Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-06-25 / 259. szám

A’ választásokat illetőleg is, mig a’ t.hatóságok kis­korúságban léteztek, a’ tömeg azokra kevés, vagy leg­alább nem igen élénk befolyást gyakorlótt. Az érdeke­sebbé ’s fontosabbá vált t.hatósági létezés tette a’ megyei hivatalt is fontosabbá , ’s kívánatosabbá, mellyrel vágy, vérünk sajátságos szomorú kórsága, t. i. a’ hivatali düh hozzájárulván, okozta, hogy miután a’ főispánok és fő­­birtokosok régebbi nagy befolyása szüntével, a’ hivatalok szűnni kezdettek, azoknak kegye által olly könnyen kapha­tók lenni, a’ tömegeket kezdették használni. Jelen helyzetben a’ megyei élet ’s önigazgatás két fő­ága: a’választás­ és tanácskozás’s határoza­tok hozatala lévén közvetlen az , minőrűl annyi szo­morú ’s botrányos események tűntek fel, ’s melly annyi veszélylyel fenyeget, szükség leszen e’ kettős tárgyat a’ fönebb említettek szempontjából még közelebbről tekin­tenünk , mielőtt a’ nemzeti közállapot nyombani orvoslatá­ról véleményemet berekeszteném. — B. Wesselényi Miklós. Országgyűlés. XXII. Kerületi ülés. Hétfőn, június 19-kén. Kezdete: 9­/a-kor, vége: d. u. 2 órakor. Kubinyi Ferencz (Nó­­grád), Bónis Sámuel (Szabolcs) elnökök. Szentkirályi Móricz, mint kerületi jegyző, olvassa a’ vallási sérelmek ügyében készített üzenetet; — kéziratra bocsáttatott. Palóczy László, szinte mint kerületi jegyző, olvassa a’ felirási javaslatot az ország előleges sérelmeinek és ki­­vánatainak felterjesztése, és a’ királyi előadások iránt, v úgy az ezen felíráshoz járó üzenetet *). Egy megyei követ indítványt tön: említtessenek a’ fel­írás harmadik szakában, ott hol a’ magyar nyelvről létetik szó, az ilir mozgalmak; emlittessék továbbá, hogy a’ családi élet nyugalmát zavaró vallásos viszálkodások ré­szint a’ körlevelekből, részint a’ nem érkezett leirásbó származtak, ’s végre, hogy a’ vámrendszer Magyarország irányában minden viszonosság nélkül gyakoroltatik. —Ezen hármas módosítást pártolták ugyan néhányan, ’s neveze­tesen a’ vallási viszálkodásokra nézve azon észrevétel lé­tetett , miszerint ezen viszálkodások kútfejei már azért is említendők, mivel különben könnyen azon gondolatra jö­hetne a’ külföld, hogy a’ vallási felekezetek egymássá vannak viszálkodásban, — ’s ez, tudjuk mindnyájan, nincs úgy. A’ többség azonban, mivel mind a’ magyar nyelv, mind a’ vallási sérelmek , mind pedig a’ kereskedési állapotok külön fognak tárgyaltatni, ’s külön felírások tárgyai teen­­denek, ezen módosításokat e’ helyen fölöslegeseknek tart­ván , — megmaradt a’ szerkesztés. Olvastatván folytatólag a’felírás többi szakaszai, volt ki a’ földbirtok „ingatagságát“ akará kihagyatni, viszhang­­ra azonban nem talált; — egy másik indítványt tön, mi­szerint ezen tétel: „bár tehát súlyos sérelmeink nagy részben orvosolva még most sincsenek“ — ekképen mó­­dosittassék: „bár tehát súlyos sérelmeink, mellyeknek minden országgyűlésen mulaszthatlan orvoslását az 1791: 13-dik törvényczikkely világosan rendeli, nagy részben orvosolva még most sincsenek.