Pesti Hirlap, 1842. július (157-165. szám)
1842-07-03 / 157. szám
Vasárnap TARTALOM. Vezérczikk. (Középpontositás és középítés.) Pulszky Ferencz: Zala megyének gyászmenete. Fővár, ujdons. Közgyűlés. Megyei dolgok: Esztergom (ősiség, adó és sajtószabadság tárgyában hozott határzatok , idegenkedés a’vámfizetéstől, körlevelek, országgyűlési követek díja, limitatio). Békés (főügyészi helyettesítés, türelmi taksa, több megyék és Szabadka körlevele, magyar nyelv terjesztése körüli intézkedések , bitang jószágok pénztára). Vas (újabb határozat a’ népnevelés ügyében, váratlan vád a’ hírlapi levelező ellen, a’ bécstriesti vasút nem pártoltatik ’stb.). Szepes (tisztválasztási előintézkedések, a’ protestáns lelkészek szavazatjoga országgyűlésre utasítva, levelezői emelkedés , Béla városának heti vásárok iránti szabadalma). Mozsonya’ tisztválasztást előtte intézkedés a’ szavazat iránt). Rövid közlés: Szepes, Gömör és Bácsból. Külföldi napló: Angol-, Frank- és Spanyolhon. Értekező: Vasutak, Szabó Páltól. Hivat. tudós. Hird. MAGYARORSZÁG és ERDELY. VezérCZikk. (Középpontositás és középítés.) Magyarország egész Európában csaknem az egyetlen ország , melly munícipalis szerkezetét és kormányát az újabb korban is megtartotta, melly középponti politialis kormányú országgá nem vált, szóval: hol a’ végrehajtó hatalomnak nagyobb része a’ nemzet keblében megmaradt. Sőt, a’ mi még különösebb , míg minden civilizált nemzete Európának a’ kormány politialis hatalmát szükségnek látja, és a’ középpontositást olly állapotnak nézi, melly nélkül jóravaló kormány lehetetlen, addig mi magyarok épen municipalis szerkezetünkben helyezzük a’ szabadságnak biztositékát, sőt e’ nélkül valódi* szabadságot nem is tudunk képzelni.—Vannak azonban köztünk is nem kevesen, kik fenhangon hirdetik , hogy municipalis szerkezettel kormányozni lehetetlen, hogy a’ rend eszméjével az inertia általi ellentállás nem fér össze, ’s az .X.Y.Z. könyv* hires szerzője el akarja velünk hitetni, hogy ,,a’főhatalom a’ veszteglés idejében sem bírt a’ törvényhatóságokkal“ (76. lap); hogy „hol egyszer a’ kormányzati mozgony elakasztása állandó gyakorlattá vált, ott a’ főhatalom az örökös harczban, mellyre kárhoztatva van, elébbutóbb ellankad, ’s a’ tehetlenség által, mellynek ölében tengődik, végképen elgyengül. Illy körülmények közt száműzve van az , a’ mi kívánatos: a’ törvényszerű energia,s csak ezen alternativa marad: erőtlenség vagy erőszak“ (77. lap). Ezen eszmék nem újak Magyarországban, ’s ámbár proteusi elváltozásaikban mindig más alakban tűnnek fel, hol indítványokban az országgyűlési utasítások eltörlésére, hol kísérletekben a’ megyék statutarius hatalmának törvénytelen megszorítására, hol azon előítélet terjesztésében, hogy a’ tisztválasztási kihágások ’s a’ magányügyeknek a' megyéknek gyakori elhalasztása és elmaradása a’ megyei szerkezetnek szükséges és nem akadályoztatható következményei, a’ nemzet mégis sejtvén mindig ezen indítványok végczélját, municipalis szerkezetünket az egész alkotvány éltető szellemének tekintette, ’s ahhoz mindig híven ragaszkodót. És épen azért, reméljük, módot fog most is találni azon utolsó időkben, fájdalom még mindig nagyban űzött lélekvásárlások, ólombotos argumentatiók és véres tisztválasztások megszüntetésére, mellyeknek a’ nemzet szabadságának ellenei, minden szintett indignatiójok mellett is, legjobban