Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-09-21 / 284. szám
mények akként alakulnak, miszerint hajóval kereskedni nyereséges vállalat (a mint ez a’ délamericai köztársaságoknál még mindig bizonyos , és még sokáig bizonyos lesz) ekkor maga költségére építtetvén hajókat, csak azt teszi, mit a’ gabonával, dohánynyal, gyapjúval, kenderrel, borral, repczével ’stb. tesz, ha és mikor az egygyel vagy mássali kereskedésnek hasznát látja. — Ide tartozik másodszor „a’ külföldi kölcsönök eszközlése , ’s gyáriparvállalatok előmozdítása.“ — A’ társaságnak külföldön, a’ legnagyobb kereskedőhelyeken , saját kereskedése végett ügynökei lévén (kik, a’ mint már csaknem biztosan mondhatjuk, a’ társasághoz részvények birtoka által is csatolva lesznek) igen természetes, hogy ezen accreditált tekintélyes társaság, ha valaki külföldről pénzt akar kölcsönözni, vagy valamelly gyáripar-vállalat végett gépekre, szerkezeti tervekre, mintákra, szakértő emberekre leend szüksége , ezt ügynökei ’s összeköttetései által jutányos díjért a’ honnak kimondhatatlan hasznára mind megszerezheti; a’ nélkül, hogy mindez csak egy fillérnyi veszélyébe is kerülne. — Ide tartozik továbbá „a* biztositó magyar intézetek pártolása, 's ha kell újaknak felállítása.“— Biztosítania valahol csakugyan kell, ’s ha ezt a’ társaság a’ tehetségig belföldön teszi — ismét minden mellékes kiadás nélkül — a’ honnak sok pénzt kimél meg, ’s igen jótékony czélt mozdít elő. — A’ kereskedelmi conjuncturáknak, bel- és külföldről köztudomásra juttatása pedig, a’ mi szint úgy a’mellékes munkálatok közé tartozik, reméljük nem kiván apológiát; ez ollyas valami, a’mi honi termesztőknek, gyártóknak, kereskedőknek véghetlen hasznos szolgálat, a’nélkül hogy a’ társaságnak nagy áldozatába kerülne. — Végre még ide tartozik a’ közlekedési eszközök könnyítése. — Legyen szabad egy példát felhoznunk. A’ duna-fiumei vasút létesítését a’ megyék roppant nagy többsége utasításba adá; tehát természetesen kész a’ pénzforrásokat is megajánlani, mellyek arra szükségesek. És még is illy nyilvános készség mellett is igen könnyen megtörténhetik, hogy a’ dologból most semmi sem lesz. És miért nem? mivel semmi elődolgozatok nincsenek, nincs költségvetés, nincs technicai terv kidolgozva; pedig amúgy ,könyv nélküli milliókat ajánlgatni csakugyan bajos, a’ nélkül hogy tudnák: mi kell, mennyi kell, hová ’s mire kell ? — Reméljük ugyan, hogy az országgyűlés sietni fog ezen adatok beszerzését elrendelni; azonban nagy kérdés lesz: honnan fedezze ezen előleges költségeket. De léteznék most csak a’ kereskedelmi társaság, ’s az ország Röinek, csak egy költség-visszatéritést biztosító szavukba kerülne, hogy tavaszig, a’ legtekintélyesb műértök által tökéletesen kidolgozott terv, ’s költségvetés asztalukra tétessék. — Minő hiány, minő veszteség, hogy ez most igy nem lehet olly hiány, olly veszteség, mely e’ lapok szerkesztőjét, ’s a’társaság tervezőjét, ifj. Szabó Pál urat, a’ hon ’s különösen a’ kereskedelmi társaság érdekében is arra bírta, hogy műértők társaságában az aldunai részekre , ’s onnan Fiúméig, e’ napokban egy kis kirándulást tegyenek, miszerint legalább valaki legyen , a’ ki mondhassa, hogy a’ helyszínét megtekintette, az adatokat a’ tehetségig összegyűjtötte, ’s egyről másról egy kis gyakorlati vizsgálódáson épült véleményt mondjon , nevezetesen arról is, valljon műtanilag