Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-05-04 / 244. szám

királyi tekintéllyel szorítani, királyi biztos úr azt adá vá­laszul , hogy valamint már ezt előlegesen eljárásában ki­­tüzöttnek lenni emlité, úgy ennek teljesülendéséröl e’ he­lyen ismételve is bizonyossá teheti a’ megyét. — A’ kirá­lyi biztosi munkálat eredményéről idővel majd bővebben. — A’ külső hatósági levelezések során: Nógrád, Liptó és Tolna megyéknek orosz terjeszkedések tárgyában irt felszólításai, bővebb egybevetésre, az utasításokat terve­zett választmányhoz tétettek által. — Krasznának vissza­csatolás iránti jeles körlevele elvileg az utasításban már foglaltatván, újabb adatul ki fog adatni a’ követeknek , mint szintén Biharnak a’ bortized megtagadásából kelet­kezett sérelem iránti újabb, és Debreczen ’s Székesfejér­­vár városoknak ismeretes körlevelei is. Veszprém leve­lének az országgyűlési hallgatók fékezésére vonatkozó ré­sze tudomásul vétetett; a’ védelmi rendszer elintézésének sürgetésére követeink már utasítvák; mi pedig a’nemzeti színház tévesztett irányát illeti, ezt csak az országos vá­lasztmány jelentésének előterjesztése után látja a’ megye tárgyalhatónak. Varasd megye diák körlevélben kárhoz­tatja az ilir merényeket; — válaszul fog adatni, mikint épen ez érzelmek nyilvánítása után reméli a’ megye, hogy Varasd a’ levél szerkezetére nézve is szem előtt tartandja jövendőben a’ magyar nemzetiség igényeit; különben le­vele most sem olvastatott fel, csak kivonatból érték meg tartalmát, ’s e’ körülmény vele szintén közöltetik. A’ sze­­pességi XVI városok beczikkelyezése iránti körlevél és Hevesnek szóbeli perek tárgyában kelt felszólítása kiada­tott az utasítást tervezett választmánynak. Szabolcs előbb ásványgyüjteményt akart venni a’ muzeum számára, — utóbbi levelében írja, hogy többé nem akar------—tudo­másul vettük. Ugyanezen közgyűlésen b. Eötvös József jeles hazánkfia már előbb táblabiróvá kineveztetve, a’ bí­rói hitet létévé. A’ mezőberényi eskütti állomásra múlt közgyűlésből felterjesztett egyének közül Sipos Sán­dor neveztetett ki. — T. Verőczéből, april. 25. Tekintsük az élet­kérdések változó sorsát, mellyek közt első az adó kérdése. Verőcze intelligentiája mind a’ választmány­nál, mind a’ közgyűlésen nagyon fontolva haladó el­veket tüntetett ki, nyers tömegnek sem ott, sem itt semmi befolyása nem volt, kivévén, hogy a’ kérdés eldöntése utáni napon egy nemes község bírája megjelen­vén, tartományi nyelven kérte a’főispánt, hogy az adó­zási ügyben a’ régi mellett maradjunk, de ez úgyis késő szó elhangzott. Az adóra nézve a’ választmány elvei conservativ modorba nagy többséggel pontosultak, az ál­­lományveszélyeztetési, a’ köznéppel/ soroztatás kivítták a’ nap győzelmét, ’s a’ választmány oda nyilatkozott, hogy országos intézetek tekintetéből egy országgyűlésről a’ másikig bizonyos országos öszveg vettessék ki, melly az­tán megyékre fölosztva, a’nemesség által fizettessék. A’ közgyűlésben hathatós pártfogókra talált az elv, ’s a’ házi adóbani részesülés soká küzdött; első alispánunk ezt dere­kasan védte, ’s védte egy magas szózat ellenére is, vég­re midőn a’ megyei kebelbeli szükségek tekintete illő részvétet támasztana, a’ felkiáltás csakugyan a’domesti­­cára hajlott, az ellenpárt azonban mégis kikére­ magának, ne mondassák ad „domesticam“, hanem pro „necessitatibus domesticis“, ’s az adózási elv egy szózattal gyarapult. A’ második életkérdés az ős­iség eltörlesztése