Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-11-05 / 297. szám
arányához mért semminemű börtön-elévülést nem akartunk elfogadni, mondván, hogy ekkér a’többi rabok is kedvet nyernének az elszökésre. Mintha bizony az elszökés egy rendezett börtönből csak olly könnyű volna mint unatkozó tisztvkelőinknek a’ gyűlésteremben szokott kisuttyanása. „Már hiába!“ válaszolá egy pár táblabiró „az elszökés által még nevelt bűnét a’ fogoly, tehát bár 50 év múlva újra megtaláltatik, szenvedje ki a’ magáét.“ — A* párbaj körül V.P.ismét felszólalva, törvényjavaslatkép utasításba tétetni kérte, hogy a’ kihivottat ne érje azért gyalázat, ha a’ kihívást el nem fogadja. A’ javaslónak lelki szemei előtt bizonyosan az infamia juris és facti lebegett ’s ezen különböztetést a’ becsületre is alkalmazhatni vélte; de valamint az első jurisfictiónak eredménye semmi, ugye’ második különböztetés szinte hatástalan, ha nem nevetséges lenne. — Ezután a’ fölött vitáztunk csikorgóékesen : honnan vegyük a’ megyei börtönök építési ’s fentartási költségeit? Most nyíltak meg szemeink a’ szörnyű való előtt, miszerint átláttuk, hogy megyénkben a’ direct adózásnak még a’ kapatos osztályban sincs barátja; azt ugyanis még csak megpendíttetni sem hallottuk. De annál többen, sőt valamennyien azt eröködtünk legalább végzésbe iktatni, nehogy akár egyenes, akár közvetett teher nehezüljön szűz nyakunkra. ’S ezen erőködésünk nyomán született a’ fentebb érintett határozat hogy Nyitra megye a’ hallgató rendszerre alapítandó megyei börtönök építését — ha már csakugyan épültnök parancsolja a’ fatum — a’ házi pénztárból kívánja eszközöltetni, de nem ám valahogy a’ szűz nemesség megszeplösitése által növesztett házi tárból, hanem egyedül ama’ néptárából, mellynek vállait 9 század óta használjuk hágcsóul adómentességi kiváltságunk várába. — Vége lévén az észrevételeknek, V. P. sokáig mutogatta, mi minden maradt még ki az országos választmány codexéből, é s különösen érintvén , hogy sehol sem találja benne ama’hajdani bölcs törvényt: „ut nunera dantes et acceptantes in diaeta puniantur“, kési ennélfogva azt szinte utasításul adatni követeinknek, hogy az uj codexbe is törvényül iktattassék. Ezen indítvány ellen sok erőt elvesztegettünk, míg utoljára mint nem a’ kor lelkéhez illő, mint fölösleges és szükségtelen nagy többség által félrevettetett, — kivált miután elnökalispánunk megjegyzé, hogy hiszen az uj büntető-törvényjavaslatból sok egyéb is kimaradt, mint p. o. az is, it Lutherani comburantur, miket t. i. az országos választmány nem tartott szükségesnek a’XIX. század bűnt. törvénykönyvébe foltkint iktatni. "S ezen megjegyzés az indítványozót, hallgatás- és nyugvásra bírta. Mire aztán néhány rendű ísövetjelentés a’ September 5-dike óta történtekről, és egy-két megyei körlevél, többnyire olvasatlanul, diaetalis választmányunkhoz utaltattak. Igazán elmondhatjuk: tota die laborantes nihis cepimus. — Esztergám. (Magyarázat.) A’ P. Hírlap 294-ik számában, az Esztergom megyei tisztujitásréli közlésben az mondatván, hogy Huszár Imre esküdt helyébe Barta Antal kiáltatott ki, nehogy ennek valaki olly balmagyarázatot tulajdonítson, mintha Huszár Imre az esküdti hivatalért versenyzett volna , szükség megjegyezni, hogy Barta Antalnak kikiáltása Huszár Imrének