lehetséges e a’ Luiza-utat, lóerőre számított vas sínekkel ellátni, mit a’ triestiek és barátaik lehetetlennek kiáltani már csak azért is igen szeretnek, mi szerint reményök legyen,hogy a’ magyar nemzet által Károly városig felépítendő vasutat, ők majd a’ múlt országgyűlési törvény segedelmével, egy oldalkanyaritással magokhoz vezethessék, ’s a’magyar tengerpartot tönkre tegyék. Látni való tehát, hogy azon ellenvetés , mintha nagyon széles tért vett volna a’ társaság , a’ mellék munkálatokra teljességgel nem áll;—de a’ fömunkálatra, a’kereskedésre nézve sem áll; mert a’ munkálati tervet józanul senki sem fogja akkuit érteni, hogy akár kedveznek a’ körülmények, akár nem, a’ társaságnak mindig,’s minden irányban Bécsnek és Lembergnek, Fiúménak, ’s a’ Feketetengernek ’stb. okvetetlenül dolgoznia kell, hanem ki kellett tűznie magának az egész tért és a’ végett, hogy válogathasson,’s mindig oda irányozhassa nemzeti szemponttól ihletett munkálatait, hová a’körülmények javasolják.— Egyébként is az igen természetes, hogy »a’ társaság első pillanatban mindjárt az egész roppant térre nem fogja eldarabolni erejét; mutatja ezt már az is, hogy csak 4 év alatt kívánja a részvények befizetését; — először szükségkép el fogja belkereskedési viszonyait rendezni, raktárakat állít , szállítványozást szabályoz, Fiuméval teszi magát érintkezésbe, ’s a’ mint ereje növekszik, ’s a’ körülmények javasolják, terjeszti mindig tovább tovább karjait, mig végre egy hatalmas óriássá fejlődik ; mellyről még azt sem kell felejteni, hogy a’ melly társaság például 2 millió ft értékkel bir, azon ellenörség’s biztosság mellett, mellyel csak egyesületek dicsekedhetnek, legalább is még két millió ftnyi hitellel bir, és így forgalmi tőkéje kétszerezve van. Azt véljük tehát, eloszlatok a’ lehető ellenvetéseket, ’s azért nincs egyéb hátra, mint hogy az egyesületet polgártársaink részvételre újra sürgetőleg ajánljuk. — Országgyűlés, III. kerületi ülés, sept. 11-kén, (mellynek részleteit helyszűke miatt mai számunkra halasztók), d. e. 9/i órától d. u. 1 óráig. Elnökök: Sötér Ferenc* (Mosony); Török Gábor (Arad); jegyző: Szemere; naplóvivő: Zsoldos. Folytattatott a’ büntető-törvényjavaslat harmadik részének, vagyis a’ börtönrendszernek az aug. 30-ikai kér. ülésben megkezdett vizsgálata, kezdve a’ 228-dik S-tól a’ 365-dik S-ig , vagy a’ XVI-dik fejezetig. Olvastatván a’ börtöni lelkészek elébe szabott utasítás , különösen a’ 254-dik Sus, mellynek tartalma szerint a’ rabhoz más vallásbeli lelkész soha sem mehet, hacsak a’rab által önkint nem kivántatnék , ennek folytában indítvány létetett, hogy a’ törvény rendelkezése még tovább terjesztessék, ’s hogy a’ rabhoz soha semmi esetben más lelkész se ne küldethessék, se saját kívánságára ne mehessen, mint a’ maga vallásának lelkésze. Ezen indítványt még négy megyei követ pártolta főkép azon okból, mert illy módon visszaélésekre adatnék alkalom ’s zárt kapu nyittatnék a’ téritgetési szellemnek; ha ugyanis, p. o. a’ börtönigazgatónak kedve lenne a’rab nyakára valamelly más vallású téritgető papot küldeni, ez kénye szerint fogná űzhetni a’ rabra nézve lélekkínzó munkáját, mert ennek, a’ magányrendszer természete szerint, nem is volna módja panaszkodni, ’s igy a’proselyta-vadászat alattomos működése nem gátol-tathatnék; a’ rabnak szabid akarata nem lévén, e’ lelki kínzás roszabb lenne minden testi sanyaruságnál. Egy