Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-30 / 269. szám
ajánlá. Espartero szándékát: Havanába hajózni, ama’körül- ] mény érlelé meg, miszerint a’ regens Albacetéböl történt elindultakor megérté, hogy a’ hires Luciana-ezred, mellynek egykor ezredese volt, ’s mellynek hűségére olly sokat épített, ellene fölzendült.“ — Ha ez valóban szándéka volna Esparteronak, úgy ellenségei, kik őt mértéktelen becsvágygyal és egy katonai kenyur kedélyének sötét szenvedélyeivel vádolják, ez egygyel is fényesen meg lennének czáfolva; mert a’ nem egészen dísz és érdem nélkül szerzett hatalompolczról legigénytelenebb és leghomályosabb polgári viszonyokba nem örömest lép az, ki a’ hatalomhoz vak szeretettel ragaszkodik. Espartero ezen szándéka egy Quinctius Cincinnatus eltökélése volna, ’s méltán lehetne kétkedni, ha czélnak tekintheté e a’legfőbb hatalmat az, ki — ha akará — Angliától támogatva és terveiben elősegítve, polgártársai vérében füreszthette volna hazáját. Illy nagylelkű eltökélést azonban mások nem várnak tőle, sőt a’ Courrier français következőleg okoskodik róla : „Espartero Cadiz felé fordul, hogy magát minden meglépés vagy csatavesztés ellen biztosítsa. ő Cadizot a’ polgári háború bástyájává akarja tenni, onnan a’ meghasonlás fáklyáját akarja Spanyolországban meggyujtani, ’s ha várakozásának az eredmény nem felelne meg, végmenedékül egy angol hajóra fog szállani. Ő alvezéreit, nem pedig önszemélyét, fogja veszélynek kitenni. Bátorsága mindig megfordított arányban állott rangjával, és a’nagyság legmagasb polczán nagyon fösvénykedett vitézségével, melly különben egyetlen érdeme volt. Egyébiránt visszavonulása eddigi párthiveinek bizodalmát végkép meg fogja szüntetni, ’s mi legkevésbbé sem csudálkoznánk, ha e’ visszavonulás híre jeladás lenne Madrid felzendülésére. Espartero charactere igen kevéssé ismertetik; ő tehetetlen és szigorú, becsvágyó és gyönge, nézeteiben makacs, ’s cselekvésében határozatlan. Ö vérfolyamokat nem fog kímélni, mig csak egyetlenegy reménysugára is fenmarad; de mihelyt életét veszély fenyegetendi, azonnal futásnak fog eredni. Ez leend vége egy szerencsevitéznek , ki egy melodrámai hős szerepét saját dicsősége és hazája boldogsága fölibe helyezé.“ Így ítél róla a’ Courrier francais. Nem kell azonban feledni, hogy e’ szigorú ítélet nem a’ legtisztább forrásból ered, és hogy különösen a’ Courrier elejétől kezdve nagy örömöt lelt a’ spanyol zendülés terjedésében. Espartero helyzete méltányosb bírálatot érdemel, és ellenségei sem tagadhatják, hogy kivált a’ pénzügyeket meglehetős rendbe hozá, a’ mint hogy a’ 3 peres adósság félévi kamatai még most is folyvást fizettetnek. Madrid, ha azokat, miket az augsburgi Alig. Ztgrási levelezői a’ spanyol ügyekről írogatnak, hinni lehet, rém szándékozik magát a’ zendülőknek harcz nélkül megnőni. A’ madridi polgári örsereg 16,000-nél többre megy, ’s 20 ágyúval bir, ’s ez erő Madrid falain belül sikeresen állhatna ellent Aspiroz és Narvaez tábornokoknak, Espartero vagy Zurbano megérkeztéig, csakhogy a’ már előhozott körülmények közt Espartero megérkeztéhez nem nagy remény lehet. Evaristo San Miguel tábornok, kiben most minden hatalom központosítva van, rendeletet adott ki, miszerint a’ rendes törvényszékek a’ főváros ostromállapotja alatt is folytatandják független tisztöket; csak katonai