volt, mellette hathatós, ellene sok szó váltatott, ’s az ősi­ség el­len töröl­ve;— ámde nem általában; azt mondották: a’törvény­nek visszaható ereje nem lehet, jogtalan ollyanokat jogtól megfosztani, kiknek soka­térő javait kevés pénzért ki­csikaró dúsak bitangolják, miért is jövőre minden aviticiá­tas töröltessék ugyan el, de csak a’ jövőben fényezendő örökvallomások mellett. A’ múltakra nézve megkülönböz­tettek a’ már jogsérelemben lévők, a’ már ténybehozott, de még sérelmet nem értek, vagy az érendőt kiskorúságukban tapasztalandók, — ’s utasításba adatott, hogy az elsők a’ törvény kihirdetésétől, a’ másodikak a’ sérelem foganzá­­sától,a 1 3-dikak nagykoruságuk évnapjától számítandó öt év alatt az illető örökvallomások erőtelem­tésére szabadal­maztassanak; minél több kivétel, annál érvénytelenebb törvény! — A’ harmadik a’ hitrebizottságok eltörlesztése; e’ mellett is fölötte hatalmas szavak hallatszottak, ámbár a’ választmány föltétlenül elfogadó, végre a’fontolva-hala­dási elv oda nyilatkozott, hogy ez iránt uj választmány ja­vasoljon, minő föltételek mellett lehessen a’ hitrebizottsá­­gokat eltörleni? — A’ szerződésben gyökerezett zálogok zálogok maradnak, míg el nem idősülnek, a’ bírói zálogok csak öt évig tartandanak az uj törvények kihirdetése után, addig remélik a’ Bt., hogy hitelbank ’s egyéb eszközök reményt nyujtandsnak a’ szóbeli pörbe keveredett szeren­csétlen adósok pillanatnyi kimenthetésére. — Most az in­­capacitás jött szőnyegre, mellyet a’ választmány egy aka­rattal elfogadott, azonban ennek is magas ellenzői talál­koztak, ’s gönczölsarki szél fújván, a’ vitorlák bókolának: csuda e tehát, ha a’ capacitas megbukott? és pedig azért, mert a’ törvényhozási alakot megváltoztatja, mert a’ con­­stitutio századok alatt lassúban fejtvén ki, nem tanácsos az illy szőkéivé haladás ; mert az aristocratia tartja főn a’ nemzetiséget, a’ nyelvet, a’ capacitás mellett mindketteje elveszett (?) ’stb. Derűre borúl — Kereskedelmi tekintet­ből elölegesen a’ pest-fiumei közlekedés pártoltatott; ugyanis Pesttől Eszékig a’Dunán ’s kevés részt a'Dráván kész a’ vizi vonal, innen Bródig munkába vétetett a’ dráva-szá­­vai csatorna, vagy ha ez nem tetszik, építtessék vas ösvény, Bródtól Sziszekig a’ Száva hajókázható, innen a’ szabá­lyozandó Kulpán Károly városig, onnan pedig az ország költségein visszaváltandó Louisa­ után Fiúméig legrövi­debb ’s legsükeresebb közlekedés, utána jőne a’ pest-deb­­reczeni vasvonal. Ha az első megbuknék, azt tartják Ve­­rőcze­g­ei, hogy a’ tervezett veszprém-fehérvári vonal­nál, melly az ország igen kevés részét érintendi, a’ ti­­tel-bród- károlyvárosi mindenkép elsőséggel bírna. — A’ királyi városok szavazati kérdése is Pest megye javaslata szerint lenne elintézendő, ’s e’ tárgyban a’ pesti pontok mind el lőnek fogadva. — A’ magyar nyelv ügyében, mi­vel a’ kormány ennek megtanulhatása tekintetéből e’ két társországban eddigelé mit fen tett, olly véleményt táp­láltak a’ Ra, hogy annak sebtébeni behozatala teljes lehet­­lenség; adjon a’ kormány módokat, ’s a’ megye is megte­­endi magáét. — S. A. Temesböl. Rékas, april. 