Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-27 / 268. szám
külföldről más számadására minden tudósításokat, számolásokat, gépezeteket, szóval: mindent megszerezni, mi illyetén vállalat megállapítására szükséges. c) Fölhivand némelly vállalkozási szellemről ismeretes külföldi gyárosokat hazánkban is kísérleteket tenni, mellyek véghezvitelére segédkezeket örömest nyujtand a' társaság. d) Az ipar gyarapodása a’ népesség növekedését is föltételezvén a’ kereskedelmi társaság tisztjében álland, ha ez iránt megkerestetnék, olly telepedőkről gondoskodni, kik honosinknak a’ gyári kezelés körében oktatóul szolgálhassanak. — Tudjuk, hogy az angol műipar a’ hitvallásért üldözött frank, brabant ’s német kivándorlók által alapittatott meg. A’ laktalan puszták népesitésének szükségéről is már sokszor volt szó , mit a’ társaság külföldi összeköttetéseinél fogva legkönnyebben eszközölhet. Ha tehát valaki gyárt akar alapítani , vagy pusztáit népesíteni, bizton fordulhatand a’kereskedelmi társasághoz, melly neki bizonyos meghatározandó feltételek alatt megfogadja külföldön a’ gyári munkásokat, értekezendik külföldi kivándorlókkal , kik hazánk népesitésére alkalmasok lennének, kitudakozza a’ feltéteket, szóval az egyességre szükséges minden lépéseket készséggel megteendi. D. A’ biztosító magyar intézetek pártolása és újak felállítása által is tetemes pénzöszveget kímélünk meg az országbéli kiszivárgástól. Ennélfogva a’ kereskedelmi társaság árait szárazon és vizen, mennyire a’ kellő kezességek a’ hazában feltalálhatók , mindig honi biztositó intézeteknél biztosítandja, p. o. a’ komáromi hajóbiztositó társaságnál, vagy a fiumei „Renovata camera ungarica d’ assicurazioni“-nál készitend uj terveket, közbenjárul, szolgáland a’ kidolgozásnál ’s pénzbeli részt is veend ha körülményei ’s ereje megengedendik. E. A’ közlekedési eszközök könnyítése végett indítványba hozand a’ kereskedelmi társaság tapasztalásainál fogva vasutak , csatornák, és vizszabályozási tervezeteket, megszerzi a’ szükséges adatokat, hogy szoros költségvetés létethessék, technicai elődolgozatokat készíttet, ’s illy vállalatok létesítését közbenjárólag elősegíti. F. A’belföldi’s világkereskedelmi conjuncturák köztudomásra juttatása végett a’ társaság minden hónapban és minden vásár alkalmával jelentéseket és árújegyzékeket ad ki, ’s jelentéseiben a’ belforgalom ’s a’ külpiaczok állapotjáról értesitendi a’ közönséget. Ezekből átlátandja a’ tisztelt közönség, ha valljon a’ magyar kereskedelmi társaság, melly magának illy munkakört tűzött ki, megérdemli e a’ pártfogást. — Az egyesület 2,000,000 p.frtra van számítva, vagyis 4000 részvényre 500 p.frtjával; de mihelyt egy millió alá lesz írva, a’ társaság megalakultnak tekintetik , sőt hacsak 500,000 p. frt iratik is alá , az aláírók azonnal közgyűlésre egybehivatnak, hogy elhatározzák: valljon már ezen öszveggel is meg akarják e kezdeni a’ munkálkodást. Minden esetre pedig akár mennyit tegyen az aláírás, folyó évi november első vasárnapján közgyűlés fog tartatni. — Midőn ezek szerint addig is, míg az aláírási ívek szétküldetnének , a’ tisztelt közönséget részvétre felhívnák , még csak azt jegyezzük meg, hogy az 500 p.frtos részvény befizetésének könnyítésére változhatlan szabályul van megállapítva, hogy 25 pcentnél, vagyis 125 p.frtnál többnek befizetése egy éven át nem kivántathatik ; az is két osztályban — három hónapi időközzel úgymint