Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-06-11 / 255. szám
Vasárnap 255. Janira II. 1843. pesti hírlap. Megjelenik ez lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengő pénzben]. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, Hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba és egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért petit betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. Előfizetés a’ „Pesti Hírlap“ 1843-ks folyamának 2-dik félévére. Közelgvén a’ félévi előfizetés ideje, bátorkodunk lapjaink olvasó közönségét tisztelettel figyelmeztetni, hogy, ámbár az országgyűlési tudósításoknak olly kiterjedésben, mint azt lapjaink adják, nem más lapokbeli kiírása, hanem saját eredeti kútfők utáni közlése, költségeinket igen tetemesen megszaporító, lapjaink előfizetési díja mégis változatlanul az eddigi marad. — Előfizethetni tehát a’ közelgő julius 1-je napjával beállandó félévre Budapesten házhozhordással 5 p.írttal, postán küldéssel pedig 6 p.frttal — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. Landerer Lajos,_ __________________ ______________________ _________ ______________a’ ,,Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Országgyűlés. Föv. trrd. Pozsonyi utd. Felszólítás a’ magyar orvosok és természetvizsgálókhoz. Megyei dolgok: Pest Utasitás a’ kir. előadások iránt, követi esküzáradék). Fejér (alkotmánymentés, kir. biztosság kéretik a’ május 3-kai események iránt, kir. városok voksairól, majd aztán legyen tanácskozás ha előbb a’ belszerkezetről alkotandó törvénynek a’ diaeta végével sanctionálása után a’ diaeta eloszlik; vasutakat épitessen, kinek kedve tartja, csak status nem). Szabolcs (visszapillantás az epril. óta történtekre, újabb gyűlés cum gentibus, kir. előadások honoratiorok adóztatása, a’ Világ levelezője, ’s E - nek a’ hírlapok elleni kivánata). Hontpótló utasítások a’ kir. előterjesztések tárgyában. — Egyes, ’s közintézetek: Magyar nemzeti museum M. gazd. egyesület. Takarékpénztár. — Költ. napló Nagybritannia ’s Izland. Frankhon. Spanyolhon. — Értekező: Népnevelés törvényhozási tekintetben. — Hiv. tud. Hirdetések: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Országgyűlés, Pozsony, jun. 7. 1843. A’ magyar nyelvet illető törvényjavaslat fölötti tanácskozások a’ tegnapi kér. ülésben fejeztettek be. Az ülés d. e. 9/2-től d. u. 2 óráig tartott ; elnökök: Horváth Simon (Ung) és Pongrácz (Trencsin), jegyző Palóczy. Az előadásoknak, úgy azoknak, mellyekkel a’ jun. 3-kán tartott ülésben e’ tárgy iránt a’ tanácskozás megnyittatott, rövid vázlata ez. Felolvastatván az 1839/46-ki országgyűlési irományok között a’ 118-ik szám alatt előforduló törvényjavaslat, először is egy megyének követe szólott röviden a’ tárgyhoz, azon megjegyzéssel, hogy hosszadalmasnak lenni ez ügyben ’s a’ törv.javaslat szükséges voltát uj okokkal támogatni akarni nem volna egyéb gúnynál; említé, hogy a’ magyar nyelv mindinkább terjed ez megyéjének határai között, ’s hogy a’ még sebesebb terjedés legczélszerűbben magyar iskolák alapítása ’s a’ magyar nyelvnek minden iskolábani tanítása által eszközöltethetnék. Utána ismét egy megyei követ szólott, ’s kiváná, hogy a’ felolvasott törvényjavaslat összes pontjai terjesztessenek föl újólag, hogy tapaszthatván, miszerint a’ horvátországi vármegyék a’ magyar nyelv körül újabban hozott törvénynek