabályt követé, hogy a’ szarvasmarhatrágya homokon , a’ juh-’s lótrágya pedig kitünőleg anyagon hat jótékonyan ; de arra nézve, valljon tapasztaltatott e különbség a’ szarvasmarha- ’s juhtrágya hatása között, a’ termésre, vagy a’ földtrágya erejének tartósságára nézve ? összehasonlító kísérletek nálunk még nem igen tétettek. Sok évi tudományos nyomozást kíván ez , mi csak valamelly országos példánygazdaságtól remélhető. — 2 ik ’s igen érdekesen taglalt kérdés volt a’ honi dohánytermesztés. La ez kovi eh kapit.ur a’ verpeléti dohányról (mellynek mázsája 35—40 írton kél) monda, hogy annak magvát b. Brüdern hozatá Amerikából, ’s kioktatá; sőt évenkint meg is ujitá. A’ dohány ott szürke homokföldben trágyázás nélkül évek óta szakadatlanul ugyanazon helyen termesztetik, ’s ép ott legjobb illatú, hol soha sem trágyáztatik; de az ültetvény, mig csak előre nem vergődött, az ott elfúlyó patakból éjjel nappal öntöztetik. — Csapó alelnök is szerzett magot Amerikából, ’s a’ nép között kiosztó, de a’ dohány szép külseje mellett ízetlen fajjá s korcsosult, 's nem is pénzelt, minélfogva a’ sváb helységek régi dohányfajaikhoz visszatérek *), mellyek közt legkitűnőbb a’ faddi dohány (mázsája 18—20 Irt). Történt figyelmeztetés azon dohányzásra is, mellyel hajdan Mocsonakon (Nyitrában) Mayer István esztergomi káplán ur atyja termesztett, ’s mellyből kitünőleg jeles és drága sárga barnót készült. — Szívesen vétetett Fejér Sándor hosszú-pólyi prédikátor úr becses tudósítása a’ Csetnekröl oda származtatott muskotálydohány műveléséről, melly annyira termékeny, hogy belőle 900 ölnyi térségen 2/2 mázsát termesztett, ’s fontját 30 váltó krjával adta el. Fejér ur megkéretett közölni követésreméltó bánásmódját az egyesület lapjaiban. — A’ szakosztály kijelentette, hogy a’ gazdasági egyesület egyik feladásának tekinti 1) az országban találtató mindennemű dohányfajokról ’s művelésűk módjáról tudomást szerezni, mi végett kérdések fognak a’ közönséghez intéztetni; — 2) a’jobb fajok termesztésére hatni; — 3) azon lenni, hogy valamelly rendszabály segedelmével a’ dohánytermesztők a’ vevők nyomása ellen az illő árra nézve biztosíttassanak ; ’s végre 4) hogy a dohánykereskedési hitelünk — melly némelly fogások és ügyetlenségek által már több ízben megrendittetett — ismét helyreállittassék. A’ legelőket illető kérdésre nézve a’ következő véleményekre hajolt a’ jelen voltak többsége, hogy: 1) a’természetes legelő olt, hol azt tetszésünk szerint javítani lehet, vagy hol a’ természet maga egészséges és egyszersmind gazdag füvek dús terméséről gondoskodott, mesterséges legelők létesítését feleslegessé teszi; hol azonban 2) a’ legelő szűk ’s kopár, ’s alkalmatos takarmánymag elvetése állat bővebb termésre bírható, hol a’ mag és munka nem drága, ’s hol a’juhot gyakori takarmányváltoztatás által a’ vértályog ellen ótalmazni akarjuk, ott a’ mesterséges legelők létesítése hasznos, czélszerű és kívánatos. — Meg van azonban a’ szakosztály győződve, hogy valamint mesterséges legelők létesítése, úgy lejtöbb esetheti a’természeteseknek javítása mindaddig lehetetlen, mig a’ legelők közösek maradnak. Azon kérdés: ha valljon el lehetne e *) Nekünk úgy tetszik, hogy az amerikai dohánymaggali siikerre nézve tudni kellene, minő vegyületű földben díszükt ott legjobban egy vagy másik faj,s annak utmutatása szerint kellene itt is különféle földvegyülettel lenni kicsinyben kísérleteket, ’s csak aztán osztani ki a’ magot olly vidéken, melly a legalkalmasabbnak bizonyult föld minőségéhez hasonlóval bír, így alkalmasint sikerülhetne erősebb, de a’ mellett kellemes izüs vékony kocsú dohányt termesztenünk , mellyel a’ világkereskedési piaczon olcsóbb ár mellett