Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-02-10 / 116. szám
Csütörtök Pesti Megjelenik e’ hírlap minden heten kétszer, csütörtökön es vasárnap. Feléri eh.fi/etes a két fővárosban há/.no/.hordással 5 fit, 1 oritékhal» G ft, postán borítékkal 6 ft pengó pénzben. — Kifizethetni helyben L an derer Laj »« kudó tulajdonosnál hatv ani utcza flór» áth hatvan 483 k »/.am alatt, egyebütt minden i,tururi kiralyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba 's egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a' megrendelés csak a* bécsi császári faposta Gratil utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek *s egyegy hasábsorért petit lejükkel 5 pengő krajcz.it számittatik. cgy-s'Ss *** ZS. rendes áron, egyes számok pedig 10 p. kijaai Landerer LajOS, 116. Februarius 10. 1842. TAttTAI.OM. Gr. Desseffy Aurélj. Kinevezések. Ve/ér- C.ikk. (Centralisatio. I. Általános nézetek). Palazky Ferenc*. Kéri közgyülés. Nemzeti szinház. Hangversenyek. Erdélyi országgyűlés. Megyei dolgok: Ung (törvényszék és közgyűlés, falusi hívák bot alól fölmentve). Torontál (katonaság, kicsapongások, népiség). Pest (tárnok-nevezés, falmázolások , szóbeli per). Bács (törvényszéki , ’s törvénykezési dolgok). Marináros (czáfolat). Ausztra Kill filt.* Dailó. Ango’, Francz.bon. Értekező: Journa.st'cánk. — Kü’földi lev ’. Berlin (népnevelés) — 11 tat. tules. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Halálozás. Mély megilletődéssel’s a’ legőszin-tébb bánattal jelentem Dessewffy Aurel gróf halálát. — Tegnap, szerdán, febr. 9-kén reggeli ny1 órakor múlt ki kevés napi szenvedés után világban. — Mennyi ész, mennyi akarat, mennyi tettvágy, milly lángoló érzelem , mennyi remények ’s mi fényes jövendő voltak e névhez csatolva; ’s néhány napi láz, és — vége mindennek! — illy férfiú sírjánál jeges kezekkel ragadja meg ember kebelét a’ semmiségnek érzete, ’s a’ merész lélek szárnyaszegetten törpül el a’ múlandóság mutatóujja előtt.—Énnekem gróf Dessewffy Aurel politicai ellenem volt; de épen mivel az volt, mély tiszteletem, melylyel értelmi felsőbbségének hódolok, nem elfogultságból eredett, ’s a’ kit igy tisztelék életében, kit szeretni magamban ösztönt érezék, annak sírjánál mély bánattal mondom:, legyen áldott emlékezete!“— Családja pedig (ha illy csapásnál enyhítésről szólhatni) keressen vigasztalást a’ gondolatban, hogy könyei közé színkülönbség nélkül egy nemzet részvét-könye vegyül; — és legyen szabad hozzátennem, hogy bár sokan osztoznak is a’ gr. Dessewffy ház fájdalmaiban, de őszintébb részvéttel senki, mint én. — Kossuth. Ő cs. ’s apost. kir. felsége braunthali Braunitzer Ferenczet az alsó-ausztriai főhadbiztosságnál volt hadibiztost Pozsonyba kerületi főhadibiztossá méltóztatott kegy. kinevezni. (H.k.) Lósy Imre nádori törvényszéki tollmir . técsői kam. ügyvéd-hivatalra, Barnovics József pedig brassói főharminczad írnokká alkalmaztattak (N—k ) Szilviny Adalbert fiumei só és harminczad felügyelőségi segéd meghalt. (N—k.) Vezérczikk. (Centralisatio. I. Általános nézetek.) Nem tudom, mellyik régi íróban olvastam, hogy a’ rómaiakat a’ császár-időben testileg is annyira eltompitá a’ mindig növekedő fényűzés ’s élvezetvágy, hogy végre ételeik is csak a’ legerősebb fűszerek által lettek nekik éldelhetőkké, így jár sok nemzet szellemi élelmeivel is, sőt a’ magyarokról is ez az irók véleménye. Ebben találja legalább elégséges okát drámai íróink hatásvadászata; innen származnak politicai iratainkban a’ nagy szavak és személyességek, mellyeket némellyek úgy tekintenek, mint az orvos a’ czukrot, midőn azt a’ keserű orvossághoz hozzáadja, hogy a’ beteg tőle el ne undorodjék’, könnyebben, bevegye. Én azonban a’magyar nemzetet többre becsülöm, ’s hiszem, hogy az olvasó közönség a’ kevesbbé paprikás ételt sem veti meg, ’s a’ szárazabb ’s elvontabb tárgyakról szóló értekezést nem fogja elmellőzni; annál inkább, minthogy Európának mostani körülményeiben a’nemzetek olly szorosan vannak összekapcsolva, hogy bármilly eszme, melly egyiköknél hatással van, csakhamar a’ többiekre is kiterjed ; minek legvilágosabb példáját a’ szerencsétlen vegyes házassági ügy mutatja. Illy eszme a’ centralisatio is, mellynek a’ magyar állapotokra is már volt és még nagyobb leend befolyása, sőt mind a’kit párt, melly nálunk mostan létezik , szemére lobbantotta már ellenfelének a’ centralisatio vágyát; ’s azért, hiszem, idején van ezen eszmét egész kifejlésében ’s elvontan is a’ magyar állapotoktól, vizsgálni. — Ha a’ legközelebb elfolyt századot tekintjük, ’s a’ történeteket bárcsak felületesen vizsgáljuk, szemünkbe ötlik ezen kornak minden előbbitől eltérő iránya. Mig a’ középkorban a’ nemzet alig vétetett figyelembe, egy század óta ennek jobbléte lett a’ jelszó, melly mind azoknak szájában zeng, kik a’közdolgokkal foglalkodnak, tartozzanak bár a’ kormányhoz vagy a’ kormány elleneihez. ’S igy látjuk, miként követik egymást alkotmányos országokban az alkotmány reformjai, megújításai, eltörlései’s újaknak felállításai; nagy zajjal hozatnak mindennemű javítások ’s törvények indítványba, büntetők, polgáriak, ’s a’társas és politicai élet ez által minden pillanatban új alakot, más irányt ’s a’régiektől különböző korlátokat nyer. Az absolut országok azonban szintúgy belé ragadtatnak ezen közmozgalomba, ’s ki meg akar győződni azon roppant változások felől, mellyeken a' kormányzási rendszer, a’ törvénykezés, sőt a’ törvények egész tömege ezen országokon keresztülment, az hasonlítsa össze a’ keletéjszaki három nagy hatalmasság állapotát József, Fridrik és Katalin előtt a’ mostanival. Ha azonban ezen mozgalmak végső irányát tekintjük, azt találjuk, hogy ez a’nemzetek és kormányok minden különbsége mellett is mindenütt ugyanaz; II. József és II. Fridrik reformjainál, a’ toryk és whigek intézkedéseinél, a’ nemzeti convent és Napoleon parancsainál, a’restauratio és Lajos Fülöp törvényeinél a’ végeredmény mindig: a’ végrehajtó hatalom erősítése, a’rendek, tartományok, megyék, helyhatóságok ’s egyesületek autonomiájának korlátozása, a’ kormányzásnak kevés kezekbe középitése vagyis a’ központositás. — Azon változatosság , mellyet különböző országokban ’s azoknak egyes részeiben a' középkor után is találtunk, ’s melly a’ történetekben alapulva, a’nemzeteket sajátképen bélyegezte, szűnni kezd, ’s az egyformaság elvének uralkodása terjed, daczolva az égalj, nemzetiség ’s történetek ezredes befolyásával. — Egy tollvonással tűlné el a’ nemzeti gyűlés a’ franczia koronának alávetett különböző nemzetiségek múltját, szokásait, törvénykezését, kormányzását. A’ hideg normán és Bearn- Bask lakója, alsát és Lotharingia német ivadéka ’s a’ fél-olasz Franche comtéi ezentúl csak egy nemzetet képeznek; szerkezetűk, előjogaik, szabaditékaik megszűnnek; törvényt, parancsot, tisztviselőt Páris küld, mellynek mozgalmait az ország szolgailag követi. Ekkor boszulták meg önmagokat XI. Lajos, Richelieu és XIV. Lajos intézkedései; mert a’ provinciális élet elérése megfosztó a' királyságot legerősebb támaszától; 's a’ nemzeti gyűlés azon híres végzése, melly a' tartományokat — nem tekintve a' történeti kifejlődésre — geographiai tekintetek szerint felosztotta, az országban nagy ellenzésre nem talált, mert a’ tartományi élet már akkor szűnt meg, midőn a’ tartományok önkormányzása és statutarius hatalma megszorittatott. Következett a’köztársaság, a'viták élet-halálra a’nemzet jogainak nevében; de a’ népszabadság képviselői nem akartak a' népnek részt hagyni a’ kormányzás legegyszerűbb részleteiben,’s megengedni, hogy önügyeit önmaga intézhesse. Egyenlőség volt a’ forradalom jelszava, de a’ szolgaság egyenlősége, az önkormányzás szabad eszméje a’ girondistákkal sírba szállott. Következett a’ directorium, következett Napoleon , ki consulságát és császárságát a’ férfierőre ’s győzelmek kardjára alapította; következtek az isteni jogra támaszkodó Bourbonok, ’s következett Lajos-Fülöp, a’ népfelsőség ’s forradalom képviselője. De mind ezeknél, bármilly különböző volt is eredetük, azon eszme nem találhatott helyt, hogy a’ nemzetek nincsenek örök gyámságra kárhoztatva, hogy