Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)

1842-06-26 / 155. szám

MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. A’ földésszeti szakosztály jul­. 1-jő napján tartotta ülését. Ezen egyesület törekvéseit a’ közönség gyarapodó részvéttel kiséri, ’s a' jelesb honi gazdák kö­zül számosak jelenlétével megtisztelt szakosztály bizo­nyosan bátorító megelégedéssel foghatott tanácskozásai­­hoz. Az első felvetett kérdés volt: tétettek e mult év óta tapasztalások a’ földalommal, ’s micsoda sikerrel? Újabb tapasztalás nem jelentetvén, abban egyezett a’ jelenvol­­tak véleménye, hogy a’ földalomzás csak szükségben ■zolgáló szernek tekinthető. — Emlittetett azonban a’ földtrágyának egy másik neme, a’ Szepességen már ré­gen divatozó, miszerint a’ föld nem az állat alá, hanem felváltva a’ trágyával rétegenkint a’ ganajra teregettetik. E’ mód kevesebb költséggel jár, ’s hol a' gazda trágya szűkében van, annál hasznosabban követhető, minthogy a’ föld által a’ ganajnak különben legtrágyázóbb pára­­részei megköttetnek. — Van egy ezzel rokon, de ke­­vesbbé ismeretes módja is a’ trágyaszapos­itásnak , atelly szerint a’ ganaj földdel rétegenkint vegyittetvén, fölül­ről egészen betakartatik a­ végre, hogy a’ ganajpárát felfogja, ’s attól áthatva trágya helyett szolgálhasson. — Sikere iránt (lóhetre hordás esetében) két évi tapaszta­lásra történt hivatkozás. E­ páratrágyát, mellynek lénye­ges alkatrésze a’ mész, Weibel irománya bővebben ismerteti.— Külföldön állítják, hogy a’ juhir­ágyának hu­zamos ereken át alkalmazása a’föld termékenységére kártékontan hat. A’ Magyar Gazda ekkorig a’ különbö­ző trágyanem alkalmazása iránt azon szabályt követé, hogy a’ szarvasmarhatrágya homokon , a’ juh-’s lótrá­gya pedig kitünőleg anyagon hat jótékonyan ; de arra nézve, valljon tapasztaltatott e különbség a’ szarvasmar­ha- ’s juhtrágya hatása között, a’ termésre, vagy­ a’ földtrágya erejének tartósságára nézve ? összehasonlító kísérletek nálunk még nem igen tétettek. Sok évi tudo­mányos nyomozást kíván ez , mi csak valamelly orszá­gos példánygazdaságtól remélhető. — 2 ik ’s igen ér­dekesen taglalt kérdés volt a’ honi dohányter­mesztés. L­a ez k­ovi eh kapit.­ur a’ verpeléti do­hányról (mellynek mázsája 35—40 írton kél) monda, hogy annak magvát b. Brüdern hozatá Amerikából, ’s kiok­tatá; sőt évenkint meg is ujitá. A’ dohány ott szürke homokföldben trágyázás nélkül évek óta szakadatlanul ugyanazon helyen termesztetik, ’s ép ott legjobb illatú, hol soha sem trágyáztatik; de az ültetvény, mig csak előre nem vergődött, az ott el­fúl­yó patakból éjjel nappal öntöztetik. — Csapó al­­elnök is szer­zett magot Amerikából, ’s a’ nép között kiosztó, de a’ dohány szép külseje mellett ízetlen fajjá s korcsosult, 's nem is pénzelt, minélfogva a’ sváb hely­ségek régi dohányfajaikhoz visszatérek *), mellyek közt legkitűnőbb a’ faddi dohány (mázsája 18—20 Irt). Történt figyelmeztetés azon dohányzásra is, mellyel hajdan Mocsonakon (Nyitrában) Mayer István esztergo­mi káplán ur atyja termesztett, ’s mellyből kitünőleg je­les és drága sárga barnót készült. — Szívesen vétetett Fejér Sándor hosszú-pólyi prédikátor úr becses tudó­sítása a’ Csetnekröl oda származtatott muskotálydohány műveléséről, melly annyira termékeny, hogy belőle 90­0 ölnyi térségen 2­/2 mázsát termesztett, ’s fontját 30 váltó