először 15, aztán 10 pcent; — és igy az egész 500 p.frtnyi öszveg lefizetése csak 4 év alatt kívántatik. — Meghívás a’magyar czukorgyárnokoknak f. é. aug. 20-kán Pozsonyban tartandó ülésére. Miután a’ tek. kerületi kereskedelmi választmány több magyar czukorgyárakhoz felszólítást intézett az iránt, hogy jelöljék ki egyenkint azon akadályokat, mik a’ hazai czukorgyártás sikerét ’s gyors kifejlődését gátolják, ’s egyszersmind tervezzenek módot és eszközt, miszerint, a’ törvényhozás azon nehézségeket elhárítva, az említett iparág felvirágzását előidézhesse: az alábi egylet — mellynek czélja az, hogy önmagát a’ belföldi czukorgyártás ipar-érdekének erős és szükségnek megfelelő orgánumává tegye — hazafiui kötelességének ismeri: a’ hazai minden t. ez. ezukorgyártó urakat, a’ Pozsonyban f. aug. 20-kán tartandó gyűlésre meghívni, hogy ott a’ kérdésbe vett körülmények alapos bírálat alá vétetvén, czélszerü határozatok hozattassanak.— Az egylet biztosan számit a’ ezukorgyártó uraknak illy fontos tárgybani megjelenésökre, ’s felhívja mindazon gyártulajdonos urakat, kikhez a’ kerületi választmány felszólítása szétküldetett, hogy illető feleleteiket az egylet czélbavett tanácskozásáig visszatartani, ’s a’ tek. választmányhoz e’ legczélszerűbb utón juttatni szíveskedjenek; mert ez egyedül legbiztosabb eszköz, miszerint a’ törvényhozó testet iparágunk minden kellékeivel megismertetni, ’s a’vélemények azon elágazásait gátolni lehetene, miknek veszélyes eredményéről a’ frankhoni legújabb események tanító példát nyújtanak. — gr. Batthyány Lajos, czukoregyleti elnök. Ráczkevibtfl. F. hó. 9-ike városunkban közöröm napja vala; ugyan is e’ napon nyittatott meg Smied András ráczkevi ácsmester által épített hajóhidunk, számos idegenek és szomszédok jelenlétében, nagy ünnepéllyel. A’ hidépitési választmány egyik érdemes tagja rövid beszédben elősorold azon jótéteményeket, mellyek a’ hidból az általjárókra háromlanak, kiknek előbb a’ kompokon ezer bajokkal ’s kellemetlenségekkel küzdeni kellett. Kifejeztetett ez alkalommal egyszersmind azon óhajtás is, vajha az Ertsi és Adonyi szomszéd uradalmak, a’ Bánhida felé Bécsbe vezető vonalon szinte egy repülő híddal az átjárást megkönnyíteni kegyeskednének. S. I. 502 IHegyes dolgok, harcitól. Óhaj, juh. 18 *). A’követeink által megküldött kir. előterjesztések sebes posta utján Pozsonytól öt postamenet távolságú megyénkbe csak ötöd napra érkeztek meg, ’s ezek tárgyalására első alispánunk elnöklete alatt jun. 2-kán rendkívüli közgyűlés tartalék, mellyre megyénk köztanácskozásunkban rendesen részt venni szokott rendes elég számosan seregjének össze; — különösen a’ lévai járás, melly mart. 12-kei követutasitási közgyűlésünkön olly gyönyörű szerepet játszott, nagy szám által képviseltetek; mert egyedül ezen járásból, nem csak amollyan mart. 12-ikei jeleneteken és tisztújító székeinken kívül, gyűléseinken fölötte gyéren megjelenni szokott tens, rendek, hanem még garamszőlősi atyánkfiai is ékesiték tanácskozási teremünket, nehogy az ő nagyszerű és súlyos befolyásuk nélkül alkottassék törvény. Illy nem várt, nem remélt jelenet közt — mellyet azonban — hála istennek! — fergeteg nem követett — terjesztő első alispánunk a’ gyűlés elébe a’ követeink által megküldött kir. előterjesztéseket — mellyekre nézve — mellőzve itt hely, ’s idő szűke miatt a’ részletes vitatásokat — követeink utasításául lényegben következő megyei határozat