vétségek, kémlés, egyetértés és közlekedés az ellenséggel, ennek segítése, nyugtalanító vagy lázasztó hírek terjesztése, lázasztás, zavargás, szökés vagy szöktetés, fognak haditörvényszékek által elitéltetni. írják azt is,hogy Aspiroz tábornok előcsapatjai jul. 14-kén kémlés végett a’ főváros kapuihoz közeledtek; de ágyú- és puskalövések által hátrálásra kényszerittetének. A’ legelső ágyúlövés az egész lakosságot élénk mozgásba hozta. Mendizabal fegyvert, pénzt és bort osztatott ki a’ nép között, ’s biztatá a’ nemzeti őrsereget, hogy az ellenséges hadaknak bátran ellent álljon. Meggyőzni törekvők a’ lakosokat, hogy itt csak néhány napi várakozásról és kitörésről van szó , mert addig Zurbano és Leoane szükségkép meg fog érkezni. Emlékeztető a’ népet, miképen Madrid 1837-ben is azon ponton állott, hogy a’ trónkövetelőnek magát megadja, de véletlenül segély érkezett, mire don Carlos hadai kénytelenek voltak visszavonulni. Minden kapunál erős őrcsapatok vannak, ágyúkkal is elégségesen ellátva. Minthogy azonban Narvaez jul. 15-kén estve Aspiroz tábornokhoz csatlakozandó vola, hihető , hogy a’ fővárosnak nem marad egyéb hátra mint magát csakugyan megadni. A’ legújabb spanyol forradalom nyilvános és titkos okai közt, Espartero és kormánya hibáin kívül kétség kívül legnagyobb szerepet játszott Frankhon féltékeny ármánykodása Anglia túlnyomó befolyása ellen. Nem lehet tagadni, hogy Espartero és a’ kormány kissé nagyobb súlyt adott Angliának Spanyolhon ügyeiben, mint olly büszke ’s hazája függetlenségét féltő népnek — mint a’ spanyol — gondolkozásával megegyeztethető lett volna ; ámbár más részről meg kell vallani, hogy Anglia Spanyolhonnak a’ polgári háborúban nevezetes szolgálatokat tön, ’s emberül támogató szövetségesét, mig Lajos Fülöp kormánya akkor is ama’ két értelmű nyomorú szerepet játszá, melly Frankhont külpolitikájának minden phasisaiban jellemzi. Erre számtalan példákat lehetne idézni Frankhonnak mind régibb, mind forradalmi történeteiből; de legyen elég a’ legújabbak közül a’ keleti ügyet megemlíteni. Spanyolhonra visszatérvén, mindenki tudja, hogy Thers ur oppositioja a’spanyol kérdés körül kezdődött; mert Talleyrand tanítványa sem volt elég alacsony, magát olly becstelen politicának , minő Spanyolhon ügyeiben követteték, eszközéül használtatni; ’s Thiers ur, köztudatul , kilépett akkor a’ ministeriumból. A’ carlisták kiűzése és a’ bask tartományok és Navarra kibékitése után Frankhon más tért keresett ármányainak, ’s Anglia befolyásának csökkenthetése vagy megsemmitése végett, magát akará Madridban megerősíteni. Minélfogva Izabella keze egy Bourbonvérű herczegnek adatai rendelteték, ’s mivel don Carlos és családja ellen a’ polgári háborút nem felejtő spanyol nép ellenszenve szólt, következőleg az asturiai hgnek kevés kilátása volt.—Aumale herczeg jelöltetek ki a’ királyné jövő férjéül Anglia e’ házassági kérdésben tisztán látta a’czélt a’ politikai cselt, miszerint e’tervben ama’ kilátás rejlik,hogy e’ házasság által az ibériai félsziget Frankhon befolyása és hatalma körébe vonassék, ezért ellenzé Anglia szilárdul Frantehon tervét, ’s azt kiváná — mit Peel a’ parliamentben is kijelentett — hogy a’ királyné és spanyol nemzet teljes szabadsággal és függetlenséggel rendelkezhessék e’ házassági ügyben. Anglia befolyása tehát kettős szálka volt Lajos Fülöp kormánya