Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-05-04 / 244. szám
királyi tekintéllyel szorítani, királyi biztos úr azt adá válaszul , hogy valamint már ezt előlegesen eljárásában kitüzöttnek lenni emlité, úgy ennek teljesülendéséröl e’ helyen ismételve is bizonyossá teheti a’ megyét. — A’ királyi biztosi munkálat eredményéről idővel majd bővebben. — A’ külső hatósági levelezések során: Nógrád, Liptó és Tolna megyéknek orosz terjeszkedések tárgyában irt felszólításai, bővebb egybevetésre, az utasításokat tervezett választmányhoz tétettek által. — Krasznának visszacsatolás iránti jeles körlevele elvileg az utasításban már foglaltatván, újabb adatul ki fog adatni a’ követeknek , mint szintén Biharnak a’ bortized megtagadásából keletkezett sérelem iránti újabb, és Debreczen ’s Székesfejérvár városoknak ismeretes körlevelei is. Veszprém levelének az országgyűlési hallgatók fékezésére vonatkozó része tudomásul vétetett; a’ védelmi rendszer elintézésének sürgetésére követeink már utasítvák; mi pedig a’nemzeti színház tévesztett irányát illeti, ezt csak az országos választmány jelentésének előterjesztése után látja a’ megye tárgyalhatónak. Varasd megye diák körlevélben kárhoztatja az ilir merényeket; — válaszul fog adatni, mikint épen ez érzelmek nyilvánítása után reméli a’ megye, hogy Varasd a’ levél szerkezetére nézve is szem előtt tartandja jövendőben a’ magyar nemzetiség igényeit; különben levele most sem olvastatott fel, csak kivonatból érték meg tartalmát, ’s e’ körülmény vele szintén közöltetik. A’ szepességi XVI városok beczikkelyezése iránti körlevél és Hevesnek szóbeli perek tárgyában kelt felszólítása kiadatott az utasítást tervezett választmánynak. Szabolcs előbb ásványgyüjteményt akart venni a’ muzeum számára, — utóbbi levelében írja, hogy többé nem akar------—tudomásul vettük. Ugyanezen közgyűlésen b. Eötvös József jeles hazánkfia már előbb táblabiróvá kineveztetve, a’ bírói hitet létévé. A’ mezőberényi eskütti állomásra múlt közgyűlésből felterjesztett egyének közül Sipos Sándor neveztetett ki. — T. Verőczéből, april. 25. Tekintsük az életkérdések változó sorsát, mellyek közt első az adó kérdése. Verőcze intelligentiája mind a’ választmánynál, mind a’ közgyűlésen nagyon fontolva haladó elveket tüntetett ki, nyers tömegnek sem ott, sem itt semmi befolyása nem volt, kivévén, hogy a’ kérdés eldöntése utáni napon egy nemes község bírája megjelenvén, tartományi nyelven kérte a’főispánt, hogy az adózási ügyben a’ régi mellett maradjunk, de ez úgyis késő szó elhangzott. Az adóra nézve a’ választmány elvei conservativ modorba nagy többséggel pontosultak, az állományveszélyeztetési, a’ köznéppel/ soroztatás kivítták a’ nap győzelmét, ’s a’ választmány oda nyilatkozott, hogy országos intézetek tekintetéből egy országgyűlésről a’ másikig bizonyos országos öszveg vettessék ki, melly aztán megyékre fölosztva, a’nemesség által fizettessék. A’ közgyűlésben hathatós pártfogókra talált az elv, ’s a’ házi adóbani részesülés soká küzdött; első alispánunk ezt derekasan védte, ’s védte egy magas szózat ellenére is, végre midőn a’ megyei kebelbeli szükségek tekintete illő részvétet támasztana, a’ felkiáltás csakugyan a’domesticára hajlott, az ellenpárt azonban mégis kikére magának, ne mondassák ad „domesticam“, hanem pro „necessitatibus domesticis“, ’s az adózási elv egy szózattal gyarapult. A’ második életkérdés az ősiség