Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-06-25 / 259. szám
A’ választásokat illetőleg is, mig a’ t.hatóságok kiskorúságban léteztek, a’ tömeg azokra kevés, vagy legalább nem igen élénk befolyást gyakorlótt. Az érdekesebbé ’s fontosabbá vált t.hatósági létezés tette a’ megyei hivatalt is fontosabbá , ’s kívánatosabbá, mellyrel vágy, vérünk sajátságos szomorú kórsága, t. i. a’ hivatali düh hozzájárulván, okozta, hogy miután a’ főispánok és főbirtokosok régebbi nagy befolyása szüntével, a’ hivatalok szűnni kezdettek, azoknak kegye által olly könnyen kaphatók lenni, a’ tömegeket kezdették használni. Jelen helyzetben a’ megyei élet ’s önigazgatás két főága: a’választás és tanácskozás’s határozatok hozatala lévén közvetlen az , minőrűl annyi szomorú ’s botrányos események tűntek fel, ’s melly annyi veszélylyel fenyeget, szükség leszen e’ kettős tárgyat a’ fönebb említettek szempontjából még közelebbről tekintenünk , mielőtt a’ nemzeti közállapot nyombani orvoslatáról véleményemet berekeszteném. — B. Wesselényi Miklós. Országgyűlés. XXII. Kerületi ülés. Hétfőn, június 19-kén. Kezdete: 9/a-kor, vége: d. u. 2 órakor. Kubinyi Ferencz (Nógrád), Bónis Sámuel (Szabolcs) elnökök. Szentkirályi Móricz, mint kerületi jegyző, olvassa a’ vallási sérelmek ügyében készített üzenetet; — kéziratra bocsáttatott. Palóczy László, szinte mint kerületi jegyző, olvassa a’ felirási javaslatot az ország előleges sérelmeinek és kivánatainak felterjesztése, és a’ királyi előadások iránt, v úgy az ezen felíráshoz járó üzenetet *). Egy megyei követ indítványt tön: említtessenek a’ felírás harmadik szakában, ott hol a’ magyar nyelvről létetik szó, az ilir mozgalmak; emlittessék továbbá, hogy a’ családi élet nyugalmát zavaró vallásos viszálkodások részint a’ körlevelekből, részint a’ nem érkezett leirásbó származtak, ’s végre, hogy a’ vámrendszer Magyarország irányában minden viszonosság nélkül gyakoroltatik. —Ezen hármas módosítást pártolták ugyan néhányan, ’s nevezetesen a’ vallási viszálkodásokra nézve azon észrevétel létetett , miszerint ezen viszálkodások kútfejei már azért is említendők, mivel különben könnyen azon gondolatra jöhetne a’ külföld, hogy a’ vallási felekezetek egymássá vannak viszálkodásban, — ’s ez, tudjuk mindnyájan, nincs úgy. A’ többség azonban, mivel mind a’ magyar nyelv, mind a’ vallási sérelmek , mind pedig a’ kereskedési állapotok külön fognak tárgyaltatni, ’s külön felírások tárgyai teendenek, ezen módosításokat e’ helyen fölöslegeseknek tartván , — megmaradt a’ szerkesztés. Olvastatván folytatólag a’felírás többi szakaszai, volt ki a’ földbirtok „ingatagságát“ akará kihagyatni, viszhangra azonban nem talált; — egy másik indítványt tön, miszerint ezen tétel: „bár tehát súlyos sérelmeink nagy részben orvosolva még most sincsenek“ — ekképen módosittassék: „bár tehát súlyos sérelmeink, mellyeknek minden országgyűlésen mulaszthatlan orvoslását az 1791: 13-dik törvényczikkely világosan rendeli, nagy részben orvosolva még most sincsenek.