“ — Ezen indítvány többek által pártoltatott; úgy találtatván azonban, hogy az ezen tétel után nyomban következő örömnyilatkoztatás miatt ezen vncisum más helyet kívánna, ajánltatott, miszerint ezen szó után: „feltételezi“ iktattassék: „azon biztos re­ményben mégis, hogy felséged az 1791: 13. t.czikkely világos rendelete szerint az országnak minden sérelmeit ezen országgyűlésen elmulaszthatlanul orvoslandja“ —igy a’ biztos remény említése mintegy átmenetelül szolgáland­­ván az öröm- és hálaérzet nyilatkoztatására. ’S ezen ek­­kép módosított indítvány, következő uj módosítással: „azon biztos reményben mégis, hogy felséged az ország­nak, az 1791: 13­­.czikkely világos rendeletének ellené­re mind ez ideig sem orvosolt minden sérelmeit ezen or­szággyűlésen elmulaszthatlanul orvoslandja“ — el is fog­adtatott. Egy megyei követ azon oknál fogva, mivel itt a’ tör­vény világos rendeletére történik hivatkozás, óhajtotta , hogy az említett törvényczikkelyben a’ „gravamina“ előtt álló, „jussa“ szó is helyet találjon a’ módosítás szövegé­ben, ’s egyesek által pártoltatott; a’ többség azonban, mi­nekutána ő felsége ebbe — ha volnának is nem igazságos vagy nem valóságos sérelmek — felírás utján mindig csak ollyas sérelmek terjesztethetnek orvoslás végett, mellye­­ket mind a’ két tábla valóságosaknak ismert, — ezen mó­dosítás ellen nyilatkozott. — Magát az 1791: 13­­.czik­­kelyt mi illeti, ebben többen a’magyar alkotmányos élet palládiumát találták, egy követ azonban az említett tör­vényczikkelyben amaz eszme egyenes bevallását látván, hogy az alkotmányt megsérteni lehet, inkább azt óhajtaná — úgy mond — hogy maradna ki a’ Corpus jurisból. Indítvány létetett továbbá, hagyassák ki ezen tételből: „örömmel ’s hódoló tisztelet és őszinte méltánylás-szülte hála érzetével fogadók ’stb.“ az „öröm“ szó, mivel úgy is nyomban következik az „örvendetes“ szó, ’s mivel ta­lál­ kissé korán van, mindjárt az országgyűlés kezdetével örömről szólani, — az örömnek nagyobb jelentősége lesz az országgyűlés végével. — Egyes pártolói voltak ezen módosításnak is; mivel azonban csakugyan nem tagadhat­ni , hogy a’ királyi előterjesztések örömmel fogadtattak a’ *) Ámbár az üzeneteket ’s felirási javaslatokat jelenleg még nem )­ozolhetjük­­ ezek pedig a’ szövedék hitelesítése fölötti ta­nácskozások érthetőségét föltételezik; mindazáltal kötelessé­­günknek,véltük a’napi­rendet megtartani, — bár ha annak ezen­sése csak későbben a’ felhívott oklevelekkeli combinatio után válhatandik is érthetővé. — S­z­e­r­k. hazában, mit több megyének azóta érkezett pótlékutasítá­­sai is tanúsítanak (két illyetén a’ mai ülésnek is jelentet­vén be), ’s mivel a’ királyi előterjesztésekben kétségkívül foglaltatnak ollyasok , mellyek ha kellőleg alkalmaztatnak, szép jövendőt ígérnek az országnak, az „öröm“ — úgy a’ más megyei követ által kihagyatni indítványozott „hála“ szó is a’ szövegben meghagyattak. Azon pontra nézve, melly a’ szabad királyi városok­ról szól, némi nehézségek tétetvén egyes városi követek által, ’s emlittetvén általok, hogy a’királyi előterjeszté­sekben a’ „belszerkezetröl“ nincs szó, ’s hogy tehát ez e’ helyt, az előterjesztésekrei válaszban t. i. szinte ne emlit­tessék , ’s hogy ezen szó: „országgyűlési állásuk“ eb­be iktatandó volna: ,,a’ törvényben gyökerezett,“ — megje­gyeztetett , hogy ezen pont egészen a’ királyi előterjesz­­tésekbei bebocsátkozás, ’s a’ városok ügyében kiküldött választmány iránti határozat értelmében van szerkesztve, — ’s kinyilatkoztatván még egy városi követ, hogy ő ré­széről a’ szerkesztésben úgy a’ mint van épen semmi nyug­­hatatlanitót nem lát, ’s hogy tökéletes bizodalma van azon férfiakban, kik ez ügyben választmányilag munkálanda­­nak, — a’ szerkesztés minden változtatás nélkül maradott. Miután