krjával adta el. Fejér ur megkéretett közölni kö­­vetésreméltó bánásmódját az egyesület lapjaiban. — A’ szakosztály kijelentette, hogy a’ gazdasági egyesület egyik feladásának tekinti 1) az országban találtató min­dennemű dohányfajokról ’s művelésűk módjáról tudomást szerezni, mi végett kérdések fognak a’ közönséghez in­téztetni; — 2) a’jobb fajok termesztésére hatni; — 3) azon lenni, hogy valamelly rendszabály segedelmével a’ dohánytermesztők a’ vevők nyomása ellen az illő árra nézve biztosíttassanak ; ’s végre 4) hogy a dohányke­reskedési hitelünk — melly némelly­ fogások és ügyet­lenségek által már több ízben megrendittetett — ismét helyreállittassék. A’ legelőket ille­tő kérdésre nézve a’ kö­vetkező véleményekre hajolt a’ jelen voltak többsége, hogy: 1) a’természetes legelő olt, hol azt tetszésünk szerint javítani lehet, vagy hol a’ természet maga egész­séges és egyszersmind gazdag füvek dús terméséről gondoskodott, mesterséges legelők létesítését felesle­gessé teszi; hol azonban 2) a’ legelő szűk ’s kopár, ’s alkalmatos takarmánymag elvetése állat bővebb termésre bírható, hol a’ mag és munka nem drága, ’s hol a’juhot gyakori takarmányváltoztatás által a’ vértályog ellen ó­­talmazni akarjuk, ott a’ mesterséges legelők létesítése hasznos, czélszerű és kívánatos. — Meg van azonban a’ szakosztály győződve, hogy valamint mesterséges legelők létesítése, úgy lejtöbb esetheti a’természete­seknek javítása mindaddig lehetetlen, mig a’ legelők közösek maradnak. Azon kérdés: ha valljon el lehetne e *) Nekünk úgy tetszik, hogy az amerikai dohánym­aggali sii­­kerre nézve tudni kellene, minő vegyületű földben díszükt ott legjobban egy vagy másik faj,­­s annak utmutatása sze­rint kellene itt is különféle földvegyü­lettel lenni kicsinyben kísérleteket, ’s csak aztán osztani ki a’ magot olly vidéken, melly a legalkalmasabbnak bizonyult föld minőségéhez ha­sonlóval bír,­­ így alkalmasint sikerülhetne erősebb, de a’ mellett kellemes izü­­s vékony kocsú dohányt termeszte­nünk , mellyel a’ világkereskedési piaczon olcsóbb ár mel­lett Amerikával a' versenyzést kiállítatnék.­­ S­z e r k. istállózás által a' legelőket egészen , vagy milly részben mellőzni ? ellenkező nézetek adatván elő, nem talált tö­kéletes megfejtést. — Annyi mindazáltal elismertetett, hogy a' hol a’ legelőtér szűk, 's hol az mesterséges ta­karmánytermesztés által nagyobb tápmennyiséget nyúj­tani képes, ott a’ nyári félistállózás luczernán, lóherén, zöld kukoriczán, bükkönyön, baltaczímen ’s több más takarmányfüveken, mellyek hazánk éghajlatához vannak alkalmazva, haszonnal és sikerrel történik, mert e’ mellett a’ mozgás, mint egyik eleme az állati életrend­szernek , nincsen kizárva, más részről pedig az állat gondosabb ápolása lehetségessé tétetik.­­ Minthogy azonban a­ jó réti fű rendszerint a’ legegészségesebb ’s legolcsóbb takarmány, ellenben éghajlatunk szárazsága sokszor több évig egymásután megfoszt bennünket rét­jeink illő használatától, ennek pedig elejét venni csak úgy lehetne , ha a’ rétek annak módja szerint megöntöz­­tethetnének, melly czélra úgy szólván maga a’ termé­szet a’rétséget folyók és patakok körül sorozd, de a’ polgári viszonyokból eredő gyakran megfoghatatlan szo­kás és sokszor egy nyomorult malom egész megyéket kizár a’ víznek jótékony használatából, tehát helyén lát­ta a’ szakosztály e’ kérdést ismételve felfogni ’s az an­nak megfejtésére szolgáló adatok összegyűjtése végett elnökileg következő hazafiakat megkérni, nevezetesen gazdasági tekintetben: Bujánovics Eduard, Csa­pó Dániel, Czindery László, Wittman Antal és Zichy Miklós gr. uu. Jogi és politikai tekintetben: Andrássy József, Bezerédj István , Klauzál Imre, S­áz­­mándy Dénes és Zichy Ödön gr. uu. Végre technicai tekintetben: Beszédes József, Korizmich László, Nagy István, Udvardy János és Vásárhelyi Pál uu.