“ — Ezen indítvány többek által pártoltatott; úgy találtatván azonban, hogy az ezen tétel után nyomban következő örömnyilatkoztatás miatt ezen vncisum más helyet kívánna, ajánltatott, miszerint ezen szó után: „feltételezi“ iktattassék: „azon biztos reményben mégis, hogy felséged az 1791: 13. t.czikkely világos rendelete szerint az országnak minden sérelmeit ezen országgyűlésen elmulaszthatlanul orvoslandja“ —igy a’ biztos remény említése mintegy átmenetelül szolgálandván az öröm- és hálaérzet nyilatkoztatására. ’S ezen ekkép módosított indítvány, következő uj módosítással: „azon biztos reményben mégis, hogy felséged az országnak, az 1791: 13.czikkely világos rendeletének ellenére mind ez ideig sem orvosolt minden sérelmeit ezen országgyűlésen elmulaszthatlanul orvoslandja“ — el is fogadtatott. Egy megyei követ azon oknál fogva, mivel itt a’ törvény világos rendeletére történik hivatkozás, óhajtotta , hogy az említett törvényczikkelyben a’ „gravamina“ előtt álló, „jussa“ szó is helyet találjon a’ módosítás szövegében, ’s egyesek által pártoltatott; a’ többség azonban, minekutána ő felsége ebbe — ha volnának is nem igazságos vagy nem valóságos sérelmek — felírás utján mindig csak ollyas sérelmek terjesztethetnek orvoslás végett, mellyeket mind a’ két tábla valóságosaknak ismert, — ezen módosítás ellen nyilatkozott. — Magát az 1791: 13.czikkelyt mi illeti, ebben többen a’magyar alkotmányos élet palládiumát találták, egy követ azonban az említett törvényczikkelyben amaz eszme egyenes bevallását látván, hogy az alkotmányt megsérteni lehet, inkább azt óhajtaná — úgy mond — hogy maradna ki a’ Corpus jurisból. Indítvány létetett továbbá, hagyassák ki ezen tételből: „örömmel ’s hódoló tisztelet és őszinte méltánylás-szülte hála érzetével fogadók ’stb.“ az „öröm“ szó, mivel úgy is nyomban következik az „örvendetes“ szó, ’s mivel talál kissé korán van, mindjárt az országgyűlés kezdetével örömről szólani, — az örömnek nagyobb jelentősége lesz az országgyűlés végével. — Egyes pártolói voltak ezen módosításnak is; mivel azonban csakugyan nem tagadhatni , hogy a’ királyi előterjesztések örömmel fogadtattak a’ *) Ámbár az üzeneteket ’s felirási javaslatokat jelenleg még nem )ozolhetjük ezek pedig a’ szövedék hitelesítése fölötti tanácskozások érthetőségét föltételezik; mindazáltal kötelességünknek,véltük a’napirendet megtartani, — bár ha annak ezensése csak későbben a’ felhívott oklevelekkeli combinatio után válhatandik is érthetővé. — Szerk. hazában, mit több megyének azóta érkezett pótlékutasításai is tanúsítanak (két illyetén a’ mai ülésnek is jelentetvén be), ’s mivel a’ királyi előterjesztésekben kétségkívül foglaltatnak ollyasok , mellyek ha kellőleg alkalmaztatnak, szép jövendőt ígérnek az országnak, az „öröm“ — úgy a’ más megyei követ által kihagyatni indítványozott „hála“ szó is a’ szövegben meghagyattak. Azon pontra nézve, melly a’ szabad királyi városokról szól, némi nehézségek tétetvén egyes városi követek által, ’s emlittetvén általok, hogy a’királyi előterjesztésekben a’ „belszerkezetröl“ nincs szó, ’s hogy tehát ez e’ helyt, az előterjesztésekrei válaszban t. i. szinte ne emlittessék , ’s hogy ezen szó: „országgyűlési állásuk“ ebbe iktatandó volna: ,,a’ törvényben gyökerezett,“ — megjegyeztetett , hogy ezen pont egészen a’ királyi előterjesztésekbei bebocsátkozás, ’s a’ városok ügyében kiküldött választmány iránti határozat értelmében van szerkesztve, — ’s kinyilatkoztatván még egy városi követ, hogy ő részéről a’ szerkesztésben úgy a’ mint van épen semmi nyughatatlanitót nem lát, ’s hogy tökéletes bizodalma van azon férfiakban, kik ez ügyben választmányilag munkálandanak, — a’ szerkesztés minden változtatás nélkül maradott. Miután