keletkezett: ,,A’ kir. kegy. előterjesztéseket a’ KK. és KR. közönsége egyhangúlag örömtelve fogadván, ezek l-ö pontjában foglalt katona-élelmezési, és szállásolási, valamint a’ büntető ’s javító rendszer tárgyában keletkezett ország-küldöttségi munkálatokat, az országgyűlési utasításokkal foglalkozó választmányhoz utasító , legközelebb ezek fölött utasítást adandó, — utasításul szolgálván ezen pontban foglalt harmadik tárgy, a’Duna , ’s egyéb folyamok szabályozására nézve a’ megyének már e részben kiadott utasításai. — A’ 2-ik pontban előterjesztett megyei közgyűlési kicsapongásokra nézve utasításul adatott, hogy a’ követ urak — törvényhozás utján minden e’ tárgyban keletkezett indítványokat, a’többséget nyertnek kiemelésével a’ megyével közöljék, mellyek vételével a’legközelebb ez érdembeni utasításukat kiadandják; — becstelennek nyilványitván bővebb tudomásrajutás végett, a’ már e részben hozott végzés erejével elnökösködő első alispánunk a’KK. és RR. nyilvánított helybenhagyásával mindazokat, kik a’közgyűlési befolyás, és választások végett a’ köznemességet vesztegetve, az értelmiség ellen használni, valamint azokat is, kik szép szabadságukat pénzért eladván, nyers erőkép föllépni, még ennekutána is netalán képesek lennének.— A’ 3-ik pontot illetőleg a’ városok orsz.gy. szavazatjogára nézve már utasítás lévén, a’ 4-ik pont a’ kereskedés előmozditásra szolgáló utak tárgya újabb felvétel és véleményadás végett az illető választmányhoz utasíttatott, e’részben is bővebb utasitás lévén adandó.— 5-ik pont: a’ magányhitel iránt már adatvan utasitás, a’ 6-ik p. a’ kölcsönöző hitelintézet ügye adandó vélemény végett szinte az utasításokkal munkálodó választmányhoz utasíttatott. A’ 7-ik pontot illetőleg az országgyűlési szállások fizetésére nézve, oda utasittattak a’ követ urak, hogy a’ szállások megfizetésére szavazzanak, a’ fizetés mennyisége iránt később nyerendvén utasítást. — 8-ik p. az országgyűlési küldöttségekre tett kölcsönök megtérítésére is szavazzanak a’ követ urak. — Egyébiránt miután az elősorolt kir. előterjesztések, egyedül a’ nemzeti közjólétet, és boldogságot tárgyaznák, azok felvétele iránt általános utasításul adatott, hogy az ország sérelmeivel kapcsolatban, és pedig időnyerés és czélközelités végett, mind megannyi küldöttségekre osztva kezeltessenek.“ — Ezután felolvastatván követ urak Zala, Gömör ’s a’ három partiumbeli megyék képviselőinek meg nem jelenését, és a’ turopolyai kerületnek a’ Horvátországi követek elleni panaszát, valamint az országos és kerületi napló , úgy szinte az országgyűlési szabad újság ügye iránt történteket tudató jelentései; határozatta jön, hogy: „követ urak az országgyűlési testületnek kiegészítését, mind a’ hiányzó követek, mind a’ partiumbeli megyékre nézve előlegesen,’s nyomadékosan szorgalmazzák, a’ kiegészítést azonban nem várva, úgy a’ mint előre bocsátatott, mind küldöttségileg, mind kerületileg munkálodjanak, megjegyezvén különösen a’ törvény által visszakapcsolt részekre nézve, hogy ámbátor sajnos állásukat a’ KK. és RR. meleg részvéttel fájlalják, az országgyűlési megjelenéstől őket mindazáltal föl nem oldozhatják, ’s azért mind minél előbbi megjelenésöket, mind valóságos visszakapcsoltatásukat, ’s igy a’ törvénynek teljes betöltését, minden kitelhető módon szorgalmazzák a’ követ urak. — A’ turmezei gróf panaszának törvény rendelte kir. biztosi után leendő megvizsgáltatása, és valósulás