Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-02 / 261. szám
anyagnak mind feldolgozásával, mind organicus ujjászerkesztésével jár, mire ők nem ajánlkoztak ,’s nem is ajánlkozhattak volna; mert elégséges idejök nincsen. — A’ napló tehát ezentúl is azonképen fog folytattatni, mint eddigien. XXVII. kerületi június 28. Kezdete 9/2 kor, vége 12 óra után. Turánszky (Liptó), Zsedényi (Szepes), elnökök. Palóczy, Yukovics, jegyzők. Komlóssy, naplóvivő. A’ szólásszabadság ügye lévén napirenden, egy megyei követ előadá, hogy a’ múlt országgyűlésen huszonhárom üzenetet küldött ezen tábla süker nélkül a’ földhöz, a’ nyilvánosság és szólásszabadság tárgyában; hogy az ezeken ejtett sérelem tettleges következései elenyésztek ugyan, hogy a’ fejdelem intézkedése enyhítette a’ fájdalmat; de a’ sérelem maga mind eddig orvoslatlanul maradott. Járjunk tehát el abban, mit örökségé épen általvettünk a’múlt országgyűléstől, ’s üzenetünk a’ múlt országgyűlési második üzenet szellemében legyen egyszerű és határozott, minőt ezen alkotmányos ügy követel. — Ezen előadás élénk viszhangra talált, ’s kimondatott, hogy a’ kormánytól jelenleg méltán remélhetni ezen sérelem orvoslását; mert hallottuk a’ trón zsámolyáról a’ békés haladásra intő szózatot, ’s békés haladás csak az alkotmányos élet fentartása , — ez pedig csak a’ szólásszabadság biztosítása által eszközölhető. — Voltak, kik megismerték ugyan, hogy ezen sérelemnek még a’ jelen országgyűlése alatt orvosoltatása elkerülhetetlenül szükséges, mert a’ sérelem okai némileg az eddigi törvények homályos voltában is lappanganak; de ok azon oknál fogva, mivel a’ büntető-törvénykönyvben eziránt úgyis rendelkezni kell, ezen tárgyat akkorra kívánták halasztani, midőn a’ büntető-törvénykönyv szerkesztésére kiküldött választmány munkálata vizsgálat alá kerülend, ’s ezen elhalasztás által a’ két tábla közötti egyetértést is fentarthatni remélték, melly azon esetre, ha a’föRB. ezen táblának az üzenetben kifejtett nézeteihez nem járulnának, könnyen felbomolhatnék, ’s mellyet kártékony ingerültség válthatna fel. — Egyébiránt most annyi a’ teendők sora, hogy azon idő, melly az indítványozott üzenet nyomán keletkezendő vitákra pazaroltatik, más, sürgetösebb ügyekre fordittathatnék. Ezen okoskodásra felhozatott, hogy az ügyet jövendőre kétségkívül czélszerű törvény által kell biztosítani; de azért nem léphetünk vissza, ’s a’ fonalat ott kell felfognunk, hol azt a’ múlt országgyűlésen elhagytuk, mert bizonytalan, milly eredményei lesznek a’ büntető-törvénykönyv feletti tanácskozásoknak, ’s méltán attól tarthatni, hogy, ha a’ főRt. ezen üzenetre nézve az adótáblával meg nem egyeznek, ha ismét miattok nem juthat a’ felírás a’ fejdelem elejébe , — a’ büntető-törvénykönyvben sem fogjuk megállapíthatni azon elveket, mellyek nélkül a’ szólásszabadság biztosítatlanul marad. — Ingerültséget eltávoztatni, szép és nemes feladás — monda egy másik megyei követ — de ha a’ legnemesebb czél elérésére, az alkotmányos szabadság palládiumának biztosítására nem juthatni el ingerültség okozása nélkül, — ettől sem ijedünk vissza. Igaz, jelenleg nem csekély a’teendők sora; de Magyarországban még ezentúl is jó darab ideig sok leszen a’ teendő, ’s ha addig várakozunk, míg ezek megfogynak, úgy nem tudja a’ szóló, mikor fogjuk a’ szőnyegen lévő tárgyat