— A’ külföld e’ részbeni szabályai, törvényei ’s intézkedé­sei össze fognak gyüjtetni ’s a’ küldöttségi tagokkal időnkint közöltetni. — Bejelentettek végre több rendű e’ szakosztályt illető ’s az egyesületnek kedveskedésül szánt küldemények, névszerint: I) Planzert, bécsi ke­reskedő, hazánkfiától igazi moszkvai rhebarbara-magot termesztésül a’ kárpátok bérczein, a’ művelésmódnak tö­kéletes leírásával együtt; 2) Müller János jószs­ágbér­­lőtől, egy ároktisztogató­ eke mintája; 3) Bach Vilmos úrtól, az általa feltalált eke mintája; 4) Hölbling bé­csi múzeumi őrtől, saját szerkezetű sorinó-mintája; 5) Galambos ungvári mérnöktől, egy igen czélszer­űen szerkesztett szárnyas borona, természetes nagyságában; 6) Adámorieh János ártól, zsombékirtó­ mintája; 7) Mészáros János, czenki kovácstól, egy igen jeles szán­tó eszköz, melly ugyanazon gerendelynél tetszés sze­rint közönséges és töltögető ekévé ’s végre lókapává változtatható. (Kivon. a’ Magyar Gazdából.) 455 155. szám. (C*6. 11 i r d e t­ni é ti g. U. ». A’ nmeit, magyar kir. helytartó tanács kegyelmes intézményének következtében a’ Mistje kerületi polgári alapítványi uradalmak kir. igazgatósigy altal körhirre tetetik, hogy ns Abauj vármegyében kebelezett mielyei uradalomhoz tartozó Alsó-Mig­ye helységben e’ folyó évi September he­lsö napján reggeli órákba következendő kir. haszonvétele* folyó évi november lsö napjától számítandó három vagy a’ körülményekhez képest hat egymásutáni esete* dekre közárverés utján felsőbb jóváhagyás mellett les­nek bérbe adandók u. m . Issmr. Az Alsó-Mislye helységben levő uradalmi kérelmes lakául rézl­íz minden ssü­k­­teges edényekk­el és eszközökkel, serf­zé-a pálinka-égetési és a’ ser-meresm­k 4 mad­a mi helységben gyakorolható jogával és hozzá tartozandó 21/, hold szántóföldekkel, 11/* kaszásréttel, 2 szor. A’ felső mislyei huh­ségben levő korcsma, &’ hozzá tartozandó italméréssel, 3 Siöld »»ántóf­ed­el és kés«üstétt«]. 3szor. Bologd helységben levő korcsma ital méréssel, 1.*/2 hold szántófölddel és 1% kaszásr­éttel. 4saer. Az Ósv. helység* határában­­írva vizen álló két kerekű őrlő malom, kender­­tötővel és hosz­á tartozandó 2­/1 hóld szántófölddel, 5 kaszásréttel. ösznr. A’ halassati jog a’ Hernád , Tárcza és Dava folyó vizekben , a’ mennyire ezek a' mislyei uradalom határában lefolynak. Ezen előszámlált királyi haszonvételüket bérleni kívánók elegendő bánat-p az/el el­látva, az érintett határnapr­a, időre *s helyre ezennel meghívatnak. — A’ haszonbéri fel­tételek a* uradalmi tisztségnél Alsó-Mislye hattsegben minden időben megtudhatók levon. Köt* Ka­sán ju­vius fhiilisn 1842. 