minden hivatalviselésrőli előleges lemondása következtében történt. A mint ez a’ tisztválasztást megelőzött oct. 18-kai közgyűlés jegyzőkönyvének itt következő kivonata mutatja: Ifjabb Huszár Imre rendszerinti eskütt ur, a’ KK. és RRnek benne helyezett bizodalmukat mély érzettel megköszönvén, a’ 3 évig viselt eskütti tárczát végkép ’s azon nyilványitással tévé le, mikint a’ bekövetkező tisztválasatás alkalmával semmiféle hivatalra sem óhajtja magát kijelöltetni. — A’ leköszönő eskütt ur hivatalos pontosságát, és körébeni szilárd lelkületét az eg,begyült KK. és RR. ismervén, ezen ténye sajnos részvéttel fogadtatott. Királyi városok köréből. Újvidék , oct. 27. A’ városok rendezése iránti kér. választmányi munkálatot városunk is, csekély változással, elfogadá, ’s a’városoknak adandó országgyűlési voksok száma iránti kérdést, kapcsolatban a’ píti körlevéllel tárgyalván , ez utóbbi csupán tanácsunk többségének hozzájárulása által megbukott; mi tettleges bizonyságul szolgál, hogy a’ városi zárt körök között is találkoznak nemesebb érzésű kedélyek, mellyek fölülemelkedve a’ mindennapi érdekhajhászás salakjaiból, a’városi „monarchico-aristocraticus“ szerkezet ellenére, a’ polgárság valódi érdekét szivükön hordják. Voltak ugyan , kik vitatás közben a’ kér. választmányi munkálat ellen hivatalbeli esküjöket (!) Pest városa tanácsának és vál. polgárságának tekintélyét, a’rendezés egyoldalúságát, a’k. királyi előterjesztvények tartalmát, ’s a’ polgári rend megsemmisítését hozák föl; de győztek azon okok, mellyek a’ rendezés alapjának igazságát, az általános rendezés kivihetetlenségét , a’ polgári rend mostani semmiségét, ’s jövendő jobb reményeit, és a’pesti körlevél inconstitutionalis, a’ kegyelmes királyi előterjesztvényekkel is ellenkező, ’s minden b elrendezést— melly általában szükségesnek elismertetett — lehetetlenitö voltát kimutaták; és ezek mellett elnök főbiránk a’ tanácskozás pártatlan vezérlete , a’ tanács pedig buzgó részvéte által magának a’ polgárság tiszteletét újólag kivívta. —rd. KÜLFÖLDI MPLIL Port Leon, Florida egyik virágzásnak indult városa, septemberben rémitő szerencsétlenségtől látogattatott. Egy iszonyú szélvész majdnem az egész várost semmivé tette. A’ vész dulását a’ tenger kiáradása is nevelé, mert épen dagály ideje volt. A’ kár felszámithatlan; sok lakosok csak életeket mentheték meg. Ember azonban, mint látszik, nem veszett el. London óvárosában a’ követválasztás miatt néhány napig nagy volt az élénkség. A’ választás oct. 20-ikára volt kitűzve. Pattison a’szabadelmü párt jelöltje, és Baring Tamás tory, mindketten megjelentek a’ választók előtt, ’s kimerítő politicai hitvallást tőnek. Ez utóbbi magát mérsékelt reformernek vallá. Az első választás kézemeléssel ment végbe, ’s 3/s-nyi többséget mutatott Pattison ur részére ; Baring azonban pollt, t. i. írott szavazást sürgetett , melly másnap csakugyan végbe is ment. Pattison 6535, Barring pedig csak 6334 szavazatot nyert; szabadelmü többség Pattison részére: 201. Baring a’ végeredményt sejdítvén, korán eltávozott. Az új követ, melegen köszöné meg a’ választók bizalmát. Bowring tanár azt mondá a’ választóknak, hogy magokat halhatlanokká tették. Baring ujból kissé tréfát űzött. Baring — úgy mond — magát in abstracto a’szabadkereskedés