megyei követ megemlité Montrose példáját, kit a’ presbyteriánus papok annyira kínoztak téritgetéseikkel börtönében, hogy inkább halni kívánt, mint tovább is e’ lelki zsarolásoknak kitéve lenni; ’s emlékezteté a’ BR-ket, hogy e’ törvényezikk politikai vétkesekre is kiterjed; egy másik előhozá, hogy azon szerzet, mellynek az insbrucki főiskolánál a’ tanítást már is átadák, ’s melly mind inkább bővíti újra született hatalmát, hihetőleg a’ börtönökre is igyekezendik kiterjeszteni befolyását; harmadik végre annyival zártabb mezőt lát nyitva a’ proselytismusnak, ha a’ rabhoz idegen vallású lelkész is mehet, minthogy a’ kegyelmezési jogot a’ Rédek (az ő inditványa ellenére) kellő mértéken túl terjesztették, ’s igy nem alaptalan aggodalma lehet mindennek, ki a’ papság befolyását ismeri, hogy kegyelmezések, büntetés-rövidítések történhetnek csupán azért, mert a’ protestáns rab áttért a’ kath. vallásra. Ez ugyan a’ képzelhető legroszabb eset, de törvényhozónak mindenkor a’ legroszabb esetet kell föltenni. — Második okat a’ szakasz módosítására az hozatott fel, hogy így ki lenne játszva a’ magányrendszer szigorúsága, mert a’ rabnak hatalmában állana papját minden évnegyedben, vagy ha tetszik, hetenként változtatni; ha ugyanis a’ rabnak megengedtetik, hogy a’ lelkészt kénye szerint változtassa, ki fog neki ebben határt szabni, hogy túlságig ne menjen, ’s nem fog el a’ magány unalmai, kínjai által emésztetve, minden valódi szükség benső érzete nélkül, csupán színlelésből és szeszélyből új és ismét új lelkészt kívánni ?—Mindezekre azonban válaszoltatott, hogy ha valamelly rabnak személyes bizodalma van más vallású lelkészhez, azt tőle megtagadni sem jog sem méltányosság nem engedi. Ha csakugyan némi visszaélések jönének elő, ha a’ térítgető túlbuzgóság ármányai a’ börtönmagányokat sem hagynák ki sértetlen, arra való leend az időnkénti vizsgálat, a’ felügyelő tanács, hogy illy visszaéléseket sikeresen orvosoljon. — De most, midőn épen a’ szabad átmenet elvét sürgetjük, nincs is ok félni a’ proselytismustól, ’s azon változtatni kívánt 264-dik S-ban különben is teljes viszonosság van, és egész átalánosságban, minden vallást illetőleg egyaránt rendeltetik, hogy a’rabhoz „más vallásbéli“ lelkész ne mehessen, hacsak maga nem kívánja. — A’ magányrendszer szigorúsága, mondák a’szerkezet pártolói, nem abban áll, hogy a’ rab senkivel sem, hanem hogy csak hiteles jó erkölcsű emberekkel társalkodhassék; fő czél a’ javítás, ennek a’ Radek által jónak látott eszköze a’ magányrendszer, de a’ czélt nem kell alárendelni az eszköznek, ’s miután a’ hivatalbeli rendes börtönlelkészek csak kevés időt fordíthatnak egyes rabok oktatására, szabadnak kell lenni, hogy a’ börtön rendes lelkészén kívül más lelkészt is hivathasson a’ rab; ezt egyenesen a’ javítás czélja kívánja, hogy erkölcsi társalgástól a’ rab meg ne fosztassék, sőt az igazgató által ismert, hitellel ’s bizodalommal bíró férfiak a’ cellákba bemehessenek, mint ez Angliában ’s Amerikában napirenden van, hol a’ jámbor polgárok legszebb kötelességeik egyikének tartják a’ rabokat emberbaráti szelídséggel ’s lelkesedéssel oktatni. Proselytismustól nincs oka félni a’ statusnak; mert nem az a’ czél, hogy a’ börtönből jó catholicusok vagy jó protestánsok jőjenek ki, hanem, hogy jó polgárok adassanak vissza a’ társaságnak. — Ez utóbbi okok győztek, ’s a’ kérdés szavazásra