Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-06-11 / 255. szám

Vasárnap 255. Janira II. 1843. pesti hírlap. Megjelenik ez lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengő pénzben]. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, Hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba és egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért petit be­tűkkel 5 pengő krajczár számittatik. Előfizetés a’ „Pesti Hírlap“ 1843-ks folyamának 2-dik félévére. Közelgvén a’ félévi előfizetés ideje, bátorkodunk lapjaink olvasó közönségét tisztelettel figyelmeztetni, hogy, ámbár az országgyűlési tudósításoknak olly kiterjedésben, mint azt lapjaink adják, nem más lapokbeli kiírása, hanem saját eredeti kútfők utáni közlése, költségeinket igen tetemesen megszaporító, lapjaink előfizetési díja mégis válto­zatlanul az eddigi marad. — Előfizethetni tehát a’ közelgő julius 1-je napjával beállandó félévre Budapesten házhoz­hordással 5 p.írttal, postán küldéssel pedig 6 p.frttal — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. Landerer Lajos,_ __________________ ______________________ _________ ______________a’ ,,Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Országgyűlés. Föv. trrd. Pozsonyi utd. Felszólítás a’ magyar orvosok és természetvizsgálókhoz. Megyei dolgok: Pest Utasitás a’ kir. előadások iránt, követi esküzáradék). F­e­­j­é­r (alkotmánymentés, kir. biztosság kéretik a’ május 3-kai ese­mények iránt, kir. városok voksairól, majd aztán legyen tanácskozás ha előbb a’ belszerkezetről alkotandó törvénynek a’ diaeta végéve­l­ sanctionálása után a’ diaeta eloszlik; vasutakat épitessen, kinek kedve tartja, csak status nem). Szabolcs (visszapillantás az epril. óta történtekre, újabb gyűlés cum gentibus, kir. előadások honoratiorok adóztatása, a’ Világ levelezője, ’s E - nek a’ hírla­pok elleni kivánata). Hont­­pótló utasítások a’ kir. előterjeszté­sek tárgyában. — Egyes, ’s közintézetek: Magyar nemzeti museum M. gazd. egyesület. Takarékpénztár. — Költ. napló­ Nagybritannia ’s Izland. Frankhon. Spanyolhon. — Értekező: Népnevelés törvényhozási tekintetben. — Hiv. tud. Hirdetések: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Országgyűlés, Pozsony, jun. 7. 1843. A’ magyar nyelvet illető törvényjavaslat fölötti tanácskozások a’ tegnapi kér. ülés­ben fejeztettek be. Az ülés d. e. 9­­/2-től d. u. 2 óráig tar­tott ; elnökök: Horváth Simon (Ung) és Pongrácz (Tren­­csin), jegyző Palóczy. Az előadásoknak, úgy azoknak, mellyekkel a’ jun. 3-kán tartott ülésben e’ tárgy iránt a’ tanácskozás megnyittatott, rövid vázlata ez. Felolvastatván az 1839/46-ki országgyűlési irományok között a’ 118-ik szám alatt előforduló törvényjavaslat, először is egy megyének követe szólott röviden a’ tárgyhoz, azon megjegyzéssel, hogy hosszadalmasnak lenni ez ügyben ’s a’ törv.javaslat szükséges voltát uj ok­okkal támogatni akarni nem volna egyéb gúnynál; említé, hogy a’ magyar nyelv mindinkább terjed ez megyéjének határai között, ’s hogy a’ még sebesebb terjedés legczél­­szerűbben magyar iskolák alapítása ’s a’ magyar nyelvnek minden iskolábani tanítása által eszközöltethetnék.