barátjának vallá; elégedjék meg tehát azzal, hogy a’ citynek in abstracto legyen képviselője. A’ whigsajtó ez eredményt nagy diadalnak tekinti. Oct. 17. és 18 kán a’ calaisi szorosban, jelesül Kent partjain, iszonyú vész dühöngött, mellynek ismét több hajó áldozatja lön. A’hajósnép azonban szerencsésen megmentetett. Joinvillé hercseg, egy bizottmánynak, melly a’ gőzösök jobb és czélszerűbb fölfegyverzése iránt tervkészitéssel bízatott meg, elnökévé neveztetett ki. Bruot és Janvier kapitány és Pretot mérnök, melléje vannak adva. A’ Presse szerint a’ franczia kormány még nincsen elhatározva az iránt, ha dec. 27. vagy jan. 9-ik napjára hívassanak össze a’ kamrák. Az alkotmány rendeleténél fogva azonban az összehívás hihetőleg dec. 27-ikére fog történni. Ronald bibornok, a’ lyoni academia rectorához levelet intézett, mellyben ultramontanisticus szellemben követli a’ vallási oktatás szabadságát, ’s élesen kél ki az academia egyházellenes philosophiai tanulmányai ellen. A’ bajor király megengedte, hogy a’ Görögországban levő, jobbára bajor, németek részére, kik az utolsó forradalom által kenyeröket elveszték, adakozások gyüttessenek. Ez ínséggel küzdő személyek száma, nőkkel ’s gyermekekkel együtt százra megy. Marocconak egyik tartományában az uralkodó császár ellen lázadás támadt, mellyet a’ császár csak nagy vérontással valt képes elnyomni. A’ diadal ünneplésére ő maroccoi fölsége ágyúdörgés közt számos fejeket tűzetett karóra. SZERBIA. A’ pesti szerb lap „Száván túl“-i levelezője érdekesen és figyelmet érdemlőleg értekezik Szerbiának mostani némelly körülményeiről, mellyekből egyet mást kiemelendőnek vélünk. „Itt a’ berat — úgymond — ’s vele a’ béke is megérkezett közénk. Itt a’berat, de a’ fejedelmi örökösödésről egy szó sincs benne, hanem az mondatik, hogy a’ fejedelmet némelly esetekben mással lehet felcserélni.“ Ez alkalmat ad neki, illy okoskodásra. Mondhatná valaki, mikint ez a’ nemzetre nézve annál jobb, hogy ez választván a’ fejedelmet, nem fog ollyanki nyakára tolatni, kit nem szeret. No de — úgymond — ez csak akkor volna nyereség, ha a’ választott fejedelem megerősítése is a’ nemzettől függene; de e’ nélkül okvetetlenül a’habozó állapot leend Szerbiának jövendő sorsa. — Éhez részünkről azt adnók , hogy a’ szerbek csakugyan eben gubát cseréltek, mint a’ magyar példabeszéd mondja. Mert míg megszabadultak az Obrenovics családtól, mellynek öröködési joggal adatott át a’fejedelmi palást, megszabadultak olly családtól, melly önkényét, nem pedig az alkotmányt uralkodtatá felettek; más oldalról kitették magokat a szabad választás minden zavarai és veszélyeinek, melly sok nemzetnek megbuktát okozá, egyszersmind pedig épen azoktól lettek függőkké , kiktől menekülni akartak , azaz idegen uraktól, idegen befolyástól. Legalább nem hihető, hogy jövendő választásaiknál keresztbevetett kezekkel állandanak akár a’ stambuli, akár a’ pétervári védők. Ne legyünk propheták, de úgy látszik, hogy Szerbia minden választást belháborúval váltand meg, ’s a’ csata végén, nagy kérdés, azt fogja e üdvözölni fejedelmeként, a’ kit maga, vagy a’ kit más óhajtott. „Ez — úgymond tovább a’ levelező — a’ dolognak árnyékos oldala. De a’ másik oldalon a’ fény áll, t. i. hogy illy fejedelemmé örökké csak született szerb választathatik.