külön magyarázatot adtak, mondassák ki világosan, hogy a’Magyarországhoz kapcsolt részek törvényhatóságai magyarul tartoznak levelezni a’ magyarországi törvényhatóságokkal; sürgeté azt is, hogy csak magyarul tudók alkalmaztathassanak közhivatalokra. — A’ harmadik szónok kiemelé a’ nemzet hosszas engedékenységét , ’s ki azt, miszerint különösen a’ kormány érdekében van, hogy nemzetiségünk mindinkább fejlődjék és terjedjen. Kiváná a’ törv.javaslatnak Horvátországra is kiterjesztését. — Erre szót emelt egy tiszai megye , ’s miután megemlítette, hogy nála közgyűléseken is magyarul folynak a’ tanácskozások, ’s hogy a’ törv.javaslatnak, úgy a’ mint van, újabb fölterjesztését is pártolja; azon pont iránt, melly a’ magyar commando-szókat tárgyazza, nem nagy reménységgel volt. Megemlítvén továbbá , miszerint hitsorsosai a’ felföldön, ’s a’ catholicusok Horvátországban a’ magyar nyelv elleni törekvésökben mintegy szövetségeseknek látszanak, megnyugtatásukra határvonalt kívánt kijelöltetni, mellyen túl a’nemzet nem akar terjeszkedni. Mondassák ki a’ fölirásban, hogy a’magyar nyelvet csak törvénykezési és közigazgatási nyelvvé akarjuk tenni, hogy arra, mi ezentúl van, nyelvművelés dolgában szabadságot engedünk bármi ajkú néptörzsöknek. A’ múlt orsz.gyűlési már idézett törv.czikket, menynyiben Horvátországot illeti, a’jelen szónok is kétes értelműnek nyilatkoztatta, ’s e’ kétes értelemből eredetinek mondá azt, hogy a’ horvát törv.hatóságok a’ helyt.tanács által az anyaországgal magyar levelezésre föl nem hivattak; úgy hiszi egyébiránt, hogy ezt a’magyar levelezésre kitűzendő’s talán hat évben megállapítandó határidő által kellene orvosolni. Végre ajánlá a’ szónok, miszerint gondoskodjunk , habár áldozatokkal is, hogy a’ magyarul még nem tudó lakosság olcsón tanulhassa meg a’ nemzeti nyelvet. — Felelt egy megyének követe ’s mondá, hogy sem ingerlő, sem gyanúsító módon nem akar nyilatkozni; de hogy mégis szomorú sorsa van azon nemzetnek, melly positiv törvények útján kénytelen nemzetiségről gondoskodni. A’ végrehajtó hatalom talán még is igyekezhetett volna megelőzni egyben másban a’ nemzet igazságos kívánságát. Azon reactio, mellyről itt szó létetik, semmi által sem orvosoltathatik meg biztosabban , mint ha itt, az ország színe előtt, az ország képviselői által rész irányúnak nyilatkoztatik. A’ törvényjavaslatot mi illeti: erre nézve úgy vélekedett a’ szóló, hogy ne soroltatnának elő mindazon specialitások, melyikeket magyaroknak kiván a’ törvény, hanem mondassák ki általában, hogy a’ törvényhozás , közigazgatás és közoktatás nyelve a’ magyar, ’s csak az nem vitetik magyar nyelven, mi kivételképen — ha szükségeseknek találtatnának illyes kivételek — emlittetik. Horvátországra nézve, melly még az 1825/1-ki orsz.gyűlésen magyar tanítókat kért közoktatási intézeteiben alkalmaztatni, ’s melylyet tehát akkor, midőn még nem mutatkozott idegenség a’ magyar nyelv iránt, könnyű lett volna előbbre vezetni ez ösvényen, külön törvény hozatalát inditványozá a’ szóló,—állana ez következő pontokból .Horvátország minden hatóságai Magyarország hatóságaival és közhivatalaival magyarul levelezzenek, követei az országgyűlésen magyarul szóljanak, minden iskoláiban tanittassék a’ magyar nyelv, ’s tíz év lefolyta után magyarul nem tudó közhivatalra ne alkalmaztassék. — Szólott erre egy más megye, előadván, hogy megyéjében