eltörlesztése volt, mellette hathatós, ellene sok szó váltatott, ’s az ősiség ellen törölve;— ámde nem általában; azt mondották: a’törvénynek visszaható ereje nem lehet, jogtalan ollyanokat jogtól megfosztani, kiknek sokatérő javait kevés pénzért kicsikaró dúsak bitangolják, miért is jövőre minden aviticiátas töröltessék ugyan el, de csak a’ jövőben fényezendő örökvallomások mellett. A’ múltakra nézve megkülönböztettek a’ már jogsérelemben lévők, a’ már ténybehozott, de még sérelmet nem értek, vagy az érendőt kiskorúságukban tapasztalandók, — ’s utasításba adatott, hogy az elsők a’ törvény kihirdetésétől, a’ másodikak a’ sérelem foganzásától,a 1 3-dikak nagykoruságuk évnapjától számítandó öt év alatt az illető örökvallomások erőtelemtésére szabadalmaztassanak; minél több kivétel, annál érvénytelenebb törvény! — A’ harmadik a’ hitrebizottságok eltörlesztése; e’ mellett is fölötte hatalmas szavak hallatszottak, ámbár a’ választmány föltétlenül elfogadó, végre a’fontolva-haladási elv oda nyilatkozott, hogy ez iránt uj választmány javasoljon, minő föltételek mellett lehessen a’ hitrebizottságokat eltörleni? — A’ szerződésben gyökerezett zálogok zálogok maradnak, míg el nem idősülnek, a’ bírói zálogok csak öt évig tartandanak az uj törvények kihirdetése után, addig remélik a’ Bt., hogy hitelbank ’s egyéb eszközök reményt nyujtandsnak a’ szóbeli pörbe keveredett szerencsétlen adósok pillanatnyi kimenthetésére. — Most az incapacitás jött szőnyegre, mellyet a’ választmány egy akarattal elfogadott, azonban ennek is magas ellenzői találkoztak, ’s gönczölsarki szél fújván, a’ vitorlák bókolának: csuda e tehát, ha a’ capacitas megbukott? és pedig azért, mert a’ törvényhozási alakot megváltoztatja, mert a’ constitutio századok alatt lassúban fejtvén ki, nem tanácsos az illy szőkéivé haladás ; mert az aristocratia tartja főn a’ nemzetiséget, a’ nyelvet, a’ capacitás mellett mindketteje elveszett (?) ’stb. Derűre borúl — Kereskedelmi tekintetből elölegesen a’ pest-fiumei közlekedés pártoltatott; ugyanis Pesttől Eszékig a’Dunán ’s kevés részt a'Dráván kész a’ vizi vonal, innen Bródig munkába vétetett a’ dráva-szávai csatorna, vagy ha ez nem tetszik, építtessék vas ösvény, Bródtól Sziszekig a’ Száva hajókázható, innen a’ szabályozandó Kulpán Károly városig, onnan pedig az ország költségein visszaváltandó Louisa után Fiúméig legrövidebb ’s legsükeresebb közlekedés, utána jőne a’ pest-debreczeni vasvonal. Ha az első megbuknék, azt tartják Verőczegei, hogy a’ tervezett veszprém-fehérvári vonalnál, melly az ország igen kevés részét érintendi, a’ titel-bród- károlyvárosi mindenkép elsőséggel bírna. — A’ királyi városok szavazati kérdése is Pest megye javaslata szerint lenne elintézendő, ’s e’ tárgyban a’ pesti pontok mind el lőnek fogadva. — A’ magyar nyelv ügyében, mivel a’ kormány ennek megtanulhatása tekintetéből e’ két társországban eddigelé mit fen tett, olly véleményt tápláltak a’ Ra, hogy annak sebtébeni behozatala teljes lehetlenség; adjon a’ kormány módokat, ’s a’ megye is megteendi magáét. — S. A. Temesböl. Rékas, april. 