27. Alkotmányos szabadságunk egyik legfényesb ünnepét, a’ követ válasz­tást , ritka egyetértéssel ’s a’ férfias lelkesedésnek nem­zeti méltóságunkhoz illő nyilvánításaival tartottuk meg Te­mesváron , politicai pártszinezeteink által különbség nél­kül tisztelt gróf főispánunk elnöklete alatt folyó hó 24-én. — Másfél év előtt, midőn utolsó tisztujitásunk tartalék, két férfiú tűnt fel leginkább nemességünk köréből, kiket a’ birodalom ’s lelkesedés közösen átkarolt, kik közül az egyik első alispánná lön, a’ másik pedig, mivel azzá, mire őt a’ rendek közkívánata emelni akará, nemlehete, egybe­hangzó akarattal főbírónak választaték; ’s e’ két férfiú Várkonyi Ádám és Vukovics Szabbás. — A’ birodalom azóta folyton növekedett, ’s igy bár a’ követ­választást előző hetekben más követségi összeillesztések is tűntek fel megyénk politicai egén, ezek mégis az elmék­nek régótai megállapodásán, az adott szó szentségén ’s első alispánunk szilárdságán hajótörést szenvedve, némi határozottabb nyilatkozások után elenyészenek, ’s igy jön, hogy a’ nemzeti színeket lobogtató , ’s két lelkes nőtől ajándékozott díszes szalaggal ékesített zászló egyik olda­lán: „egyesülve haladjunk“, másik oldalán pedig ..Várkonyi és Vukovics követeink­ felírással, főispánunk megérkezésekor már kitűzve, követeink pedig habár nem is gyülésileg, de akaratunkban már megválasztva valának. — A’ gyűlés folyó hó 24-kén elnök főispá­nunk által megnyiltatván, mindenekelőtt a’hongyülésre adandó utasításnak még hátra levő pontjai állapíttattak meg, ’s ennek folytán Sopron és Tolna megyéknek a’ posták, — Turócznak a’ főispáni méltóságoknak egyedül világi személyekrel ruházása, — Kraszna és Zaránd me­gyéknek visszacsatoltatásuk foganatosítása, — Fehér és Tolnának nemzeti bank felállítása, — Veszprémnek uj vé­delmi rendszer ’s a’ nemzeti fölkelés rendszeresítése,— Nyitrának a’ lengyel nemzetiség helyreállítása, — Tornának a’ kereskedést tárgyszó országos munkálat átvizsgálása, — fiumei kapitányságnak biztos kikötő építése ’s Luiza­ut megváltása, — Hajdú-kerületnek az egyházi könyvek ma­gyarosítása , — Pest megyének középponti műegyesület fel­állítása, — Csanádnak a’ mértékek egyenlő lábra tétele,— Krassónak a’ kebelbeli bányásztörvényszék német levelezé­sei, — Szerémnek a’ duna-szávai csatorna létesítése iránti felszólításaik pártoltattak. Tornának az országgyűlési költ­ségek országos pénztárból ’s igazságos­ aránybani fize­tése iránti megkeresése, bár a’ megyei rendek országos pénztár felállítását óhajtják, mivel azonban ezt nem az or­­szággyülő költségek fedezésére, hanem a’ honra üdvösb hatású más intézkedésekre kívánják fordítani, h úgy Zó­lyomnak Libay mellszobra megvétele iránti megkeresése nem pártoltatott. Veszprémnek az országgyűlési ifjúság korlátok általi elkülönzése iránti megkeresése az ország­gyűlés­, Csanádnak a’ herczeg-primás bírák kinevezési joga elvétele iránti indítványa pedig a’ királyi tábla elren­dezésére halasztatott. — Nádor ő fenségének a’ kincstári pénztárból előlegezett öszveg megtérítése iránti felszólí­tása , a’ kölcsön visszatérítésére országgyűlésileg feltalá­landó mód végett követ uraknak kiadatott.— Ezek után a’ városok elrendezése tárgyában foglalatoskodott alválaszt­­mány véleménye vétetett megrostálás alá, minek 19 pont­jai, nyilvánosság ’s nemzeti nyelvünk használatának álta­lános kiterjesztése mellett, következő főelvekben állapít­tattak meg: 1-er: Polgárság nyerésére a’ P. H. 234 szá­mában felállított 4. elv találtatott szükségesnek. — 2-er: A’ polgárok közül, ’s általuk bizonyos számú, ’s 6 év múltával csak magyarul tudó képviselők szabadon válasz­tassanak, ’s eljárásuk éltük fogytáig tartson. — 3-er: A’ kijelölés nélküli követválasztás- ’s utasításadási jogot az összes polgárság, a’ bírói hatóságot politicaitól elkülönö­­zötten a’ tanács gyakorolja, a’ város egyéb dolgait pedig, valamint a’ tisztújitásokat is, a’ képviselők intézendik el. — 4-er: A’ királyi városok a’ kamrai függéstől felszaba­­dittatván, a’ h. t. alá rendeltessenek.