már a’köznép is a’ rácz nyelven kívül a’ magyart is anyai nyelvének mondhatja; az 1839/40 iki törv.javaslatot pártolá, ’s a’ horvát törvényhatóságoknak az anyaországgal magyar levelezését, úgy magyar tanodáknak Horvátországbani alapítását különösen sürgeté. — Egy másik megye a’ negyedik helyen szólottnak azon megjegyzésére, miszerint demarcationalis vonallal volnának a’ magyar nyelv suprematiájának határai kijelölendők, megjegyzé: miszerint ő nemcsak törvénykezési , közigazgatási és közoktatási nyelvvé, hanem népnyelvvé is akarja tenni a’magyart, miszerint továbbá utasítása tartja, hogy csak magyarul tudó egyének vétessenek be indigenoknak. Előadása közben az 1741: 16. czikkre hivatkozott, mellynek vége igy szól: „justum porro agnoscit esse alterata etiam regia majestas,ut ad canonicatus pariter nomnisi apti et idonei, juriumque et consvetudinum regni et singvae patriae gnami hungari assumantur“;— ’s hivatkozott még azon alapítványra is, mellyet Homonnai, zágrábi püspök, még a’ XV-ik században a’ magyar nyelv terjesztésére tett, mellynek milly karban létele felől, úgy hogy reá felügyelteim méltóztassék, ő felsége megkéretendő lenne. — Egy megye roszalván Károlyvárosnak azon tettét, miszerint Torontál vármegyének magyar nyelven költ levelét el nem fogadá, az 1839- ki törvényjavaslat mellett, valamint az utána szólott megye röviden az indítvány mellett nyilatkozván, — felszólalt a’ megyei követek legidősbike, ’s mondá, hogy 53 év óta elég idő folyt le, hogy azóta minden hivatalbeli a’ nemzet nyelvét sajátjává tehette. Egyébiránt örvendve hirdeté a’magyarság szép terjedését megyéjében, azon megyében, mellynek talán 200-ra menő g. n. e. lelkészei között aligha van egy, ki magyarul nem tudna. — Egy szabad kerület követének felszólamlása után, ki küldőinek azon kívánságát, hogy falusi iskolákban magyar néptanítók alkalmaztassanak, mint legbiztosabb eszközt a’ magyar nemzetiség erősbitésére, terjeszté elő ; — azon megyének követe, melly Károlyvárosnak fölebb említett lépését az ország többi megyéivel tudatá, melleslegesen emlitvén, hogy ez iránt mint sérelem iránt maga idején bővebben fog nyilatkozni, üdvözlő a’ felsőbb megyék követeit azon meleg pártolásáért a’ nemzeti nyelvnek, melylyet az eddigi tanácskozásban olly fényesen tanúsítottak, ’s a’ BB. figyelmét különösen a’ népnek magyarrá neveltetésére kiváná fordítani. — Egy, vmegyei követ utasításánál fogva nemcsak a’ múlt országgyűlési felírást pártolván , hanem hozzájárulását minden indítványhoz, melly által az ügy még inkább előmozdittathatnék, eleve kinyilatkoztatván; — egy másik pedig ámbár utasítása az 1839/4 iki felírást, mint e’ tárgyban legkimeritebbet, tartja pártolandónak; mármost a’jelen indítványhoz, mint melly azzal tartalmára megegyezik, de forma tekintetében czélszerűebb, a’törvényhozás elvei szerint járulván, — az utána következett szónok az 1839-ki föl— írás többi részleteihez a’ misének magyarul mondatását is adá, ’s kiemelvén különösen az iskoláknak a’ nyelv tekintetébeni fontosságát, és sürgetvén, hogy a’ hadi kormányszékeknél, mint minden egyebeknél, az összes beligazgatás is magyarul folyjon, az indítványozott demarcationalis vonalnak felállítása ellen annál fogva nyilatkozott, mivel ez által a’ magyarság ellenes merényeikben még inkább megrögzenének. — Hasonló értelemben nyilatkozott utóda, a’ misének magyarul mondatását küldői szinte utasításába foglalván, Horvátországra jelenleg elégségesnek tartá, ha ennek követei az országyülési tanácskozásokban magyar nyelven vesznek részt, ’s ha törvényhatóságai az anyaországgal, nevezetesen a’ magyar törv.hatóságokkal levelezést magyarul viszik. — Egy megyei követ az 183?