27. Alkotmányos szabadságunk egyik legfényesb ünnepét, a’ követ választást , ritka egyetértéssel ’s a’ férfias lelkesedésnek nemzeti méltóságunkhoz illő nyilvánításaival tartottuk meg Temesváron , politicai pártszinezeteink által különbség nélkül tisztelt gróf főispánunk elnöklete alatt folyó hó 24-én. — Másfél év előtt, midőn utolsó tisztujitásunk tartalék, két férfiú tűnt fel leginkább nemességünk köréből, kiket a’ birodalom ’s lelkesedés közösen átkarolt, kik közül az egyik első alispánná lön, a’ másik pedig, mivel azzá, mire őt a’ rendek közkívánata emelni akará, nemlehete, egybehangzó akarattal főbírónak választaték; ’s e’ két férfiú Várkonyi Ádám és Vukovics Szabbás. — A’ birodalom azóta folyton növekedett, ’s igy bár a’ követválasztást előző hetekben más követségi összeillesztések is tűntek fel megyénk politicai egén, ezek mégis az elméknek régótai megállapodásán, az adott szó szentségén ’s első alispánunk szilárdságán hajótörést szenvedve, némi határozottabb nyilatkozások után elenyészenek, ’s igy jön, hogy a’ nemzeti színeket lobogtató , ’s két lelkes nőtől ajándékozott díszes szalaggal ékesített zászló egyik oldalán: „egyesülve haladjunk“, másik oldalán pedig ..Várkonyi és Vukovics követeink felírással, főispánunk megérkezésekor már kitűzve, követeink pedig habár nem is gyülésileg, de akaratunkban már megválasztva valának. — A’ gyűlés folyó hó 24-kén elnök főispánunk által megnyiltatván, mindenekelőtt a’hongyülésre adandó utasításnak még hátra levő pontjai állapíttattak meg, ’s ennek folytán Sopron és Tolna megyéknek a’ posták, — Turócznak a’ főispáni méltóságoknak egyedül világi személyekrel ruházása, — Kraszna és Zaránd megyéknek visszacsatoltatásuk foganatosítása, — Fehér és Tolnának nemzeti bank felállítása, — Veszprémnek uj védelmi rendszer ’s a’ nemzeti fölkelés rendszeresítése,— Nyitrának a’ lengyel nemzetiség helyreállítása, — Tornának a’ kereskedést tárgyszó országos munkálat átvizsgálása, — fiumei kapitányságnak biztos kikötő építése ’s Luizaut megváltása, — Hajdú-kerületnek az egyházi könyvek magyarosítása , — Pest megyének középponti műegyesület felállítása, — Csanádnak a’ mértékek egyenlő lábra tétele,— Krassónak a’ kebelbeli bányásztörvényszék német levelezései, — Szerémnek a’ duna-szávai csatorna létesítése iránti felszólításaik pártoltattak. Tornának az országgyűlési költségek országos pénztárból ’s igazságos aránybani fizetése iránti megkeresése, bár a’ megyei rendek országos pénztár felállítását óhajtják, mivel azonban ezt nem az országgyülő költségek fedezésére, hanem a’ honra üdvösb hatású más intézkedésekre kívánják fordítani, h úgy Zólyomnak Libay mellszobra megvétele iránti megkeresése nem pártoltatott. Veszprémnek az országgyűlési ifjúság korlátok általi elkülönzése iránti megkeresése az országgyűlés, Csanádnak a’ herczeg-primás bírák kinevezési joga elvétele iránti indítványa pedig a’ királyi tábla elrendezésére halasztatott. — Nádor ő fenségének a’ kincstári pénztárból előlegezett öszveg megtérítése iránti felszólítása , a’ kölcsön visszatérítésére országgyűlésileg feltalálandó mód végett követ uraknak kiadatott.— Ezek után a’ városok elrendezése tárgyában foglalatoskodott alválasztmány véleménye vétetett megrostálás alá, minek 19 pontjai, nyilvánosság ’s nemzeti nyelvünk használatának általános kiterjesztése mellett, következő főelvekben állapíttattak meg: 1-er: Polgárság nyerésére a’ P. H. 234 számában felállított 4. elv találtatott szükségesnek. — 2-er: A’ polgárok közül, ’s általuk bizonyos számú, ’s 6 év múltával csak magyarul tudó képviselők szabadon választassanak, ’s eljárásuk éltük fogytáig tartson. — 3-er: A’ kijelölés nélküli követválasztás- ’s utasításadási jogot az összes polgárság, a’ bírói hatóságot politicaitól elkülönözötten a’ tanács gyakorolja, a’ város egyéb dolgait pedig, valamint a’ tisztújitásokat is, a’ képviselők intézendik el. — 4-er: A’ királyi városok a’ kamrai függéstől felszabadittatván, a’ h. t. alá rendeltessenek.