Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)
1844-05-16 / 352. szám
ról viselendő terhek alól ezek kivetetteknek értessenek. A’ 109. §. értelme pedig, miszerint a’ bányaműhelyek ’s telepek a’ katonatartás- és ezzel járó terhektől mentesekké tétetnek, úgy igazittatok, hogy e’ részben, a’ törvény további rendelkezéséig, a’ mostani gyakorlat maradjon meg. Továbbá, a’ 196. §-ban a’réz’s egyéb nem-nemes érczek helyett, a’ 19. §-ban, elöásárlás végett megnevezett éreznemekre történt hivatkozás. Ezekután tovább folytattatván, hol tegnap elhagyaték vala a’ tárgyalás, az aranymosásra szükséges hely kisajátítást rendelő 279. §. kihagyásán kívül, csupán szerkezeti,s a’ törvény szövegét világosító igazítások tétettek. A’ tárgyalás a’ 71 czikkig (301. §) haladt. ©XJLHI. ©rs*. ülés a’ m.föHRnél, kezdete d. e. 11 órakor május 8-kán nádor ő fensége elnöklete alatt. Tárgy: 12-dik izenete a’ m. főRRnek a’ börtönrendszer iránt a’ t. RRhez. 22-ik izenete a’ Kir.és RRnek a’ kir. városok elrendezése iránt a’ m. főRRhez , észrevételekkel együtt. Mindkét izenet Zarka János országbírói itélömester ur által fölolvastatván, kéziratra bocsáttatott. Ezután Széll Imre nádori itélőmester úr olvasta a’ t. RRnek az országgyűlés évenkinti tartása iránt költ izenetét, fölirását és törvényezikkét, mellyek tartalma következő : Izenete a’ HH. és RRnek, a’ mélt. fÖRIShez az országgyűlés évenkinti tartása iránt. Az ide rekesztett fölirásjavaslatban kifejtett okoknál fogva, a* RK. és RR. mind tanácsosnak, mind szükségesnek ítélvén azt, hogy ennekutána az országgyűlések évenkint tartassanak, a’ m. fűRRket ezennel teljes bizodalommal felszólítják, hogy ő felségéhez intézett e’ felírásban megegyezni szíveskedjenek. Az évenkint tartandó országgyűlés iránti felírás javaslat. Felségesstb. Visszapillantván alkotmánynak történetére , midőn látjuk, hogy az 1458: 13, 1471: 1 , 1498: 1, 1526: 16, 1563: 3, 1655: 49, 1715: 14, 1723: 7. t.czikkelyek szerint, még amaz időkben is szükségesnek tartaték az országgyűlésnek néha évenkint, néha minden másod évben, szabályszerűleg azonban minden harmad évben összehívása, midőn fejletlen álapotában a’ nemzet önkint sem érezhető nagy vonzalmat , harczias körülményei közt pedig időben ’s nyugalomban sem bővelkedék, ollyan belső és részletes javulások's intézkedések körüli foglalkozásokra, mellyek béke által 's a’ nép értelmi műveltségének bizonyos fokozata által föltételeztetnek, azt hiszszük, felséged előtt nekünk elég, ama' törvények sorára, 's azokon felül még az 1791: 13, 1827: 5. 1.czikkelyekre egyszerűen hivatkoznunk, elég a’ múlt és jelen különbségeit, az érdekek mostan szövevényesb és surlódóbb , a' szükségek rohanóbb 's változóbb természetét, és a' nemzet fejlettebb 's munkásabb közértelmességét ekkép röviden csak megérintenünk, annak bebizonyítására, hogy midőn mi az országgyűlések évenkinti tartását kívánjuk, sem ollyat nem kívánunk, mi törvényeink szavaiban is, szellemében is nem volna gyökerezve, sem ollyant nem, mi korunk és nemzetünk sajátsága és szükségei által nem igazoltatnék. Már ama feliratunkban, mellyet múlt 1843. év julius 12- ikéről felséged k. k. előadásaira fölterjeszténk vala, a' teendők roppant számából fölemlítettünk sémellyeket; elmondtuk, hogy sem az ország határainak kérdésében jogainkkal nincsenek öszhangzásban a' tények, sem annak határain belül nem bírt nemzetiségünk