tűzetvén, nagy többség (11 megye ellen a’ többi) a’ szerkezetet megtartá úgy mint van. Másik indítvány a’ 263-dik §. változtatására volt intézve, melly szerint az általános hitszónoklatok, közönséges predikátziók a’ börtönökben nem engedtetnek. Az indítvány jobbnak tartá, hogy ezen szóbeli átalános tanítások a’ börtönökben megtartassanak, úgy azonban, hogy ezek mellett a’ kamrákbani magános oktatás is fenmaradjon. — Ennek folytában felolvastattak az orsz. választmány XXI-dik ülésének jegyzőkönyve (44 dik lap) ’s Graefl Károly és Cassano József építőmesterek 7‘ és 8y1 alatti véleményei aziránt, vallyon a’ magányrendszer feláldozása nélkül lehetne e olly módot találni, minélfogva a’ rabokra nézve a’mise láthatása eszközöltetnék.— Fő nehézség, melly az orsz. választmányt a’ 263 dik §. szerkeztetére bízta, abban áll, hogy a’ törvényhatóságok börtöneiben nem egy hitfelekezetű rabok őriztetvén, az általános hitszónoklatok, vallásos tekintetből, lehetetlenek. Erre azt felelé az indítványozó érdemes követ, hogy a’ szónoklatok tárgya nem egyes hitfelekezetek hitnogmája, hanem a’ minden vallások közös alapját tevő erköltsiség lehet. Különben is minden hitszónok, ki szent hivatását kellőképen felfogta, örömestebb a’ tiszta erkölcsiség terén fog maradni, mint a’ dogmák tömkelegébe tévedni. — Magános oktatásnak a’ kamrákban sohasem lehet annyi hatása, ’s az soha sem képes annyi figyelmet gerjeszteni, mint a’ nyilvános szónoklat, mellynek snvreható ’s lélelekemelő ereje a’ kedélyeket hatalmasan megragadja, ’s hol egyik ember vallásossága a’másikét ébreszti. Győzött azonban azon nezet, miszerint ,,a’papnak lehetetlen megparancsolni, mit papoljon, ’s hogy a’ közerkölcsiség terén maradván, dogmákba ne ereszkedjék“, ’s hogy „gyakorlatban létesithetten volna a’ hitszónok elmondandó beszédét vizsgálat alá vetni“; és igy tekintetbe vétetvén azon gazdálkodási szempont is, hogy egy, czélnak megfelelő ’s a’ magány rendszer szigorúságával megegyező kápolna építése a’ költségeket 80 ezer fátal szaporítaná, a’többség, 15 megye kevesebbsége ellen, a’szerkezetet megtartá. A’ felügyelésről szóló fejezet utolsó §-ára nézve (313) minden vita nélkül elfogadtató.; a’ 97. alatti különvélemény, miszerint a’helyt.tanács köteles a’börtönök mibenlétéről minden országgyűlésre kimerítő tudósítást tenni. Kifl. Kerületi tá cs, segít. 12-ben d. e. 9 1/2 órától d. u. 1 1/2 óráig. Elnökök: Török, Sötér. Jegyző: Szemere; naplóvivő: Zsoldos. A’ a’börtönrendszer feletti taácskozások folytattatván (a’ XVI. fejezet, vagyis 366-ik §-tól kezdve); a’ kerületi börtönök helyeiről és kerületek kiterjedéséről szóló XVII-ik fejezetben következő változtatások történtek: 1) az ötödik sorszámú kerületi börtön helyévé Nagy- Károly helyett Szatmár-Németi sz. k. városa rendeltetett. 2) Debreczen városa a’ hatodik sorszámú nagyváradi kerülethez adatott, ’s a’ nagy-károlyitól elvetetett. 3) Bereg megye a’ kassai kerülettől elvetetvén, a’ nagy-károlyi, most már szatmári kerülethez csatoltatott. 4) Tolna megye Miskolcztól elvetetvén, Kassa alá rendeltetett. 