elvégre biztosítva maradékainknak általadhatni. Néhány megyei követ kinyilatkoztatván, hogy küldőik, már az 1840. martius 14-én kelt resolutio által némileg megnyugtatva, az utóbb közbenjött királyi intézkedés által a’ sérelmet tettlegesen megszüntetve látják , ’s hogy ennélfogva most, midőn a’ múltakhoz hasonló esetek már elő nem fordulnak, ezen tárgy további fűzésével felhagynak , — egy városi követ megjegyző, miszerint azoknak kik csak a’ jelen állapotra tekintenek, megfelel az országház homlokzatának felirása : „praesentia negligit, qui futura non respicit;“ ’s a’ szóló úgy vélekedik, hogy épen a’ jelen idő legalkalmasabb ez ügy kivívására; mert most még az ellenség sem mondhatja az országgyűlésnek azt, mi az 1830-ki franczia kamarákban mondatott azoknak , kik a’ halálos büntetés eltöröltetését indítványozták : „ti csak azért nyilatkoztak a’ halálos büntetés ellen, mert a’ fogoly ministerek veszedelemben forognak;“ most, miután a’ fájdalom enyhítve van, kiki tökéletes higadtsággal fog a’törvény hozatalához járulhatni. Szavazatra bocsáttatván a’kérdés, kitűnő többséggel üzenet határoztatott íratni, a’ múlt országgyűlési második üzenetnek nyomán. Vukovics, mint kerületi jegyző , olvassa a’ Fejér vármegyei nemesség számos tagjainak petitióját a’ közelebb múlt Fejér vármegyei követválasztási eljárás ügyében,úgy gróf Zichy Ödön ellennyilatkozatát, — mire az említett megyének egyik követe előrebocsátván , miszerint megyéjéről fel nem tehetni azon gyávaságot, hogy magát olly valaki által képviseltesse, ki nem a’többségnek választottja, valamint bizonyosan róla sem fogja feltenni senki , hogy itt megjelent volna, ha nem a’ többség által küldetik ide, — ellent mondott azon állításnak, melly választását törvénytelennek nyilatkoztatá. Ezen petitio — folytató— nem okirat; mert ki kezeskedhetik értté, hogy az aláírók előtt ismeretes volt azon iromány tartalma, mellyet aláírtak ? ha nem tűzetett e utóbb a’ felsőbb rész a’ nevek elibe? ’stb. Fejér vármegye rendei tisztelettel és szeretettel viseltetnek főispánok iránt, ’s mind azt, mi ezen irományban ellene felhozatik, a’szóló rágalomnak nyilatkoztatja; ’s miután ezen petitio nem hiteles, ’s tartalmának része auxesis a’ legeslegnagyobb mértékben, része pedig valótlanság; miután továbbá Fejér vármegye nem kiskorú, ’s igy tudja a’módokat, mellyek által bajain segíthet, mit bebizonyított akkor is, midőn a’ közelebb múlt közgyűlésben királyi biztos kiküldetéséért folyamodott ; ’s miután végre a’ szóló talán 3000 aláírót gyűjthetne épen ellenkező tartalmú petitióra, ha e’ végett haza menne, — ezen irományt további tárgyaltatás nélkül félrevettetni kérte. — A’ ki utána szólott, már a’ múlt alkalommal kifejezte azon óhajtását, hogy a’ szőnyegen levő petitióban semmi személyesség ne foglaltassák, ’s jelenleg sem helyeselhette azt, hogy mind a’ petitióban, mind az ellennyilatkozatban több személy név szerint emlittetett. Az elsőnek tartalmát mi illeti, ennek hitelessége kétségbe vonatott ugyan; de tudjuk, hogy kétségbe vonhatni hitelesnem hiteles előadást egyiránt, ’s gróf Zichy Ödön nem annyira a’ tényeket tagadja, hanem inkább azokat csak magától eltolja. Fejér vármegye most már királyi biztos kiküldetését kéri, de a’ commissiók nemritkán hanyagsággal, néha részrehajlással, vagy épen az egyik félnek tökéletes