szemében, ’s itt kell kulcsát keresni Frankhon nagy részvétének a’ spanyol zendülés iránt, minőt a’ polgári háborúban sem mutatott az akkori kormány iránt. Espartero elég gondatlan volt Anglia nyerészkedésének igen nagy tért engedni, ebből eredett minden baj, és az angolok elleni gyűlölet, köztudatul Barcelona volt a’ zendülés fészke. Ehez alkotmánysértések járultak , mellyekre a’ kormányt discretionarius hatalma sem jogosithatá föl; jött a’ cortesgyülés, a’ népszerű Lopez-ministerium, ’s Espartero hatalmában állott volna a’ kedélyeket kiengesztelni; de ő czélszerűbbnek vélte a’ tíznapos ministeriumot elbocsátani, a’ már egyszer eloszlatott törvényhozást még egyszer a’ közvéleménynek olly ünnepélyes nyilatkozása után is eloszlatni, és így a heves spanyol nép türelmét igen kétes próbaköre tenni. Az eredmény zendülés és a’ szabadelműeknek a’ száműzött christinokkali kibékülése lön — kedvező szél a’ franczia kormány malmára. Kész leendő a’ szabadelmű eszméből indult spanyol zendülés, kész leendő Lopez, Cortina, Olozaga, és Serrano, Spanyolhon önállását Frankhon érdekvadászatának feláldozni? — a’jövő mutatja meg; legalább nem igen valószínű. Frankhonnak még csak el sem titkolt ármánykodásai ellen a’ madridi segély junta — mellyről már emlékezés vala ’s melly a’ régens és kormány támogatására keletkezett — a’ spanyol néphez és nemzeti őrsereghez intézett nyilatkozványában erőteljesen fakadott ki Frankhon ármányai ellen. Közöltük már a’ E L Debats megvető válaszát rá. Legújabban a’ franczia ügyvivő Glücksburg herczeg tiltakozást tön le Becerrauz spanyol ministerelnöknél, minek következtében a’ madridi kormány és spanyol diplomata közt igen élénk fejtegetés keletkezett, melly több óráig tartott; ’s az ügyvivő csak nagy nehezen vihatá ki, hogy az említett nyillatkozvány a’ nemzeti őrsereg közt szemle alkalmával ne osztassák ki. 513 a 269. szám. (845) Bírói árverés. (L 3) Tek. Nógrád vmegyében helyezett karancskeszi helység határában, melly B. Gyarmathoz 4, Losonczhoz 2 óra járásnyira van, t. Boriés Bori János László urnak 1466 ft 56 kr. p. pénzbeni bírói elmarasztaltatása következtében, ennek 52 % holdból álló, vagy szükség esetében több is, jobb minéműségü szántóföldje, bírói árverés útján. 1843. évi September 26-án tartandó kótyavetye alkalmával, a’ többet igérésnek készpénz-fizetés mellett eladatul fog, mire nézve a’ venni szándékozók a’ fenirt helyen és napon leendő megjelenésre ezennel meghivatnak. Költ B. Gyarmaton, jun. 30. 1843. Vitális István, t. Nógrád.megyének eskiitte, mint végrehajtó bíró. Hivatalos tudósítások. (S4S) 1 veresi hirdetés. C2, 4) Sz. kir. Buda fővárosának Krisztina kölárosában , fonton 345. számú, ’s báró Eötvös Ignácz úr és neje csődtömegéhez tartozó ház, a’ pesti hitelezők csődválasztmánya határozata következésében f. évi September 2-án, a’budai telekbirói hivatalban árverés utján,fog a’ legtöbbet ígérőnek eladatni. Pesten 1843. évi julius 21-én. Jelenffy Ágoston csődtömeg ügyésze, és a’ tömegeanonok meghatalmazottja. Julius 30-án 1843. Váltósellinűsítési hirdetmények. A’ pesti első birósági váltótörvényszék által Márkus István folyamodása következtében ezennel közönségesittetik, miszerint elveszvén következő két váltója, u. m. „Príma Pest den 12. May 1842 pr 500 fl. C M. d . 