­­ Utána ismét egy megyei követ szólott, ’s kiváná, hogy a’ felolvasott törvényjavaslat összes pontjai ter­jesztessenek föl újólag, hogy tapaszthatván, miszerint a’ horvátországi vármegyék a’ magyar nyelv körül újab­ban hozott törvénynek külön magyarázatot adtak, mondas­sák ki világosan, hogy a’Magyarországhoz kapcsolt ré­szek törvényhatóságai magyarul tartoznak levelezni a’ ma­gyarországi törvényhatóságokkal; sürgeté azt is, hogy csak magyarul tudók alkalmaztathassanak közhivatalokra. — A’ harmadik szónok kiemelé a’ nemzet hosszas enge­dékenységét , ’s ki azt, miszerint különösen a’ kormány érdekében van, hogy nemzetiségünk mindinkább fejlőd­jék és terjedjen. Kiváná a’ törv.javaslatnak Horvátország­ra is kiterjesztését. — Erre szót emelt egy tiszai me­gye , ’s miután megemlítette, hogy nála közgyűléseken is magyarul folynak a’ tanácskozások, ’s hogy a’ törv.javas­latnak, úgy a’ mint van, újabb fölterjesztését­­ is pártolja; azon pont iránt, melly a’ magyar commando-szókat tár­­gyazza, nem nagy reménységgel volt. Megemlítvén to­vábbá , miszerint hitsorsosai a’ felföldön, ’s a’ catholicusok Horvátországban a’ magyar nyelv elleni törekvésökben mintegy szövetségeseknek látszanak, megnyugtatásukra határvonalt kívánt kijelöltetni, mellyen túl a’nemzet nem akar terjeszkedni. Mondassák ki a’ fölirásban, hogy a’ma­gyar nyelvet csak törvénykezési és közigazgatási nyelvvé akarjuk tenni, hogy arra, mi ezentúl van, nyelvművelés dolgában szabadságot engedünk bármi ajkú néptörzsök­nek. A’ múlt orsz.gyűlési már idézett törv.czikket, meny­nyiben Horvátországot illeti, a’jelen szónok is kétes ér­telműnek nyilatkoztatta, ’s e’ kétes értelemből eredetinek mondá azt, hogy a’ horvát törv.hatóságok a’ helyt.tanács által az anyaországgal­ magyar levelezésre föl nem hivat­tak; úgy hiszi egyébiránt, hogy ezt a’magyar levelezés­re kitűzendő’s talán hat évben megállapítandó határidő ál­tal kellene orvosolni. Végre ajánlá a’ szónok, miszerint gondoskodjunk , habár áldozatokkal is, hogy a’ magyarul még nem tudó lakosság olcsón tanulhassa meg a’ nemzeti nyelvet. — Felelt egy megyének követe ’s mondá, hogy sem ingerlő, sem gyanúsító módon nem akar nyilatkozni; de hogy mégis szomorú sorsa van azon nemzetnek, melly positiv törvények útján kénytelen nem­zetiségről gondoskodni. A’ végrehajtó hatalom talán még is igyekezhetett volna megelőzni egyben másban a’ nem­zet igazságos kívánságát. Azon reactio, mellyről itt szó létetik, semmi által sem orvosoltathatik meg biz­tosabban , mint ha itt, az ország színe előtt, az ország képviselői által rész irányúnak nyilatkoztatik. A’ törvény­­javaslatot mi illeti: erre nézve úgy vélekedett a’ szóló, hogy ne soroltatnának elő mindazon specialitások, mely­ikeket magyaroknak kiván a’ törvény, hanem mondassák ki általában, hogy a’ törvényhozás , közigazgatás és köz­oktatás nyelve a’ magyar, ’s csak az nem vitetik magyar nyelven, mi kivételképen — ha szükségeseknek találtat­nának illyes kivételek — emlittetik. Horvátországra néz­ve, melly még az 1825/1-ki orsz.gyűlésen magyar tanító­kat kért közoktatási intézeteiben alkalmaztatni, ’s mely­­lyet tehát akkor, midőn még nem mutatkozott idegenség a’ magyar nyelv iránt, könnyű lett volna előbbre vezetni ez ösvényen, külön törvény hozatalát inditványozá a’ szó­ló,—állana ez következő pontokból .