a' kormányzásnak egy része őket illeti, hogy a’ nemzeti élet annál vigabban fejült ki, a’ polgár ' annál szabadabban érzi magát, ’s annál jobban szereti hazáját, minél nagyobb a’ helyhatóságok hatás köre. ’S igy történt, hogy Francziaországban annyi vérontás, annyi szép szabad szó után minden megyei és városi tisztviselő, a’ főispántól le a’ falusi jegyzőig, a’városi bírótól a’porkolábig, még most is a’ ministerium által neveztetik ki, mellynek előre kikért’s gyakran évekig halasztott megegyezése nélkül a’ leggazdagabb városnak sem szabad iskolát emelni, vagy hidat építeni, vagy utat csináltatni, vagy határában egy fát levágatni; melt azon néposztály , melly törvényhozó követek megválasztására elég érett, még most sem tartatik elég érettnek, hogy városa, megyéje közigazgatási ügyeit elintézze ’s helybeli tisztviselőit megválassza. — Ezen eszmék a’ francziákkal Spanyolországba is átmentek; de a’ nemzet fölkelt ellenük, ’s mig egy része az eddig elő mindig győzelmes sasokat hazájokba visszautasította, addig a’ másik rész a’ középpontosított franczia kormánynak ellentétéül a’ régi szabaditékokból új alkotmányt készített. Az egység azonban ennél is alapeszme maradott,s minthogy lehetetlennek látszott, azon szabadságot, mellyel a’ pyrenei sziklákat lakó baskok bírtak, az egész nemzetre kiterjeszteni, az egyenlőség eszméjének hódolva, ezt szokták meg; a’ restauratiónak elveit követő Ferdinánd visszajövetele lS14-ben és a’ francziák győzelme lS24-ben nem engedték, hogy ezen alkotmány életbe lépjen; midőn azonban a’ király halála után a’kormányzást más alapokra kellett fektetni , az Estatuto Real ’s később a’ cortesek megint azon hibába estek, ’s a’ bask tartományok előjogainak eltörlését követte a’ hét évig tartó véres belhábon. Alig végződött pedig ez is olly egyezés által, melly a’ baskok belkormányzását önmagokra bizza, ’s ime Francziaország sugallására ismét megcsonkiltatnak a’ nemzet helyhatósági jogai a’ középpontositás érdekében, ’s uj forradalom (pronunciamento) üt ki a’ háborút unt országban. — Hasonlót látunk Németországban is. Keletfrizia szabad tartományi alkotmánya, például a’ franczia szellemű Westphál királyság alakításánál, eltöröltetett; de midőn 1213 után a’ franczia intézkedések mind elenyésztetek, Keletfrizia tartományi szabadsága föl nem élesztetek; ’s következett a’ hannoveri 1819-ki alkotmány, a’ nemzet képviselői által alkotott országos alaptörvény 1833-ban, ’s nagy zavarok után az 1839-ki országrendi alkotmány; mind ezen változások a’ középponti hatalom erősbitésére szolgáltak, ’s a’keletf vizek panaszai, sem a’ szabadelmű sem a’ kormánypárt nem törődvén vele, elhangzottanak. — Valóban ha a’ történetekről csak ilyen jelenetek szerint kellene ítélnünk, azon eszme ébredne bennünk, hogy szabadság ’s népérdekek színe alatt a' pártok csak a' hatalom felett küzdenek , hogy az elvharcz csak egyedek közti kérdés. Ezen irány ellen azonban nem hibáztak a' tiltakozások a’ nemzetek részéről, hol a' nemzetiségek ’s testületek megelőző kényuraság által nem voltak megtörve. Hol még a’ szabadság emléke élt, ott hangzott a' sértett testületek, tartományok, nemzetek ellenmondása, a’magyaroké ’s belgáké József jószándékú parancsai ellen, a'nemzeti convent üléseiben a'Gironde elragadó szónoklata, mellyel csak a' nyaktiló némitlatott el, ’s kön a' vendéelak puskaropogásai. Még most is hullik O’ Conneil demagog szava, melly Izland kormányát is képviselőkre akarja bízni, ’s alig végződött a’bassiok hét évi harcza a pyrenei tartományok önkormányzásának elismerésével, és Spanyolország minden városai főtisztviselőik szabad választásának korlátozói ellen ismét kénytelenül fegyvert fogjanak. Ezen nevezetes árapály, melly időnk mozgalmainak egyik főinditója, mellyet azonban könnyen egész a’ régiség homályaiba lehetne követni, mélyebben látszik az emberi természetben gyökerezni, mintsem hogy mozgalmainkat egyedi vagy testületi érdekeknek, cselszövényeknek ’s a’ nagy tömegizgatók általi megtántoritásának lehetne tulajdonítani. 23 a Pesti Hirlap kiadó-tulajdonosa.