5) A’ tizedik sorszámú két. börtön helyévé Posega helyett Pécs tétetett. — A’ második sorszámú keszthelyi kerülethez tartozó megyék közül Veszprém, nyomtatói hibából kimaradván, pótlólag beiktattatott. — Voltak még egyéb követelések is; a’ jászkun követ, a’ Duna közbenfekvése ’s téli időben megnehezült közlekedés tekintetéből, a’ jász és kunsági kerületet is, mint a’ nagykunságira nézve javasoltatik, a’ szegedi kerülethez szerette volna csatoltatni; mire feleltetett, hogy Nagy-Kunság igen távol esik Budától, azért csatoltatott Szegedhez, de a’ jász és kis kun kerület Budához közel esik; a’Duna jege nem olly nagy baj, csak rövid ideig tartó fenakadást okozhat, az álló híd úgyis nem sokára elkészül; hasonló bajban számos más megye is van ’stb. — Sopron megye követe hasonló okból szerette volna megyéjét Lévától elvétetni. Többen (Bihar, Szabolcs, Mármaros, Debreczen) Szabolcs megyét ’s a’ Hajdú-kerületet a’ nagyváradi kerület alá akaják foglalni. — Gömör megye Kassa helyett Miskolcihoz szeretett volna soroztatni, Temes pedig Szeged helyett Aradhoz. — De mind ezen akaratok és kívánságok, a’ fentebb kijegyzetteken kívül, elmellöztettek azon okból, hogy ennyi változtatások által a’ választmánynak, a’ törvényhatóságoktól beküldött rabjegyzékekre alapított ’s nagy gonddal és combinatióval kidolgozott terve, miszerint egy két börtönben legfölebb 500 rab tartassák, egészen dugába dőlt volna. Sokan ugyan azt álliták , hogy a’ számra és választmányi tervezetre, melly különben is hibás adatokon épülhet, nem kell tekinteni, hanem egyenesen a’ törvényhatóságok könnyebbségére szükség figyelmezni, miszerint ezek rabjaikat minél kényelmesebben ’s olcsóbban a’ kér. börtönökbe szállíthassák; ’s ennek folytán kivánák, hogy kér. választmány küldessék ki, melly a’ törvényhatóságok kívánságait új vizsgálat alá vegye, de a’ választmányi szerkezet hív öreg bajnoka megfelelt erre, hogy t. i. az érdekeket úgy összeegyeztetni, hogy senkinek semmi kifogása ne legyen, ’s e’ mellett mégis bizonyos elvből indulni ki, teljesen lehetetlen, hogy ezen új választmány, eljárása alapjául, ismét csak a’ törvényhatóságok által beküldött tabellákat fogná használhatni, mellyek ha hiányosak, ez nem a’ választmány, hanem a’ beküldő törvényhatóságok hibája; hogy a’ választmány által felvett szám, miszerint egy két börtönre legfeljebb 500 rab jusson, nem valamelly alaptalan szeszély szülötte, hanem azon tapasztaláson épül, hogy több rabot jó rendben, kellő felügyelés alatt ’s tisztán tartani nem könnyen lehetséges. — Ezen okok győztek; a’ sok apró követelés „maradjon“-ba fuladt, s kivétel csak Debreczen városa és Torna ’s Bereg megyére nézve létetett, közlekedési könnyebbség és közelebbség tekintetéből. Bereg kívánsága szavazás utján fogadtatott el, 30 megye szavával 15 ellen, a’ többi nem szavazván. Könnyebben tértek el a’ BR. a’ választmányi szerkezettől ollyan indítványokra nézve, mellyek a’ kerületi börtönük helyeinek változtatását tárgyazták. Szatmár-Németi, Nagy-Károly helyett felkiáltással—, Pécs, Posega helyett szavazás útján fogadtatott el. — Miután nagy többség, 10 megye ellenében, elhatározd, hogy a’szerkezete’ részben változtassák, ’s igy Posegát megbuktató. Némellyek Pécset, mások Eszéket akarák; de a’ többség, 11 szó ellen, Pécset állapitá meg a’ tizedik számú két. börtön helyéül. Olvastatván ezután a’ börtönökre szükséges költségekről szóló XVIII. fejezet 382-ik §-asa, melly feletti vitatás rendét ’s eredményét már múlt számunkban körülményesen közlöttük. lal V. kerületi ülés, sept. 13-kán; elnökök, jegyző, naplóvő, mint tegnap; az ülés tartott d. e. 9 '/a . d. u. 1 óráig. Tárgy: A’ börtönrendszer vizsgálata befejeztetik; a’ köztér- 640