kizáratásával vannak összekapcsolva. Jelenleg, midőn a’ megyei választásoknál sűrűn előfordult visszaélések orvoslására a’ királyi előterjesztések is törvényhozatalát ajánlják , tétessék felírás e’ tárgyban, mellyben hivatkozás történvén a’ szőnyegen levő petitiora, a’ nélkül azonban, hogy ez hozzá mellékeltetnék, ő felsége megkéretendő , méltóztatnék a’ választási kicsapongások ügyében kiküldött biztosságok munkálatainak eredményeit az ország Rreivel közleni, hogy ezen adatok az illető törvényjavaslat készítésénél tekintetbe vétethessenek. Mások más véleményben voltak, mert az indítványozott felírás által olly fontosság tulajdonittatnék a’ kérdéses folyamodásnak, minőt nem érdemel. Ők nem akarják, hogy a’ törvényhozás a’ megyei hatalommal összeütközésbe hozassák; már pedig a’ megye ezen panaszokat a’ júniusi közgyűlésben elutasította, ’s királyi biztosnak kiküldetését kéré ez ügyben. Egy szóló felekezetességet lát ezen irányban, melly mindent pártérdekek előmozdítására akar kibányászni, ’s ha illyes protestatiók ezentúl is elfogadtatnak, akár ezer legyen az aláíró, akár egy — mert az aláírók száma nem változtat a’ dolgon — akkor hová lesz a’ követ iránti tisztelet , az utasítások ereje ? Kívánja, utasittassék vissza ezen folyamodás a’ megyéhez; tudja, hogy kívánsága nem népszerű, de népszerű csak az , mi bizonyos hiúságoknak kedvez. — Egy kerületi követ nem akarván visszavonást előidézni, az érdemleges tárgyaltatás mellett csak akkor nyilatkozhatnék, ha a’ bepanaszolt jogsértés annak útján nem orvosoltatnék. Más oldalról megjegyeztetett, hogy itt senki sem akarja a’ törvényhozást a’ municipiumokkal összeütközésbe hozni, hiszen azt is, hogy itt tanácskozhatunk , főleg a’ municipalis rendszernek köszönhetni. Itt kicsapongások orvoslásáról, olly kicsapongásokról van szó , mellyeket nem ritkán épen azok idéznek elő, kik a’ municipium hatalmát gyűlöletessé akarják tenni. Tudjuk, hol és mikor vette kezdetét a’ éorteskedés; tudjuk, mit nem követ el sok hivatalravágyó, ’s tudjuk milly szerencsétlen következései voltak a’ múlt időkben olly gyakran épen a’ választások előtt leérkezett praesidiálisoknak. Lehetetlenekké kell tenni nagyok, kicsinyek ármánykodásait. Fejér vármegye nemességének egy jeles része tesz itt panaszt, nem a’ többség akarata, hanem a’ választásmód ellen, ’s ha az itt előadottak állanak, a’ legsúlyosabb sérelem fekszik Fejéren. Ha a’ főispán bizonyos egyént, kihez a’ megye Rrei bizodalommal viseltetnek csak azért nem candidált alispánságra; mert ezen egyén nem censurált ügyvéd, — ha katonai erőt használt, — mellynek más alkotmányos országokban a’ választás helyétől több mérföldre kell távol lennie — nem azért, mert vérengzések vagy egyéb súlyos kicsapongások csak igy hárittathattak el, hanem azért, hogy a’ nemességnek egyik része kiszorittassék, úgy a’ főispán a’ legnagyobb sérelmet követte el. ’S hogy csakugyan, ha nagyítás volna is a’ petitióban, az 1805: 5.czikkelybe ütköző súlyos visszaéléseknek kellett közbejöniök , bizonyítja azon körülmény is , miszerint a’ közgyűlés királyi biztos kiküldetését kéri. — A’ népszerűséget mi illeti: azon borostyánt , mellyet a’ közvélemény egynek másnak homlokára fűz, ’s mellyet a’ közvéleménynek félrevezetése által ismét levelenkint szeretnek leszedetni mások, az egyszerű jutalom a’ haza ügyében tett fáradozásokért; —mások, igaz, csillogó rendeket, szép fizetéssel járó hivatalokat nyernek jutalmul. — Tétessék felírás, mint inditványoztatott, kérjünk materialékat a’hozandó törvényre, mint az 1839-diki országgyűlésen más ügyben kértünk volt. Történjék hivatkozás a’petitio tartalmára, ’s ez és az ellennyilatkozat az irományok közé soroztassanak. Az indítvány — miután még egyes követek oda nyilatkoztak, hogy az adatkivonáshoz ők is járulnának, de egyedül azon esetre ha a’ visszautasítandó folyamodás még csak nem is emlittetik — szavazatok többségével határozattá lett. XII. Országos ülés a’ mért. föRR.- né! Kedden Junius 27. Tartalom: A’válaszfelirat csatolmányai, u. m. az előleges sérelmek ’s a’ részek visszacsatolása iránti felira- | tok; — továbbá: Üzenet nádor a fönségéhez, a’ meg nem jelent hatóságok dolgában. Mint a’ tegnapi ülésben — mellyre még a’ jövő számban visszatérendünk—a’válaszfelirat, ugya’ maiban csatolmá- | nyai majd minden észrevétel nélkül fogadtatának el. Az a előleges sérelmek és kivánatok azon pontjára nézve mi,id- | azáltal, hol az egyházi javakról emlékezve, e’ kifejezéssel | élnek: „az egyházi javakat használók“, egy fő- | pap indítványa következtén módosítás létetik. — Előadás ugyanis, mikint eddig az előleges sérelmek és kivánatok VII. pontjának ez volt szerkezete : „az egyházi javakat bíróknak törvénytelen megrovatása“; továbbá: a’ törvény, nevezetesen 1548: 6. 1624: 18. 1741: 17. 1791: 70. és minden más törvények, az egyházi javakkal bíró férfiakról e’ következő kifejezéssel szoktak élni: „Beneficia possidentes, possessores bonorum“. — Minden mesterségeknek, művészetnek meg vannak saját műszavai, illyeneknek kell lenni a’ törvényben , ’s illyenekkel élni a’ törvényhozóknak is , a’ mi nem egyébben áll, mint ugyanazon szóknak és kifejezéseknek ugyanazon tárgyakra nézve mindenkori használatában , ’s így figyelmeztetni kivánja a’ KK. és Réket az iránt, hogy a’ múlt országgyűléseken használt kifejezésekkel élnének. — Tétettek ellenészrevételek, mikint az egyházi férfiak javaiknak valódilag csak használatát bírják, ’s nem ők, hanem az egyház a’ tulajdonos, hogy ők csak mint az egyház szolgái használják az egyház javait.” Azonban a’ mélt. főRR. az indítványt elfogadták. A’ XII. és XIV-ik pont olvasásánál észrevétel létetett azon kifejezésre: „biztosan elvárják a’RR. és RR. ezen fejedelmi szó szentségétől azt, hogy e’ részben újabbi sérelem többé okoztatni nem fog;“ mert —úgymond a’ szóló—nem tartom egészen illendőnek kimondani azt, hogy lehetséges, mikint sérelem e’ tárgyban legfelsőbb helyről következhetnék. Nem látok benne semmi illetlent — jön a’ válasz — ha kimondjuk reményünket, hogy nem fognak többé az eddig történt sérelmek ismételteini. Az indítvány elmellöztetett — a’ részek visszacsatolásáról szóló feliratra kijelentett azon kívánat, mi szerint az e’ részbeni munkálat közzététele óhajtatik— elhangzott. — Nádor ő fönségéhez a’ meg nem jelentek ügyében érkezett izenet, a’törvény világos rendelete végrehajtását kérő, e cs. k. főlgétől helybenhagyaték, ’s ez a’KK. és RR.