1621) Bírói végrehajtás. (2­ 3) Mélt. Székhelyi gróf Majláth János ur hitelezői részekre a’ tek. Dunán inneni kerü­leti tábla előtt indított és vagképen befejezett csődület­­perben hozott ítéletek foganatosítása alulírottra bízva leven; *’ végrehajtás eszközlésére most lefolyó 1842 évi augustus lfidik­us következő napjait neme* Pest vármegyében helyezett török bálinti uradalomra ezennel kitű­zöm , ottan kijelelendő napokon nyomban szabad kir. Buda városban Ivtvső házon , de kö­vetkezőleg is Nyitra megyében kebe­czett nagy-héliczi birtokban is folytatandó*. — Miről a’ t. ez hitelezők és egyéb perben álló felek hivatalosan értesittetnek a’ végett, hogy a fön­tebb érintett au­gustus rokán eredeti kötelezvényeikkel és más, pe-be­­kiásott irományaikkal ugyan Török-Bálinton megjelenni és jogaikra felvigyázni el ne mulassanak. Költ N. Szom­batban az 1842ik évi május hava 12 kép. Prileszi Priteszky Ferencz, kir. tanácsnok és a’ fönt czimzett tábla ülnöke. A Csőd. Öraj A’ nm. magyar kir. udv. kamara rendeletéből ezennel közhírré tétetik, hogy a’ mar­marosi kir. kantarai igazgatóságnál még két tollvívő-hiivatal —, mindegyik 500 ft évpénz­zel , 250 font sójáru­lékkal, 32 pezs. mérő zabbal ’s mostanság 120 ft szálláspénzzel—, úgy szinte négy szálmező-hivatal — két elsőbbike egyenkint 1­00 ft, ’s két utóbbika egyen­­kint 400 forint évpénzzel, 24 pozs. mérő zab- és 150 font só-járulékkal ’s kész szállással van»v­ev ft számá.-penzzel — alapíttatott légyen. Hivatalos tudósítások. Jumius 26-án 1842. Kik e’ hivatalok egyikét vagy másikát elnyerni kívánják, szükséges bizonyítványok­kal — különösen as. foltyirő hivatalokra nézve, mellyek egyike az erdészeti szakban, má­sika pedig a’ bányászi ruta jelenen üresen áll, az erdészeti ’s ilktőleg a’ bányásziskoli ta­nulmányok elvégezi­ről ’s a’ technicai képzettség leírásáról szólókkal — ellátott folyamodá­saikat akár a' mai­ marosi kir. kamarai igazgatósághoz, akár Budára minél előbb juttatni el ne mulaszssák. I.074) Árverési hirdetmény. 27 3) A’ nm. tu. k. uiv. kamarának rendelése következtében ezennel közhírré tétetik, hogy sz. b. Kztprovcza városának kir.­­ a­zonvétele­, nevezetesen a’ vám, halászat, korcsmák, ser­­f­entés, a’ városi fegyvertár alatt levő pinczék­, egy külön ház, lakás több rendű retek, mé­szárszékek hozzájo­­ tartozó földekkel együtt, valamint az úgy­nevezett general-rét különö­séé , és a’ bréghi körcíme­r. e november lső napjától kezdte számítandó egymásutáni 3 ívre ugyan e’ i. e. Julius tökén a’ kapronczai városház épületében szokott délelőtti órák alatt lazul­oló nyilvános árverés ujján a legtöbbat ígérőnek haszonbérbe adatni fognak. Milly árverésről mind azok, kik annál me­gjelenni kívánnak, ezennel olly megjegyzés­sel értesíttetnek, hogy a’ bet­leni szándékosoknak elegendő bánatpénzzel ellátva l­el­ lemnek, és a* illető bérleti feltételeket mind a’ felérdeklett városháznál, mind pedig a’ am. m. kir. udv. kamara számvevő hivatala*,’s előre is megtudhatni. Budán 1842. évi junius tökén. ”D) (C9ti) §ii r d e t m­é n­y. Nagy-Kani­/.s­an tek. ns Zala vármegyei mezővárosban a’ fi­ uteza igen kedvező részén erős anyag­ul épített Bee* Illés csődtömeg­hez tartozó és tíz ezer v. ez. Itra becsült h.z, minden ho­z* t­­zókk.l együtt a’ választmány rendeléséből folyó esztendei szent György nap­ kor otly feltételek ms'.I­tt eladatni ren­deltetett, hogy a’ vevő annak arából be­váláskor , melynek az e. -atyá! /.tói fő nap al­tt meg kell történni ezer, folyó esztende* sz. Mit­ály nap'.'