20. Juni laufenden Jahres zahlen Sie gegen diesen Wechsel an die Ordre meiner eigenen Fünf Hundert Gulden in C. M. 3 St. p. 1 II. gerechnet, den Werth haben Sie von mir in haaren erhalten an Herrn Joseph v. Hollosy in Pest zahlbar oder wommer augetroffen Daniel v. Pukolay, acceptirt Joseph v. Hollosy m. p. Für mich an die Ordre des Herrn Stephan v. Márkus Pest den 12 May 1842 Daniel v. Pukolay. Pest den 4. May 1842. per 200 fl. C. M. Den 26 August dieses Jahres zahlen Sie gegen diesen Wechsel an die Ordre meinen eigenen die Summe von Zwey Hundert Gulden in C.M. 3 St. 20ger prfl. gerechnet, den Werth haben Sie von mir erhalten, an Herrn Joseph v. Hollosy in Pest zahlbar oder wommer Daniel v. Pokolay, angenommen Joseph v. Hollosy k. Fiscal. Für mich an die Ordre des Herrn Stephan v. Márkus. Pest den 5. Juli 1842 Daniel v. Pakolay“ — ezeknek birtokosa felszólíttatik, hogy magát az alttárt naptól számítandó 45 napok alatt a’ pesti váltótörvényszék előtt jelentse, különben a’ leírt váltók megsemmisítetteknek fognak kijelentetni. Költ Pesten az e. b. váltótörvényszék 1843. július 20-án tartott üléséből. CD 183 C3, 63 Ló-árverés. Somogy vármegyében kebelezett lengyel-tóti uradalomban, Nagykanizsáról Pestre vivő postaúton, Öreglak és Nagyszőlős között, in. Festetics Miklós gróf ménesében, e’ f. é. augustus 28kán, 4 eredeti angol telivér csödör, 60 anyakancza, köztök 12 telivér, a’ többi félvér, de mind arab származású, továbbá 1-, 2-, 3- és 4-fü csikók, köztök több telivér csődör és kancza, kocsi elébe és lovaglásra használhatók, a’ többet ígérőnek árverés utján eladandók. E’ jeles lovakat magasztalni szükségtelen; kezességül szolgáljon azon megemlítés, hogy ezek a’ bécsi, pesti, pozsonyi és belesi lófuttatásokon mindig a’ legjelesebb díjakat is fogadásokat nyerték. (872) ÚJ E’ napokban megjelenend a MAGYAR ÉLETKÉPEK Ildik kötetének első füzete. Tartalma: A’ falusi lelkész, b. Jósika Miklóstól. János hegye, Szelestei Lászlótól. Két szív szerelme, Bérczy Károlytól. Az alispán ’s leánya, Bemnellay Gusztávtól. Ára két ezüst huszas. (856) (i. a) Megjelent ZRÍNYI A’ KÖLTŐ. Irta Jósika Miklós. Kiadja Heckenau dnszláv és kapható pesti könyvkereskedésében váczi utczában „Nádor“ vendéglőnek szemközt, 4 kötet ára 4 ft pengő. (866) JANKOVITS P. CL 3) Pesten ajánlja, nagy mennyiségben jelenleg, és a’ következő sokadalomra is, ez évszakra legczélszerűbb válogatott raktárát, különféle épen most érkezett legújabb divatu hölgyi és férfi kelméivel, a’ legjutányosb gyári áron. Raktára találtatik a’ „fehér hajó“ vendégfogadónak átelleni szöglet-boltban. (86a) Elveszett co t a r c z a. F. hó múlt 25dik napján egy tárcza 70 pengő forintokkal és a’ julius 29k én húzandó nagy lototeria 6666. 41744. 30034. számok alatti sorsjegyeivel Pesten elveszett vagy ellopozott, a ki erről bizonyos utasítást adhatna, jelentését a’ „Pesti Hírlap“ kiadó-hivatalánál letenni tisztelettel kéretik, egyszersmind a’ fentebb leirott sorsjegyek érvénytelenítése iránt ezennel óvás létetik. Pest, julius 27. 1843. (824) (2, 3) Haszonbérleti hirdetmény. Néhai Szilassy Ferencz ur csődtömegéhez tartozó ns Pest megyében, Pesthez 6 óra távolságra fekvő 1965 hold kiterjedésű dán-szentmiklósi puszta f. évi augustus 21k én, a’ as megye házánál tartandó árverés utján a’ jövő évre a’ legtöbbet ígérőnek haszonbérbe ki fog adatni. Költ Pesten julius 18-án 1843. Mécsi Péter, tömeggondnok,124.