-A0—ki törv.javaslatnak annál fogva adván elsőséget a’ jelen indítvány fölött, mivel az általános kifejezéseknél épen attól tart, minek eltávoztatása szándékoltatik, a’törvénynek egyes esetekbeni kijátszatásától; — szót emelt egy más követ, előadván, hogy a’ nemzet ezen közkívánata a’ legparányibb veszedelemmel sem jár, teljesítését a’ kormány szilárdságától és loyalitásától föltételezé. Majd a’ magasabb körökbeni társalkodás exoticus színezetére vetvén egy pillanatot, az egyházi rendre tért át, ’s megemlité, hogy a’káptalanok még gazdasági dolgaikat is diák hivatalok által vitetik, felszólitá őket, hogy hazafias kötelességüknek minél előbb megfelelni törekedjenek. Egyébiránt Horvátországra nézve, mellynek mozgalmait nem a’ horvát nemzetiség védelme és fentartása, hanem az ellen-nemzetiségi töredék czélzatai és bizonyos elsőbbségre törekvés jellemzik, megelégszik,ha minden kir. kinevezéstől függő hivatalokra csak magyarul tudó egyének alkalmaztatnak, ha követei az országgyűlésen ’s törvényhatóságai és közhivatalai az anyaországgali viszonyokban magyar nyelvvel élnek, ’s ha iskoláikban tanittatik a’ magyar nyelv. Egyébiránt valamint ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy soha senkinek nem volt szándékában az idegen ajkú belföldiek családi életére ’s magányos viszonyaikra erőszakolni a’ magyar nyelvet, úgy a’ szóló abban soha meg nem fog egyezni, hogy illyetén kinyilatkoztatás akár törvénybe, akár üzenetbe vagy fölirásba iktattassék; mert— igy végzé előadását — a’ ki magát ok nélkül védi, az magát ok nélkül vádolja. — Berekesztésül szólott még egy más vármegye, a’ törvényjavaslatot általában pártolván, de azon óhajtását nyilatkoztatván, hogy az reájok nézve, mig gymnasiumaikban a’ magyar nyelv tanítására több gond nem fordittatik, kényszerítő erővel ne bírjon. A’ közbejött ünnepek miatt csak junius 6-án folytatott tanácskozásban, — mellyet a’ Nógrád vármegyei némelly mágnásoknak az országgyűlésre meg nem hivatása miatti üzenet felolvasása és köziratra bocsáttatása megelőzött — a’ már ismeretes kívánságok a’ szinte ismeretes okokkal támogatva újra előkerültek. Közben közben egyes, a’ magyar nyelvvel kapcsolatban álló sérelmek is előhozattak, — igy egy vármegye részéről, hogy a’ kebelében lévő bányászati hivatal az előleges bünvizsgálatot maga tévén meg, az illető irományokat német nyelven küldi be a’ vármegyének, melly midőn ennek orvoslására a’ helytartó-tanácsnak jelentést tett , oda utasíttatott, hogy ezen irományokat fogadja el. Az említett vármegye egyszersmind feleletképen egy minapi észrevételre megjegyzé , hogy kebelében az ellennemzetiségi propagandának semmi nyoma. Egy követ, ki egyébiránt a’ jelen indítványt pártolá, említést ten egy kerületebeli helységről, mellynek lakosai egytől végig már oroszul épen nem tudnak, ’s az egyházi szertartás mégis orosz nyelven tartatik; az illető egyházi személyek megismervén , hogy az isteni szertartás magyar nyelven is tartathatnék, ’s hogy a’ rituális könyvek már magyarra is vannak fordítva: az isteni tiszteletet csak azért nem tart— 95