­Horvátország minden hatóságai Magyarország hatóságaival és közhivatalaival magyarul levelezzenek, követei az országgyűlésen ma­gyarul szóljanak, minden iskoláiban tanittassék a’ magyar nyelv, ’s tíz év lefolyta után magyarul nem tudó közhi­vatalra ne alkalmaztassék. — Szólott erre egy más me­gye, előadván, hogy megyéjében már a’köznép is a’ rácz nyelven kívül a’ magyart is anyai nyelvének mondhat­ja; az 1839/40 i­ki törv.javaslatot pártolá, ’s a’ horvát tör­vényhatóságoknak az anyaországgal­ magyar levelezését, úgy magyar tanodáknak Horvátországbani alapítását külö­nösen sürgeté. — Egy másik megye a’ negyedik helyen szólottnak azon megjegyzésére, miszerint demarcationa­­lis vonallal volnának a’ magyar nyelv suprematiájának ha­tárai kijelölendők, megjegyzé: miszerint ő nemcsak tör­vénykezési , közigazgatási és közoktatási nyelvvé, hanem népnyelvvé is akarja tenni a’magyart, miszerint továbbá utasítása tartja, hogy csak magyarul tudó egyének vétes­senek be indigenoknak. Előadása közben az 1741: 16­­. czikkre hivatkozott, mellynek vége igy szól: „justum porro agnoscit esse alterata etiam regia majestas,ut ad canonica­­tus pariter nomnisi apti et idonei, juriumque et consvetudi­­num regni et singvae patriae gnami hungari assumantur“;— ’s hivatkozott még azon alapítványra is, mellyet Homonnai, zágrábi püspök, még a’ XV-ik században a’ magyar nyelv terjesztésére tett, mellynek milly karban létele felől, úgy hogy reá felügyelteim méltóztassék, ő felsége megkéretendő lenne. — Egy megye roszalván Károly­­városnak azon tettét, miszerint Torontál vármegyének magyar nyelven költ levelét el nem fogadá, az 1839- ki törvényjavaslat mellett, valamint az utána szólott megye röviden az indítvány mellett nyilatkozván, — felszólalt a’ megyei követek legidősbike, ’s mondá, hogy 53 év óta elég idő folyt le, hogy azóta minden hivatalbeli a’ nemzet nyelvét sajátjává tehette. Egyébiránt örvendve hirdeté a’magyarság szép terjedését megyéjében, azon megyében, mellynek talán 200-ra menő g. n. e. lelké­szei között aligha van egy, ki magyarul nem tudna. — Egy szabad kerület követének felszólamlása után, ki kül­dőinek azon kívánságát, hogy falusi iskolákban magyar néptanítók alkalmaztassanak, mint legbiztosabb eszközt a’ magyar nemzetiség erősbitésére, terjeszté elő ; — azon megyének követe, melly Károlyvárosnak fölebb említett lépését az ország többi megyéivel tudatá, melleslegesen emlitvén, hogy ez iránt mint sérelem iránt maga idején bővebben fog nyilatkozni, üdvözlő a’ felsőbb megyék kö­veteit azon meleg pártolásáért a’ nemzeti nyelvnek, mely­­lyet az eddigi tanácskozásban olly fényesen tanúsítottak, ’s a’ BB. figyelmét különösen a’ népnek magyarrá nevelteté­sére kiváná fordítani. — Egy, vmegyei követ utasítá­sánál fogva nemcsak a’ múlt országgyűlési felírást pár­tolván , hanem hozzájárulását minden indítványhoz, melly által az ügy még inkább előmozdittathatnék, eleve kinyilatkoztatván; — egy másik pedig ámbár utasí­tása az 1839/4­ i­ki felírást, mint e’ tárgyban legkimeriteb­­bet, tartja pártolandónak; mármost a’jelen indítvány­hoz, mint melly azzal tartalmára megegyezik, de forma tekintetében czélszerűebb, a’­törvényhozás elvei szerint járulván, — az utána következett szónok az 1839-ki föl— írás többi részleteihez a’ misének magyarul mondatását is adá, ’s kiemelvén különösen az iskoláknak a’ nyelv tekin­­tetébeni fontosságát, és sürgetvén, hogy a’ hadi kor­mányszékeknél, mint minden egyebeknél, az összes bel­­igazgatás is magyarul folyjon, az indítványozott demarca­­tionalis vonalnak felállítása ellen annál fogva nyilatkozott, mivel ez által a’ magyarság ellenes merényeikben még in­kább megrögzenének. — Hasonló értelemben nyilatkozott utóda, a’ misének magyarul mondatását küldői szinte uta­sításába foglalván, Horvátországra jelenleg elégségesnek tartá, ha ennek követei az országyülési tanácskozások­ban magyar nyelven vesznek részt, ’s ha törvényhatósá­gai az anyaországgal­, nevezetesen a’ magyar törv.ható­ságokkal­ levelezést magyarul viszik. — Egy megyei kö­vet az 183?