Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-05-16 / 352. szám

ról viselendő terhek alól ezek kivetetteknek értes­senek. A’ 109. §. értelme pedig, miszerint a’ bányaműhelyek ’s telepek a’ katonatartás- és ezzel járó terhektől mente­sekké tétetnek, úgy igazittatok, hogy e’ részben, a’ tör­vény további rendelkezéséig, a’ mostani gyakorlat marad­jon meg. Továbbá, a’ 196. §-ban a’réz’s egyéb nem-nemes érczek helyett, a’ 19. §-ban, elö­ásárlás végett megne­vezett éreznemekre történt hivatkozás. Ezekután tovább folytattatván, hol tegnap elhagyaték vala a’ tárgyalás, az aranymosásra szükséges hely kisa­játítást rendelő 279. §. kihagyásán kívül, csupán szer­kezeti,­­s a’ törvény szövegét világosító igazítások tétettek. A’ tárgyalás a’ 71­ czikkig (301. §­) haladt. ©XJLHI. ©rs*. ülés a’ m.föHRnél, kezdete d. e. 11 órakor május 8-kán nádor ő fensége el­nöklete alatt. Tárgy: 1­­2-dik izenete a’ m. főRRnek a’ börtön­­rendszer iránt a’ t. RRhez. 2­­2-ik izenete a’ Kir.és RRnek a’ kir. városok elren­dezése iránt a’ m. főRRhez , észrevételekkel együtt. Mindkét izenet Zarka János országbírói itélömester ur által fölolvastatván, kéziratra bocsáttatott. Ezután Széll Imre nádori itélőmester úr olvasta a’ t. RRnek az országgyűlés évenkinti tartása iránt költ ize­­netét, fölirását és törvényezikkét, mellyek tartalma kö­vetkező : Izenete a’ HH. és RRnek, a’ mélt. fÖRISh­ez az országgyűlés évenkinti tartása iránt. Az ide rekesztett fölirásjavaslatban kifejtett okoknál fogva, a* RK. és RR. mind tanácsosnak, mind szükségesnek ítélvén azt, hogy ennekutána az országgyűlések évenkint tartassanak, a’ m. fűRRket ezennel teljes bizodalommal felszólítják, hogy ő felsé­géhez intézett e’ felírásban megegyezni szíveskedjenek. Az évenkint tartandó országgyű­lés iránti felírás­ javaslat. Felséges­­stb. Visszapillantván alkotmánynak történetére , midőn látjuk, hogy az 1458: 13, 1471: 1 , 1498: 1, 1526: 16, 1563: 3, 1655: 49, 1715: 14, 1723: 7. t.czikkelyek szerint, még amaz időkben is szükségesnek tartaték az ország­gyűlésnek néha évenkint, néha minden másod évben, szabály­­szerű­leg azonban minden harmad évben összehívása, midőn fej­letlen á­lapotában a’ nem­zet önkint sem érezhető nagy vonzal­mat , harczias körülményei közt pedig időben ’s nyugalomban sem bővelkedék, ollyan belső és részletes javulások's intézkedé­sek körüli foglalkozásokra, mellyek béke által 's a’ nép értelmi műveltségének bizonyos fokozata által föltételeztetnek, azt hiszszük, felséged előtt nekünk elég, ama' törvények sorára, 's azokon felül még az 1791: 13, 1827: 5. 1.czikkelyekre egyszerűen hiva­tkoznunk, elég a’ múlt és jelen különbségeit, az érdekek mostan szövevényesb és surlódóbb , a' szükségek ro­hanóbb 's változóbb természetét, és a' nemzet fejlettebb 's munkásabb közértelmességét ekkép röviden csak megérintenünk, annak bebizonyítására, hogy midőn mi az országgyűlések éven­kinti tartását kívánjuk, sem ollyat nem kívánunk, mi törvé­nyeink szavaiban is, szellemében is nem volna gyökerezve, sem ollyant nem, mi korunk és nemzetünk sajátsága és szükségei által nem igazoltatnék. Már ama­ feliratunkban, mellyet múlt 1843. év julius 12- ikéről felséged k. k. előadásaira fölterjeszténk vala, a' teendők roppant számából fölemlítettünk s­émellyeket; elmondtuk, hogy sem az ország határainak kérdésében jogainkkal nincsenek ösz­­hangzásban a' tények, sem annak határain belül nem bírt nem­zetiségünk