Amerikával a' versenyzést kiállítatnék. Sz e r k. istállózás által a' legelőket egészen , vagy milly részben mellőzni ? ellenkező nézetek adatván elő, nem talált tökéletes megfejtést. — Annyi mindazáltal elismertetett, hogy a' hol a’ legelőtér szűk, 's hol az mesterséges takarmánytermesztés által nagyobb tápmennyiséget nyújtani képes, ott a’ nyári félistállózás luczernán, lóherén, zöld kukoriczán, bükkönyön, baltaczímen ’s több más takarmányfüveken, mellyek hazánk éghajlatához vannak alkalmazva, haszonnal és sikerrel történik, mert e’ mellett a’ mozgás, mint egyik eleme az állati életrendszernek , nincsen kizárva, más részről pedig az állat gondosabb ápolása lehetségessé tétetik. Minthogy azonban a jó réti fű rendszerint a’ legegészségesebb ’s legolcsóbb takarmány, ellenben éghajlatunk szárazsága sokszor több évig egymásután megfoszt bennünket rétjeink illő használatától, ennek pedig elejét venni csak úgy lehetne , ha a’ rétek annak módja szerint megöntöztethetnének, melly czélra úgy szólván maga a’ természet a’rétséget folyók és patakok körül sorozd, de a’ polgári viszonyokból eredő gyakran megfoghatatlan szokás és sokszor egy nyomorult malom egész megyéket kizár a’ víznek jótékony használatából, tehát helyén látta a’ szakosztály e’ kérdést ismételve felfogni ’s az annak megfejtésére szolgáló adatok összegyűjtése végett elnökileg következő hazafiakat megkérni, nevezetesen gazdasági tekintetben: Bujánovics Eduard, Csapó Dániel, Czindery László, Wittman Antal és Zichy Miklós gr. uu. Jogi és politikai tekintetben: Andrássy József, Bezerédj István , Klauzál Imre, Sázmándy Dénes és Zichy Ödön gr. uu. Végre technicai tekintetben: Beszédes József, Korizmich László, Nagy István, Udvardy János és Vásárhelyi Pál uu.— A’ külföld e’ részbeni szabályai, törvényei ’s intézkedései össze fognak gyüjtetni ’s a’ küldöttségi tagokkal időnkint közöltetni. — Bejelentettek végre több rendű e’ szakosztályt illető ’s az egyesületnek kedveskedésül szánt küldemények, névszerint: I) Planzert, bécsi kereskedő, hazánkfiától igazi moszkvai rhebarbara-magot termesztésül a’ kárpátok bérczein, a’ művelésmódnak tökéletes leírásával együtt; 2) Müller János jószságbérlőtől, egy ároktisztogató eke mintája; 3) Bach Vilmos úrtól, az általa feltalált eke mintája; 4) Hölbling bécsi múzeumi őrtől, saját szerkezetű sorinó-mintája; 5) Galambos ungvári mérnöktől, egy igen czélszerűen szerkesztett szárnyas borona, természetes nagyságában; 6) Adámorieh János ártól, zsombékirtó mintája; 7) Mészáros János, czenki kovácstól, egy igen jeles szántó eszköz, melly ugyanazon gerendelynél tetszés szerint közönséges és töltögető ekévé ’s végre lókapává változtatható. (Kivon. a’ Magyar Gazdából.) 455 155. szám. (C*6. 11 i r d e tni é ti g. U. ». A’ nmeit, magyar kir. helytartó tanács kegyelmes intézményének következtében a’ Mistje kerületi polgári alapítványi uradalmak kir. igazgatósigy altal körhirre tetetik, hogy ns Abauj vármegyében kebelezett mielyei uradalomhoz tartozó Alsó-Migye helységben e’ folyó évi September helsö napján reggeli órákba következendő kir. haszonvétele* folyó évi november lsö napjától számítandó három vagy a’ körülményekhez képest hat egymásutáni esete* dekre közárverés utján felsőbb jóváhagyás mellett lesnek bérbe adandók u. m . Issmr. Az Alsó-Mislye helységben levő uradalmi kérelmes lakául rézlíz minden ssükteges edényekkel és eszközökkel, serfzé-a pálinka-égetési és a’ ser-meresmk 4 mada mi helységben gyakorolható jogával és hozzá tartozandó 21/, hold szántóföldekkel, 11/* kaszásréttel, 2 szor. A’ felső mislyei huhségben levő korcsma, &’ hozzá tartozandó italméréssel, 3 Siöld »»ántófedel és kés«üstétt«]. 