egyes utasitásokrai hivatkozással még egyes apróbb indítványok tétettek, mellyek viszhangra nem ta­láltak, a’ válaszfelirás többi részei, a’szerint mint fel­olvastattak, úgy a’ felírást kisérő üzenet is változatla­nul maradtak. Olvastatott azután az előleges sérelmek és kivánatok tárgyában készült felírás, mellynek utolsó pontját egy me­gyei követ kihagyandónak vélte; azonban, miután a’ múlt országgyűléshez leérkezett resolutio minden pontjaira kell felelni, az érintett pont is benhagyatott. — A’ részek visszacsatolásáról szóló felirási javaslatban egy követ uta­sításánál fogva emlittetni kívánta, hogy az illető választ­mány „hanyagul“ járt el kötelességében; miután azonban a’ hanyagságról vagy nem hanyagságról biztosabban majd akkor lehet szólani, midőn a’ küldöttség munkálatát be­adandóttá, az említett szó beiktatásának hely nem adatott. Jelentvén az elnökség, hogy mintegy ezer két­száz Fehér vármegyei nemesek részéről folyamodó levél nyujtatott be, ezt a’ BRnek bemutatja. Mire az említett megyének egyik követe kér­dést tevén, mi után került ama’ folyamodó­ levél az elnök­ség kezébe, feleletül adatott, hogy Fejér vármegyének néhány jelen levő tagjai adták volt által az elnökségnek, ’s hogy a’ múlt országgyűlésen hasonló folyamodó-levél nyujtatott be Közép-Szolnok részéről. — Az említett kö­vet ezen esetet a’ középszolnokitól különbözőnek mondot­ta ; mert — úgy mond — a’ középszolnokiak nem voltak képviselve, ’s ennélfogva folyamodtak ezen módhoz. A’ jelen eset egészen más, mert a’ szóló és követtársa nem volnának itt, ha a’ többség őket ide nem küldi. A’ válasz­tás érdemében más bírót nem ismer, mint megyéjének kö­zönségét. Méltóztassanak tehát a’ RR. ezen folyamodást nekik az illető követeknek általadni, hogy azt küldőik ke­zébe juttathassák. — Most felszólalt egy más követ, az előtte szólót pártolandó. Mondá, hogy a’ középszolnoki folyamodást a’ múlt országgyűlésnek egyik követe l. Bánffy adta volt által, nem pedig ollyasok, kik nem tagjai az országgyűlésnek, ’s hogy a’pozsonyi választók részéről benyújtott folyamodás, nem ezen táblának, hanem a’ megbízó-levelek vizsgálatára kiküldött választmánynak adatott által, hogy tehát ezen esetet sem lehet a’ szőnye­gen levővel összehasonlítani. Kijelenté, hogy miután ezen folyamodásban sértő kifejezések is fordulhatnak, elő részé­ről arra rá nem állhat, hogy ezen folyamodás felolvastat­­hassék, már azért sem, mivel petitiókat nem szabad benyúj­tani , ez a’ megyéknek municipalis jogaiba vág. — Erre feleletül adatott, hogy a’ tárgy komoly fordulatot kezd venni. Mondatik, hogy petitiókat tilos benyújtani; — ugyan menjen végig a’ szólott követ az országgyűlési nap­lókon, akkor bizonyosan egészen más eredményekre fog jőni. Maga a’ Corpus juris telidesteli van ollyas czikke­­lyekkel, mellyek magános személyei­ által benyújtott fo­lyamodások nyomán keletkeztek; utóbb határoztatott, hogy ezen folyamodásoknak a’ közjót kell tárgyazniok ’s világos törvény van, hogy az országgyűlésre folyamodással jövőt háborgatni nem szabad. Ezen táblának méltósága és hiva­tása megkívánja, hogy a’ beadott folyamodás felolvastas­­sék , köziratra bocsáttassák és tartalmához képest tárgya­lás alá vétessék. — Egy másik követ kinyilatkoztatta, hogy a’ petitioi jog palladium gyanánt tekintetik minden alkotmányos nemzet által. A’ megyékkel, a’ municipiu­­mokkal ’s ezeknek hatásával egyáltalában nincs