fölemelkedni azon polctra , melly azt a­ közélet minden nyilatkozásában illeti; elmondtuk, hogy midőn egy részről az egyetértés azon egy haza polgárai közt vallásbeli vi­­szálkodások által zavartatik , más részről a­ békítő népnevelés mindeddig nem volt tárgya országos intézkedéseknek; elmond­tuk az idő intését, melly a­ nép terheinek könnyítésére, álla­potának pedig javítására komolyan emlékeztet; elmondtuk, hogy földművelésünk hervadoz: azt éleszteni kell,— hitelünk nincs: ezt szerezni kell,— iparunk hiányzik: ezt teremteni kell, — kereskedésünk nyomatás alatt szenved : ezt szabályozni kell, — és már csak azoknak végrehajtására is, hol azonban még min­dent nem soroltunk elő, a’ legbuzgóbb akarat 's legnagyobb áldozat mellett is éveknek hosszú sora kívántatik; pedig még mindezek által a' belső javítások nagy munkája nem leend be­végezve , hanem csak azon alapföltételek lesznek megszerezve, mellyeknél fogva hazánk eljuthat a’ virágzásnak, nemzetünk a' boldogságnak ’a dicsőségnek azon fokára , mellyre részint belső életerejök által, részint annyi kiállott szenvedéseikért kétségen kívül meghivatvák a’ gondviseléstől. És ha ezek mellett gon­­dolóra veszszük , hogy úgy a' szellem­ mint az anyagvilágbeli találmányok 's javítások, szemeink előtt az életben mi rohanó sorral következnek egymásután, hogy a’ megszaporodott köz­lekedési módok 's megélénkült kereskedés és a’ közhatalommá vált sajtóvilág ereje által, a’ távolabb lakó nemzetek is mi nagy befolyást é s hatást gyakorolnak egymásra, mellynek üdvös vagy káros volta, mindenikre nézve összes kifejlettségének ér­téke szerint különbözik: bátran állíthatjuk , hogy ha vagy tel­jesen elszigetelt állásban maradni nem akarnak, vagy a' mes­terségek, tudományok és álladalmi intézmények mezején minket annyival megelőzött nemzetektől örökös függésben nem akarunk lenni, —­épen a’ saját nemzeti létünk 's virulásunk iránti leg­szentebb kötelesség elengedhetlenül megkívánja tőlünk, miké­pen necsak megszaporittassanak , hanem minél gyakoriabbakká is tétessenek a’ törvényhozói intézkedhetés alkalmai; részint azért, mert e' sűrű fejlődés közepette, a’ szükségnek 's intéz­kedésnek pillanatai jelen korunkban hamarabb jönek és múlnak; részint azért, mert ez egy részről tanácsos is, miután minden történeti alapon nyugvó alkotmánybeli változtatásnak és javítás­nak fokozatosnak kell lenni, ez után azonban az elkéséstől csak a­ gyakoribb országgyűlés óv meg; más részről pedig szüksé­ges is, miután a' természetüknél fogva szétágazásra hajlandó helyhatóságok ereje évenkint összegyüjtetvén, e’ szerint az összes törvényhozás egybehangoztató 's irányadó hatása által a' közvéleményt é s ennélfogva a’ nemzetet biztosban fogja vezérel­ni é s igazítani, ha kell. De azonkívül, hogy a' szelíd folyto­nosságban évenkint egymásután alkotandó 's a’ végrehajtásban egymás által már megkönnyített törvények, kisebb rázkódást okoznak, a’ három évenkint és igy egyszerre nagyobb soka­ságban hozni szokott törvényeknél, maga az alkotmányos élet és elem is, engesztelő és kiegyenlítő irányzatában a'szerint érik és tökéletesedik, a’ mint a’ törvényhozás munkálkodás vé­gett gyakrabban összeül, és sok hiány 's apadék az országgyű­lésen kívül is, és ennek körében is épen annak tudása által fog legbizonyosban és legbiztosban megszüntettetni, hogy ellenkező esetben azoknak kellemetlenségei és ártalmai évenkint éreztet­nének. Midőn azonban az országgyűlésnek