—5-ör: Pénztárak és számadások vizsgálata a’ képviselők gyűlésében történjék, a’ meg nem elégedő félnek birtokon kívül törvény útja maradván fel. — : S­or A’ k. városok a’ megyék főispán­jaihoz hasonló királyi biztossal bírjanak. — 7-er: Ország­gyűlési szavazatuk a’ népség viszonosságára , — polgárok ’s nemesek közötti arányra ’s porták számára hiteles adatok után fordítandó figyelemből feltűnő igazságos arányban adassék meg. — Ezeknek megállapítása után tisztelt elnökünk felszólítására követválasztásunkat egy­behangzó felkiáltással ’s a’ közöröm zajos kitörései között néhány perez alatt bevégeztük. Választási köz­gyűlésünk becsét emelé azon körülmény, hogy a’ te­rem ijrai, hova illyetén alkalommal egyébkor csak neme­sek jutának be , most mindenki előtt nyitva állottak, ’s ez okból nem kevesen jelentek meg azon osztályból is, melly maga saját hatóságánál, a’ városnál hasonló joggyakorla­tából kirekesztetik. Emelte a’ gyűlés ’s általában a’ ne­messég nyilvános föllépésének becsét az is, hogy műveit soraiban megyénkben lakó kardnélküli nemeseink ’s ezek között az utolsó időben elhiresült Árvay család tagjai is feltűntek, ’s ez tanúságot nyujta, hogy ezek minden iz­gatás nélkül képesek felfogni az alkotmány által adott jo­got, ’s ezt a’ legnagyobb illendőséggel gyakorolhatják. Emelé a’ gyűlés tényét végezetül a’ karzaton megjelent ’s a’ tanakodásokat is figyelemmel kisérő szép hölgy ko­szorú. — Választott követeink, Várkonyi Ádám és Vuko­vics Szabbás urak jeles szónoki tehetséggel köszönik meg a’birodalomnak közösen nyilvánított jelét, ’s Vukovics szivemelőleg szövé beszédébe az irányt, mit követi pályá­ján követend, ’s miről politicai életének lefolyt napjai ’s jellemszilárdsága bennünket biztosítanak. — Második nap főispánunk előterjesztésére az országgyűlési költségeknek egyedül a’ nemesi rend általi viselése elhatároztatott. — A’ természetvizsgáló társulat alelnökének levele, miben a’ jövő augustus 8-kán megyénk keblébeni egybeülését tudtunkra adá, h úgy Temesvár városának a’társaság elfo­gadására ’s munkálatának könnyebbitésére szükséges in­tézkedések tétele iránt vegyes választmány kiküldetése végett irt megkeresése örömlelkesedéssel fogadtatott, mi főispánunknak az elnökség elvállalása ’s a’ gyűlésnek személyes elnöksége alatti megnyitandása iránt tett nyil­vánítása után még inkább növekedett. A’ kért választmány másod alispánunk elnökségével kineveztetett; gróf főis­pánunk pedig a’ társaság nevében szives köszönetét nyil­­vánitá.— Első alispánunknak követté választása által ezen hivatal ideiglen megürülvén, a’ követválasztáskor feltűnt szép egyetértés, a’ helyettes alispánságnak szőnyegre jött ’s magános körökben vitatott kérdése által majd csaknem felbomlott, ’s a’ nemesség több irányban habozva a’ vá­lasztásnál bizonyára szétágazik , ha főispánunk ügyes ta­pintata, a’dolgon azáltal, hogy Gál József t.bírót a’ törvényszékek elnökéül, ’s egyedül az első alispáni bíró­ság pereiben bíráskodó alispánul, — Bogma István t.birót pedig a’ választmányok elnökéül ki nem nevezi; mert ez által az alispáni helyettesitést egészen szükségte­lenné téve, a’ már-már szakadozó nemesség egységét fentartotta. Gróf főispánunk ezen