ellentét­ben. A’ szóló tudja és érzi mint akárki más, milly kin­cset bírunk a’ helyhatósági szerkezetben, de ha a’ muni­­cipium sértené a’ polgárok alkotmányos szabadságát, ha a’ municipium zsarnokoskodnék — ’s illyes esetek lehet­ségesek — akkor hová folyamodjék az, kinek jogai cson­­kittatnak? Az idézett pozsonyi eset, a’ választópolgárok által benyújtott folyamodásnak elfogadása, azon egy alapon nyugszik a’ jelen esettel; mert a’ mit választmány tett, azt ezen tábla tette; a’ választmánynak minden joga ezen tábla jogainak folyadéka; a’ választmány csak nem tehet többet, mint ezen tábla. Ha vannak sérelmek — igy végzé beszé­dét a’ szóló — ám jöjenek a’ folyamodások, nekünk kö­telességünk azon sérelmek orvoslására törekedni, mely­­lyek ez után tudomásunkra jutandnak. — Egy másik me­gyei követ röviden pártolván a’ petitio elfogadását, az utá­na szóló, ha más oka nem volna — úgy mond — mint kül­dőinek utasítása, hogy az országgyűlés a’ törvényes idő alatt fejeztessék be, már ennélfogva is, a’ petitiónak el­fogadása és tárgyalása ellen nyilatkoznék. Folyamodások egyébiránt csak a’ régibb időkben nyujtattak be. — Egy másik megyei követ pártolta a’ petitiónak elfogadása mel­lett nyilatkozókat, mert kötelessége ezen táblának törvé­nyes jogait védeni. — A’ ki következett, azon oknál fog­va , mert a’ törvények rendelik, hogy az országgyűlést magános ügyek ne foglalkoztassák, ezen petitiónak elfo­gadása ellen nyilatkozik, mellyet ő privátügynek kényte­len tekinteni, mivel föl kell tennie, hogy az minden eset­ben csak megyei minoritástól származhatott. Aztán , ha valaki ezen petitiónak kifejezései által méltatlanul sértet­nék, mi lehetséges, milly elégtételt fog ezen tábla nekik szolgáltathatni? — Más két követ röviden a’ petitio mel­lett nyilatkozván, egy harmadik akár az előzményeket, akár az elveket tekintse — úgy mond — az elfogadást lehetetlen nem pártolnia, ’s egyébiránt is azon okok, mellyek a’ petitiói jog mellett felhozattak, egyetlenegy ellenük által sincsenek eloszlatva . Hisz maga azon körül­mény, hogy az illető megyének követe ezen petitiót ma­gának átadatni kérte, már az elvnek elfogadásából indul ki. — Egy az elfogadást ellenző követ másod ízben is felszó­lalván , politicai tekinteteknél fogva kívánta, hogy menjen vissza elolvasatlanul. Utasításos követek mellett — úgy mond — a’ petitioi jog meg nem állhat, mert a’ folyamo­dás ellenkezésben állhat az utasítással. A’ petitiók elfoga­dásának a’ leggyászosabb következései lehetnek. Ha recla­­málhatni valakinek számára a’ petitiós jogot, úgy azt a’ nem-nemesek számára reclamálja; a’ nemes befolyással bírván különben is mind a’ választásra, mind az utasítás készítésére. Egyébiránt szavazattal kívánja eldöntetni, ha lehet e a’ szőnyegen levőt elfogadni, vagy sem ? utána szólott azt, hogy folyamodással szabad az ország­gyűléshez folyamodni, — kétségtelennek mondá. Az, ki előtte szólott, talán ezen tábla tagjainak idegeire kívánt hatni, midöh olly gyászosoknak mondá a’ lehető követke­zéseket, — de minek, mifélék leendenek azok, azt egy szóval sem említette. Verőcze vármegyének egyetlenegy nemes embere egy régibb országgyűlésen petitiót nyújtott be a’ főispán ellen választási ügyben, ’s azt az akkori ki­rályi személynek maga mutatta be a’ statusok táblájának; akkor t. i. még kerületi ülések nem tartattak. Ezen kívül még felhozta a’ szónok a’ bazini polgárok folyamodását, az 