—5-ör: Pénztárak és számadások vizsgálata a’ képviselők gyűlésében történjék, a’ meg nem elégedő félnek birtokon kívül törvény útja maradván fel. — : Sor A’ k. városok a’ megyék főispánjaihoz hasonló királyi biztossal bírjanak. — 7-er: Országgyűlési szavazatuk a’ népség viszonosságára , — polgárok ’s nemesek közötti arányra ’s porták számára hiteles adatok után fordítandó figyelemből feltűnő igazságos arányban adassék meg. — Ezeknek megállapítása után tisztelt elnökünk felszólítására követválasztásunkat egybehangzó felkiáltással ’s a’ közöröm zajos kitörései között néhány perez alatt bevégeztük. Választási közgyűlésünk becsét emelé azon körülmény, hogy a’ terem ijrai, hova illyetén alkalommal egyébkor csak nemesek jutának be , most mindenki előtt nyitva állottak, ’s ez okból nem kevesen jelentek meg azon osztályból is, melly maga saját hatóságánál, a’ városnál hasonló joggyakorlatából kirekesztetik. Emelte a’ gyűlés ’s általában a’ nemesség nyilvános föllépésének becsét az is, hogy műveit soraiban megyénkben lakó kardnélküli nemeseink ’s ezek között az utolsó időben elhiresült Árvay család tagjai is feltűntek, ’s ez tanúságot nyujta, hogy ezek minden izgatás nélkül képesek felfogni az alkotmány által adott jogot, ’s ezt a’ legnagyobb illendőséggel gyakorolhatják. Emelé a’ gyűlés tényét végezetül a’ karzaton megjelent ’s a’ tanakodásokat is figyelemmel kisérő szép hölgy koszorú. — Választott követeink, Várkonyi Ádám és Vukovics Szabbás urak jeles szónoki tehetséggel köszönik meg a’birodalomnak közösen nyilvánított jelét, ’s Vukovics szivemelőleg szövé beszédébe az irányt, mit követi pályáján követend, ’s miről politicai életének lefolyt napjai ’s jellemszilárdsága bennünket biztosítanak. — Második nap főispánunk előterjesztésére az országgyűlési költségeknek egyedül a’ nemesi rend általi viselése elhatároztatott. — A’ természetvizsgáló társulat alelnökének levele, miben a’ jövő augustus 8-kán megyénk keblébeni egybeülését tudtunkra adá, h úgy Temesvár városának a’társaság elfogadására ’s munkálatának könnyebbitésére szükséges intézkedések tétele iránt vegyes választmány kiküldetése végett irt megkeresése örömlelkesedéssel fogadtatott, mi főispánunknak az elnökség elvállalása ’s a’ gyűlésnek személyes elnöksége alatti megnyitandása iránt tett nyilvánítása után még inkább növekedett. A’ kért választmány másod alispánunk elnökségével kineveztetett; gróf főispánunk pedig a’ társaság nevében szives köszönetét nyilvánitá.— Első alispánunknak követté választása által ezen hivatal ideiglen megürülvén, a’ követválasztáskor feltűnt szép egyetértés, a’ helyettes alispánságnak szőnyegre jött ’s magános körökben vitatott kérdése által majd csaknem felbomlott, ’s a’ nemesség több irányban habozva a’ választásnál bizonyára szétágazik , ha főispánunk ügyes tapintata, a’dolgon azáltal, hogy Gál József t.bírót a’ törvényszékek elnökéül, ’s egyedül az első alispáni bíróság pereiben bíráskodó alispánul, — Bogma István t.birót pedig a’ választmányok elnökéül ki nem nevezi; mert ez által az alispáni helyettesitést egészen szükségtelenné téve, a’ már-már szakadozó nemesség egységét fentartotta. Gróf főispánunk