fölemelkedni azon polctra , melly azt a közélet minden nyilatkozásában illeti; elmondtuk, hogy midőn egy részről az egyetértés azon egy haza polgárai közt vallásbeli viszálkodások által zavartatik , más részről a békítő népnevelés mindeddig nem volt tárgya országos intézkedéseknek; elmondtuk az idő intését, melly a nép terheinek könnyítésére, állapotának pedig javítására komolyan emlékeztet; elmondtuk, hogy földművelésünk hervadoz: azt éleszteni kell,— hitelünk nincs: ezt szerezni kell,— iparunk hiányzik: ezt teremteni kell, — kereskedésünk nyomatás alatt szenved : ezt szabályozni kell, — és már csak azoknak végrehajtására is, hol azonban még mindent nem soroltunk elő, a’ legbuzgóbb akarat 's legnagyobb áldozat mellett is éveknek hosszú sora kívántatik; pedig még mindezek által a' belső javítások nagy munkája nem leend bevégezve , hanem csak azon alapföltételek lesznek megszerezve, mellyeknél fogva hazánk eljuthat a’ virágzásnak, nemzetünk a' boldogságnak ’a dicsőségnek azon fokára , mellyre részint belső életerejök által, részint annyi kiállott szenvedéseikért kétségen kívül meghivatvák a’ gondviseléstől. És ha ezek mellett gondolóra veszszük , hogy úgy a' szellem mint az anyagvilágbeli találmányok 's javítások, szemeink előtt az életben mi rohanó sorral következnek egymásután, hogy a’ megszaporodott közlekedési módok 's megélénkült kereskedés és a’ közhatalommá vált sajtóvilág ereje által, a’ távolabb lakó nemzetek is mi nagy befolyást é s hatást gyakorolnak egymásra, mellynek üdvös vagy káros volta, mindenikre nézve összes kifejlettségének értéke szerint különbözik: bátran állíthatjuk , hogy ha vagy teljesen elszigetelt állásban maradni nem akarnak, vagy a' mesterségek, tudományok és álladalmi intézmények mezején minket annyival megelőzött nemzetektől örökös függésben nem akarunk lenni, —épen a’ saját nemzeti létünk 's virulásunk iránti legszentebb kötelesség elengedhetlenül megkívánja tőlünk, miképen necsak megszaporittassanak , hanem minél gyakoriabbakká is tétessenek a’ törvényhozói intézkedhetés alkalmai; részint azért, mert e' sűrű fejlődés közepette, a’ szükségnek 's intézkedésnek pillanatai jelen korunkban hamarabb jönek és múlnak; részint azért, mert ez egy részről tanácsos is, miután minden történeti alapon nyugvó alkotmánybeli változtatásnak és javításnak fokozatosnak kell lenni, ez után azonban az elkéséstől csak a gyakoribb országgyűlés óv meg; más részről pedig szükséges is, miután a' természetüknél fogva szétágazásra hajlandó helyhatóságok ereje évenkint összegyüjtetvén, e’ szerint az összes törvényhozás egybehangoztató 's irányadó hatása által a' közvéleményt é s ennélfogva a’ nemzetet biztosban fogja vezérelni é s igazítani, ha kell. De azonkívül, hogy a' szelíd folytonosságban évenkint egymásután alkotandó 's a’ végrehajtásban egymás által már megkönnyített törvények, kisebb rázkódást okoznak, a’ három évenkint és igy egyszerre nagyobb sokaságban hozni szokott törvényeknél, maga az alkotmányos élet és elem is, engesztelő és kiegyenlítő irányzatában a'szerint érik és tökéletesedik, a’ mint a’ törvényhozás munkálkodás végett gyakrabban összeül, és sok hiány 's apadék az országgyűlésen kívül is, és ennek körében is épen annak tudása által fog legbizonyosban és legbiztosban megszüntettetni, hogy ellenkező esetben azoknak kellemetlenségei és ártalmai évenkint éreztetnének. Midőn azonban