-A0—ki törv.javaslatnak annál fogva adván első­séget a’ jelen indítvány fölött, mivel az általános kifejezé­seknél épen attól tart, minek eltávoztatása szándékolta­­tik, a’törvénynek egyes esetekbeni kijátszatásától; — szót emelt egy más követ, előadván, hogy a’ nemzet ezen közkívánata a’ legparányibb veszedelemmel sem jár, tel­jesítését a’ kormány szilárdságától és loyalitásától föltéte­­lezé. Majd a’ magasabb körökbeni társalkodás exoticus szí­nezetére vetvén egy pillanatot, az egyházi rendre tért át, ’s megemlité, hogy a’káptalanok még gazdasági dolgai­kat is diák hivatalok által vitetik, felszólitá őket, hogy ha­zafias kötelességüknek minél előbb megfelelni törekedje­nek. Egyébiránt Horvátországra nézve, mellynek mozgal­mait nem a’ horvát nemzetiség védelme és fentartása, hanem az ellen-nemzetiségi töredék czélzatai és bizonyos elsőbb­ségre­ törekvés jellemzik, megelégszik,ha minden kir. kine­vezéstől függő hivatalokra csak magyarul tudó egyének al­kalmaztatnak, ha követei az országgyűlésen ’s törvényható­ságai és közhivatalai az anyaországgali viszonyokban magyar nyelvvel élnek, ’s ha iskoláikban tanittatik a’ magyar nyelv. Egyébiránt valamint ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy so­ha senkinek nem volt szándékában az idegen ajkú belföldiek családi életére ’s magányos viszonyaikra erőszakolni a’ magyar nyelvet, úgy a’ szóló abban soha meg nem fog egyezni, hogy illyetén kinyilatkoztatás akár törvénybe, akár üzenetbe vagy fölirásba iktattassék; mert— igy vég­­zé előadását — a’ ki magát ok nélkül védi, az magát ok nélkül vádolja. — Berekesztésül szólott még egy más vármegye, a’ törvényjavaslatot általában pártolván, de azon óhajtását nyilatkoztatván, hogy az reájok nézve, mig gymnasiumaikban a’ magyar nyelv tanítására több gond nem fordittatik, kényszerítő erővel ne bírjon. A’ közbejött ünnepek miatt csak junius 6-án folyta­tott tanácskozásban, — mellyet a’ Nógrád vármegyei némelly mágnásoknak az országgyűlésre meg nem hivatá­sa miatti üzenet felolvasása és köziratra bocsáttatása meg­előzött — a’ már ismeretes kívánságok a’ szinte ismere­tes okokkal támogatva újra előkerültek. Közben­ közben egyes, a’ magyar nyelvvel kapcsolatban álló sérelmek is előhozattak, — igy egy vármegye részéről, hogy a’ kebe­lében lévő bányászati hivatal az előleges bünvizsgálatot maga tévén meg, az illető irományokat német nyelven küldi be a’ vármegyének, melly midőn ennek orvoslására a’ helytartó-tanácsnak jelentést tett , oda utasíttatott, hogy ezen irományokat fogadja el. Az említett vármegye egyszersmind feleletképen egy minapi észrevételre meg­jegyzé , hogy kebelében az ellennemzetiségi propa­gandának semmi nyoma. Egy követ, ki egyébiránt a’ jelen indítványt pártolá, említést ten egy kerüle­­tebeli helységről, mellynek lakosai egytől végig már oro­szul épen nem tudnak, ’s az egyházi szertartás mégis orosz nyelven tartatik; az illető egyházi személyek meg­ismervén , hogy az isteni szertartás magyar nyelven is tartathatnék, ’s hogy a’ rituális könyvek már magyarra is vannak fordítva: az isteni tiszteletet csak azért nem tart— 95

Next