ezen intézkedése által kebleinket hálára serkenté, ’s ezért, valamint azért is, hogy elnöki székében a’ vélemények szabad kifejtésének legkisebb korlátozását is kikerülé, —hogy a’ megye volt főadószedőitől maradt ’s ezek mulasztása miatt eddig meg nem vizsgált pénztári számadások irányában hatályos rendszabályok hozatalát sürgetve létesítő , — hogy némelly tisztségek helyettes betöltésében ’s bírák kinevezésében a’ rendek kivonatát ’s a’ méltányosságot szeme előtt tartotta, minden pártszinezet előtt köztetszést aratott, mit a’ rendek lakása előtt tartott valódilag díszes fáklyazenével is elegendőleg kitüntettek. Lefolyt közgyűlésünk alatt többiek között Jozipovich Antal turómezei derék gróf, Gorove István jeles tehetségű ’s megyénk keblébeni jószágára letelepedett barátunk, úgy Vukovics Szabbás derék követünk táblabiráink koszorújába fűzettek. — Ormós Zsigmond. Honfitól, april 29. Megyénknek folyó hó 24-rő folytonosan összeült rendes által az első napra hirdetett közgyűlésünkben e’ lapok 232-ik számában körülményesen érintett főispán-helyettesi esküforma tárgyaltatott, melly alkalommal a’ múltkori végzés megbukott ollykép, hogy a’ rendek óvásuk kijelentése mellett megnyugszanak ugyan jelenleg a’ leküldött udvari esküben, de a’ tárgyat mint sérelmet országgyűlésileg orvosoltatni kívánják, mire nézve a’ többi megyéket is fölhíni határozták. 25-kén a’ helyettesi iktatás történt meg a’szokott módon és ünnepélylyel, ’s az ez alkalommal mondott beszédek kinyomatni határoztattak. 26-kán közönségesb kivált házi dolgok tárgyaltattak. Végre 27 és 28-kán számos kortesség jelenlétében legelőbb a’választmányilag elfogadott házi adó kérdése bukott meg. Mellette (egy vendégi szózaton kivül) senki sem szólott. Az ősiség megszüntetése módosítva elfogadtatott. A’ hitrebizottságok és majorátusokat eltöröltetni kívánjuk. A’ birtokolhatlanság elve valamint a’ mindenki általi hivatalviselése is elfogadtatott. A’ szólásszabadság különösen (egyes megszűnt eseményekre nézve) nem pártoltatik. Általánosan kimondott utasítási fóelv ’s irány ,,a’ józan lépésönkénti haladás“ szavakkal mondatott ki, ’s úgy ezen mint minden választmányig elfogadott tárgy és elv bukik vala, ha m. elnökünk magát közbevetőleg nem küzd a’ maradási, sőt mondhatnék, tespedési óhajtatok ellenében. Az utasításokat bővebben és részletesen más alkalommal. — Pongrácz Lajos. l®OKSOiiyllól. Pozsony, april. 24. Folyó hó 20-kán véghezvitt tisztválasztásunk , mellyben a’ szabályos forma meg nem tartatott, de eredménye— némelly eseteket kivéve—mindnyájunk megelégedését bírja, ekkér ütött ki: Jankó Mihály egyhangúlag első—Petőcz György másod alispánná, Olgyai Titus első,— Bartal János másod főjegyzővé választattak; főügyészünk, Bácsák Miklós , hivatalát’s minden további kijelölést leköszönvén, helyette Petőcz István, úgy a’ pozsonyi járás főbírája, Dóka László, ki e’ hivatalt 19 évig közmegelégülésünkre viselte, szinte e’ hivatalt ’s minden kijelölést leköszönvén, helyébe főbíróvá szótöbbséggel Nagy János választatott, a’ többi főbirák szavazattöbbséggel hivatalaikban megerősittettek, — most csak ennyit; a’ többi tisztviselők neveit későbben pótolólag közleni fogom. — Különben az eljárásról ’s e’ közgyűlésünkről, fájdalom! azt kell mondanom: „difficile est satyram non seribere“; mert ámbár a’ tisztválasztás iránt azon végzést hozók, ’s követeinknek is utasításul adtuk, hogy 71 * 293