-kel a’válaszban tudatni fog. Ezzel a’ gyűlés eloszlott. F. Rendek ülése, (XIII-ik.) Szerdán junius 28. Tárgy: Viszonüzenet hitelesítése a’ válaszfelirás, előleges sérelmek, ’s a’ részek visszacsatolása ügyében; — nem különben nádor ő cs. kir. fő hűségnek válasza, a’ meg nem jelent megyék, ’s egyháziak ellen elrendelt közkereset tárgyában;— végül a’ BR. felirási javaslata Turopolyának, a’ Horvátországi követválasztás ellen beadott panasza iránt. A’ nádori itélőmester olvasá a’ válaszfelirás iránti rövid viszonüzenet, melly ugyanazon egy tag javaslatára három pontban szenvedett módosítást, — ’s a’ csatolmányok iránti viszonüzenettel egyetemben a’ RR. és RR-hez még az ülés folytában átküldetett. — Amannak tartalma röviden oda megy ki, hogy a’ fő RR. öröm- ’s hálaérzettel fogadván a’ kir. előterjesztéseket, minél nagyobb készséggel óhajtanak azoknak tárgyalásába bocsátkozhatni; annál szívesebben hozzájárulnak a’ RR. felirási javaslatához; ’s csupán két észrevételt tesznek: 1) hol sérelmekről van szó; minthogy a’ törvényre (1791 : 13.) történik hivatkozás, éljenek a’ törvény szavaival, ’s tegyék oda: igazságos sérelmek, vagy pedig hagyják ki a’ törvényre hivatkozást; 2) minthogy pontonként említik a’ kir. előterjesztéseket, tegyenek a’ 8-ik pontról is említést, ’s mondják meg, hogy azt is tárgyalás alá fogják venni. — Zarka itélőmester olvassa a’ meg nem jelentek perbefogása iránti viszonüzenetet, mellyben a’föherczeg nádor, mint kihoz egyedül (’s nem a’ fő RR-hez is) volt a’ szükséges rendeletek megtételét kérő üzenet intézve, arról tudósítja a’ RR. és RR et, hogy a’ sz. korona ügyvédje az idéztetésre immár utasittatott. Turopolyai panasz. Ugyanazon itélőmester olvasván az ez iránti üzenetet, — mellyet fentebb közlöttünk— némelly fő RB. annak végével a’ csatolványok felolvasását sürgeték.— A’ Bánk excja közbe szóllott, hogy ha tetszik, ám olvastassanak a’ mellékletek is; de minthogy a’ panasz úgy terjeszteték elő, mintha a’ társországok követválasztási közgyűlésnek , úgy a’ mikint történt, megtartását a’ zágrábi püspök ő excjának ’s másoknak befolyása eszközölte volna, becsületérzése kötelezi kijelenteni, hogy az egész dolgot sem püspök ő excja, sem senki más befolyásából nem tervezte, hanem egyedül saját belátása szerint azon kötelességérzettől vezéreltetve intézte, mellyel fejed*, e ’s hazája iránt tartozik, ’s mellyet semmi tekintetnek alá nem rendel. — Tiszteli egyébiránt a’ magos fő RB-ket, mint törvényhozó testületet; de bírói hatalmát ezen testületnek el nem ismeri. És azért a’ felhozott vádak ellen magát nem menti, menteni nem akarja; de nem azért, mintha magát legtávolabbról is bűnösnek érezné, hanem azért, mivel e’ dolognak még csak tárgyalását is teljességgel nem e’ helyre tartozónak hiszi. Azonban ha a’ fő RB magoknak a’ dolog állapotáról bővebb tudomást szerezni óhajtanak, mindennemű felvilágosítást adni: nyílt homlokkal mindig kész leszen. Ő a’ társországok panasztott gyűlését törvényesnek tartja, ’s annak fogja mindaddig tartani, mig illetékes itélőszék máskép nem ítél, minek magát teljes készséggel alája vetendi; de ép’ azért, mivel csak ennek vetheti magát alája, a’ tárgy birájának pedig az országgyűlést el nem ismerheti, érzékenyen fájlalja, hogy a’ RR. és RR. a’történetet egyoldalú panasz következtében valóságos sérelemnek vették a’ nélkül, hogy azokkal, a’ kiket illet, az közöltetett volna; ’s kérte a’ fő RB-kez ne mondjanak határozott véleményt, mig magoknak bővebb felvilágosítást nem szereznek. — A’ Bán illy tartalmú magyar beszéde után, egyik II