örülnek, mert ezekben látják már előre a’ legélesebb fegyvert, mellyel a’ megyei szerkezetet megdönthetni remélik. Ezen hív ragaszkodásból azonban sok álokoskodó azt hozza ki, hogy a’ magyar nemzet a’ rendnek ellensége , hogy erős kormánytól idegenkedik, ’s hogy mindig annak gyengitése volt czélja törekvéseinek. Még az „Alföldi levelek“ jeles szerzője is sok helyütt sejteti velünk azon gondolatot , bár azt maga népszerűtlennek nyilatkoztatja, hogy a’ végrehajtó hatalomnak erősítése, a’ megyeinek pedig szűkebb korlátok közé szorítása szükséges (26. lap); megváltja, hogy „az országgyűlési utasításoknak nem barátja, ’s hogy a’ törvényhozás mechanismusa hibáinak tulajdonitja nagy részben a’ végrehajtó hatalom gyengeségét“ — (Alföldi levelek 29-ik lap), ’s „tekintve a’ vélemények foederalisticai hajlamát, állapotaink jövendőjét kecsegtetőnek nem tartja“ (Alföldi levelek 32-ik lap). Ha azonban ezen pontokra nézve nézeteiben nem osztozhatom , más részről magam is szeretném látni, „hogy a’ központi végrehajtó hatalom a’ megyei és városi testületek ellenében“ — nem ugyan „tettlegesebb befolyást kifejtene“, hanem „hogy sikeresebb ellenőrködést gyakorolna“ (Alföldi levelek 30-ik lap). Magam is azt hiszem, hogy „nincs elég ok azok felett, mik eddig történtek , már diadalt kiáltani“ (All. levelek 32-ik lap); magam is szeretem az erős végrehajtó hatalmat; a’ kormány erejének gyarapodását azonban, a’ megyei szerkezet rovására, mindig veszedelmesnek tartottam , ’s nem is hiszem , hogy az egyik a’ másiknak útjában állana; nem hiszem, hogy a’ megyei körnek megszorítása a’ kormányt erősítené, sem hogy a’ provinciális élet elérése a’ középpontit élénkítené. Hiszen a’ szabad kerületek és szabad királyi városok ellenében a’ végrehajtó hatalom szabadabban mozog , ’s ellenzésre in praxi nem is talál, mégis a’ közadministratio azoknál semmivel sem jobb , sőt lehet mondani, sokkal roszabb, mint a’ megyéknél. Ha tehát igaz, a’mit az X.Y.Z. könyv írója (77.1.) mond: „hogy körülményeinknél fogva a’ kormány elgyengül“ , ne keressük a’ hibát a’ megyei szerkezetben , sem a’ centralisatio hiányában, hanem inkább az „Alföldi levelek“ írójával, ,,a’ végrehajtó hatalom collegialis szerkezetében.“ A’ németek a’ collegialis szerkezetnek szintolly baráti, a’ mint a’ francziák a’ centrálisadét kedvelik. Welker például *) ebben találja a’ szabadságnak legerősebb biztosítékát, ’s midőn róla szól, különösen kiemeli azon jó oldalát, „hogy az egyedi egyoldalúságot, az elhamarkodást, az önkényt és az erőszakot jobban kizárja, ’s több oldalú érettebb megfontolást és ellenőrséget, szóval a’ törvénynek és jognak jobban megfelelő határozatokat igér. A’ collegium tagjainak különféle ’s egyedi álláspontjaik vannak. Mindnyájoknál csaknem lehetetlen ugyanazon előre megszeretett szenvedélyes nézet: tanácskozásaikban tehát az egyes előadó nézeteinek gyengéi és törvénytelenségei fölfedeztetnek, ’s a’ tagoknak kölcsönös ellenőrködése gátolja az egyoldalúságot; a megvesztegetésök nehezebb és költségesebb, ’s a’ törvény és a’jog mindig közös egyesüléspontjok ‘ A’collegialis szerkezet jelleméhez tartozik azonban az is, hogy semmi ügy rögtön el nem intéztetik, ’s hogy a’ közös tanácskozás az ügyek gyors elintézését mindig meggátolja; továbbá, hogy a’ collegium a’ felelőséget tökéletesen kizárja. Mert hol a’ tanács nem áll homogen , önkényt