“ — Mi ezt olly fényes oldalnak nem igen tartanak; mert nem említve, hogy a’ Szerbiában született éjszakán is neveltethetik, ha — mikint például legújabban Moldvában 25 bojár — 25 főszerb akar fejedelemmé választatni, az emberi gyarlóságnál fogva nem egészen helytelenül teszszük fel, hogy a’ választottnak legalább is 24 főellensége lesz, mi az ország jövendőjére nézve nem a’ legfényesebb kilátás leend. FffAGinBRITAHmKA és IRLAND. O'Connell vádpere, most az angol és izlandi hírlapi mozgalom nagy themája, melly e’ perezben még a’ city követválasztás ügyét, a’ különben minden politicai pártra nézve olly nagy fontosságút, — a’ gabnatörvények elleni agitatiót és a’ walesi zavarokat feledésbe szorítja. Az izgató perének kimenetelén függ most mindenki figyelme, ’s vannak sokan, kik ezt Izland csendjének további fenmaradására, vagy megszűnésére elhatározó befolyásúnak hiszik. A’ „M. Chronicle“-ben darab idő óta fontos tartalmú czikkek jelennek meg , mellyekben nagy csapásnak tartatik, hahogy O'Connnellt — ki egyedül képes e’ zavarból Izlandot békésen kivezetni — a’ kormány üldöző rendszere elejteni képes lenne. — A’ vádirományok befejezvék, ’s a’ hírlapok egész kiterjedésben köztik a’ beperlett egyének elleni vádpontokat, mellyek beszédek, felhívások ’s hírlapi czikkek kivonataiból állanak, ’s a’ sept. 17-kén tartott clifdeni repealgyülésig mennek vissza. Ezek olly kevéssé terhelők a’ vádlottakra nézve, ’s olly kevéssé bizonyítják a’ követelt összeesküvést, hogy a’ „M. Chronicle“ dublini levelezőjének hite szerint, O’Connellt ’s a’ többi vádlottakat szükségkép föl kell menteni. Gyanítják, hogy a’ nov. 2-ikára kitűzött per csak nov. 25 vagy 27-kén fog fölvétetni. — Egyébiránt az izgató annyira csendesen viseli magát, hogy még az oct. 19-kére összehívott arbitration court ülését sem fogja megtartatni. A’ nép mestere példáját látszik követni. Szóval: ha a’ torykormánynak őszintén lelkén fekszik Inlandban a’ béke fentartása, ha ez nem csupa ürügy az orangisták vérengző dühének egy kis rést nyithatni, úgy jelenleg a’kormánynak, úgy mint Izlandnak, nincsen nagyobb és hálát érdemlőbb jótevője mint O’Connell. 758 FRANKHOA. Lamartine úr nem régiben uj hírlapot alapított „Le bien public“ czím alatt, mellyben regenerationans eszméit rakogatja le időnkint. A’ jeles hírű maconi követnek nincsen kisebb csélja, mint a’ franczia kamrai oppositiónak sokfelé szakadozott ’s vezérelv nélkül tévelygő töredékeit egybeforrasztani, ’s ekkép a’ júliusi forradalom szellemétől annyira eltérő kormánynak compact czéljaiban ’s elveiben egy parlamentaris ellenzéket állítani ellenébe. Illy irányban bocsátott ki legújabban egy felhívást felidézett hírlapjában, mellyben ismeretes kamrai politicai hitvallását ismétli A’ nyilatkozvány figyelmet érdemel annyival is inkább, mivel a’franczia journalisticában igen nagy zajt ütött. Lényeges tartalmát ime közöljük: ,,A’ revolutio ezt mondja: az emberiség isten előtt democratia, Frankhon tehát democratiaszerű legyen. A’ kormány ministerei szája által az aristocratiának , mint a’ királyság alapjának szükségét vallja; a’ pairségben utakra szálló politicai hatalmat akar alkotni, egy születésjoggal járó felségiséget, ’s felszóval panaszkodik, hogy nem elég hatalmas az egyenlőséget kellőleg