egyes utasitásokrai hivatkozással még egyes apróbb indítványok tétettek, mellyek viszhangra nem találtak, a’ válaszfelirás többi részei, a’szerint mint felolvastattak, úgy a’ felírást kisérő üzenet is változatlanul maradtak. Olvastatott azután az előleges sérelmek és kivánatok tárgyában készült felírás, mellynek utolsó pontját egy megyei követ kihagyandónak vélte; azonban, miután a’ múlt országgyűléshez leérkezett resolutio minden pontjaira kell felelni, az érintett pont is benhagyatott. — A’ részek visszacsatolásáról szóló felirási javaslatban egy követ utasításánál fogva emlittetni kívánta, hogy az illető választmány „hanyagul“ járt el kötelességében; miután azonban a’ hanyagságról vagy nem hanyagságról biztosabban majd akkor lehet szólani, midőn a’ küldöttség munkálatát beadandóttá, az említett szó beiktatásának hely nem adatott. Jelentvén az elnökség, hogy mintegy ezer kétszáz Fehér vármegyei nemesek részéről folyamodó levél nyujtatott be, ezt a’ BRnek bemutatja. Mire az említett megyének egyik követe kérdést tevén, mi után került ama’ folyamodó levél az elnökség kezébe, feleletül adatott, hogy Fejér vármegyének néhány jelen levő tagjai adták volt által az elnökségnek, ’s hogy a’ múlt országgyűlésen hasonló folyamodó-levél nyujtatott be Közép-Szolnok részéről. — Az említett követ ezen esetet a’ középszolnokitól különbözőnek mondotta ; mert — úgy mond — a’ középszolnokiak nem voltak képviselve, ’s ennélfogva folyamodtak ezen módhoz. A’ jelen eset egészen más, mert a’ szóló és követtársa nem volnának itt, ha a’ többség őket ide nem küldi. A’ választás érdemében más bírót nem ismer, mint megyéjének közönségét. Méltóztassanak tehát a’ RR. ezen folyamodást nekik az illető követeknek általadni, hogy azt küldőik kezébe juttathassák. — Most felszólalt egy más követ, az előtte szólót pártolandó. Mondá, hogy a’ középszolnoki folyamodást a’ múlt országgyűlésnek egyik követe l. Bánffy adta volt által, nem pedig ollyasok, kik nem tagjai az országgyűlésnek, ’s hogy a’pozsonyi választók részéről benyújtott folyamodás, nem ezen táblának, hanem a’ megbízó-levelek vizsgálatára kiküldött választmánynak adatott által, hogy tehát ezen esetet sem lehet a’ szőnyegen levővel összehasonlítani. Kijelenté, hogy miután ezen folyamodásban sértő kifejezések is fordulhatnak, elő részéről arra rá nem állhat, hogy ezen folyamodás felolvastathassék, már azért sem, mivel petitiókat nem szabad benyújtani , ez a’ megyéknek municipalis jogaiba vág. — Erre feleletül adatott, hogy a’ tárgy komoly fordulatot kezd venni. Mondatik, hogy petitiókat tilos benyújtani; — ugyan menjen végig a’ szólott követ az országgyűlési naplókon, akkor bizonyosan egészen más eredményekre fog jőni. Maga a’ Corpus juris telidesteli van ollyas czikkelyekkel, mellyek magános személyei által benyújtott folyamodások nyomán keletkeztek; utóbb határoztatott, hogy ezen folyamodásoknak a’ közjót kell tárgyazniok ’s világos törvény van, hogy az országgyűlésre folyamodással jövőt háborgatni nem szabad. Ezen táblának méltósága és hivatása megkívánja, hogy a’ beadott folyamodás felolvastassék , köziratra bocsáttassák és tartalmához képest tárgyalás alá vétessék. — Egy másik követ kinyilatkoztatta, hogy a’ petitioi jog palladium gyanánt tekintetik minden alkotmányos nemzet által. A’ megyékkel, a’ municipiumokkal ’s ezeknek hatásával egyáltalában nincs