évenkinti tartását, itt az ide mély tisztelettel rekesztett törvényjavaslat szerint kimon­­­­datni kívánjuk, ugyanabban a’ nemzet annyi évek óta táplált 's íi felséged előtt annyiszor kijelentett közohajtása szerint kifeje­­zendőnek véljük egy részről azt is, hogy jövendőben az ország­gyűlések mindig Pest városában tartassanak; más részről pedig, hogy hazánk életviszonyainál 's lakosai legnagyobb számának mezőgazdasággali foglalkozásánál fogva, az országgyűlésnek ideje december, január, február és martius hónapokra állan­dóul határoztassék. Tehát mind a­ belső javítások szükségeinek sokaságánál, mind a’ velünk távolabb 's közelebb kapcsolatban levő 's lehető nemzetek, folytonos, bennünket messze megelőzött 's úgy ipari mint nemzeti önállásunkra nézve súlyossá válható fejlődésének tekinteténél, mind pedig magának az alkotmányos élet gyako­ribb összepontosulásának, ’s ez által eszközlendő tökéletesb és­­ szabályszerűbb munkásságának áldásteljes hasznainál fogva, min­ket azon remény és erős bizodalom táplál, hogy magas egye­zését felséged nem fogja megvonni ezen törvényjavaslattól, mellynek czélja: minél előbb rendet és jogot hozni be oda, hol az hiányzik, a’ kor kivánatait ’s az érdekek szükségeit kielé­gíteni, mindig annak idejében siettetni azon intézmények beho­zatalát, mellyek más országok 's népek jólétének 's díszének alapjává váltak, és ekképen hazánk virágzása, nemzetünk megnőtt hatalma által czélja egyszersmind öregbíteni­­s tenni állandóvá az alkotmányos királyi szék ragyogását's örökre dia­dalmas erejét. A’ kik egyébiránt ’stb. Törvényczikkely az országgyűlés évenkinki tartásáról. Jövőben az országgyűlés évenkint és mindig sz. kir. Pest városában fog összehivatni. Munkálkodásának pedig ideje: de­cember, januar, február, martius hónapokra határoztatik. E’fontos tárgyban egy alföldi gróf illy szellemben nyi­latkozott: ,,A’ m föRR. az elolvasottakból megérthették, mikép a’ t. RR. az országgyűlések tartására nézve olly szabályt hoznak javaslatba, miszerint az, mi eddig kivé­tel gyanánt hivatozott, állandó rendelkezés által törvé­­nyesíttessék. Ha a’ régibb törvényeket megvizsgáljuk, azokban az orsz.gyűlések évenkinti tartásának ugyan nyo­mára akadunk, de 1715. óta az jön állandó alkotmányos szabály, hogy az országgyűlés minden harmadik évben hivassék egybe, — azon záradékkal, hogy, ha a’ szükség kivánja, annál hamarébb is. Az 1715—ki törvényes ren­delkezést az 1723. 1791. és 1827-ki megnyitotta. A’kér­dés tehát csak az: valljon czélszerű e azt, mi eddig mint kivétel divatozott, állandó szabálylyá alkotni? valljon e’ nagyszerű alkotmányos változtatás beillik e a’ magyar al­kotmány-gépezet kerekeibe; és valljon ezen orvosság, mellyet a’ t. kir. bajaink ellen javasollak, hasznos és czél­szerű e, ’s lesz e annak kívánt foganatja ? — Szóló gróf a’ dolog alkotmányos oldalát későbbre hagyván, jelenleg azt vizsgálja: valljon mint orvos szernek volna e e’ javas­lan intézkedésnek kívánt sikere? — A’ t. Kir. azon nézet­ből indulnak ki, hogy a’teendők roppantsága, és azon körülmény, miszerint más nemzetekhez mérve magunkat, nagyon elmaradtunk, kívánják, hogy a’ törvényhozás al­kalmai megszaporittassanak, hogy minden évben 4 hóna­pot törvényhozási tanácskozásokra fordítsunk. — Itt szóló gróf mellékesen megérinti, mikop az országgyűlés idejét csak a’tárgyak határozzák meg, azt előlegesen, általá­nosan meghatározni nem lehet; erről igy intézkedni