3szor. Bologd helységben levő korcsma ital méréssel, 1.*/2 hold szántófölddel és 1% kaszásréttel. 4saer. Az Ósv. helység* határábanírva vizen álló két kerekű őrlő malom, kendertötővel és hoszá tartozandó 2/1 hóld szántófölddel, 5 kaszásréttel. ösznr. A’ halassati jog a’ Hernád , Tárcza és Dava folyó vizekben , a’ mennyire ezek a' mislyei uradalom határában lefolynak. Ezen előszámlált királyi haszonvételüket bérleni kívánók elegendő bánat-p az/el ellátva, az érintett határnapra, időre *s helyre ezennel meghívatnak. — A’ haszonbéri feltételek a* uradalmi tisztségnél Alsó-Mislye hattsegben minden időben megtudhatók levon. Köt* Kasán juvius fhiilisn 1842. 1621) Bírói végrehajtás. (2 3) Mélt. Székhelyi gróf Majláth János ur hitelezői részekre a’ tek. Dunán inneni kerületi tábla előtt indított és vagképen befejezett csődületperben hozott ítéletek foganatosítása alulírottra bízva leven; *’ végrehajtás eszközlésére most lefolyó 1842 évi augustus lfidikus következő napjait neme* Pest vármegyében helyezett török bálinti uradalomra ezennel kitűzöm , ottan kijelelendő napokon nyomban szabad kir. Buda városban Ivtvső házon , de következőleg is Nyitra megyében kebeczett nagy-héliczi birtokban is folytatandó*. — Miről a’ t. ez hitelezők és egyéb perben álló felek hivatalosan értesittetnek a’ végett, hogy a föntebb érintett augustus rokán eredeti kötelezvényeikkel és más, pe-bekiásott irományaikkal ugyan Török-Bálinton megjelenni és jogaikra felvigyázni el ne mulassanak. Költ N. Szombatban az 1842ik évi május hava 12 kép. Prileszi Priteszky Ferencz, kir. tanácsnok és a’ fönt czimzett tábla ülnöke. A Csőd. Öraj A’ nm. magyar kir. udv. kamara rendeletéből ezennel közhírré tétetik, hogy a’ marmarosi kir. kantarai igazgatóságnál még két tollvívő-hiivatal —, mindegyik 500 ft évpénzzel , 250 font sójárulékkal, 32 pezs. mérő zabbal ’s mostanság 120 ft szálláspénzzel—, úgy szinte négy szálmező-hivatal — két elsőbbike egyenkint 100 ft, ’s két utóbbika egyenkint 400 forint évpénzzel, 24 pozs. mérő zab- és 150 font só-járulékkal ’s kész szállással van»vev ft számá.-penzzel — alapíttatott légyen. Hivatalos tudósítások. Jumius 26-án 1842. Kik e’ hivatalok egyikét vagy másikát elnyerni kívánják, szükséges bizonyítványokkal — különösen as. foltyirő hivatalokra nézve, mellyek egyike az erdészeti szakban, másika pedig a’ bányászi ruta jelenen üresen áll, az erdészeti ’s ilktőleg a’ bányásziskoli tanulmányok elvégeziről ’s a’ technicai képzettség leírásáról szólókkal — ellátott folyamodásaikat akár a' mai marosi kir. kamarai igazgatósághoz, akár Budára minél előbb juttatni el ne mulaszssák. I.074) Árverési hirdetmény. 27 3) A’ nm. tu. k. uiv. kamarának rendelése következtében ezennel közhírré tétetik, hogy sz. b. Kztprovcza városának kir. azonvétele, nevezetesen a’ vám, halászat, korcsmák, serfentés, a’ városi fegyvertár alatt levő pinczék, egy külön ház, lakás több rendű retek, mészárszékek hozzájo tartozó földekkel együtt, valamint az úgynevezett general-rét különöséé , és a’ bréghi körcímer. e november lső napjától kezdte számítandó egymásutáni 3 ívre ugyan e’ i. e. Julius tökén a’ kapronczai városház épületében szokott délelőtti órák alatt lazuloló nyilvános árverés ujján a legtöbbat ígérőnek haszonbérbe adatni fognak. Milly árverésről mind azok, kik annál megjelenni kívánnak, ezennel olly megjegyzéssel értesíttetnek, hogy a’ betleni szándékosoknak elegendő bánatpénzzel ellátva lel lemnek, és a* illető bérleti feltételeket mind a’ felérdeklett városháznál, mind pedig a’ am. m. kir. udv. kamara számvevő hivatala*,’s előre is megtudhatni. Budán 1842. évi junius tökén. ”D) (C9ti) §ii r d e t mé ny. Nagy-Kani/.san tek. ns Zala vármegyei mezővárosban a’ fi uteza igen kedvező részén erős anyagul épített Bee* Illés csődtömeghez tartozó és tíz ezer v. ez. Itra becsült h.z, minden hoz* tzókk.l együtt a’ választmány rendeléséből folyó esztendei szent György nap kor otly feltételek ms'.Itt eladatni rendeltetett, hogy a’ vevő annak arából beváláskor , melynek az e. -atyá! /.tói fő nap altt meg kell történni ezer, folyó esztende* sz. Mitály nap'.'