az országgyűlésnek évenkinti tartását, itt az ide mély tisztelettel rekesztett törvényjavaslat szerint kimondatni kívánjuk, ugyanabban a’ nemzet annyi évek óta táplált 's íi felséged előtt annyiszor kijelentett közohajtása szerint kifejezendőnek véljük egy részről azt is, hogy jövendőben az országgyűlések mindig Pest városában tartassanak; más részről pedig, hogy hazánk életviszonyainál 's lakosai legnagyobb számának mezőgazdasággali foglalkozásánál fogva, az országgyűlésnek ideje december, január, február és martius hónapokra állandóul határoztassék. Tehát mind a belső javítások szükségeinek sokaságánál, mind a’ velünk távolabb 's közelebb kapcsolatban levő 's lehető nemzetek, folytonos, bennünket messze megelőzött 's úgy ipari mint nemzeti önállásunkra nézve súlyossá válható fejlődésének tekinteténél, mind pedig magának az alkotmányos élet gyakoribb összepontosulásának, ’s ez által eszközlendő tökéletesb és szabályszerűbb munkásságának áldásteljes hasznainál fogva, minket azon remény és erős bizodalom táplál, hogy magas egyezését felséged nem fogja megvonni ezen törvényjavaslattól, mellynek czélja: minél előbb rendet és jogot hozni be oda, hol az hiányzik, a’ kor kivánatait ’s az érdekek szükségeit kielégíteni, mindig annak idejében siettetni azon intézmények behozatalát, mellyek más országok 's népek jólétének 's díszének alapjává váltak, és ekképen hazánk virágzása, nemzetünk megnőtt hatalma által czélja egyszersmind öregbítenis tenni állandóvá az alkotmányos királyi szék ragyogását's örökre diadalmas erejét. A’ kik egyébiránt ’stb. Törvényczikkely az országgyűlés évenkinki tartásáról. Jövőben az országgyűlés évenkint és mindig sz. kir. Pest városában fog összehivatni. Munkálkodásának pedig ideje: december, januar, február, martius hónapokra határoztatik. E’fontos tárgyban egy alföldi gróf illy szellemben nyilatkozott: ,,A’ m föRR. az elolvasottakból megérthették, mikép a’ t. RR. az országgyűlések tartására nézve olly szabályt hoznak javaslatba, miszerint az, mi eddig kivétel gyanánt hivatozott, állandó rendelkezés által törvényesíttessék. Ha a’ régibb törvényeket megvizsgáljuk, azokban az orsz.gyűlések évenkinti tartásának ugyan nyomára akadunk, de 1715. óta az jön állandó alkotmányos szabály, hogy az országgyűlés minden harmadik évben hivassék egybe, — azon záradékkal, hogy, ha a’ szükség kivánja, annál hamarébb is. Az 1715—ki törvényes rendelkezést az 1723. 1791. és 1827-ki megnyitotta. A’kérdés tehát csak az: valljon czélszerű e azt, mi eddig mint kivétel divatozott, állandó szabálylyá alkotni? valljon e’ nagyszerű alkotmányos változtatás beillik e a’ magyar alkotmány-gépezet kerekeibe; és valljon ezen orvosság, mellyet a’ t. kir. bajaink ellen javasollak, hasznos és czélszerű e, ’s lesz e annak kívánt foganatja ? — Szóló gróf a’ dolog alkotmányos oldalát későbbre hagyván, jelenleg azt vizsgálja: valljon mint orvos szernek volna e e’ javaslan intézkedésnek kívánt sikere? — A’ t. Kir. azon nézetből indulnak ki, hogy a’teendők roppantsága, és azon körülmény, miszerint más nemzetekhez mérve magunkat, nagyon elmaradtunk, kívánják, hogy a’ törvényhozás alkalmai megszaporittassanak, hogy minden évben 4 hónapot törvényhozási tanácskozásokra fordítsunk. — Itt szóló gróf mellékesen megérinti, mikop az országgyűlés idejét csak a’tárgyak határozzák meg, azt előlegesen, általánosan meghatározni nem