any­­nyi, mint a’ csak papirosan maradt törvények roppant tö­megét szaporitni. így történt ez az országgyűlés idejét meghatározó törvényeinkkel is. — Most a’ dolog velejé­hez. Azt mondják a’ t. R.. hogy a’ teendők tömege rop­pant nagy; szóló gróf pedig azt mondja: noha voltak sok üdvös és sikeres törvényhozási intézkedések , mindazál­­tal ama’ várakozásoknak, mellyeket a’ magyar országgyű­lések eredményeire nézve tápláltak legtöbbnyire a’ hon­polgárok, megfelelve nincs. És hol rejlik ennek oka?! tán kevés idő fordittatott a’ törvényhozásra ? — erre a’ felelet magokban a’ tényekben fekszik. — 1825. óta ek­­korig, és igy nem egészen 19 év alatt 89 hónap forditta­tott törvényhozási intézkedésekre, nem is említvén az or­szágos választmányi munkálatok idejét; e’ 89 hónap a’ t. RB. terve szerint évenkinli orsz­gyű­lésnél 4 hónappal el­osztva, csak 76 hónapra rúgna föl, és igy törvényhozás­ra volt idő elég. Hogy az országgyűlési eredmények még is gyengék, annak, szóló gróf, egyik okát ott keresi, mert a’ törvényhozás eredményeiről támasztott várakozások tűi feszítettek; és hogy többnyire bizonyos kedvencz eszmék, panacaeak tűzetnek ki, így 1836-ban a’ szabad adásve­vés a’ jobbágyi földeknél; 1839—1840. ismét panacaea a’ vál­ótörvény; és amaz nem tette boldoggá a’ jobbágyot, emez hitelt alapitani nem tudott. — Illy bajokon csak ös­­­szevaló törvényhozási intézkedések által lehet segíteni. Más oka a’ csekély eredménynek a’ törvény iránti tiszte­letlenség, mi szerint a’meghozott törvények csak papi­roson maradnak;— de nagy baj az is, hogy nincs kikép­zett, higgadt közvélemény Magyarországban; a’ kérdé­sek nagyobb része még tisztába hozva nincs, az eszmék forrásban, a’sorozat nincs megállapítva; innen a’sokba kezdés, és semmit nem végzés, a’tanácskozások sza­bálytalanok. Az országgyűlés kezdetét általános politi­á­­zoli tanácskozások foglalják el; később midőn a’ dolgok részletére kerül a’ sor, elő áll a’ terminus praeclusi is; ekkor aztán csak hamarkodás. — De van még egy, mi a’ törvényhozási működések lassúságát, ’s csekély eredmé­nyét magyarázza; ’s ez az, hogy a’ törvényhozó hatalom­nak csak egyik része mozog erőteljesen a’ neki törvény által kimutatott irányban. Ez a’ törvényhozási intézkedé­sek sikeretlenségének legnagyobb oka, hogy a’törvények­nek materialeja csak az országgyűlési discussiokból fejüilt ki, és nem úgy, mint más országokban a’ végrehajtó ha­talom által, mint kész törvényjavaslatok terjesztetnek az országgyűlés elejébe. — Szóló grófnak tökéletes meg­győződése, mit már sokszor ki is mondott, mikép el fog jőni az idő nem sokára, mikor ez mind máskép lesz; és midőn a’ kormány alkotmányosan haladó szellemben nem csak irányt fog mutatni a’ haladásnak , de egyszersmind vezetni is fogja azt. — Mert mig a’ törvények végrehaj­tását nem fogja szigorúbban követelni a’nemzet; mig meg­higgadt közvélemény nem leend; mig minden egyes tör­vény megszületésinél annyi vajúdásra van szükség; mig a’ kormány nem fogja alkotmányos jogát a’ törvények ja­­vaslásában egész kiterjedésben használni, addig mindig gyérek lesznek az országgyűlés eredményei, akár minden egy, akár minden harmadik évben tartassák az. — Ezt érzik maguk a’ t. RR. is, mikor az orsz­ággyűlés évenkinti tartását, mint egy bajt állítják elő, és csupán ezen baj gyakori megújulásában gondolták föltalálni az orvosságot; de valljon nem lehet e ide alkalmazni amai francza köz­mondást: „le reméde est pire, que le mal?