intézkedése által keble­inket hálára serkenté, ’s ezért, valamint azért is, hogy elnöki székében a’ vélemények szabad kifejtésének legki­sebb korlátozását is kikerülé, —hogy a’ megye volt főadó­­szedőitől maradt ’s ezek mulasztása miatt eddig meg nem vizsgált pénztári számadások irányában hatályos rendsza­bályok hozatalát sürgetve létesítő , — hogy ném­elly tiszt­ségek helyettes betöltésében ’s­­ bírák kinevezésében a’ rendek kivonatát ’s a’ méltányosságot szeme előtt tartotta, minden pártszinezet előtt köztetszést aratott, mit a’ ren­dek lakása előtt tartott valódilag díszes fáklyazenével is elegendőleg kitüntettek. Lefolyt közgyűlésünk alatt töb­biek között Jozipovich Antal turómezei derék gróf, Gorove István jeles tehetségű ’s megyénk keblé­beni jószágára letelepedett barátunk, úgy Vukovics Szabbás derék követünk táblabiráink koszorújába fű­­zettek. — Ormós Zsigmond. Honfitól, april 29. Megyénknek folyó hó 24-rő folytonosan összeült rendes által az első napra hirdetett közgyűlésünkben e’ lapok 232-ik számában körülményesen érintett főispán-helyettesi esküforma tárgyaltatott, melly alkalommal a’ múltkori végzés megbukott ollykép, hogy a’ rendek óvásuk kijelentése mellett megnyugszanak ugyan jelenleg a’ leküldött udvari esküben, de a’ tárgyat mint sé­relmet országgyűlésileg orvosoltatni kívánják, mire nézve a’ többi megyéket is fölhíni határozták. 25-kén a’ helyet­tesi iktatás történt meg a’szokott módon és ünnepélylyel, ’s az ez alkalommal mondott beszédek kinyomatni határoz­­tattak. 26-kán közönségesb kivált házi dolgok tárgyaltat­­tak. Végre 27 és 28-kán számos kortesség jelenlétében legelőb­b a’választmányilag elfogadott házi adó kérdé­se bukott meg. Mellette (egy vendégi szózaton kivül) senki sem szólott. Az ősiség megszüntetése módosítva el­fogadtatott. A’ hitrebizottságok és majorátusokat eltöröltet­­ni kívánjuk. A’ birtokolhatlanság elve valamint a’ minden­ki általi hivatalviselése is elfogadtatott. A’ szólásszabad­ság különösen (egyes megszűnt eseményekre nézve) nem pártoltatik. Általánosan kimondott utasítási fóelv ’s irány ,,a’ józan lépésönkénti haladás“ szavakkal mondatott ki, ’s úgy ezen mint minden választmányig elfogadott tárgy és elv bukik vala, ha m. elnökünk magát közbevetőleg nem­ küzd a’ maradási, sőt mondhatnék, tespedési óhajtatok el­lenében. Az utasításokat bővebben és részletesen más al­kalommal. — Pongrácz Lajos. l®OKSOiiyllól. Pozsony, april. 24. Folyó hó 20-kán véghezvitt tisztválasztásunk , mellyben a’ szabá­lyos forma meg nem tartatott, de eredménye— némelly ese­teket kivéve—mindnyájunk megelégedését bírja, ekkér ütött ki: Jankó Mihály egyhangúlag első—Petőcz György másod alispánná, Olgyai Titus első,— Bar­­tal János másod főjegyzővé választattak; főügyészünk, B­ácsá­k Mikló­s , hivatalát’s minden további kijelölést leköszönvén, helyette Petőcz István, úgy a’ pozsonyi járás főbírája, Dóka László, ki e’ hivatalt 19 évig köz­­megelégülésünkre viselte, szinte e’ hivatalt ’s minden kijelölést leköszönvén, helyébe főbíróvá szótöbbség­gel Nagy János választatott, a’ többi főbirák szavazat­­többséggel hivatalaikban megerősittettek, — most csak ennyit; a’ többi tisztviselők neveit későbben pótolólag köz­leni fogom. — Különben az eljárásról ’s e’ közgyűlésünk­ről, fájdalom! azt kell mondanom: „difficile est satyram non seribere“; mert ámbár a’ tisztválasztás iránt azon végzést hozók, ’s követeinknek is utasításul adtuk, hogy 71 * 293

Next