esetére felterjesztés útján történendő orvoslása országgyűlésileg eszközöltessék, megkéretni rendeltetvén főispáni helytartó úr, hogy tekintvén a’ súrmezei gróf urnak nemzetünk iránt tanúsított ragaszkodását, őt megyénk táblabirói koszorújába fűzni méltóztassék. — Továbbá mind a’ kerületi, mind az országgyűlési naplónak, amannak dicséretes készséggel vállalkozott követ urak, emennek gyorsíró általi szerkesztése iránt keletkezett intézkedések, az országgyűlési szabad országos képviselő táblának az országgyűlési szabad hírlap érdemében tett üzenetével, és a’javaslati törvényczikkel egyetemben a’ KK. és RR. hozzá jártasukkal pártoltatnak, további utasításul adatván követ uraknak, hogy a’ kerületi napló kinyomatását is szorgalmazzák, ’s végre hogy az országgyűlési hírlap szerkezetője háromszori általhágás esetében, a’ javaslati büntetésen felül, még ujságszerkezte jogának elvesztésével is fenyittessék — Mariassy József. Zágrábból, julius 12. Horvátországban a’ zavar soha sem volt olly nagy mint jelen pillanatban. Cornelius Tacitus szavait: „consularis legatus aderat, non compescere mentes , non retinere dubios,r,on cohortami bonos ausus“ — egészen magunkra alkalmazhatjuk. E’ kínteljes kétséges helyzetben könnyen magyarázható, miért az ilírek naponta szaporodnak, a’horvátok száma pedig, kik a’ magyarokkal a szövetségben keresnek üdvöt és menedéket, naponta kisebbedik. — Azonban térjünk át belügyeinkre. Az országyülési RR. táblájának azon nagyfontosságú határozatára, hogy a’ nemzet törvényhozási teremében ezentúl csak magyar nyelven szabadjon tanácskozni, lehetett gyanítani, miszerint a’ horvátországi követek az ellen minden erővel küzdeni fognak, ’s ez meg is történt. A’ báni conferentia felszólitá a’ horvát megyéket közgyűlések tartására, ’s a’ BRnek megkérdezésére: megengedik e, hogy követeik az országgyűlésen magyarul beszéljenek ? Hogy e’ kérdés, „nem“-mel fog eldöntetni, előre tudni lehetett. Egyetlen egy megyében, Zágrábban , nyerhetett volna a’ magyar szó többséget,ha a’ nemesség közgyűléseken megjelenne; de ez nem történhetik. Folyó hó 10-kén e’ szerencsétlen megyének vörös-sapkás rendei összegyűltek, ’s igen mulattató vala látni, mikint a’ világ minden részei felé kémeket küldöttek, kipuhatolni, ha valljon más részről , cortesek nem jőnek e? — A’ megyeház majd 9 óráig bezárva ’s erős őrizet alatt vala. Azonban senki sem jött hogy a’ nemes férfiakat működéseikben háborítsa, tanácskoztak is szív és lélek szerint minden további félelem nélkül. A’ főispán felolvastatá először a’ követek jelentését, azután Körös vmegye határozatát; ez utóbbit természetesen csak azért, hogy a’ KK. és RRet hasonló határozatra lelkesítse. Az érdeklett Körös megyei határozat oda megy ki, hogy a’ báni conferentia igyekezzék a’ horvát követeket latinul szolgatási jogukba visszahelyezni, ’s ha ez nem sikerülne megkérni ő felségét, miszerint e’ fontos kérdésben tartományi gyűlést rendelni méltóztassék. E’ két rendbeli felolvasás után megkezdődtek — nem a’ vitatkozások, mert hiszen ellenvélemény nem is vala, hanem a’ kebellázitó szónoklatok. Sokan szólottak ilir nyelven , a’ követeket vissza hívni ’s a’ turopolyai grófot Horvátországból száműzni kívánták. Municipalis jogaik veszélyeztetését a’ legfeketébb színekkel festegeték. Felemlittettek a’ „pacta conventák“ is , mellyekben világosan kiköttetik, hogy a’ horvátoknak minden jogai, mellyekkel ekkorig