lehet; erről igy intézkedni anynyi, mint a’ csak papirosan maradt törvények roppant tömegét szaporitni. így történt ez az országgyűlés idejét meghatározó törvényeinkkel is. — Most a’ dolog velejéhez. Azt mondják a’ t. R.. hogy a’ teendők tömege roppant nagy; szóló gróf pedig azt mondja: noha voltak sok üdvös és sikeres törvényhozási intézkedések , mindazáltal ama’ várakozásoknak, mellyeket a’ magyar országgyűlések eredményeire nézve tápláltak legtöbbnyire a’ honpolgárok, megfelelve nincs. És hol rejlik ennek oka?! tán kevés idő fordittatott a’ törvényhozásra ? — erre a’ felelet magokban a’ tényekben fekszik. — 1825. óta ekkorig, és igy nem egészen 19 év alatt 89 hónap fordittatott törvényhozási intézkedésekre, nem is említvén az országos választmányi munkálatok idejét; e’ 89 hónap a’ t. RB. terve szerint évenkinli orszgyűlésnél 4 hónappal elosztva, csak 76 hónapra rúgna föl, és igy törvényhozásra volt idő elég. Hogy az országgyűlési eredmények még is gyengék, annak, szóló gróf, egyik okát ott keresi, mert a’ törvényhozás eredményeiről támasztott várakozások tűi feszítettek; és hogy többnyire bizonyos kedvencz eszmék, panacaeak tűzetnek ki, így 1836-ban a’ szabad adásvevés a’ jobbágyi földeknél; 1839—1840. ismét panacaea a’ válótörvény; és amaz nem tette boldoggá a’ jobbágyot, emez hitelt alapitani nem tudott. — Illy bajokon csak összevaló törvényhozási intézkedések által lehet segíteni. Más oka a’ csekély eredménynek a’ törvény iránti tiszteletlenség, mi szerint a’meghozott törvények csak papiroson maradnak;— de nagy baj az is, hogy nincs kiképzett, higgadt közvélemény Magyarországban; a’ kérdések nagyobb része még tisztába hozva nincs, az eszmék forrásban, a’sorozat nincs megállapítva; innen a’sokba kezdés, és semmit nem végzés, a’tanácskozások szabálytalanok. Az országgyűlés kezdetét általános politiázoli tanácskozások foglalják el; később midőn a’ dolgok részletére kerül a’ sor, elő áll a’ terminus praeclusi is; ekkor aztán csak hamarkodás. — De van még egy, mi a’ törvényhozási működések lassúságát, ’s csekély eredményét magyarázza; ’s ez az, hogy a’ törvényhozó hatalomnak csak egyik része mozog erőteljesen a’ neki törvény által kimutatott irányban. Ez a’ törvényhozási intézkedések sikeretlenségének legnagyobb oka, hogy a’törvényeknek materialeja csak az országgyűlési discussiokból fejüilt ki, és nem úgy, mint más országokban a’ végrehajtó hatalom által, mint kész törvényjavaslatok terjesztetnek az országgyűlés elejébe. — Szóló grófnak tökéletes meggyőződése, mit már sokszor ki is mondott, mikép el fog jőni az idő nem sokára, mikor ez mind máskép lesz; és midőn a’ kormány alkotmányosan haladó szellemben nem csak irányt fog mutatni a’ haladásnak , de egyszersmind vezetni is fogja azt. — Mert mig a’ törvények végrehajtását nem fogja szigorúbban követelni a’nemzet; mig meghiggadt közvélemény nem leend; mig minden egyes törvény megszületésinél annyi vajúdásra van szükség; mig a’ kormány nem fogja alkotmányos jogát a’ törvények javaslásában egész kiterjedésben használni, addig mindig gyérek lesznek az országgyűlés eredményei, akár minden egy, akár minden harmadik évben tartassák az. — Ezt érzik maguk a’ t. RR. is, mikor az országgyűlés évenkinti tartását, mint egy bajt állítják elő, és csupán ezen baj gyakori megújulásában gondolták föltalálni az orvosságot; de valljon nem lehet e ide alkalmazni amai francza közmondást: „le reméde est pire, que le mal?