megsemmiteni. A’ polgárok—mond a’ revolutio — egyenlők legyenek, mert isten egyenlő jogokat adott nektek. A’ kormány két osztályra osztja a’ polgárokat, hogy az egyik politicai jogokat bírjon, a’másik pedig kizárva legyen belőlök; az egyik törvényeket alkosson, a’másik engedelmeskedjék. A’ revolutio igy szól: a’király örökös jogú tisztviselő legyen, tekintélyének forrása a’ nép legyen , a’ képviseleti monarchia csak egyfejű democratia legyen. A’ kormány a’királyságból önálló ’s mindent elnyelő hatalmat csinál, melly mindent magához ragad, a’ nélkül hogy valamit bitorolnia kellene, mindent szükségkép meghódít; mert ministere az idő, ’s előjoga a’ béketűrés, ’s nehogy valaki csalódjék, a’ nemzetet még ideiglenes önkormányzási jogától is megfosztja. A’ revolutio ezt mondja: a’ király a’ nemzeti gyűlés helyétől tartsa távol a’ katonaságot, a’ kényuralom fellegvárai enyészszenek el a’ nemzet szabad földéről. A’ kormány 300 millió frankba kerülő várakkal építi körül a’ várost, mellyben a’ törvények alkottatnak, ’s az építést elkezdi, mielőtt a’törvények felhatalmaznák rá. A’vallásszabadság — szól a’ revolutio — feltételetlen és őszinte legyen; én nem akarom az isten és az emberek közé tenni kezemet, nem akarok lélekismeretet valamelly törvényes hitvallás oltárához kötni, se uralkodó vallás, se országos vallás, se többségi egyház ne létezzék, se kedvezés, se elnyomás ne történjék isten nevével; a’ hitvallások a’ köztörvénynek legyenek alávetve, ’s ne legyenek se üldözve, se előjogosítva. A’kormány hitvallásokkal szövetkezik hitvallások ellen, az oltár ügyeivel foglalkozik, törvényesíti a’ hitet, ’s ha két vagy három személy egy hit nevében összegyűl, fegyveres rendőrök lőnek, ’s űzik szét az imádkozók e’ gyülekezetét. A’ revolutio azt mondja , hogy a’ munka, szorgalom, kereskedés szabad legyen; a’ törvény lásson utána, hogy a’ fogyasztók ellenében ne alakuljon egyedáruság, mert olcsóság élteti a’ népet. A’ kormány műiparos feudális utakat teremt, és a’ fogyasztó népet a’ kiváltságon termesztőknek adja zsákmányul. A’ revolutio ezt mondja: a’ törvény valamennyi polgárok kívánságának szabályozott kifejezése legyen, a’ kormány 200 ezer polgár kívánságát emeli törvénynyé.— Mindezeknek vége hoszsza nincs ! — Ha a’ nemzeti gyűlés ma kiszállna sírjából, ’s ennyire elidomtalanított müvét megpillantaná, országos férfiainak mellyike lenne e képes müvére a’ ti kezeitekben ráismerni? Visszahatásról visszahatásra, vesztegetésről vesztegetésre , félelemről félelemre, ürügyről ürügyre menve, minő elvet hagytatok épségben ? Democratia helyett oligarchiát hoztatok , egyenlőség helyett választó nemességet, királyi hivatal helyett királyi dynastiát, sajtószabadság helyett septemberi törvényeket, társulati jog helyett gyülekezési tilalmakat , szabad ’s oltártól élő vallás helyett vallási viszályokat ’s vallási felekezeteket, mellyek a’ budget körül tusakodnak, végetlenül elosztható földbirtok helyett számtalan testületekben újra feltámadó és egész családokat örökükből kizáró, holt kezekbe szorult birtokot, a’ munka és kézművesek szabadsága helyett a’ tőkepénzesek egyedáruságát, kiknek Frankhon eladatott, az értelmiség mozgékony és erkölcsi felsőbbsége helyett a’ census felsőbbségét ’s a’ telek- és kézműpatens felsőségiségét. Ez egy