bírtak, fentartassanak. Ezek ellen az anyaország magyarjainak bármilly határozata nem jöhet tekintetbe. Az álladalomban egységnek kell lenni, tehát egy vallásnak is uralkodni. Továbbá elmondatott, hogy a’ horvátországi követek a’ magyar országgyűlésen kigúnyoltatnak, megvettetnek,’s mindez a’ követek személyéről magára Horvátországra, mellyet képviselnek, háramlik vissza. Többek közt még egy politicai vakbuzgó, fél óráig tartó beszédet mondott, mellyben a’ leghallatlanabb , ’s csak Horvátország jelen körülményei közt képzelhető dolgok fordulnak elő a’ többi közt azt mondá, hogy a’ magyar nemzet minden könyvecskét, melly horvát nyelven íratott, kárhoztat, és maga azt énekli: „adja isten hogy a’ magyart a’ félvilág uraljai ’stb. — Mi ugyan parányi része vagyunk a’ nagy Szlavóniának, de azért nyissátok ki, ti gazdagok, erszényeiteket ’s eszközöljétek a’ népnevelést, a’ derűs igyekezzék ne csak a’ protestánsoknak betolakodását meggátolni, hanem a’ szellemi kifejlődést is előmozdítani; a’ polgárok, gondolják meg, mivel tartoznak hazájoknak,az ifjak ne dorbézoljanak, ha nem tanuljanak, — és mi dicsőségesen fogunk állani ön erőnkkel, sem külsegedelemre nem a’ magyarokéra nem szorulunk, sem bár kinek nyelvét magunkra tukmálni nem engedjük. Többet mondanom felesleges volna; például még csak Spartát idézem fel melly területére kicsiny de hatalomra nagy és hires vala.“ — Egyébiránt az egész beszédnek iránya, mint az utána közetkezőknek is oda ment ki, hogy a’ követeket vissza kell hívni,’s Horvátországnak Magyarországtól el kell válni.—Az elnök mindezen lázitó beszédekre semmi más megjegyzést, minthogy hosszak voltak , nem tevén, határozatul kimondd, hogy a’ báni conferentia a’horvát követeket latinul beszélgetési jogukba viszsza helyezni, ’s ha ez nem sikerülne tartományi ülést eszközölni igyekezzék. Másnap a’ határozatnak második része azon gyanúból, hogy a’ tartományi gyűlést a’ magyar párt is óhajtja, a’ jegyzőkönyvből kihagyatni rendeltetett. E’ gyanú azonban, ’s az abból eredt félelem alaptalan vala. ( Vég.. köv. ) Zalából. Válasz Forintos György t.biró urnak. Rész ügyet jól védeni nehéz; ugyanis bármilly köntösbe takarjuk azt, mindig maradnak nyitások , mellyeken a’ meztelen való kikukucsál. íme forintosházi Forintos György tb. ur föllép a’ haza színe ebbe az időszaki sajtó utján, névszerint a’ Világ 43-ik és a’ Nemzeti Újság 54-ik számaiban magát igazolandó, és magát nemhogy igazolá, sőt még azok előtt is, kik szívük tisztaságából a’ piszkokat a’ piszkolódók fejére ítélik vissza, nemcsak gyanússá, de kétségtelenül bűnössé tévé. — Azt mondja ő , hogy „csak tolmácsa volt a’ rokonkeblű köznemességnek , csak véleményét jelenté ki nyilvánosan a’ szabad hazában az adó ellen , és hogy ez Zalában több , mint politicai bűn ’stb.“ Ugyan hogyan lehete ezeket írni, vagy mea pace íratni, szem előtt tartva a’ köznemességhez szétküldözött és a’ hírlapok által az egész haza elébe terített izgató levelét ? Bizony azon gondolatra kell jönnöm, hogy a’ tekintetes tb. urnak nincs tiszta fogalma a’tolmács és izgatóról: a’tolmács, mint tolmács nem ámít, nem bujtogat, nem ingerel, nem zsarolja már előre önvéleményét másokra , hanem inkább másoktól bizatik meg , vagy ha nem, rokonérzelmeket ad elő a’ nélkül, hogy azoknak fölizgatójok lett volna. Miután körlevelének soraiból *) Kaptuk e levelet jut. 21-kén, tehát 34 nap alatt kaptak meg. Ez aztán a’ gymsesta! — S ze rk.