összeálló ’s véleménykülönbségnél mindjárt eloszló egyedekből, mint például a’ franczia vagy angol ministerium, melly ugyanazért collegiumnak nem is neveztethetik, hanem állandóul megmaradó tagokból, mellyek közt a’ többség határoz, ott az egyest nem nyomhatja semmi feleletteher ; mert vajmi gyakori azon jelenet, hogy épen az, ki valamelly ügynek végrehajtásával megbizatik, ’s ki a’ parancsot aláírta, a’ tanácsban épen az ellenkező véleményt védelmezte. Vannak ugyan helyzetek, a’ hol a’ kormánykérdések eldöntésének elhalasztása és a’ felelőségnek teljességes hiánya, a’ collegialis szerkezetnek ezen két fő jelleme, a’ népnek biztosítékul szolgál a’ teljes önkény ellen. Autocratiában például, hol a’ nemzetnek alkotmánya nincs, ’s a’ törvény az uralkodónak önkényétől függ, minden forma, melly gátolja, hogy az uralkodónak akaratja tüstint törvénynyé ne váljék, melly azt a’ megfontolás és megvitatás tárgyává teszi, mielőtt kihirdettetnék, melly az ellenészrevételeknek helyt ad, a’ nemzetnek csak hasznára válhatik. Illy országokban, mint például Poroszországban is, a’ collegialis szerkezet némileg a’ constitutio hiányát pótolja, csak ez akadályozhatja, hogy az autocratia zsarnoksággá ne váljék; mert a’ collegium, mellynek már fogalma is kizárja a’ felelőséget, az uralkodó törvénytelen vagy jogtalan parancsainak biztosabban ellene szegülhet; mert mit az egyes hivatalnok veszedelem nélkül nem tehetne , azt bátran ’s nagyobb tekintélylyel megteszi a’ felelőséget nem ismerő tanács, annál inkább, mert a’ közös tanácskozások jelleméhez az is tartozik , hogy azon meggyőződésben , miszerint többekre támaszkodhatik ’s csak másoknak véleményét pártolja, a’ félénk is gyakran fölleli ama’ bátorságot, melly keblében különben nem honos, így magyarázható azon különösség, mellyet némelly absolut országokban észrevehetünk, hogy t. i. a’ nemzet a’ hivatalnokok ellenzékében bízik (Beamten-Opposition) , melly az uralkodó akaratjának egyedüli ’s gyakori korlátja, a’ törvénynek ’s igazságnak egyedüli őrje. Olly absolut országban tehát, hol inkább attól lehet félni, hogy a’ kormány mindenbe be fog avatkozni, nem attól, hogy semmit nem fog tenni, hol felülről szüntelen ul meg uj impulsus adatik, ott a’ collegialis szerkezet, hosszasabb discussióival ’s halasztgatásaival, a’ legjótékonyabb institutio; olly országokban ellenben , mellyekben a’ nemzet már különben is biztosítva van az uralkodó önkénye ellen, hol a’ fejedelem a’ törvényeket nem hozza, hanem csak a’ törvényhozáshoz hozzájárul, hol a’ nemzet a’ törvények végrehajtása iránt ellenőrséget gyakorolhat, ’s az initiativa nem a’ kormánytól jön , ott a’ collegialis szerkezet a’ lehető legroszabb rendszer; mert illy országokban az ügyeknek elmaradása ’s a’ hosszas halasztás, melly autocratiákban az autocratort rögtöni újításoktól tartóztatja, ’s időt hagy az érettebb megfontolásra, nem gátoltathatik; pedig ollyan országban, mellyben a’ törvények végrehajtása nem a’ kormánytól függő egyénekre, hanem magára a’ nemzetre van bizva, hol e’ szerint a’ tendentia megvan, a’ kiadott parancsok végrehajtását elhalasztani káros és veszedelmes, ’s a’ nemzetben bizodalmatlanságot okoz. A’ bizodalmatlanság pedig az által még növekedik, hogy a’ collegialis szerkezet mellett erős és következetes kormányzás lehetetlen , a’ mi olly kormányszékeknél, mellyeknél a’ könnyen változó többség