ellentétben. A’ szóló tudja és érzi mint akárki más, milly kincset bírunk a’ helyhatósági szerkezetben, de ha a’ municipium sértené a’ polgárok alkotmányos szabadságát, ha a’ municipium zsarnokoskodnék — ’s illyes esetek lehetségesek — akkor hová folyamodjék az, kinek jogai csonkittatnak? Az idézett pozsonyi eset, a’ választópolgárok által benyújtott folyamodásnak elfogadása, azon egy alapon nyugszik a’ jelen esettel; mert a’ mit választmány tett, azt ezen tábla tette; a’ választmánynak minden joga ezen tábla jogainak folyadéka; a’ választmány csak nem tehet többet, mint ezen tábla. Ha vannak sérelmek — igy végzé beszédét a’ szóló — ám jöjenek a’ folyamodások, nekünk kötelességünk azon sérelmek orvoslására törekedni, melylyek ez után tudomásunkra jutandnak. — Egy másik megyei követ röviden pártolván a’ petitio elfogadását, az utána szóló, ha más oka nem volna — úgy mond — mint küldőinek utasítása, hogy az országgyűlés a’ törvényes idő alatt fejeztessék be, már ennélfogva is, a’ petitiónak elfogadása és tárgyalása ellen nyilatkoznék. Folyamodások egyébiránt csak a’ régibb időkben nyujtattak be. — Egy másik megyei követ pártolta a’ petitiónak elfogadása mellett nyilatkozókat, mert kötelessége ezen táblának törvényes jogait védeni. — A’ ki következett, azon oknál fogva , mert a’ törvények rendelik, hogy az országgyűlést magános ügyek ne foglalkoztassák, ezen petitiónak elfogadása ellen nyilatkozik, mellyet ő privátügynek kénytelen tekinteni, mivel föl kell tennie, hogy az minden esetben csak megyei minoritástól származhatott. Aztán , ha valaki ezen petitiónak kifejezései által méltatlanul sértetnék, mi lehetséges, milly elégtételt fog ezen tábla nekik szolgáltathatni? — Más két követ röviden a’ petitio mellett nyilatkozván, egy harmadik akár az előzményeket, akár az elveket tekintse — úgy mond — az elfogadást lehetetlen nem pártolnia, ’s egyébiránt is azon okok, mellyek a’ petitiói jog mellett felhozattak, egyetlenegy ellenük által sincsenek eloszlatva . Hisz maga azon körülmény, hogy az illető megyének követe ezen petitiót magának átadatni kérte, már az elvnek elfogadásából indul ki. — Egy az elfogadást ellenző követ másod ízben is felszólalván , politicai tekinteteknél fogva kívánta, hogy menjen vissza elolvasatlanul. Utasításos követek mellett — úgy mond — a’ petitioi jog meg nem állhat, mert a’ folyamodás ellenkezésben állhat az utasítással. A’ petitiók elfogadásának a’ leggyászosabb következései lehetnek. Ha reclamálhatni valakinek számára a’ petitiós jogot, úgy azt a’ nem-nemesek számára reclamálja; a’ nemes befolyással bírván különben is mind a’ választásra, mind az utasítás készítésére. Egyébiránt szavazattal kívánja eldöntetni, ha lehet e a’ szőnyegen levőt elfogadni, vagy sem ? utána szólott azt, hogy folyamodással szabad az országgyűléshez folyamodni, — kétségtelennek mondá. Az, ki előtte szólott, talán ezen tábla tagjainak idegeire kívánt hatni, midöh olly gyászosoknak mondá a’ lehető következéseket, — de minek, mifélék leendenek azok, azt egy szóval sem említette. Verőcze vármegyének egyetlenegy nemes embere egy régibb országgyűlésen petitiót nyújtott be a’ főispán ellen választási ügyben, ’s azt az akkori királyi személynek maga mutatta be a’ statusok táblájának; akkor t. i. még kerületi ülések nem tartattak. Ezen kívül még felhozta a’ szónok a’ bazini polgárok folyamodását, az 