*' 2000 a’ többit ped , a’ cső­.J L. fe esésekor és ugyan­­ a utóbbi tartozásokat is te vénye­­k tiltottal '«tizeim tartozzék, azon esetre azonban, hogy ha folyó esztendei sz. G y nap­ .or ’ azért a’ bei .ói-ár meg nem ajánltotnék, az ingyen s.on e tendei május hó 24 én a’ becsit­­, mi ak­i is a' hely­színin délutáni órákban fentebbi föltételek mellett el­­ru ít'-ni fog — minthogy azonban a fentebbi­k tűzött határnap­ot a’ hasra ige ok illeg vem jelentik é. c .ép a’ érdese» ház ei n­­a adathatott, a’ válasítmá­n reneléséből , an­nak át­verés ut­án t­­éu­­­dó elails­tásár­a folyó észt. angnotus ha­t8dik napja fentebbi felté­teleknek módosításéval olly formán tűzetik ki , hogy a’ vevő a’ ház leütésekor mi­ndjárt 1000 fokat, menyeket azon esetre, hogy ha a’ fentebbi föltételeket esni teljesítendi elveszti és a’ tii ifg.ek javára esnek, letenni tartózik; még is hogy akkoriban a’ kérdéses ház ha a’ bees v­ár meg nem aján­látun­k a’ becsű ár alul i* okvetetlenül eláraszttatni fog. Kanizsán jtinii* hó 18kén 1812. K­a a­n Ferencz, tömeggondnok. (607) Árverési hirdetés. 11) .a pesti kir. váltó törvényszék végzése következtében f. e. júl.us l*ő ’* utána követ­­kez­ő napján a’ saokoti árverési órákban , a’ dohány-utc­ában 371. *z. a. bárban Is n­emel. k­is ítnemü házi bu­sorok ágy- f ja fehér ruha-nemű W , férfi-ruhák stb. árverés u*ján a’ legtöbbet ígérőnek kés« fi­e»é* mellett el fognak adatni. Kőit Pesten jun­us 21kon 1842. tö17)­­jj tűzf­araktár. 14» Mélt. németurvszi gróf Batthyány Kázmir ill­­ő nagysága b­ékés uradalma részéről köz­hírré tétetik , hogy a’ nevezett uradalom Pes­ten az üllői­ után a’ városi teh­en 597. sz alatt oly uj tüzfaraktárt állított fel, hol is a’ leg­szebb 6' 3" és 6' 6" magas és 6’ széles mér­tékű cserfa amaz 24 forint ez pedig 26 forint­jával váltólevélben kapi­aló. A’ k*k egyevesen az erdőből kívánják lakjaikhoz szállitattni a’ fát, az érintett faraktárnál lakó uradalmi va­dásznál tehetik ret­delményeiket. 102* (08 f1 Casinoi értesítés. 0) A’ pécsi nemz. cas­t­o egylet f. é. május lökén tartott közgyűléseitek 28 i. sz. alatti végzése szerint 170. 191. és 214. szám­ alatti részvényei, miután azokra sem az alapszabá­lyok 2d­ik szakasza szerint, sem több rendű barátságos felszólításra elég nem tétetett vol­na, ezennel megsemmisítetteknek, ’s erőnél­külieknek hirdettetnek. Hainer Ignácz, egyleti jegyző. (19791 Haszonbérlet. 129­3) Az örök a­ap Iványi javakhoz tartozó, ’s tek. Szabolcs megyében kebelezett pü­spök-la­­dányi Diadalomban Agat*-zug 537*/, hold ma­­jorsági fold az urasagi mészárszék 14 kis.,/inno hold major.áari földdel, halászat és vadaszat f. é. jutin* 18kán püspök Ladányban, a’­­ rzt­­tartói h­ótrremben tartandó árverésen f­el*t. november lső napjától három egymásutáni évekre bérbe adatnak, bér­ni kívánók szük­séges bánat-pénzzel az illető helyekre meg­­hivatnak. Czeglédi uradalomban a’ bor, pálinka és felmérés joga, hozzá tatozandó vendégfoga­dókkal, úgy nemkülönben az utbéri kazá­­no­kal járó tser-vzedés használatával, to­vábbá a’ határon fekvő kecske*,-csárda tulaj­don iratok mérésével hozzá tartozandó 220 mss/n­ap hold földdel és a’ vadászati jog, ugyan Cz.-­gied mezővárosában a’ tiszttartói fráterem­ben f. évi augustus 4-én a’ reggeli órákban tartandó nyilvános árverésen f. évi november lső napjától három egymásutáni következő évekre haszonbérbe fog adatni.

Next