1790 iki példát, midőn a’ katonaság részéről nyujtatott be folyamodás a’ magyar nyelv mellett, úgy Bihar vármegyé­nek tizennégy községeit, mellyek Bocskay által hajdan felszabadítva, hajdukiváltságaikba kívántak visszahelyez­tetni,’s Balogh János barsi követnek mondását az 1836-iki országgyűlésen, ki az úrbéri törvények hozatalakor, mi­dőn az ellenzék kivánataitól elesett, mondá, miszerint most nem marad egyéb hátra, mint faluról falura járni és petitiókat gyűjteni. ’S nem találkozott, ki ezen mondás ellen, melly a’ petitioi jog világos megismerését foglalja magában, szót emelt volna. — A’ szóló óhajtja, hogy személyesség ne legyen a’ benyújtott folyamodásban, egyébiránt ha ollyasmi foglaltatnék is benne, ezen testü­let tudni fogja a’ rágalmat visszautasítani. — A’ követke­zett, egyszerűen a’petitioi jog mellett nyilatkozott, egy másik említé hogy az 1830/6-iki országgyűlésen gróf Pálffy Ferencz folyamodása vetetett fel; egy harmadik azért pár­told az elfogadást, mert tudnia kell, mi van benne, hogy visszautasíthassa. — Egy megyei követ a’ petitioi jogot általában véve megismeré ugyan, de a’ jelen folyamodást, miután tudva van mi foglaltatik benne, nem akarja felol­vastatni. — A’ ki utána szólott, még ha már elveszítve lenne is ezen jog, visszaszerzésére szavazna, egy másik 1791. 67. t.czikkelynél fogva is, melly a’ magános sze­mélyek sérelmeire választmányt rendel, melly tehát impli­cite a’ petitiói jogot megismeri, a’ folyamodás mellett szól, — mellette utóda is, az utána következő pedig a’fel­olvasást ellenezte. — Egy városi követ a’ petitioi jogot a’ legszebb alkotmányelvek sorába helyezi, melly nélkül a’ törvényszegéseknek legnagyobb részén nem segíthetni; — egy másik városi követ pedig egy fentebb említett megyei követtel egyértelműleg a’ petitioi jogot, ha az országgyű­lés annak birtokában soha sem lett volna, mint az alkot­mányosság egyik tényezőjét pártolná, minél inkább tehát a’ jelen esetben midőn csak a’ fenálló gyakorlat folytatá­sáról van szó. Korunkat haladás korának mondjuk, de a’ szóló kérdi, ha azok kik a’ felolvasást ellenzik, haladnak e ? — nem; maradnak e ? — nem, hanem egyenesen vissz­­­épnek. Ezen első lépés a’ törvényhozási pályán, mellyet e’ tábla elkövetne, első lépés lenne a’ nemzet sirja fölé. Ha az illető megyei követválasztás törvényessége fö­lött mondatnék ki ítélet, az ellenzést helyén látná, de ké­relemolvasásról lévén szó, ezen ellenzés a’ szóló előtt megfoghatatlan. — Egy megyei követ a’ jelen esetet ’s a’ pozsonyit egymástól különbözőknek tartja, mert ez városi példa , amaz megyei, — egy másik épen a’ pozsonyi fo­lyamodás elfogadásában lát elégséges okot, hogy ez is el­fogadtassák­, ’s ismét egy másik, említvén egyes petitioi eseteket az újabb korból, óhajtja: gondoskodjék a’tábla olly módról, mellynél fogva a’ sértő kifejezéseket magá­ban foglaló folyamodások fel ne olvastassanak, p. o. vá­lasztmány kinevezése által, mint Francziaországban, melly a’ benyújtott petitiókat elolvassa; de egyébiránt, ha indít­ványa nem pártoltatnék, a’ választmány nélküli felolvasás­hoz is szívesen járul. — Mind ezek után szavazatra bocsát­tatván a’ kérdés: ha felolvastatandó e a’ benyújtott folya­modás vagy sem ? — kitűnő többséggel határozat keletke­zett, hogy, igenis, olvastassák fel. A’ folyamodásban előadatik, miszerint a’ közelebb le­folyt Fejér vármegyei követválasztás alkalmával a’ ne- 424

Next