“ — mert szóló gróf véleménye szerint „évenkinti országgyűlés synonymum ezzel“ évenkinti követválasztás; ezzel pedig synonymum a’ mostani választási rendszer mellett a’ választók demoralisatioja. — Itt szóló gróf azon ellenvetést czáfolja meg, melly más országok példájáról szokott tétetni. Angliára szokott történni legtöbbször hivatkozás; de Anglia egészen más helyzetben van , mint Magyarország; ott a’ parliament nem csak törvényeket hoz, de bizonyos tekintetben administral is; ott a’ parliament a’ statusköltségek fölött minden évben tanácskozik; a’felelős ministerium fölött ellenőrködik, azt feleletre vonja, minden évben határoz az állandó katonaságról, annak megajánlása, és fenállásáról az úgynevezett mutiny bill által; de mind ezek a’ stabilitás érdekében az által mérsékeltetnek, hogy a’ követek 5, 7 évre választatnak. Magyarországban egészen máskép állnak a’ dolgok. Itt a’ statusnak, a’ koronának jövedelmei részint bizonyos haszonvételekben, részint földbirtokban meg vannak határozva , a’ vallásbeli költségek az egyházi rend terjedelmes birtokai által fedeztetnek, az állandó katonaság elvben ki van mondva, felelős ministerium nincs; és ezen,’s más lényeges különbségeknél fogva, magyar,és más országok közt szóló gróf semmi analógiát nem lát. — De van még egy tekintet , miszerint Magyarországon nem egyes választók, hanem testületek választják, és látják el utasítással a’ követet; innen világos, hogy ha minden évben új követek küldetnének , a’ napi véleményeknek az utasitásokrai befolyása mellett, az országgyűlések magukra meghatározott irányt, és jellemet soha nem vehetnének,ennek mulhatlan következménye a’ törvényhozási fluctualio lenne, melly visszahatván az administratiora is, a’ jelen bonyolodást még jobban növelné, úgy, hogy hátran lehet állítani, mikép az évenkinti országgyűlés, jelen körülményeink között az alkotmány-gépezet mozgását tetemesen gátolná. — Ezek szerint szóló gróf a’ t. R.nek kijelentetni óhajtaná, mikép e’ főtábla a’ fenálló törvények változtatását nem látja szükségesnek, ’s a’t. RR. indítványát anynyi más alkotmányos állapotokkal látja egybe szőve, hogy azt azok közül mintegy kiszakasztva tanácskozás alá venni nem véli tanácsosnak, hanem figyelmezne is arra, hogy az országgyűlés jelen stádiumában olly terjedelmes tárgynak tanácskozás alá vétele által egyéb tárgyak tetemesen hát térbe szorittatnának. — Egy gróf a’ jobb oldalon a’ jelen tárgynál azon kérdést teszi föl magának : valljon az országgyűlés évenkinti tartása által boldogabb lesz e Magyarország? és e’kérdésre igennel Hol, mert — úgymond — egy jó status organisatiójának három alapzata van: 1-ső a törvényhozó hatalom, vagyis a’ nép akaratának a’ status czéljáral központositása ; 2-ik a’honvédelem tökéletes organisatiója; 3-ik a’ status financiális állapotának kellő elrendezése. A’ törvényhozó hatalmat illetőleg, az évenkinti országgyűlés jótékony hatású; mert ez a’ népet megismerteti szükségeivel, azt egyesülésre tanítja meg, ’s higgadt közvéleményt képez És ez évenkinti országgyűlésre a’ hazának soha nem volt nagyobb szüksége, mint most, mikor mind szellemi, mind anyagi tekintetben olly roppant a’ teendő. Nem is áll azon elv, melly a’ múltkori sürgető leiratban foglaltatott, hogy t. i. a’ törvényhozás hosszas ideje a’ status-gép kerekeit akadályozza, ’s a’ végrehajtó 328