1790 iki példát, midőn a’ katonaság részéről nyujtatott be folyamodás a’ magyar nyelv mellett, úgy Bihar vármegyének tizennégy községeit, mellyek Bocskay által hajdan felszabadítva, hajdukiváltságaikba kívántak visszahelyeztetni,’s Balogh János barsi követnek mondását az 1836-iki országgyűlésen, ki az úrbéri törvények hozatalakor, midőn az ellenzék kivánataitól elesett, mondá, miszerint most nem marad egyéb hátra, mint faluról falura járni és petitiókat gyűjteni. ’S nem találkozott, ki ezen mondás ellen, melly a’ petitioi jog világos megismerését foglalja magában, szót emelt volna. — A’ szóló óhajtja, hogy személyesség ne legyen a’ benyújtott folyamodásban, egyébiránt ha ollyasmi foglaltatnék is benne, ezen testület tudni fogja a’ rágalmat visszautasítani. — A’ következett, egyszerűen a’petitioi jog mellett nyilatkozott, egy másik említé hogy az 1830/6-iki országgyűlésen gróf Pálffy Ferencz folyamodása vetetett fel; egy harmadik azért pártold az elfogadást, mert tudnia kell, mi van benne, hogy visszautasíthassa. — Egy megyei követ a’ petitioi jogot általában véve megismeré ugyan, de a’ jelen folyamodást, miután tudva van mi foglaltatik benne, nem akarja felolvastatni. — A’ ki utána szólott, még ha már elveszítve lenne is ezen jog, visszaszerzésére szavazna, egy másik 1791. 67. t.czikkelynél fogva is, melly a’ magános személyek sérelmeire választmányt rendel, melly tehát implicite a’ petitiói jogot megismeri, a’ folyamodás mellett szól, — mellette utóda is, az utána következő pedig a’felolvasást ellenezte. — Egy városi követ a’ petitioi jogot a’ legszebb alkotmányelvek sorába helyezi, melly nélkül a’ törvényszegéseknek legnagyobb részén nem segíthetni; — egy másik városi követ pedig egy fentebb említett megyei követtel egyértelműleg a’ petitioi jogot, ha az országgyűlés annak birtokában soha sem lett volna, mint az alkotmányosság egyik tényezőjét pártolná, minél inkább tehát a’ jelen esetben midőn csak a’ fenálló gyakorlat folytatásáról van szó. Korunkat haladás korának mondjuk, de a’ szóló kérdi, ha azok kik a’ felolvasást ellenzik, haladnak e ? — nem; maradnak e ? — nem, hanem egyenesen visszépnek. Ezen első lépés a’ törvényhozási pályán, mellyet e’ tábla elkövetne, első lépés lenne a’ nemzet sirja fölé. Ha az illető megyei követválasztás törvényessége fölött mondatnék ki ítélet, az ellenzést helyén látná, de kérelemolvasásról lévén szó, ezen ellenzés a’ szóló előtt megfoghatatlan. — Egy megyei követ a’ jelen esetet ’s a’ pozsonyit egymástól különbözőknek tartja, mert ez városi példa , amaz megyei, — egy másik épen a’ pozsonyi folyamodás elfogadásában lát elégséges okot, hogy ez is elfogadtassák, ’s ismét egy másik, említvén egyes petitioi eseteket az újabb korból, óhajtja: gondoskodjék a’tábla olly módról, mellynél fogva a’ sértő kifejezéseket magában foglaló folyamodások fel ne olvastassanak, p. o. választmány kinevezése által, mint Francziaországban, melly a’ benyújtott petitiókat elolvassa; de egyébiránt, ha indítványa nem pártoltatnék, a’ választmány nélküli felolvasáshoz is szívesen járul. — Mind ezek után szavazatra bocsáttatván a’ kérdés: ha felolvastatandó e a’ benyújtott folyamodás vagy sem ? — kitűnő többséggel határozat keletkezett, hogy, igenis, olvastassák fel. A’ folyamodásban előadatik, miszerint a’ közelebb lefolyt Fejér vármegyei követválasztás alkalmával a’ ne- 424