*' 2000 a’ többit ped , a’ cső.J L. fe esésekor és ugyan a utóbbi tartozásokat is te vények tiltottal '«tizeim tartozzék, azon esetre azonban, hogy ha folyó esztendei sz. G y nap .or ’ azért a’ bei .ói-ár meg nem ajánltotnék, az ingyen s.on e tendei május hó 24 én a’ becsit, mi aki is a' helyszínin délutáni órákban fentebbi föltételek mellett elru ít'-ni fog — minthogy azonban a fentebbik tűzött határnapot a’ hasra ige ok illeg vem jelentik é. c .ép a’ érdese» ház ei na adathatott, a’ válasítmán reneléséből , annak átverés után téudó elailstására folyó észt. angnotus hat8dik napja fentebbi feltételeknek módosításéval olly formán tűzetik ki , hogy a’ vevő a’ ház leütésekor mindjárt 1000 fokat, menyeket azon esetre, hogy ha a’ fentebbi föltételeket esni teljesítendi elveszti és a’ tii ifg.ek javára esnek, letenni tartózik; még is hogy akkoriban a’ kérdéses ház ha a’ bees vár meg nem ajánlátunk a’ becsű ár alul i* okvetetlenül eláraszttatni fog. Kanizsán jtinii* hó 18kén 1812. Ka an Ferencz, tömeggondnok. (607) Árverési hirdetés. 11) .a pesti kir. váltó törvényszék végzése következtében f. e. júl.us l*ő ’* utána következő napján a’ saokoti árverési órákban , a’ dohány-utcában 371. *z. a. bárban Is nemel. kis ítnemü házi busorok ágy- f ja fehér ruha-nemű W , férfi-ruhák stb. árverés u*ján a’ legtöbbet ígérőnek kés« fie»é* mellett el fognak adatni. Kőit Pesten junus 21kon 1842. tö17)jj tűzfaraktár. 14» Mélt. németurvszi gróf Batthyány Kázmir illő nagysága békés uradalma részéről közhírré tétetik , hogy a’ nevezett uradalom Pesten az üllői után a’ városi tehen 597. sz alatt oly uj tüzfaraktárt állított fel, hol is a’ legszebb 6' 3" és 6' 6" magas és 6’ széles mértékű cserfa amaz 24 forint ez pedig 26 forintjával váltólevélben kapialó. A’ k*k egyevesen az erdőből kívánják lakjaikhoz szállitattni a’ fát, az érintett faraktárnál lakó uradalmi vadásznál tehetik retdelményeiket. 102* (08 f1 Casinoi értesítés. 0) A’ pécsi nemz. casto egylet f. é. május lökén tartott közgyűléseitek 28 i. sz. alatti végzése szerint 170. 191. és 214. szám alatti részvényei, miután azokra sem az alapszabályok 2dik szakasza szerint, sem több rendű barátságos felszólításra elég nem tétetett volna, ezennel megsemmisítetteknek, ’s erőnélkülieknek hirdettetnek. Hainer Ignácz, egyleti jegyző. (19791 Haszonbérlet. 1293) Az örök aap Iványi javakhoz tartozó, ’s tek. Szabolcs megyében kebelezett püspök-ladányi Diadalomban Agat*-zug 537*/, hold majorsági fold az urasagi mészárszék 14 kis.,/inno hold major.áari földdel, halászat és vadaszat f. é. jutin* 18kán püspök Ladányban, a’ rzttartói hótrremben tartandó árverésen fel*t. november lső napjától három egymásutáni évekre bérbe adatnak, bérni kívánók szükséges bánat-pénzzel az illető helyekre meghivatnak. Czeglédi uradalomban a’ bor, pálinka és felmérés joga, hozzá tatozandó vendégfogadókkal, úgy nemkülönben az utbéri kazánokal járó tser-vzedés használatával, továbbá a’ határon fekvő kecske*,-csárda tulajdon iratok mérésével hozzá tartozandó 220 mss/nap hold földdel és a’ vadászati jog, ugyan Cz.-gied mezővárosában a’ tiszttartói fráteremben f. évi augustus 4-én a’ reggeli órákban tartandó nyilvános árverésen f. évi november lső napjától három egymásutáni következő évekre haszonbérbe fog adatni.