határoz , nem is lehet máskép. Vannak ugyan minden nemzetnek életében olly időszakok, mellyekben uj, életbe ható organicus rendszabályok nem szükségesek, ’s illyenekben a’ collegialis rendszer mellett a’ nemzet megelégedve marad; mert ezen rendszer statuscsinokat (coup d’etat) — a’ mennyire lehet — mindig ki fog kerülni, ’s jobb szereti a’ régit folytatni ’s védelmezni, ellentállásra mindig több energiával bírván, mint tevésre. Midőn azonban valamelly nemzet átalakulásának idejét éli, midőn régi formáit megváltoztatja, ’s institutióit javítja, akkor a’kormánynak minden lépése végzetteljes, akkor szükséges, hogy a’ kormány következetes legyen és erős , szükséges, hogy legyen egy szem, melly a’ nemzet egész állapotját felfogja, ’s hogy egy legyen a’ kéz, melly lépteit vezeti. Ha pedig ez nem történik, ha a’ collegialis rendszer mellett olly természetes szakadások a’ mozgalmat hol elősegítik, hol megszorítják , ’s a’ lépéseket ingadozókká teszik, akkor megszokja a’ nemzet mozgalmának vezetőit önmagában keresni, ’s minthogy a’ tömegek a’ vezettetés és kormányoztatás szükségét mindig érezik, a’ kormány végre mindenütt megvan, a’ municipalitásoknál vagy associatiókban vagy az itélőszékeknél, csak magoknál a’ kormányszékeknél nem. — Magyarország illy állapottól, szerencséjére, még távol van. A’ collegialis rendszerrel járó nehézségek közé még az is tartozik, hogy ha e’ mellett a’ kormányszékeknél visszaélések beharapóznak, ezek csaknem kiirthatatlanok, mert a’ kormányszék soha sem újítja meg magát egyszerre egészen, ’s uj elemek csak lassan jöhetnek a’ régieknek egyenkinti kilépésével uj kinevezések által hozzájok, ’s ugyanazért kevesebbségben soká maradnak; kezdetben elleneznek ugyan, de kifáradva a’ reménynélküli vitában, végre magok is absorbeáltatnak a’ többség által. Mind ezeknél fogva a’ collegialis rendszert az initiativára ’s nagyobb kiterjedésű terveknek kivitelére alkalmatosnak nem tartjuk; sőt kívánatosnak látjuk, hogy egyes ember legyen a’ kormány élén az, kinek kezében a’ kormány középül. — A’ collegialis szerkezetnek azonban sok jó tulajdonait különféle viszonyokban szintén elismerjük, ’s hiszszük , hogy ottan leginkább czélszerít, hol a’ törvény a’ nemzetnek egyedeivel közvetlen érintkezésbe jó, szóval a’ törvény folytonos végrehajtásánál ’s alkalmazásánál; mert erre nézve az érettebb megfontolás, még akkor is, ha ez által az ügyek elhalasztatnak, szintolly kívánatos, mint a’kormánynál az energia, az elhatározottság ’s az életműves tervek felfogása, mellyeknek részleteit ’s a’ kivitelt jobban eszközölhetik azok, kik a’ népet ismerik, kik vele összeköttetésben élnek, ’s a’ már hozott törvény által korlátoltatnak. Még Carmenin is, ki a’ centralisatiót annyira szereti, ’s ki arról legközelebb olly fényes tartalmú röpiratot adott ki, 105 *) Stastislexion, voce: Collegium. UGA 159 Julius 3 1842. Pesti Hírlap. Megjelenik e’hírlap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban hazhozhordással 5, borítékban 6 ft, postán borítékkal 6 ft pengő pénzben. Előfizethetn hdvben a der Laios kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföld tartományokba példáia kívánt példányok iránt a megrendelés csak a bécsi császári főpostahivatal útján történhetik. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, és egy-egy hasabsorert petitív betűkkel 5 pengő krajczár számittatik.