“ — mert szóló gróf véleménye szerint „évenkinti országgyűlés sy­­nonymum ezzel“ évenkinti követválasztás; ezzel pedig synonymum a’ mostani választási rendszer mellett a’ vá­lasztók demoralisatioja. — Itt szóló gróf azon ellenvetést czáfolja meg, melly más országok példájáról szokott té­tetni. Angliára szokott történni legtöbbször hivatkozás; de Anglia egészen más helyzetben van , mint Magyaror­szág; ott a’ parliament nem csak törvényeket hoz, de bi­zonyos tekintetben administral is; ott a’ parliament a’ sta­­tusköltségek fölött minden évben tanácskozik; a’felelős ministerium fölött ellenőrködik, azt feleletre vonja, min­den évben határoz az állandó katonaságról, annak mega­jánlása, és fenállásáról az úgynevezett mutiny bill által; de mind ezek a’ stabilitás érdekében az által mérsékeltet­nek, hogy a’ követek 5, 7 évre választatnak. Magyaror­szágban egészen máskép állnak a’ dolgok. Itt a’ statusnak,­­ a’ koronának jövedelmei részint bizonyos haszonvételek­ben, részint földbirtokban meg vannak határozva , a’ val­lásbeli költségek az egyházi rend terjedelmes birtokai ál­tal fedeztetnek, az állandó katonaság elvben ki van mond­va, felelős ministerium nincs; és ezen,’s más lényeges kü­lönbségeknél fogva, magyar,­­és más országok közt szóló gróf semmi analógiát nem lát. — De van még egy tekin­tet , miszerint Magyarországon nem egyes választók, ha­nem testületek választják, és látják el utasítással a’ köve­tet; innen világos, hogy ha minden évben új követek küldetnének , a’ napi véleményeknek az utasitásokrai be­folyása mellett, az országgyűlések magukra meghatáro­zott irányt, és jellemet soha nem vehetnének,ennek mul­­hatlan következménye a’ törvényhozási fluctualio lenne, melly visszahatván az administratiora is, a’ jelen bonyo­­lodást még jobban növelné, úgy, hogy h­átran lehet állí­tani, mikép az évenkinti országgyűlés, jelen körülménye­ink között az alkotmány-gépezet mozgását tetemesen gá­tolná. — Ezek szerint szóló gróf a’ t. R.nek kijelentetni óhajtaná, mikép e’ főtábla a’ fenálló törvények változta­­­­tását nem látja szükségesnek, ’s a’­t. RR. indítványát any­­­­nyi más alkotmányos állapotokkal látja egybe szőve, hogy azt azok közül mintegy kiszakasztva tanácskozás alá venni nem véli tanácsosnak, ha­nem figyelmezne is arra, hogy az országgyűlés jelen stádiumában olly terjedelmes tárgy­nak tanácskozás alá vétele által egyéb tárgyak tetemesen hát térbe szorittatnának. — Egy gróf a’ jobb oldalon a’ jelen tárgynál azon kér­dést teszi föl magának : valljon az országgyűlés évenkinti tartása által boldogabb lesz e Magyarország? és e’kér­désre igen­nel Hol, mert — úgymond — egy jó status organisatiójának három alapzata van: 1-ső a törvény­hozó hatalom, vagyis a’ nép akaratának a’ status czél­­járal központositása ; 2-ik a’honvédelem tökéletes organisatiója; 3-ik a’ status financiális ál­lapotának kellő elrendezése. A’ törvényhozó hatalmat illetőleg, az évenkinti or­szággyűlés jótékony hatású; mert ez a’ népet megismer­teti szükségeivel, azt egyesülésre tanítja meg, ’s higgadt közvéleményt képez És ez évenkinti országgyűlésre a’ hazának soha nem volt nagyobb szüksége, mint most, mikor mind szellemi, mind anyagi tekintetben olly roppant a’ teendő. Nem is áll azon elv, melly a’ múltkori sürgető leiratban foglaltatott, hogy t. i. a’ törvényhozás hosszas ideje a’ status-gép kerekeit akadályozza, ’s a’ végrehajtó 328

Next